Új Néplap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-18 / 269. szám

2004. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Az őszi szüreti program sorában a 2. számú gondozóközpont nyugdí- zása, amikor a „kicsik és nagyok” közösen kóstoltak, nevettek, igen Jasai vidám műsorral szórakoztatták a Rózsa úti óvoda gyermekeit. megindító látvány volt mindannyiunk számára. Élménydús nap volt, Persze a lurkók is kedveskedtek az időseknek. A generációk találko- reméljük, még sokszor lesz hasonlóban részünk. (Beküldött fotó) Két sportcélú ingatlan megszerzéséért Szolnok város „vizes” sportéletének és az után­pótlás-nevelésének fontos bázisa az a két ingatlan, melyek megszerzésére már 2003 őszén tettek lé­péseket az önkormányzat­nál — mondta el Radócz Zoltán alpolgármester. Szolnokon a holt-Tisza-parti Ví- zisport-telep régóta a kajak-ke­nu sport szolnoki és magyaror­szági bázisa, az önkormányzat által alapított Sportcentrum Kht. üzemeltetésében. A mellette lévő terület most is a kajak-kenu sport céljait szol­gálja, de tulajdonosa a magyár állam, kezelője a Belügyminisz­térium Központi Gazdasági Fő­igazgatósága. Az állami tulajdo­nú sporttelep megszerzésére 2003-ban igényt jelentett be a város, mert a jelenlegi sportte­lep melletti területtel kiegészül­ve további fejlesztésekre lenne lehetőség a vízisport-telepen. Az ingatlan felújítása, fejlesz­tése csak abban az esetben le­hetséges közpénzből, ha azt az önkormányzat tulajdonba kapja azt az államtól. A sportminisztériumban megtörtént háromoldalú egyez­tetés alapján várhatóan 2005- ben az önkormányzatnak lehe­tősége lesz a sport szempontjá­ból fontos ingatlan átvételére. Hasonló a helyzet a Tiszali- getben a Sportcsarnok mellet lé­vő volt „vízügyes házzal” is, melyben a sportiskolások egyik bázisa, a város kajak-kenu életét szolgáló létesítmények, kajak­kenu tanmedence, kondicioná­lóterem található. Az ingatlan tulajdonosa szintén a Magyar Állam, kezelője a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség. Az épület üzemelte­tésére és tulajdonba adására 1992. július 2-án megállapodás jött létre a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség és Szolnok Város Önkormányza­ta között, a tulajdonba adás azonban nem történt meg. Ez ügyben is minisztériumi egyez­tetést kezdeményezett a város 2003-ban, mert szeretné, ha azt a vízi sport céljaira végre tulaj­donba kaphatná, és elindulhat­na az épület komplex felújítása. A volt „vízügyes ház” kezelője 1992 óta a Sportcentrum Kht. és megelőző intézményei. A kar­bantartást a felújítást folyamato­san ellátja a kht., a mostani fű­tés-korszerűsítésben is együtt­működött a Sportcentrum és az önkormányzat, mivel a fűtés­korszerűsítéshez engedélyek be­szerzésére volt szükség. Mindkét létesítmény kiemelt használója a kajak-kenu sport­ág, melyhez a város fenntartási támogatást biztosít a Sportcent­rumnak, ezen felül a Sportisko­la kajak-kenu szakosztály mű­ködéséhez mint kiemelt után­pótlásbázis 6 200 000 forint ön- kormányzati támogatásban ré­szesült idén. A kultúra fejlesztő ereje Miért és hogyan? Ezekre a kérdésekre keresik a vá­laszt a szakemberek, a te­lepüléseket formáló ön- kormányzatok, a vidék alakítását végző szemé­lyek, közösségek. Azért, mert a magyar vidéki rendszer részben elavuló, elöre­gedő községek egy részének - úgy tűnik - nincs mibe kapasz­kodnia, mert a hirdetett eszmék, vágyak, ábrándok, hajdani célok az ipari fellegvárak megszűnésé­vel, a földművelés részbeni elha­nyagolásával, szövetkezetek és a keleti piac szétesésével, az erdé­szet egy részének elsorvasztásá­val nagy visszaesés-hanyatlás következett be 1990 után. Egész térségek, körzetek záródtak ki a gazdasági, szociális, kulturális fejlődésből, vagyis az anyagi és szellemi termelési módból. En­nek megújítása társadalmi ér­dek, ami a vidék - köztük me­gyénk - életében és sorsában új korszak kezdetét jelenti. A magyar vidéket újra kell csi­nálni. De nem csinálhatjuk úgy, mint apáink. Számolni kell az­zal, hogy a hagyományos mező- gazdasági viszonyok, paraszti szokások már sohasem térnek vissza. Kérdés, hogy az új vidék teremtéséhez mire lehet alapoz­ni? Mire lehet és szükséges cse­lekvési programot készíteni? Vannak, akik úgy gondolják, hogy egy-egy település jobbléte csak sikeres pályázat útján nyert pénzügyi támogatással oldható meg. Ez - véleményem szerint - elengedhetetlen feltéte­le a fejlesztésnek, de önmagá­ban nem elégséges az emelke­déshez. Az esélyteremtés nem­csak anyagi forrásteremtés, ha­nem szellemi és kulturális tu­dás- és gondolkodásbeli szemlé­letváltás is. A gyógyturizmus egyik megyénkbeli fellegvárá­ban is hamar felismerték, hogy a település fejlesztését a szabad, pozitív, kreatív gondolkodás vi­heti előre. Fontos ez most, ami­kor sok mindent meg kell tanul­ni, feladatokat újra kell gondol­ni. A kultúrát azért is érdemes húzóágazatként kezelni, mert lé­lek- és életmódformáló (miből, hogyan éljünk?), egyéni és társa­dalmi felemelkedést segítő, esélyteremtő, alkalmazkodást segítő erő. A kultúra hozzáférhe­tő és elsajátítható, funkciói a vi­dékfejlesztést segíthetik, összes­sége pedig kedvezően hat a vidé­ken élők életminőségének gaz­dagítására. DRZ. BÁLINT SÁNDOR, SZOLNOK A tiszabői hősi halottak hozzátartozói nevében mondok köszönetét, hogy a polgármester a templomkertben álló emlékmű felújításában szerepet vállalt. Ez a gesztus sokat jelent nekünk, akik szinte csak Ilyenkor, halottak napja környékén látogatunk haza, kegyeletünket leróva őseinknek. A felújított emlékműnél méltóképp emlékezhe­tünk hősi halottalnkra, akik már nem térhettek haza szeretteikhez. SZŰCS IMRÉNÉ, BUDAPEST A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható véle­mények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Szépítik környezetüket A nemrégen megnyílt OBI barkácsáruház dolgozói kollektív szemétgyűjtési akciót szerveztek a bevásár­lóközpont mellett és annak környezetében lévő közterületen. Ezzel — a tervek szerint havonta Ismétlődő „akcióval” — hagyományt kívánnak teremteni, saját és vásárlóik igényei szerint szeretnék szépíteni környezetüket Gondolatok egy útkereszteződésről A 4-es főút Mol-kútnál lévő ke­reszteződése kelet felől három- , illetve tőle visszafelé négysá­vos. Kelet felől (Debrecen felől) haladva nyugat felé (Budapest felé) időben át kell sorolni a belső sávba. Aki ezt nem isme­ri, vagy elfeledkezik róla, már a jobbra, észak felé (Szolnok felé) lekanyarodó sávban van. De nem kanyarodik el talán száz közül kettő sem, mert ak­kor vissza kellene fordulni. Mivel ez a sáv Pest felé halad­va megszűnik, így a záróvona­lon és a kis járdasziget-szerű­ségen áthaladva már az előző belső sávba kerül. A Szolnok felől haladó jármű vezetője, aki nagy ívben rá akar fordulni a 4-es főútra, a fő­úthoz érve szétnéz, látja, hogy a Pest felé haladó sávban nincs jármű, de azt nem láthatja, hogy a lekanyarodó sávban lé­vő jármű nem kanyarodik le jobbra, hanem azt érzékeli, hogy a záróvonalon, a járdaszi­get-szerűségen áthaladó jármű nekiütközött. Hirtelen nem is tudja felfogni, hogy egy pilla­nattal előbb még jármű sem volt a sávban, és már ütköztek is. Az egészben az a szomorú, hogy az észak felől 4-es útra nagy ívben kanyarodó jármű vezetője a felelős, elsőbbség megadásának elmulasztásáért, meg is büntetik, pedig ő telje­sen vétlen. Az nem várható meg, hogy a lekanyarodó sáv­ban ne legyen jármű, ha több is van, azt sem lehet megítélni, hogy melyik jármű fog áthajta­ni a záróvonalon. így a vétkes gépkocsivezető, aki áthaladt a záróvonalon, teljes egészében megkap mindent a biztosítótól, a vétlen gépkocsivezetőnek a kárát nem fizetik meg. Persze a vétlen gépkocsivezetőnek ta­núja nincs. Az említett útkeresztező­dést nem túl nagy költséggel át lehetne alakítani: kelet felől mind a két sávot átengedni az útkereszteződésen, így a kül­ső sáv a Pest felé haladók előtt nem szűnne meg, nem kelle­ne a záróvonalon visszakanya­rodniuk. A harmadik, leka­nyarodó sáv kialakítására, az útkereszteződésen második sáv kialakítására hely is len­ne, a költség sem lenne talán túl nagy. Majd a második sá­vot az útkereszteződés után kellene megszüntetni. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Generációk találkozása...

Next

/
Thumbnails
Contents