Új Néplap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-20 / 271. szám

4 2004. NOVEMBER 20., SZOMBAT MEGYEI TŰKÖR Egy gondtalan hét Berekfürdőn Újabb tíz előfizetőnk pihenhetett a Touring Hotelben A második turnus néhány jókedvű és hűséges Néplap-olvasója, előfizetője Összesen húsz hűséges előfizetőnket jutalmazta lapunk azzal, hogy két turnusban egy-egy hetet tölthetnek el Berekfür­dőn a Touring Hotelben. A második turnusból is megszólaltattuk néhány olvasónkat arról, vajon miért ragaszkodnak az Új Néplaphoz, mit ad, nyújt nekik újságunk, mi mindent szeretnek benne, és miről olvasná­nak esetleg többet a je­lenlegi terjedelemnél? D. Szabó Miklós Dr. Gácsi Alajosné Törökszent- miklósról érkezett a húgával együtt.- Emlékszem rá, negyven­egy éve, 1963-ban fizettem elő először a Néplapra, mert addig csak a Népszava járt. Általá­ban reggel fél hatkor kelek, és rendszerint akkor már a posta­ládánkban hever. Egy jó kávé mellett átfutom az egészet, majd estefelé alaposan átolva­som, szinte elejétől a végéig, jobban mondva a végétől az elejéig. Nekem nagyon fontos a cím, meg utána az a néhány sor bevezető, mert ha jó, felkel­ti az érdeklődésemet. Ami az itteni napokat illeti, remekül teltek: sétáltunk, megnéztük a települést a testvéremmel együtt. No, meg pihentünk. Őze Józsefné, Éva cibakházi. — Hogy állásom és munkám lett, ezt az újságuknak köszön­hetem. Óvónő vagyok, tizen­nyolc év után a rendszerváltást követően egyik napról a másik­ra munkanélküli lettem. Fájó szívvel, könnyeimmel küszköd­ve vettem kézbe a Néplapot, és az álláshirdetések között meg­akadt a szemem az egyiken. Az­óta is ott dolgozom, noha a sor­som úgy alakult, hogy három­szor is költöztem, de a Néplap mindig „jött” utánam. Egyéb­ként szinte mindent olvasok, a színházkritikától kezdve az em­beri sorsokig, hírekig. Barta János szintúgy cibak­házi, Éva párja.- Az újságnál maradva min­den érdekes cikkre vevő vagyok, amelyet jól, színesen írtak meg. Ami lényeges, én is mindig a hát­só oldalt nézem meg alaposan, majd onnan haladok előre. Ne­kem fontosak az időjárással kap­csolatos írások is, mivel a mező- gazdaságban dolgozom. Ráadá­sul olyan a munkám, hogy a dan­dárja nyárra esik, és akkor nem tudok elmenni szabadságra Évá­val. Nagyon jól jött ez az egy hét kikapcsolódás, ránk fért már ez a második nászút Gajdos Ferenc és a felesége tiszajenői. Ferenc rokkant- nyugdíjas tizenkilenc éve, és így érvel.- Dolgozom, dolgozunk, mert a nyugdíj a megélhetéshez ke­vés, az éhen háláshoz sok. Hogy mikortól jár nekünk ez az újság, arra pontosan nem emlékszem, de azt tudom, akkor még 1 fo­rint 20 fillér volt egy-egy szám. Én is a hátulját nézem meg elő­ször: a sport is, a horoszkóp is érdekel. A sportnál maradva, engem az ökölvívás meg a bir­kózás érdekel. A politikáról szól­va általában jól felhergelem ma­gam, ahogyan és akik csinálják. Felfoghatatlan, hogy telnek az évek, és nekünk, a hozzánk ha- sonlóaknak nem jobb. Gajdosné, Zsuzsa veszi át a szót.- A sport kivételével sok mindent átnézek, a sporttal úgy vagyok, nem értek hozzá. Nekem az életképek a legérde­kesebbek, az emberi sorsok meg a régi, érdekes történetek. Ezekből szívesen olvasnék töb­bet is. Jó lenne sok főzőcskével kapcsolatos írás meg recept. Elsősorban nekünk, nőknek. Mivel kertészkedünk, szívesen olvasnánk még többet az idő­szerű kerti munkákról. Milyen fertőzésre, fertőzésekre szá­mítsunk - ezek hasznosak, fő­leg ha előre felhívják a figyel­met a várható károkra. Szinte mindahányan kö­szönték a hetet, nem akartak hinni a szemüknek, hogy pont ők nyertek. A hölgyeknek kira­kott virágcsokrok meg szinte könnyeket csaltak a szemük­be. Úgy voltak vele: tulajdon­képpen nem tettek semmi kü­lönöset, „csak” járatják, előfi­zetik és olvassák a lapot. Ezt már én teszem hozzá: év­tizedek óta... Drogügyben jobbak vagyunk az EU-nál Horváth Győző Hazánkban ki­sebb mértékű a kábítószer­fogyasztás az uniós átlagnál - mondta elő­adásában Gá­bor Edina, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisz­térium helyettes államtitkára tegnap, a szolnoki drogmegelő­zési konferencián. A kábító­szer-fogyasztás hazai és sző­kébb hazánkat jellemző helyze­tét az is illusztrálja, hogy a té­ma iránt nagyon sokan érdek­lődtek. A szakminisztérium kábító­szerügyek koordinálásával megbízott helyettes államtitká­ra a Kábítószer-egyeztető Fóru­mok (KEF) helyzetéről beszélt. Mint mondta, ezek a fórumok csaknem minden olyan város­ban működnek már, ahol a la­kosság létszáma a 20 ezret meghaladja. A KEF nélkülözhetetlen ré­szét az önkormányzatok jelen­tik, amelyek igyekeznek kidol­gozni az adott települést érintő drogstratégiát. Gábor Edina értékelése sze­rint Szolnokon kifejezetten jól működik a KEF. Tevékenységé­nek egyik fontos eredménye­ként született egy pályázat is, ami egy drogambulancia ki­alakítását szolgálja. Az előadásban elhangzott: Magyarország viszonylag ked­vező helyzetben van a kábító­szer-fogyasztás tekintetében, legalábbis az Európai Unió tag­államai közötti összehasonlítás ezt mutatja. Csupán a „visszaélésszerű” gyógyszerhasználat terén va­gyunk rosszabbak az európai átlagnál. Kevés a gyakorlott vezető Horváth Győző Szokásos tagi találkozóját tar­totta tegnap a NIT Hungary szolnoki irodája, ahol szó esett a nemzetközi fuvarozást érintő problémákról is. Gulyás Már­ton, a NIT megyei irodavezetője elmondta, szakmájuk terén nagy kihívásokat jelentenek az uniós tagsággal együtt járó pia­ci és a jogi környezet változásai. Az egyik legnagyobb gondot azonban a B, C, E kategóriájú vezetői engedéllyel és gyakorla­ü tapasztalattal rendelkező gép­kocsivezetők hiánya jelenti. En­nek oka lehet többek között az is, hogy egy ilyen jogosítvány megszerzése 300-400 ezer fo­rintba kerül, és mivel ez a tudás nincs szakmaként elismerve, ezért ennek megszerzését az ál­lam nem is támogatja. A szak­ma továbbra is nehezményezi, hogy az autópályadíj áfája nem igényelhető vissza, és változat­lanul helytelenítik a hazai ár­drágító üzemanyagár-szerkeze- tet is. Tortás Mari Ámbár eredetileg Törő- csik Máriaként érkezett a világra Jászalsószentgyör- gyön, és november 6-án múlt ötven éve, hogy férj­hez ment Tóth Istvánhoz, sokan mégsem így isme­rik lakóhelyén Jászkara- jenó'n. D. Szabó Miklós- Nem a tortás Marit keresi vé­letlenül? Mert őt tudom, hol la­kik, de Tóthné sok van a falu­ban — igazítanak útba, és máris magyarázzák, hol, merre ka­nyarodjunk le, és melyik utcá­ban lelünk a lakóházára. Hogy miért hívják tortás Marinak, erről is szól az írás. Öten voltak otthon lá­nyok, és nem akadt hétvé­ge, hogy valamilyen sült tészta, fi­nomság ne ke­rült volna az asztalra. Rá­adásul ő volt a leg- idősebb nővér, és az édesanyja korán befogta mindahányó- jukat, így őt is. Tizenkét évesen már kenyeret sü­tött, majd férjhezme- netele után az ötvenes években Karára kerültek, költöztek. Két fiuk született, és már négy uno­ka is érkezett a családba. Sajnos kilenc éve veszítette el a férjét, és hirtelen nagyon nagy, na­gyon magányos lett a ház. Előt­te is ismert konyhaművész hí­rében állt, hiszen a településen alig van keresztelő, névnap, bú­csú, hogy ne keresnék fel.- Jaj, drága Marika néni, tes­sék már csinálni valami finom­ságot!- Mire gondoltatok?- Apró sütikre, meg olyan ré­tesre, amelyiknek széthullik, morzsálódik a levele. Esetleg jö­het egy dobostorta is. És tortás Mari felírja az egé­szet egy füzetbe: mikorra, hány darabról van szó, mert az ő feje se káptalan. Különösen úgy, hogy sűrűn készít valamit Szolnokra, Pest­re, Abonyba, Ceglédre, Tószeg­re, Nagykőrösre, Kocsérra. Szerepelt már a tévében is, de ott leginkább a pörkölt tor­táival. Mert őrölt dió­bélből, cukorból bár­milyen csodát, szob­rot, alakot, házat, vi­rágot, állatot képes elővarácsolni, ha a tisz­telt betérő kéri. így ké­szített már papu­csot, hegedűt, ma­cit, buszt, vonatot, vát, bivalyfogatot, gyöngytyú­kot és még temérdek óhajt tel­jesített. Minden alkotását le­fényképezi vagy fényképezted, mert ő olyan „szobrász”, hogy a műveit, alkotásait jóízűen el­ropogtatják, magyarul meg­eszik. Neki meg ez, ennyi ma­rad a remekekből, amennyit a felvétel, a fényképezőgép meg­örökít. A hintó két paripával egy 60 éves úrnak készült. A 60- as szám a lovak hátán virít, mögötte az alkotó, özvegy Tóth Istvánná, vagy ahogyan Ismerik: tortás Mari néni Nyerjen Ön is mozijegyet! Lapunk és a szolnoki Cinema City közös játékán minden héten kétszer két belépőjegyet nyerhetnek azok a szerencsések, akik beküldik válaszaikat a feltett kérdésekre. A jegyeket hétfőtől csütörtökig lehet felhasználni, természetesen arra a filmre, amelyik leginkább elnyerte játékosunk tetszését. Az előző játékunk nyertesei: Karkus Ildikó ■ Rákóczifalva; Sepsiné Rózsa Ildikó • Szolnok Kérdések: Melyik országban börtönöztók be Bridget Jonest? Ki az Oscar-díjas rendezője a Csodálatos Júliának? A válaszokat a következő címre küldjék 2004. november 24-ig: Cinema City - Szolnok, 5000 Szolnok, Ady Endre u. 28/A TELEPÜLÉSEINK ÉLETÉRŐL Jászberény. Az önkormányzat pályázatot nyújt be a helyi hi­vatásos tűzoltóság eszközbe­szerzésének támogatására, ez­zel lehetőséget teremt arra, hogy maximum hárommillió forint értékben tűzmentesítő és biztonsági eszközöket, be­rendezéseket vásároljanak a herényi tűzoltók. A mindenna­pos munkavégzésekhez (ma­gasnyomású sugárcső, szellőz­tető ventilátor, bakancsok, si­sakok, védőöltözékek stb.) szükséges eszközök beszerzé­séhez a képviselő-testület 600 ezer forintos önerőt biztosít, bcs kétpó. Az e-önkormányzat program keretében hat számí­tógépet és különböző irodai eszközöket - laptop, scanner, fénymásoló - kapott a kistér­ség. A berendezések egy ré­sze Kétpóra került. A pályáza­ton nyert korszerű irodai esz­közök összértéke közel 2,5 millió forint, szs kunhegyes. Negyvenéves az Ilosvai Varga István Városi Művelődési Központ és ennek a tiszteletére november 26-27- én jubileumi rendezvények színesítik a programot. 27-én lesz gobelinkiállítás, néptánc­gála és az intézmény vendége, Berecz András ének- és mese­mondó. Másnap, szombaton tartják a rendezvénysorozat záróestjét, amelyen innen el­származott ének-, kürt-, zon­goraművészek, zenészek lép­nek fel. Este héttől bál kezdő­dik a kultúráért, ahol a Szink­ron együttes zenél. Vásárolha­tók támogatójegyek is, ame­lyek árait a kiállítóterem kor­szerűsítésére fordítják, dszm Tiszafüred. Népi mesterségek­kel, foglalkozásokkal Ismerked­hettek meg azok az érdeklő­dők, akik ellátogattak a közel­múltban a városi művelődési központba. A rendezvényen le­hetőség nyílt a gyékényfonás, az agyagozás, a foltvarrás, a ke­rámiafestés, a virágkötészet technikáinak elsajátítására, to­vábbá különböző bőrmunkák, textüjátékok készítésére. A programban emellett videovetí- tés is szerepelt, amely a népi mesterek életét és tevékenysé­gét mutatta be. fi

Next

/
Thumbnails
Contents