Új Néplap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-18 / 269. szám
2004. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Az őszi szüreti program sorában a 2. számú gondozóközpont nyugdí- zása, amikor a „kicsik és nagyok” közösen kóstoltak, nevettek, igen Jasai vidám műsorral szórakoztatták a Rózsa úti óvoda gyermekeit. megindító látvány volt mindannyiunk számára. Élménydús nap volt, Persze a lurkók is kedveskedtek az időseknek. A generációk találko- reméljük, még sokszor lesz hasonlóban részünk. (Beküldött fotó) Két sportcélú ingatlan megszerzéséért Szolnok város „vizes” sportéletének és az utánpótlás-nevelésének fontos bázisa az a két ingatlan, melyek megszerzésére már 2003 őszén tettek lépéseket az önkormányzatnál — mondta el Radócz Zoltán alpolgármester. Szolnokon a holt-Tisza-parti Ví- zisport-telep régóta a kajak-kenu sport szolnoki és magyarországi bázisa, az önkormányzat által alapított Sportcentrum Kht. üzemeltetésében. A mellette lévő terület most is a kajak-kenu sport céljait szolgálja, de tulajdonosa a magyár állam, kezelője a Belügyminisztérium Központi Gazdasági Főigazgatósága. Az állami tulajdonú sporttelep megszerzésére 2003-ban igényt jelentett be a város, mert a jelenlegi sporttelep melletti területtel kiegészülve további fejlesztésekre lenne lehetőség a vízisport-telepen. Az ingatlan felújítása, fejlesztése csak abban az esetben lehetséges közpénzből, ha azt az önkormányzat tulajdonba kapja azt az államtól. A sportminisztériumban megtörtént háromoldalú egyeztetés alapján várhatóan 2005- ben az önkormányzatnak lehetősége lesz a sport szempontjából fontos ingatlan átvételére. Hasonló a helyzet a Tiszali- getben a Sportcsarnok mellet lévő volt „vízügyes házzal” is, melyben a sportiskolások egyik bázisa, a város kajak-kenu életét szolgáló létesítmények, kajakkenu tanmedence, kondicionálóterem található. Az ingatlan tulajdonosa szintén a Magyar Állam, kezelője a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség. Az épület üzemeltetésére és tulajdonba adására 1992. július 2-án megállapodás jött létre a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség és Szolnok Város Önkormányzata között, a tulajdonba adás azonban nem történt meg. Ez ügyben is minisztériumi egyeztetést kezdeményezett a város 2003-ban, mert szeretné, ha azt a vízi sport céljaira végre tulajdonba kaphatná, és elindulhatna az épület komplex felújítása. A volt „vízügyes ház” kezelője 1992 óta a Sportcentrum Kht. és megelőző intézményei. A karbantartást a felújítást folyamatosan ellátja a kht., a mostani fűtés-korszerűsítésben is együttműködött a Sportcentrum és az önkormányzat, mivel a fűtéskorszerűsítéshez engedélyek beszerzésére volt szükség. Mindkét létesítmény kiemelt használója a kajak-kenu sportág, melyhez a város fenntartási támogatást biztosít a Sportcentrumnak, ezen felül a Sportiskola kajak-kenu szakosztály működéséhez mint kiemelt utánpótlásbázis 6 200 000 forint ön- kormányzati támogatásban részesült idén. A kultúra fejlesztő ereje Miért és hogyan? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a szakemberek, a településeket formáló ön- kormányzatok, a vidék alakítását végző személyek, közösségek. Azért, mert a magyar vidéki rendszer részben elavuló, elöregedő községek egy részének - úgy tűnik - nincs mibe kapaszkodnia, mert a hirdetett eszmék, vágyak, ábrándok, hajdani célok az ipari fellegvárak megszűnésével, a földművelés részbeni elhanyagolásával, szövetkezetek és a keleti piac szétesésével, az erdészet egy részének elsorvasztásával nagy visszaesés-hanyatlás következett be 1990 után. Egész térségek, körzetek záródtak ki a gazdasági, szociális, kulturális fejlődésből, vagyis az anyagi és szellemi termelési módból. Ennek megújítása társadalmi érdek, ami a vidék - köztük megyénk - életében és sorsában új korszak kezdetét jelenti. A magyar vidéket újra kell csinálni. De nem csinálhatjuk úgy, mint apáink. Számolni kell azzal, hogy a hagyományos mező- gazdasági viszonyok, paraszti szokások már sohasem térnek vissza. Kérdés, hogy az új vidék teremtéséhez mire lehet alapozni? Mire lehet és szükséges cselekvési programot készíteni? Vannak, akik úgy gondolják, hogy egy-egy település jobbléte csak sikeres pályázat útján nyert pénzügyi támogatással oldható meg. Ez - véleményem szerint - elengedhetetlen feltétele a fejlesztésnek, de önmagában nem elégséges az emelkedéshez. Az esélyteremtés nemcsak anyagi forrásteremtés, hanem szellemi és kulturális tudás- és gondolkodásbeli szemléletváltás is. A gyógyturizmus egyik megyénkbeli fellegvárában is hamar felismerték, hogy a település fejlesztését a szabad, pozitív, kreatív gondolkodás viheti előre. Fontos ez most, amikor sok mindent meg kell tanulni, feladatokat újra kell gondolni. A kultúrát azért is érdemes húzóágazatként kezelni, mert lélek- és életmódformáló (miből, hogyan éljünk?), egyéni és társadalmi felemelkedést segítő, esélyteremtő, alkalmazkodást segítő erő. A kultúra hozzáférhető és elsajátítható, funkciói a vidékfejlesztést segíthetik, összessége pedig kedvezően hat a vidéken élők életminőségének gazdagítására. DRZ. BÁLINT SÁNDOR, SZOLNOK A tiszabői hősi halottak hozzátartozói nevében mondok köszönetét, hogy a polgármester a templomkertben álló emlékmű felújításában szerepet vállalt. Ez a gesztus sokat jelent nekünk, akik szinte csak Ilyenkor, halottak napja környékén látogatunk haza, kegyeletünket leróva őseinknek. A felújított emlékműnél méltóképp emlékezhetünk hősi halottalnkra, akik már nem térhettek haza szeretteikhez. SZŰCS IMRÉNÉ, BUDAPEST A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Szépítik környezetüket A nemrégen megnyílt OBI barkácsáruház dolgozói kollektív szemétgyűjtési akciót szerveztek a bevásárlóközpont mellett és annak környezetében lévő közterületen. Ezzel — a tervek szerint havonta Ismétlődő „akcióval” — hagyományt kívánnak teremteni, saját és vásárlóik igényei szerint szeretnék szépíteni környezetüket Gondolatok egy útkereszteződésről A 4-es főút Mol-kútnál lévő kereszteződése kelet felől három- , illetve tőle visszafelé négysávos. Kelet felől (Debrecen felől) haladva nyugat felé (Budapest felé) időben át kell sorolni a belső sávba. Aki ezt nem ismeri, vagy elfeledkezik róla, már a jobbra, észak felé (Szolnok felé) lekanyarodó sávban van. De nem kanyarodik el talán száz közül kettő sem, mert akkor vissza kellene fordulni. Mivel ez a sáv Pest felé haladva megszűnik, így a záróvonalon és a kis járdasziget-szerűségen áthaladva már az előző belső sávba kerül. A Szolnok felől haladó jármű vezetője, aki nagy ívben rá akar fordulni a 4-es főútra, a főúthoz érve szétnéz, látja, hogy a Pest felé haladó sávban nincs jármű, de azt nem láthatja, hogy a lekanyarodó sávban lévő jármű nem kanyarodik le jobbra, hanem azt érzékeli, hogy a záróvonalon, a járdasziget-szerűségen áthaladó jármű nekiütközött. Hirtelen nem is tudja felfogni, hogy egy pillanattal előbb még jármű sem volt a sávban, és már ütköztek is. Az egészben az a szomorú, hogy az észak felől 4-es útra nagy ívben kanyarodó jármű vezetője a felelős, elsőbbség megadásának elmulasztásáért, meg is büntetik, pedig ő teljesen vétlen. Az nem várható meg, hogy a lekanyarodó sávban ne legyen jármű, ha több is van, azt sem lehet megítélni, hogy melyik jármű fog áthajtani a záróvonalon. így a vétkes gépkocsivezető, aki áthaladt a záróvonalon, teljes egészében megkap mindent a biztosítótól, a vétlen gépkocsivezetőnek a kárát nem fizetik meg. Persze a vétlen gépkocsivezetőnek tanúja nincs. Az említett útkereszteződést nem túl nagy költséggel át lehetne alakítani: kelet felől mind a két sávot átengedni az útkereszteződésen, így a külső sáv a Pest felé haladók előtt nem szűnne meg, nem kellene a záróvonalon visszakanyarodniuk. A harmadik, lekanyarodó sáv kialakítására, az útkereszteződésen második sáv kialakítására hely is lenne, a költség sem lenne talán túl nagy. Majd a második sávot az útkereszteződés után kellene megszüntetni. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Generációk találkozása...
