Új Néplap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-15 / 266. szám
2004. NOVEMBER 15., HÉTFŐ 7 AHOL ÉLÜNK Az iskola még mindig a viták kereszttüzében Megosztottá vált a falu lakossága SZENT GYÖRGY. A település névadó szentje előtt tiszteleg a két évvel ezelőtt felavatott szobor. A falu központi helyén felállított emlékművet közadakozásból hozták létre. Hasonló összefogással szeretnék felújítani Jászfelsőszentgyörgy temetőjét Is. Jászfelsőszentgyörgy társadalma több szempontból is megosztottá vált az elmúlt években. Növekszik a szociálisan hátrányos helyzetben lévők száma, ugyanakkor két táborra osztotta a helyieket az általános iskola körül kialakult felemás helyzet is. Rimóczi Sándor polgármester szerint az egyetlen megoldást az jelenthetné, ha a faluban élőknek sikerülne összefogni és közösen munkálkodni. A település vezetője szerint az alapproblémát az jelentette, hogy a lakosság és a pedagógusok egy része nehezen fogadja el: nem tartható fenn a nehéz költségvetési helyzetben lévő településen ugyanolyan számú tanári kar, amikor a gyermeklétszám évről évre csökken. A polgármester cáfolta azokat a vádakat, miszerint a változtatások indoka „saját embereinek” elhelyezése lett volna a település intézményeiben. A vitában részt vevők álláspontja nemigen közeledik.- A gyermeklétszám fogyása mellett még nagyobb gondot jelentett, hogy korábban a kevés pénzt is rosszul osztották be az iskola működtetésére, például in- dokolaüanul magas volt a túlórák száma, vagy feleslegesnek tűnő Rimóczi Sándor feladatokat tartottak meg különböző pótlékokért A létszámleépítést és a racionalizálást elvégeztük - mutatott rá a polgármester.- Az iskola működésében tapasztalható bizonytalanságok — igazgatóváltás, leépítés, betegállományok - miatt azonban sokan jászberényi iskolákat választottak.- Valóban megfigyelhető ez is, de a kialakult helyzet maximum csak gyorsította a folyamatot. A polgármester vélekedése szerint azonban számos pozitív eredményt is elért az önkormányzat. Pályázatok segítségével 16 millió forintot fordíthattak a művelődési ház felújítására. 17 milliós költséggel újították meg két utca burkolatát, a következő évben pedig 15,4 millióért másik két utca kaphat új aszfaltot, de eredményesen pályáztak járdafelújításokra is. Nemrégiben kezdődött el az orvosi rendelő felújítása, illetve az önkormányzat teremti elő a fedezetét a posta új helyének átalakítására, felújítására is. Fennállt a veszélye annak, hogy gyógyszertár nélkül marad a település, de végül sikerült olyan megoldást találni, amellyel napi nyolcórás nyitva tartással működhet a helyi gyógyszertár.- A településen szerencsére nem jelent gondot a munkanélküliség - szögezte le Rimóczi Sándor -, a környező városokban működő ipari üzemek nagy számban foglalkoztatnak felső- szentgyörgyi lakosokat. Nagy problémát jelent viszont a mezőgazdasági termelés visszaesése. A korábban oly jellemző fóliás zöldség- és gyümölcstermesztés mostanra már olyan kevés jövedelmet termel, hogy egyre-másra hagynak fel ezzel a tevékenységgel az emberek, és más megélhetés után néznek. Az önkormányzat számára jelenleg nagy fejtörést okoz, hogy mit kezdjen az elavult, régi, de fontos intézményeknek helyet adó épületeivel. Az általános iskola alsó tagozatának felújítása nem várhat, ha továbbra is ott maradnak a kisdiákok. A polgármester szerint azonban az alsó tagozatot el lehetne helyezni a felsőnek is helyet adó épületbe. A terv nagy ellenállást váltott ki a faluban. Szintén fel kellene újítani az idősek napközi otthonát, de az az épület olyan rossz állapotban van, hogy talán újat építeni kevesebbe kerülne, mint a régit toldozni foldozni. Ezekben a kérdésekben még állást kell foglalnia a képviselő-testületnek. A KÖNYVTÁROS Megyeriné Nagy Magdolna, 1976 óta dolgozik a település könyvtárában, vezeti az intézmény működését, szervezi a programokat.- Könyvtárosként sikerült megvalósítani szakmai elképzeléseimet, illetve az utóbbi években tanúja voltam a szakma, a könyvtárlátogatási szokások átalakulásának, örömöt jelent számomra, hogy ezzel együtt sem fordultak el az emberek az intézménytől. A falu legnagyobb gondja jelenleg a széthúzás. Az önkormányzatban megjelenő két tábor kettéosztja a település lakosságát is. A személyeskedés helyett az összefogás lehetőségének megteremtésén kellene dolgoznia az itt élőknek. A MŰVELŐDÉS. SZERVEZŐ Ménkű János, a település művelődési házának vezetője, meghatározó szereplője a falu közösségi életének.- A helyi társadalom több szempontiból erősen megosztott. A faluban meglévő társadalmi, szociális különbözőségek tetten érhetők a mindennapokban. Ugyanígy rányomja bélyegét a falubeliek hétköznapjaira a helyi politikai viszonyok kiéleződése, a csatározások miatt „kettészakadt a falu”. A két tábor különbözőképp értékeli a történéseket A leginkább fájó számomra, hogy a közösségi életet is döntően befolyásolja a kialakult helyzet A közművelődési programokra, a közösségi eseményeken való részvételre egyre nehezebben nyerhetők meg az emberek. A JEGYZŐ Dr. Kundrák István, a település jegyzője. A tisztséget egy éve tölti be a településen.-Hakis mértékű is, de van fejlődés a faluban. Sikerült néhány, évek óta elmaradt intézményi felújítást végrehajtani, illetve jelenleg is folyamatban van néhány. A költségvetés szűkössége miatt az összesen hétfős apparátusból egy embertől kellett megválnunk. A létszámcsökkentés mellett a feladatok racionalizálására is sor került. Sok nehézséget jelent a faluban, hogy rohamosan növekszik az idősek, de főleg a szociálisan hátrányos helyzetű emberek száma, az önkormányzat azonban nemigen képes jelentősebb anyagi tehervállalásra, a problémák orvoslására. A KÉPVISELŐ Bálint János, 1990 óta képviselőként vesz részt az önkormányzat munkájában. - Az előbbi önkormányzati ciklusokban nagy horderejű változások történtek Jászfelsőszent- györgyön. Látványosan fejlődött a falu a gáz, illetve a telefon bevezetésével, sikerült összefogva együtt dolgozni, míg az utóbbi években ez megváltozott. Az iskolaügy által felszínre hozott ellentétek kiéleződtek, egy ik oldal sem enged álláspontjából. A vüá- gítás korszerűsítése mindenképpen pozitív, figyelmet kell fordítani az utak, főleg a Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy közötti út rendbetételére, a járdák állapotára. Mindenekelőtt azonban a hangulatot kellene normalizálni. A POLGÁRŐR Vass Zoltán, a helyi polgárőr-egyesület elnöke.- A településen 1990 óta működik a jwlgárőrség egyesületi formában, de már azt megelőzően is - önszervező módon - próbáltunk a helyiek értékeire vigyázni Jó kapcsolatot sikerült kialakítani a körzeti megbízottakkal Az elmúlt évek során számos alkalommal sikerült meghiúsítanunk bolti lopásokat, betöréseket, vagy felfedni egy-egy garázda személyt Úgy véljük, a helyi társadalomnak mindenképp szüksége van a polgárőrök önkéntes munkájára, igaz az elmúlt években a támogatások mértéke megcsappant Reménykedünk abban, hogy a helyi vállalkozók és az önkormányzat a korábbi évekhez hasonlóan támogatja majd tevékenységünket. Munkánkat tovább folytatjuk, a rendőrséggel együttműködésben szervezzük a szolgálatokat Polgármester Rimóczi Sándor Alpolgármester Soós Imre Jegyző: Dr. Kundrák István A képviselő-testület tagjai: Bálint János, Bálint György, Csonka Menyhért, Fülöp Zoltán, Kis Csatári István, Molnár Sándorné, Szarvas Gábor, Ördög János, Tax Tamás Polgármesteri Hivatal Jászfelsőszentgyörgy, Fő út 57. Telefon/fax: 57/ 520-020 Email: jaszfelsoszentgyörgy@vnethu lélekszám: 1824 0-2 éves: 79 3-5 éves: 60 6-13 éves: 172 14 - 17 éves: 98 18-59 éves: 1052 60 év felett: 363 Intézmények: Általános Művelődési Központ Fő út 82. Tel: 57/420-011 Orvosi Rendelő: Fő út 59. Tel.: 57/420-047 Körzeti megbízott: Fő út 57. Vízmű Fő út 57. 57/420-038 Idősek Klubja Szőlő út 1. Tel: 57/ 420-244 A településről: A község létezéséről 1335-ből van a legkorábbi írásos adat. A település sokáig tartozott Heves megyéhez, konkrét dátumhoz nem köthető, hogy mikor került a Jászsághoz. Fodor Ferenc a Jászság életrajza című munkájában arról ír, hogy eredetileg nem jász település volt Felsőszentgyörgy, ugyanő 1942-ben a Jászság legszegényebb falujaként jelöli a községet. A törökdúlás idején a helybéliek a Mátra erdeibe menekültek, de mindvégig lakott maradt a falu. A török időkben Gál-Szent-György- ként nevezték. A redemptio- ban részt vettek a településen élő gazdák, s saját határaik mellett Szent László- puszta egy részét is megváltották. Mai nevét 1779-ben nyerte el. Sokszor a Jászság Irlandjának nevezték amiatt, hogy a gyenge földeken burgonyát termesztettek és nagy volt a szegénység. Barokk templomát a XVIII. században építették. A község 1976- tól 1990-ig Jászfényszaru társközsége volt.
