Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-11 / 289. szám
4 2004. DECEMBER 11., SZOMBAT MEGYEI TŰKÖR Ujratemetik a katonákat december 22-ÉN Végtisztesség hatvan év után Robbanóanyagok helyett emberi maradványokra leltek Jászárokszálláson A jelöletlen, közös sírban 35-40 szovjet katona földi maradványaira bukkantak közel két hónapja a jászárokszállási temetőben. Az addig ismeretlen sírba került elesetteket név szerint soha nem lehet már azonosítani. Az Oroszországi Föderáció Nagykövetsége a napokban hozzájárult az elesettek újratemetéséhez. Banka Csaba Súlyos harcok dúltak Jászárok- szállás területén 1944 novemberében. A település központjában az elkeseredett küzdelem majd’ másfél száz áldozatot szedett. A német katonákat, illetve a magyar honvédeket azonosítani tudták, s szülőföldjükön temették el. A szovjet hadsereg 135 katonájának kilétét azonban nem lehetett kideríteni. A zűrzavaros időkben az elhunytak egy részét a helyi köztemető ravatalozójától nem messze hántolták el. A köznyelvben azonban úgy maradt meg, hogy oda aknákat, gránátokat, robbanóanyagot rejtettek. Mint korábban megírtuk, egy közelben megdőlt sírkő javítása előtt kezdték vizsgálni a területet, és akadtak az elfeledett sírra az ősz derekán. Az kiderült, hogy robbanóanyag egyáltalán nincs ott, csupán néhány tucat gyalogsági lőszert találtak a tűzszerészek. Előkerültek azonban az emberi maradványok. Németh András jegyzőtől tudjuk, hogy az elhunytak mellett talált eszközöket, szöveteket, tárgyakat a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum | szakértője vizsgálta meg, s f ezek alapján megállapította: a | feltételezéseknek megfelelően | valóban szovjet katonák sírját Í lelték meg, akik között legalább egy tüzértiszt volt A város felvette a kapcsolatot az Oroszországi Föderáció Nagykövetségével, ahonnan - miután bebizonyosodott, hogy egykori szovjet katonákról van szó - a napokban engedélyezték, hogy a harcban elesett fiaik földi maradványait az árok- szállási temető szovjet hősi emlékmű parcellakertjébe helyezzék végső nyugalomra. A katonáknak hatvan évvel halálukat követően, december 22-én délelőtt 10 órakor adják meg a végtisztességet. A kegyeleti megemlékezésen várhatóan képviselteti magát Oroszország, Ukrajna, Moldova és más FÁK-országok nagykövetsége is. Nyolcvanhétmillió a közoktatásra A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatási Köz- alapítvány kuratóriuma ülést tartott, amelyen értékelte 2004. évi pályázati tevékenységét. Szabó József elnök beszámolóját a kuratórium elfogadta. Bistey A kuratórium 2004-ben a válto- zaüanul kevés forrás ellenére szélesebb körben írt ki pályázatokat, mint az előző évben. E célra 87 121 ezer forint állt rendelkezésére, amely a tavalyi összeget csak minimális mértékben haladta meg. A meghívásos pedagógiai szakszolgálati pályázatokra 9, ilyen szervezetet fenntartó ön- kormányzat nyújtott be pályázatot, és mindegyik pályázó kapott támogatást, bár nem a kívánt mértékben. A nem meghívásos megyei közoktatás-fejlesztési tervi intézményi, szervezeti pályázatok száma 210 volt, ezek közül 160 nyert. Ezek kollégiumfejlesztési, taneszköz-fejlesztési és könyvtárfejlesztési pályázatokat foglaltak magukba. Az ösztöndíjpályázatok keretében a közalapítvány általános iskolások részére tanévenként 10 hónapon át 5-5 ezer, középiskolásoknak 10-10 ezer forintot biztosít. A 2004/2005-ös tanévre 5 általános és 6 középiskolás diák nyert támogatást. Az egyetemi-főiskolai ösztöndíjkeretből összesen 50 diák részesül támogatásban, az igény- jogosult pályázók száma 81 volt. A kuratórium tesz javaslatot az országos Esély a Tanulásra Közalapítványnak a 12 évfolyamos, a következő tanévben tovább tanulni szándékozó, anyagi gondokkal küzdő megyei diákok támogatására. A kuratórium 34 tanuló pályázatát támogatta 106 jelentkező közül. A támogatás mértéke havi 9-12 ezer forint között van. Ténylegesen ösztöndíjat természetesen csak az a 32 diák kaphatott, aki felvételt nyert. A közalapítvány véleményezte a közoktatási tárgyú terület- fejlesztési pályázatokat is. Idén 19 megyei és 7 területi, regionális fejlesztési célú pályázatról alkotott véleményt, és mindegyiket támogatta, mert halasztást nem tűrő súlyos gondok megoldására irányulnak. Várossá válnának Közmeghallgatással egybekötött ülést tartott az abádszalóki képviselő- testület, amelynek központi témája a várossá válással kapcsolatos pályázat benyújtása volt. Farkas István A várossá válás lehetőségét többször tárgyalták már a képviselők, legutóbb augusztus 5- én, amikor megállapodtak abban, hogy elkészítenek egy pályázatot, majd az adott kérdésben kikérik a lakosság véleményét. A közelmúltban szakértők bevonásával elkészült a több száz oldalas dokumentum, amely tartalmazza például az önkormányzat és az intézmények működését, az idegenforgalom és a foglalkoztatottság jellemzőit, valamint a település infrastrukturális fejlettségét. Emellett fontos része a pályázatnak az Abádszalók szellemiségének, kulturális és sportéletének, illetve térségi szerepének összefoglaló jellemzését bemutató fejezet. Ballagó László, a település jegyzője elmondta, hogy a lakosok pozitívan állnak hozzá a kérdéshez, támogatják a várossá válást, annál is inkább, mert több előnyét látják mint hátrányát. A képviselő-testület a lakosság véleményét is figyelembe véve, mérlegelve a helyzetet, egyhangúan a pályázat benyújtása mellett foglalt állást Ennek megfelelően még januárban a belügyminiszter elé kerül a pályázat, amelynek elbírálása várhatóan június végén történhet meg. Ismét Jászsági Évkönyv B. Cs. A Jászságban egy év alatt ösz- szegyűlt szellemi termésből szemezget az immár 12. alkalommal megjelent Jászsági Évkönyv. A civil kezdeményezésre, s a megalapítás óta civil szervezésben megjelenő kiadvány bemutatóját Jászkiséren tartották. Ahogy az lenni szokott, idén is a kiadványban megjelent írások szerzői közül néhányan mutatták be munkájukat, illetve ajánlották az érdeklődők figyelmébe a kötetet. Mint azt az évkönyv szerkesztője, dr. Pethő László elmondta, olyan munkákat válogatnak össze, amely valamilyen szempontból kötődik a Jászsághoz, témájában vagy a szerző személyében. Az idei számban összefoglaló olvasható például a Jászság festőiről, vagy a herényi polgárházakról, de az egykori tsz-elnö- kökről is. TV-NOTESZ VALKÓ MIHÁLY Vasárnap este kitört a botrány, és most áll a bál a közszolgálati televízióban: keresik, hogy is történhetett, hogy a választásról szólván az igen komoly belpolitikai magazinban olyan valakit alkalmazzanak riporternek, akiről eleve tudni lehetett volna, hogy abból nem sülhet ki valami jó. Ugyanis Hajós András - merthogy róla van szó - elég, ha valahol csak megjelenik, ott a humor máris biztosítva vagyon. Ezért is használják őt előszeretettel szórakoztató műsorokban, így például a Heti Hetesben, de Fábry show-jában is, legutóbb a csinos pincérnők vetélkedőjén zsűritagként adta a „komolytalant”, így emelvén az esemény mulatságszintjét. De önálló műsoraiban is, kisebb csatornákon erre építi sikerét. (Most balsikere volt!) Nem lehet őt igazán komolyan venni sohasem, még amikor komolyan beszél, akkor sem, mire kimondja, szava máris gellert kap, rafinált humor ez, hatása parodiszti- kus. Sajátságos, értékes is, csak épp nem volt idevaló, hogy ő számoljon be arról, miféle lázas munka folyik, hogyan is zajlik az élet ezen az estén a választási központízlésficam? ban. Már a megjelenése is! Halálosan elegáns, vastag keretes fekete szemüveget hord, elegendő volt az is, hogy kellemetlen meglepetést okozzon, hogy rossz benyomást keltsen. Szokatlan volt ez tőle, eleve. Mondhatnám, ízlésficam Friderikusz részéről - merthogy ő kérte fel a humoristát erre a szerepre -, olyasmit kevervén így össze, melyek nem valók egymáshoz. Nem vágnak egybe, amiből nemcsak itt, de másutt is csak baj származhat. (így volt ez Vágóval is, amikor elkezdett viccesked- ni.) Hogy ez máskor, egy könnyed tartalmú magazinban megeshet, oldandó a komolyat, talán megbocsátható, de ebben a várakozással teli feszült helyzetben: megbocsáthatatlan. Most keresik a bűnöst, kit érdekel, ami megtörtént, azt már aligha lehet jóvátenni. Miként azt sem, ami ugyancsak érthetetlen, hogy a közt, azaz bennünket szolgáló médium miért bánt oly mostohán ezzel a jelentős eseménnyel? Hogy miközben mi, nézők azt vártuk volna, hogy folyamatában is megismerhessük a választás eredményeit, ahogy azt más esetben már megszoktuk, itt most helyette Lagzi Lajcsiék dallalászásával traktáljanak bennünket (különben máskor sem rajongok értük), avagy más csatornákon kelljen keresgélnünk, hátha ráakadunk valami információra, netán véleményre is. Tüdőm, általános a felzúdulás a politika berkeiben is, fel van a por verve alaposan, mégis magam sem tudom megállni, hogy ne adjak hangot bosszúságomnak, hogy ne ejtsek szót arról: Hajóssal bizony rossz hajóra szállt a mi Sándorunk, hamis vizekre evezett A szólás szabadságával. És tévedett abban is, hogy a filmes rendezőt, Oliver Stone-t faggatta hosszasan, aki épp nézőcsalogató európai kőrútján hazánkba érkezett, holott itt most inkább lett volna helye a választással kapcsolatos beszélgetéseknek, akár vélemények cseréjének is. Mi történt hát? Friderikuszt elhagyta volna híresnek mondott politikai problémaérzékenysége? Elfelejtette volna, mikor mit és hogyan érdemes? Különben, máskor szívesen hallgatom az Oscar-díjas rendezőt, mert szeretem, sőt filmjeit imádom - nézni. Kiváló Szole-Meat-termékek Tóth András Ezentúl Kiváló Magyar Élelmiszer (KMÉ) tanúsító védjeggyel láthatja el és árulhatja négy termékét, illetve termékcsaládját a szolnoki Szole-Meat Kft. Ezek a termékek: Tanyasi kolbász vákuumfóliában, Royal sonka termékcsalád, D’oro termékcsalád, Filigra sonka. A KMÉ-díjat dr. Németh Imre FVM-miniszter adta át a cégnek.- Ezek a termékek olyan intenzív technológiai és gyártmányfejlesztés eredményei, melyek egyedülállóak a magyar piacon. Az innovációra, fejlesztésre nagy hangsúlyt fektetünk, melynek eredménye a KMÉ lett - mondta el lapunknak Sebestyén Erzsébet, a Szole-Meat Kft. kereskedelmi igazgatója. A védjegyet ismerők és tudatosan vásárlók köre folyamatosan nő, és egyre kedvezőbb a magyar, ezen belül is a védjegyes termékek megítélése.
