Új Néplap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-18 / 269. szám
6 2004. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK DROGMEGELŐZÉS A drogprobléma összetett kérdés A drogproblémák, ezen belül a kábítószer-problémák és azok kezelése összetett kérdés. Ezt jelzi, hogy megoldásának helyi elősegítését nem egy privilegizált szakterületre, hanem az országban immár 82 helyen működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokra bízták. A szolnoki fórum munkájában az egészségügy, oktatás, szociális szféra, a média, a társadalomkutatás, az önkormányzat, a rendőrség, honvédség, igazságügy, az egyházak és civil szervezetek képviselői vesznek részt Elsődleges feladat javaslatok megfogalmazásával segíteni az önkormányzatot a kábítószer-problémák kezelésére hivatott döntések meghozatalában, továbbá annak figyelemmel kísérése, hogy milyen változások történnek szűkebb lakóhelyünkön ezen a területen. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a helyi információkat, adatokat továbbítja a Nemzeti Drogmegelőzési Intézetnek, ahol az országos adatok elemzése, összegzése a további célok, feladatok megfogalmazását segíti. Észrevételeit, tapasztalatait a szolnoki Kábítószerügyi Egyeztető Fórum örömmel fogadja. Levélcímünk, Polgármesteri Hivatal, Humán Közszolgáltatások Főosztály, 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. A helyzet egyre rosszabb Azt, hogy hazánkban hány embert érint a kábítószer-fogyasztás, talán senki sem tudja pontosan megmondani. Egy-egy tudományos kutatás eredménye azonban támpontot adhat a helyzet súlyossági fokát érintően. Horváth Győző Arról, hogy Szolnokon nulyen jellemzőkkel van jelen a kábítószerprobléma, az MTA által 2003-ban végzett felmérés eredménye adhat betekintést. A vizsgálat adatai szerint - tudtuk meg Szappanos Józseftől, a Humán Szolgáltató Központ Drogkonzultációs és Információs Központ szakmai vezetőjétől - a 14-18 éves korosztályba tartozók 26 százaléka kipróbálta már a drogot Az általános iskolások 7-8. osztályosai között 11 százalékos ez az arány. A legfeltűnőbb mutatókra talán mégis akkor bukkanhatunk, ha ezt a korábbi felmérések adataival vetjük össze. Azt tapasztalhatjuk ugyanis, hogy 1998-tól kétévente megduplázódik a vizsgált korosztályt érintő drogfogyasztók részese- dése.A drogkonzultációs és információs központ kliensei között volt már 13 éves gyerek és 43 éves meglett férfi Is. Ez utóbbi jelzi azt is, hogy a kábítószer-probléma már jó ideje jelen van hazánkban is. Az ellátottak többsége azonban 20-30 év közötti életkorban van. A fogyasztott szerek is igen változatosak. A szipuzás ugyanúgy megtalálható, mint a legveszedelmesebb kábítószerek közé tartozó heroin, ám a legnépszerűbb a marihuána, a speed és az ecstasy. A drogok beszerzése sem jelent különösebben bonyolult feladatot Szolnokon sem. Szappanos lózsef állítja: a kábítószert meg lehet venni az utcán, az éjszakai szórakozóhelyeken és az iskolákban is. A 2003-as felmérés során megkérdezett fiatalok 2 százaléka válaszolta azt, hogy a droghoz az Iskolában jut hozzá. A drogot ktpróbítók aránya azázaKkban a 14-18 évas torowtályon betol 1998 8 2000 mm i3 HBi 2003 26 „Én tényleg tudom, mi a drog” Tamás — nevezzük így azt a fiatalembert, aki gyógyulását követően szívesen osztja meg mindenkivel történetét - életéből hat nagyon értékes évet rabolt el a drog. Bár talán az első perctől kezdve tisztában volt azzal, hogy mekkora ostobaság, amit csinál, mégis sokat szenvedett addig, amíg végre elmondhatta magáról: „Tiszta vagyok.” Horváth Győző A most 25 éves, magas, vállas fiú olyan fiatal benyomását kelti, mint aki testben és lélekben is erős, könnyedén eligazodik az életben, tudja, mit csinál. Nyílt, szemkontaktust vállaló tekintete pedig az idegen ember számára is szimpatikussá teszi őt. Rövid bemutatkozást követően aztán úgy vágott bele sorstörténetének ismertetésébe, hogy a jelenség nyomban felvetett bennem két kérdést: létezhet az, hogy egy ilyen értelmes, vüágos beszédű srác valaha is drogozott? Honnan ered a beszélgetésünk alkalmával mindvégig tapasztalható roppant bizalom, amivel megosztja életének legsötétebb korszakát a nyilvánossággal? Mire mondandója végére ért, a válaszok is ismertté váltak. — Tizenöt éves középiskolás voltam, amikor egy külföldön élő jó barátom egy alkalommal megkínált hasissal. Elszívtuk. — Kíváncsiságból? — Abszolút. Azelőtt nem találkoztam semmiféle droggal, és nálunk akkoriban még hallani sem igen lehetett erről. Túdtam, hogy káros lehet, nem akartam olyan sorsra jutni, mint a függővé vált kábítószeresek. Nem is volt folytatás évekig. A következő alkalom 19 éves koromban jött el. Egy bulin füveztem, mint a társaság többi tagja. A drog abban az esetben is külföldről származott. Ezzel el kezdtem változtatni korábbi, droggal kapcsolatos szemléletem. Arról győztem meg magam, hogy nem káros, amit csinálok, és attól, hogy időnként elszívok néhány szál marihuánát, nem válók drogfüggővé. Aztán gyakoribbá váltak az esetek, egyre inkább elmúltak a fogyasztással csak az jelentett, ha túlzásba vittük az adagolást. A kaput a korong (LSD-vel és mes- kolinnal átitatott papírlapocska) tette be.- Mint tudjuk, a drog sok pénzbe kerül. Hogyan tudtad mindezt finanszírozni?- Tévedés, hogy a drog drága. Sokkal olcsóbb, mint az alkohol. Egy gramm speed 3500 forintba kerül. Ez a mennyiség négy embernek két napra elég. A korongot kétezerért vettük. Ebből is elvoltunk négyen, és sokkal jobban ütött, mint többi, általunk ki- próbált összefüggő gátlásaim, végül ünnepnappá váltak azok a napok, amikor drogozhattam. A gyakori fogyasztás azt eredményezte, hogy megszokottá vált a dolog, már nem is jelentette azt a hatást a fű, mint korábban.- Újabb szeme kellett áttérni?- Sajnos igen. Nagyon köny- nyű volt hozzájutni az ecstasy- hoz is. Bejött, mert ez a marihuánái sokkal keményebb drog, ennek már lehetett érezni a hatását Persze én és a társaim is egyre csak vigasztaltuk magunkat, hogy nem vagyunk függők, és lassacskán elkezdtük a lelkiismeretünket igazítani a drogozás által jelentett szenvedélyhez. Az ecstasyfogyasztásunk is mindennapossá vált. Ezt követte a speed, ami még ütősebb volt: ennek két napon át éreztük a hatását. Végül úgy értük el a legnagyobb hatást, hogy a háromféle szert alkohollal együtt fogyasztottuk. Ehhez is hozzászoktunk, a kuriózumot már szer. Erre a szerre jellemző, hogy a fogyasztás másnapján pánikroham tor ki az emberen. Ez velünk is megesett. Napokig félelemben éltünk, letargikus állapotban meredtünk rpa- gunk elé. Fájtak a csontjaim, gyötört a félelem, depressziós állapotba kerültem, volt, hogy az foglalkoztatott: megölöm magam. Egyszerűen fájni kezdett az élet. Végtelenül letörtté, motiválatlanná váltam a társaságom többi tagjával együtt. Vagy egy sarokban ücsörögve töltöttük el az időt, vagy megállás nélkül járkáltunk az utcákon, hogy valahogy lekössük magunkat.-Nem éreztétek úgy, hogy külső segítségre lenne szükségetek?- Anyám a maga módján megpróbált segíteni. Mivel a munkámat sem tudtam már ellátni, ő adott pénzt, de beleszólást nem hagytam a dolgaimba. Elég korán határozott egyéniséggé váltam, nem akarom részletezni, de meglehetősen zűrös gyerekkorom volt. Durván visszautasítottam minden, kábítószerrel kapcsolatos kérdést. Ma már tudom, azért voltam dühös, mert tudtam, hogy anyámnak igaza van, én pedig nem akartam szembesülni az igazsággal. A mélybont azonban csak ezután következett. Csak az volt a szempont, hogy buli legyen. Válogatás nélkül mindennap mindenféle szert fogyasztottam, másra már nem is költöttem, csak drogra. Minden ambícióm elveszett. Most már tiszta fejjel elgondolkozva az akkori énemen tudom, hogy drogfüggő, életunt beteg emberré váltam 23 éves koromra. Sajnos én tapasztalatból mondhatom, hogy a fű is okozhat függőséget. Felesleges ennek ellenkezőjével áltatni magunkat. Annyira megutáltam az egészet, hogy elegem lett. Barátaimmal közösen határoztuk el, hogy abbahagyjuk. Egyik napról a másikra elhagytunk minden szert. Nehéz időszak volt. Jelentkeztek az elvonási tünetek. Alig ettem, alig ittam, agresszívvá váltam. Tanulásba kezdem, úgy gondoltam, muszáj rendezni az életem. Belülről persze folyt az alkudozás. Emiatt aztán, ha nem is a korábbi szintre, de visszaestem. Gyűlöltem az egészet, vártam egy alkalomra, ami végképp megoldja a problémát.- Született benned egy erős elhatározás? — Nem igazán... A fordulópontot az jelentette, hogy 2003 őszén egy kisebb mennyiségű fűvel elkaptak a rendőrök. Eljárás indult ellenem, de részesültem a megelőző, felvilágosító hat hónapos szolgáltatásban. Aztán szerveztünk egy „utolsó bulit”, ahol ismét elkaptak. Hamarosan jön az újabb csoportterápia. Tamás tavasz óta nem használt semmiféle drogot. Azt mondja: tiszta. Ő is azok közé tartozik, akik tapasztalatból tudják, mi a drog. - Jó érzést, boldogságot vártam a drogtól, de most, hogy már egy ideje kijöttem ebből, visszagondolva, rosszként élem meg az akkori élményeimet - mondta azzal az őszinteséggel, ami talán a rögös útra tévedt fiatalokat is megérinti. Segítség csoportterápiával A drogfogyasztóvá vált áldozatok segítésének egyik lehetőségét a szolnoki polgármesteri hivatal Humán Szolgáltató Központ Drogkonzultációs és Információs Központja jelenti. HGY Ez a lehetőség 2003 márciusától áll fenn, akkor jött létre a szervezet - tudtuk meg Szappanos Józseftől, a központ szakmai vezetőjétől. Vele együtt összesen négyen végzik mindazt a munkát, ami már másfél éve elválaszthatatlanul ehhez az intézményhez kötődik. - Tevékenységünket a Hetényi Géza Kórház II. Sz. Pszichiátriai és Addiktológia Osztályával együttműködve végezzük. Azokban az esetekben, ahol a kábítószer-fogyasztóknál egészségügyi problémák is felfedezhetők, az illetőt a kórházban kezelik, amennyiben viszont már nem igényel egészségügyi ellátást, hozzánk kerülhet - tette hozzá. A szakmai vezető elmondta, a drogkonzultációs és információs központban csoportfoglalkozásokkal, filmvetítésekkel próbálnak eredményeket elérni. A beszélgetések során az élettel, életvitellel, életélményekkel kapcsolatos szabad témaköröket vetnek fel. Alapvető cél az, hogy az elfedett lelki tartalmak a felszínre kerüljenek, amik a drogfogyasztást kiváltó okokat is feltárják, láttassák a droggal kapcsolatos kitörési lehetőségeket. A legfontosabb természetesen az, hogy a központ segítségét kérők le tudjanak állni a szerről. A drogkonzultációs és információs központ eddigi másfél éves működése alatt mintegy százan vették igénybe a szolgáltatásokat. Azt, hogy milyen eredménnyel, nem lehet nyomon követni. Szappanos József tájékoztatása szerint ügyfeleiknek csak egy töredéke az, aki a későbbiek során jelt ad magáról, legtöbbjük sorsáról azonban nincs tudomásuk. Az intézményt nyújtotta lehetőségekkel egyébként nemcsak azok élhetnek, akik „lebuktak” és rendőrségi eljárás folyik ellenük, hanem bárki, aki kábítószer-problémával küszködik és segítségre van szüksége. A központ a csoport- foglalkozásokon túl a drogmegelőzési tevékenységben is részt vesz. Kiadványokat készít, a szülők, hozzátartozók számára is ad tanácsot. Szappanos József Tévhit, hogy Szolnokon nincs a drogfogyasztók leállását segítő intézmény. Az ellátórendszer teljes kiépítése valóban nem valósult meg eddig, ám a rendszer egyes elemei léteznek. A Drog Konzultációs és Információs Központ úgynevezett alacsony küszöbű szolgálat, ami azt jelenti, hogy beutaló nélkül, térítésmentesen, bárki önként, akár anonim módon igénybe veheti szolgáltatásait, és a szermentesség sem követelmény. Elérhetősége; Szolnok, Városmajor út 67/A. Telefon/fax: 56- 420-614. A szenvedélybetegek fekvőbetegellátását a megyei kórház pszichiátriai osztályai, kiemelten a II. Sz. Pszichiátriai és Addiktológia Osztály végzi. Elérhetősége; Szolnok, Tószegi út 21. Telefon: 56-503-603. Hiányzik azonban a járóbeteg-ellátásra hivatott drogambulancia és a rehabilitációt biztosító, a visszaesés megakadályozását szolgáló bentlakásos rehabilitációs központ
