Új Néplap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-03 / 256. szám

2004. NOVEMBER 3., SZERDA 7 AHOL ÉLÜNK Tudásgyarapítás, nem intézményesen Az oktatás és a kultúra nagy jelentőséggel bír Jászberény mindennapjaiban. Itt azonban nem csak a közoktatás színhe­lyeire, az általános és középis­kolákra kell gondolnunk. Több olyan lehetőséget is ta­lálhatnak a gyermekek, amely az intézményesített, iskolai keretek mellett tudásuk gya­rapítását szolgálhatja. Egyfajta centrumot jelent ezen a területen a Városi Könyv­tár és Információs Központ. Már a neve is mutatja, hogy a hagyományos könyvtári funkci­ókon túllépve jóval több felada­tot vállal. Az információgyűjtés legkülönfélébb formáival talál­kozhat itt a betérő. A könyvtár jelenlegi épülete már jó ideje nem tudja kiszolgálni azokat a funkciókat, amelyeket az intéz­mény a lakossági igényekre vá­laszul korábban felvállalt. Álla­mi címzett támogatással, ösz- szességében mintegy 270 mil­lió forintos költséggel a közeljö­vőben megvalósulhat a könyv­tár bővítése, felújítása. A jelen­legi épület alapjain egy, a mo­dem kor igényeinek megfelelő új könyvtár alakulhat ki. Az épület bizonyos mértékig visz- szahozza az egykori jászberé­nyi zsinagóga építészeti értéke­it is. Szintén a tudás gyarapítá­sát szolgálja az a Multicenter, amelynek megvalósítását is egy pályázati támogatás tette lehetővé. Itt a jászberényi gyer­mekek már óvodás kortól - életkori sajátosságaiknak meg­felelően - ismerkedhetnek az információs társadalomban nélkülözhetetlen számítógé­pekkel, azok használatával és használhatóságával. Dr. Magyar Levente rény a beruházás gesztora. Ami­kor megvalósul, újabb lendüle­tet kaphat az utcák aszfaltozása. Másik fontos kérdés a közleke­dés. A városban működő vállala­tok és beszállítóik áruforgal­muk nagy részét közúton bo­nyolítják, illetve jelentősen meg­nőtt főútjainkon az átmenő for­galom. E kettős terhelés ellehe­tetlenítette a város közlekedé­sét. Megoldást az elkerülő út építése jelenti, amelyhez az ál­lam biztosít anyagi forrást. A ki­vitelezőt is kiválasztották már, a munka jövő nyár elején kezdő­dik, az új út a 31-es és a 32-es (Szolnok felé vezető) utat köti majd össze. A város, kapcsolód­va a beruházáshoz, felújítja a hűtőgépgyári tehermentesítő út utolsó szakaszát a 31-es útig.-Hogyan alkalmazkodik Jász­berény az Európai Unió jelentette új kihívásokhoz?- Döntő kérdés, hogy az or­szág számára megnyíló pénz­ügyi forrásokat milyen eredmé­nyességgel tudjuk igénybe ven­ni, ehhez a hivatali struktúrá­nak is alkalmazkodni kell. Meg­alakult a Jászsági Kistérségi Társulás, s az ebben közösen vállat feladatok ellátásával a vá­ros költségvetésében nagyobb pénzek szabadulnak fel, ame­lyeket fejlesztésre fordíthatunk. A jégpálya építését bizonyos mértékben hátráltatja a kor­mányzatban történt változás. A Gazdasági Tanács dönti majd el azt, hogy a fejlesztésre megkap- juk-e a városi önerő mellé az ál­lami forrásokat. A jégpálya mel­lé egy kézilabdapálya méretű já­tékcsarnok is épül, a működte­tésben és a használatban a város együttműködik a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karával. A beruházáshoz vállal­kozói tőkét is igénybe szeret­nénk venni, amely csökkentené a városra jutó anyagi terheket.- Milyen feladatok előtt áll még az önkormányzat?- Mindenképp be kell fejezni a Bercsényi úti iskola épületé­nek átalakítását, illetve egy új épületszárny megépítését. Ez­zel egy épületbe kerülhet a Szé­kely Mihály Iskola és Bercsényi úti iskola, s felszabaduló épüle­tet más célra tudjuk felhasznál­ni. Egy óvodacentrum építésé­ről is határozott az önkormány­zat nemrégiben, amely 5-6 ed­digi óvodaépület felszabadulá­sát eredményezi. Az üres ingat­lanok értékesítéséből befolyt összegeket fejlesztésekre hasz­nálhatnánk fel.- Milyen területen nem sike­rült előrelépni?- A lakásépítés terén eddig nem tudtunk sok eredményt el­érni, egyeüen lakást sem építet­tünk. A kormánytervek szerint ezen a területen is nagyobb sze­rep jut majd a vállalkozóknak. Az önkormányzat területet biz­tosít majd, s a vállalkozók épí-'• tette lakásokból az önkormány­zat területarányosan visszakap vagy visszavásárol. Az így bir­tokunkba kerülő ingatlanokat szociális vagy üzleti alapú bér­lakásként használhatjuk majd. Mégis a város elért eredmé­nyeire büszkének kell lennünk. Hiszen nekünk van Európa- zászlónk, Európa-plakettünk, tisztségviselőink országosan és nemzetközileg is elismert em­berek. A kultúra terén felmutat­ható eredményeink minden­képp a lakosság és az önkor­mányzat összefogásnak kö­szönhetők, rendezvényeink már országos hírnevet szerez­tek maguknak. A város történelmi hagyo­mányait, jelenlegi állapo­tát és a jövőbeni szerep- vállalását figyelembe véve nem szeretne lemondani kistérségi vezető szerepé­ről - állapította meg dr. Magyar Levente, Jászbe­rény polgármestere, ami­kor lapunk érdeklődésére a jászsági város helyzetét elemezte. Az elért eredmé­nyek kötelezik a várost, már nemcsak határainkon belül, hanem az európai színtéren is meg kell felel­ni az elvárásoknak.- 2002-ben szennyvízcsatorna­fejlesztésre címzett támogatást nyert a város. A kedvező döntést követően mostanra sikerült a ki­vitelezőt kiválasztani, s a beru­házás elindulhat Jászkiséren, Jászapátiban, Jászszentandrá- son, Jászárokszálláson és Jász­berényben, úgy hogy Jászbe­iászberény főleg egyházi jellegű műemlékekben gazdag. Az egyháza már 1332-ben létezett, a jászok megtérítésére 1348-ban ferences szerzete­sek érkeztek, akik később kolostort Is építettek itt A török kiűzése után új erőre kapott a katolikus egyház, és ezt követően épültek sorra épülete­ik, amelyek közül kiemelkedik a főtér képét azóta is meghatározó barokk főtemplom. Az építmény 1759-től különböző szakaszokban 1782-lg épült A KERESKEDŐ AZ APÁT Rédei István, a Jászsági ÁFÉSZ elnöke, a Coop-Star Rt. vezérigazgató­ja. Elnöke a térség megha­tározó cégei­nek vezetőit tömörítő Jászsági Menedzser Klub Egyesületnek.- A város vezetőinek felelős­sége óriási a Jászberény gyara­podását érintő kérdésekben, a politikai viharok közepette azonban gyakran nem lehet elő­relépni. Példa lehet erre a jégpá­lya ügye. Minden párt elsődle­ges céljai között sorolta fel a sportlétesítmény létrehozását, mégis alig történik valami. Mint városlakó olyan Jászberényt szeretnék látni, ahol a helybéli­ek jól érzik magukat, ugyanak­kor az ide látogatók is egy tet­szetős városképet láthatnak. Dr. Medvegy Já­nos apátplébá­nos. — Három éve vettem át a jászberényi fő­templom plé- bánosi tisztét, így némi rálátásom már van a város életére, de igazából még csak a benyomásaimról tudok beszámolni. A város jó hangu­latban él, mivel nincs munka- nélküliség. A Jászság hagyo­mányosan erősen vallásos terü­let, de persze soha nem lehe­tünk elégedettek, a fiatalokat egyre nehezebben lehet meg­győzni a hitélet fontosságáról, egyre nehezebb Krisztus ügyét megjeleníteni az emberek előtt. Ez persze nem egyedül jászbe­rényi probléma, a társadalom egyre erősödő közömbösségén nehéz áttörni. A GYÁRIGAZGATÓ j Kármán Antal a jászberényi Ap­rítógépgyár RL igazgatóságá­nak elnöke, 1990 óta a gyár első számú ve­zetői testületé­nek meghatározó tagja, Jászbe­rény közéletének fontos személyi­sége. - A város meghatározó válla­latainak vezetői azt szeretnék, ha Jászberény folyamatosan fejlődne, s a jó cél érdekében áldozatvállalás­ra is készek. Több területen látszik elmozdulás, de még mindig szá­mos olyan kérdés van, ahol a politi­ka a szükségesnél jóval nagyobb mértékben van jelen. Az Aprító­gépgyár továbbra is meghatározó szereplője a város gazdaságának, a gépipar világméretű recessziójá nak hatásai természetesen ránk is hatással vannak, de az eddigiek­hez hasonlóan álijuk a versenyt A ZENEISKOLA IGAZGATÓJA Tímár Gábor a Palotásy János Zeneiskola igazgatója.- Nem va­gyok tősgyöke­res jászberényi, de immár több mint húsz éve élek ebben a vá­rosban. A településen élénk ze­nei kulturális élet zajlik. Zeneis­kola csaknem hatvan éve műkö­dik, s rendkívül fontosnak ér­zem, hogy a gyermekek érdeklő­dése továbbra sem csökken az intézmény iránt A hazai viszo­nyok között az egyik legnagyobb eredményként értékelhetjük, hogy Jászberényben megmaradt a zeneiskola számos más önként vállat feladathoz hasonlóan. Büszkén vallhatjuk magunkat jászberényinek, s úgy érezzük, Jászberény is büszke intézmé­nyeire, köztük a zeneiskolára. A HELYBÉLI Németh Gyulá- né helyi lakos, férjével élik a jászberényi nyugdíjasok mindennapja­it.- A polgár- mesteri hivatal munkatársai meghallgatják a helyiek prob­lémáit, s tapasztalatunk sze­rint lehetőségeikhez mérten próbálnak segíteni azokon. A város fejlődése sok szempont­ból szembetűnő, például jó né­hány helyen új utakat, járdá­kat építettek az elmúlt hóna­pokban is. A mi utcánkban is immár minden közmű megér­kezett, és sikerült is azokat be­vezetni a házunkhoz. Remél­hetőleg a tervezett fejlesztések is az előre meghatározott ütemben haladnak majd a tele­pülésen. Polgármester: dr. Magyar Levente Alpolgármester: Bethlendy Béla, dr. Vass Imre Jegyző: dr. Forgács István Aljegyező: dr. Kiss András A képviselő-testület tagjai: Ba­logh Béla, Bujdosó József, Cserta Istvánná, Dobák István, dr. Szabó Tamás, Hagyó Mik­lós, Hagyó Tamás, Hlavacska András, Juhász Dániel, Nagy András, Papp István, Rácz Ta- . más, Sárközy László, Szabó Jó­zsef, Szabóné Gara Irén, Szán­tai Tibor, Szatmári Antalné, Szentesi Mihály, Szuh Zsu­zsanna, Taczman András, Ta­más Zoltán, Velkei Zoltán Lélekszám: 28047 fő Polgármesteri Hivatal 5100 Lehel vezér tér 18. Tel.: 57/ 411-400 Intézmények: Erzsébet Kórház Tel.: 57/500-200 Önkormányzat Hivatásos Tűzoltósága Jákóhalmi u. 11/a Tel: 57/412-388 Rendőrség Tel.: 57/ 411-833 Déryné Művelődési Központ Tel.: 57/411-976 Városi Könyvtár és Információs Központ Tel.: 57/411-585 Városi Óvodai Intézmény Tel.: 57/411-183 Lehel Vezér Gimnázium Tel.: 57/412-621 Liska József Erősáramú Szak­középiskola és Gimnázium Rákóczi u. 42. Tel.: 57/500-580 Klapka György Szakközép- és Szakiskola Tel.57/502-750 Várostörténet A település helyén az emberi élet legkorábbi nyomai a korai és a középső kőkorból valók. A XIII. században a kunokkal együtt ér­kező alán eredetű jászok tele­pedtek meg itt, akik nyelvükben és életmódjukban is különböz­tek a magyaroktól. Mindig is központként jelent meg Jászbe­rény, amelyet 1357-ben Bérén néven említettek először. A já­szok mindenkor különböző ki­váltságokkal rendelkeztek, amelynek fejében katonai szoF gálattal tartoztak a királynak. A török hódoltság után a területet eladták a Német Lovagrendnek, amit 1745hen saját pénzükön vásároltak vissza, ez volt a Re- demptio. A jászok helytálltak az 1848-49-es szabadságharc ide­jén, megalakult a Lehel Huszár­ezred. A Jászkun Hármas Kerü­let sajátos közigazgatási rend­szere, illetve a kiváltságok jó­részt 1876-ban szűntek meg. Az 1950-es évektől telepedtek meg a városban az ipari üzemek. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Új kihívásokhoz kell alkalmazkodni

Next

/
Thumbnails
Contents