Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-11 / 289. szám

2004. DECEMBER 11., SZOMBAT 13 JÁSZKUN KAKAS Népszavazás Kispapák 12 pontja A kispapák azok az apukák, akik gyer­mekfelvigyázóként odahaza hagyattak. 1. Ha a nejed kiteszi a lábát, biztos, hogy mind­ahány gyerekedre rájön a hasmars. És rád is. 2. Igényes vagy. Megköveteled a tiszta tányért, a csillogó-villogó poharakat, a gusztusosán tá­lalt, finom ételt. Persze, ha a sors úgy hozza, hogy neked kell főznöd, a kormos fazékból is megeszed az odakozmált paprikás krumplit És gőzöd sincs, hogy válogatós kölykeid miért fintorognak. 3. Amíg az egyévest tisztába raktad, a három­évest magára hagytad a konyhában, a mézes kenyérrel. Kár volt. 4. Meg kéne borotválkoznod, olvasgatnál is egy kicsit, de ezek állandóan táplálkoznak és üríte­nek, s jobb ha jelen vagy e műveleteknél. 5. Tele van a bili! Örülj! 6. Üres a bili! Szimatolj! 7. Sosem az a játék a kedvükre való, ami neked. Te például el nem tudsz képzelni szórakozta­tóbb passziót, mint az építő kockák dobozba ra­kását, szépen, sorban, párhuzamosan és elvá­gólag. Nem úgy ők, akik inkább hajigálják azo­kat: tízből hányszor találják el a kis görög vá­zát, ami olyan murisán dől el, mint egy béna keljfeljancsi. 8. Spenótból soha sem elég - ha van hozzá meg­felelő mennyiségű csipsz, joghurt, Túró Rudi, karamellás cukor, Kinder tojás, mogyoró, kóla és málnaszörp. 9. A mesefilm a legjobb idegnyugtató. 10. A szomszédasszony felajánlja, hogy segít. A feleséged betoppan, és képtelen megérteni pillanatnyi szorult helyzetedet. 11. Mindig a nyakadon csüngenek a taknyosok. Csipegetnél néhány falatot, ők is. Leöblítenéd pár kortyocskával, ők is. Bíbelődnél a bélyeg­gyűjteményeddel, ők már bíbelődtek. 12. A fiad megtalálta a kátrányt a kamrában. Átkozd a sorsod, hogy nem négernek szület­tél. Wessely Néhány javaslat újabb népsza­vazás kezdeményezését fontol­gatóknak. 1. Részt venne-e ön a méreten aluli törpeharcsák irtásában, imával és énekes körmenettel, amennyiben az 1922. évi CX MNC számú, a káposztalepkék násztáncát szabályozó minisz­teri utasítás hatályon kívül he­lyezné az 1899. évi VI. számú törvényt, az apamének geneti­kai felülvizsgálatáról? 2. a) Elcserélné-e ön (férfi) házsártos, kibírhatatlan felesé­gét a 32 éves Marilyn Monroe- ra, akinek ellátásához ezután ön havi kalóriapótlékot kapna. b) Elcserélné-e ön (nő) lusta, büdös, hatóságilag impotens--1 nek minősített, borostás férjét a 35 éves Alain Delonra, aki ez­után naponta száz szál piros ró­zsával és hetenként kétszer egy lázas éjszakával lepné meg önt? Szavazáskor a kockába hatá­rozott keresztet írjon, golyóstol- lal! A keresztek száma egyez­zék meg a legutóbbi laboratóri­umi leletével! Amennyiben a döntésben még mindig bizony­talan lenne, kísérje figyelem­mel a parlamenti vitát! A PDP párt szerint a szívére, a DPP párt szerint az agykérgére és a kéreg alatti mezőkre, a DDP szerint egyéb szerveire az öv fö­lött, a PPD párt szerint az öv alatti szerveire hallgasson. A választás reggelén fogyas­szon el néhány osztrigát cit­rommal, és igyon egy korty Műm pezsgőt! Legjobban teszi, ha lapunkra hallgat, használjon fékezett habzású Persil mosóport! kefe ÜZLETEMBER. — Egy fillér nélkül alapozta meg a vagyonát, és most már háromszáz millióval tartozik. — PÉTIKÉ, fogd be a füledet, amikor a nagyi veszi át a számlát! Róza néni pletyisládájából Kedveskéim, magam is úgy meg vagyok osztva, hogy las­san már le sem merem írni a véleményemet, mert önma­gámmal sem értek egyet. Félek egyetérteni, mert soha sem le­het tudni... így aztán csak el­csépelt jelszavakat hangozta­tok naphosszat, és az érdemei­met zengem, nehogy valaki megelőzzön. És a környeze­temben lassan mindenki így csinálja. De hova jutunk így? Úgy tűnik, mostanában ez a kérdés senkit sem érdekel, sőt immunissá lettünk az ilyesfaj­ta felvetésekkel szemben! Jobb tehát, ha inkább a kósza hí- recskéket nézzük, azokban ta­lán több tanulság rejtőzik! Piroska néni, közismert köz­életi megfigyelőnk szerint las­san már nincs olyan politiku­sunk, aki alól ne lógna ki a ló­láb. Egyúttal annak a vélemé­nyének is hangot adott, hogy ha 1944-ben csak feleannyi el­lenálló lett volna ebben a sze­rencsétlen országban, mint amennyi ezt később bizonygat­ta önmagáról, ide a fasiszták be nem teszik a lábukat. És az is igaz, hogy ha csak negyed- annyian álltak volna ellen a „kommün” idején, mint amennyien most nemzeti szí­nű kokárdával a mellüket ver­ve hangoztatják, ez a nép most megbonthatatlanul összeforr­va dacolna mindennemű meg­osztási kísérlettel. így viszont ezer sebből vérzik, melyek mellé az ezeregyediket szünte­lenül újrametszik, akik meg vannak reccsenve a hatalo­mért! — A tél eleji árubörze most aztán igazán cifra. Sokan már a Mikulás-csomagot is félve bontják ki: vajon mit csempé­szett bele az ellenzék. De me­lyik ellenzék, illetve most ki is tulajdonképpen az ellenzék; és minek, kinek az ellenzéke? Olyan tarka a politikai paletta, hogy ember legyen a talpán, aki bizton eligazodik a bősz hangoskodók titkolt vagy lep­lezetlen szándékai között. Se­baj — mondják, majd lesz ez még így se, és a tavasz, a kike­let olyan messze van, hogy tán soha nem ér ide! Pedig a teríték olyan gazdag, hogy a bőség zavara leveri az embert a lábáról: egy igaz hí­rért azonnal adnak két hami­sat; két jobbosért egy balost; szép jelszavakért még szebb pitykés dolmányt; zaftos ügy­nökmúltért csillogónak látszó jövőt; adósságmegváltásért szép ígéreteket; balsorsért egy zsák jobbat vagy egy macskát zsákban, kinek mi tetszik. És még sorolhatnánk hosz- szasan az értéknek látszó, de a végén üresnek bizonyuló em­beri és közéleti csecsebecsé­ket, melyekről általában csak akkor hull le a lepel, amikor már késő! Az igazi értékek pedig e köz­ben iszonyú igyekezettel kere­sik kibontakozásuk útját. Eh­hez azonban nálunk általában több emberöltő szükségeltetik. Sebaj, addig majd harcolga- tunk bőszen, és összehordunk hetet-havat, nehogy a jelenkor el tudjon igazodni a rengeteg­ben! L Gy. — FIFI! Indulhatunk haza... — ATYAVILÁG! Ezt mind adómentesen kapják a gyerekek? — RENDET CSINÁLUNK, ÖREGEM! A borkommandó mintájára megszer­vezzük a karácsonyfa-kommandót. MEGLEPETÉSEK. MAGÁNRENDELŐ. - Ismerem a viccet, de én tényleg a gázszám­lás vagyok...

Next

/
Thumbnails
Contents