Új Néplap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-14 / 46. Vasárnapi szám
2004. november 14., vasárnap Művészbejáró 13 ■ Ungár Anikó bűvészinasai UNGÁR ANIKÓ Született: január 11., Budapest Foglalkozás: bűvész előadóművész Nyelvtudás: német, angol, spanyol, olasz, héber Dijak: kétszeres világbajnoki cím bűvész-világkongresszusokon, Ki Mit Tud? kategóriagyőztes, Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztje Profi galambok és nyuszik is „tanítanak” majd Ungár Anikó bűvésziskolájában. Ötletének semmi köze a Harry Potter-lázhoz, ráadásul ő nem is ült fel a roxforti divathullámra. Bűvészképzőjében legújabb, hegedűlebegtető mutatványának titkait is elárulja majd. Pedig az egyetlen bűvésznő a világon, aki ezt megcsinálja.- Úgy tartják, Lady Copper- fieldnek is nevezhetné magát. Mit szól hozzá?- Nem vállalom, annak ellenére, hogy nagyon kedvelem David Copperfieldet, én én vagyok, ő meg ő.- Neki nincs illuzionistaképzője, ön viszont bűvésziskolát nyit.- Évek óta dédelgetem egy gyerekeknek szóló bűvésziskola gondolatát, most jött el a pillanat, hogy megvalósíthatom.- Mintha ezúttal is maradandót szeretne alkotni. Van benne némi hiúság is?- Van az ötletben némi önbecsülés, hiúság is, miért ne csinálhatnék olyasmit, ami maradandó. Másrészt a világ éhes a csodákra.- Ungár Anikó ezzel az ötletével is arra vállalkozott, hogy jóllakatja csodákkal a világ e részét?- Abban az értelemben igen, hogy minden elgépiesedett, a gyerekek a számítógépeken keresztül készen kapják a színes, izgalmas játékokat, nincs szükségük fantáziára. Ezért szükségük van a csodákra. Másrészt divat lett a bűvészet. Ezért élnek a bűvészshow-k, ezért népszerű David Copperfield.- Ezért válhatott világőrületté a Harry Potter-sorozat is. Nem gondolja, hogy ezzel az iskolával elég későn lovagolta meg a Potter-félé divathullámot?- Nem vagyok Harry Potter- utánzó. Előbb voltam, mint Potter. A könyvek, a filmek sem érdekeltek, mert másról szólnak, a fiamat sem ejtették ámulatba, talán, mert ő eleve ebben a világban él. A Harry Potter nem arról a mágiáról szól, amit mi, bűvészek csinálunk. Az miszükusabb és el- vontabb műfaj: mindazok a varázslatok csak filmekben történhetnek meg.- Kikre számít bűvészinasjelöltként?- Nyolc-kilenc-tíz éves korban érik meg egy gyerek arra, hogy fogékony legyen a bűvészedé. Fantasztikus hobbi, de ha színpadi készséggel is találkozunk, profikat is képezhetünk. Felvételi nem lesz, inkább arról beszélgetünk velük, miért jelentkeztek.- Tízből kilencen a roxforti tanoncok kalandjait említik majd.- Nem hiszem. Biztos vagyok benne, hogy másféle okok hozzák majd őket hozzánk. A végén nemzetközi szakmát adunk, melyben a fellépő művésznek akár meg sem kell szólalnia.- Gondolom, azért nem minden titkot árul majd el a bűvészinasoknak. Például legújabb számának kulisszatitkait melyben egy fehér hegedű lebeg a térben, vonó játszik raj ta, majd egyszer csak eltűnik. A szám végén előjön és meghajol.- Dehogyisnem! Annak ellenére, hogy egy évig gya koroltam, amíg színpadképes produkció lett belőle. Ha profinak készülő tanítványom lesz, megosztom vele a mutatvány titkait.- Állítólag profi bűvésznyuszik és profi bűvészgalambok is „tanítják” majd a jelölteket.- Valóban behozunk az órákra olyan nyuszikat és galambokat, akik már dolgoztak színpadi produkciókban. Mindez az állatokkal való kapcsolattartás kialakítását segíti majd.- Ha most lenne Ki Mit Tud?, tolonganának a bűvész kategóriában?- Tolongásról szó sem lenne, de hogy jóval többen próbálkoznának, mint a mi időnkben, az biztos.- Mégis várható, hogy divatszakmát teremt majd a bűvészeiből?- Nem hiszem, de a divat szakmáját valóban tanítom. Leendő divattervezőknek és stylistoknak. Az eredeti szakmám egyébként is a divattervezés. Csontos Tibor U í D IS if • » I *• mm iV Kálloy kipróbálja a kispolgárt Kálloy Molnár Péter, az ügyeletes Joly Joker négy színház, rendezések, új verseskötete és lemezkészítése közepette beállt kispolgárnak. Vas-Zoltán Iván rendezésében szerdán a BM Duna Palotában újra színre viszik Görgey Gábor nagy ászát, a Komámasz- szony hol a stukkert. „Úgy álltunk neki, hogy leporoljuk a szöveget - ecseteli. - Megdöbbentünk: az 1966-ban írt komédia mit sem vesztett aktualitásából. Sőt! A proli, a paraszt, az értelmiségi és az arisztokrata mellett nekem jutott K. Müller figurája. Pont azé, aki sohase ragadja magához a stukkert. Csak egy-két szót változtattunk az eredeti Görgey-szövegen...” Kamarás Gábor Miklós ballonjában Kamarás Iván elmondhatja magáról, hogy a szellem köpönyegébe öltözött. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban a 21 évvel ezelőtti teátrumnyitó premierre emlékezve ismét Az ember tragédiájának feldolgozását vitték színre. A Kossuth-díjas Ruszt József rendező elővette az eredeti szövegkönyvet, s meghívta a régieket. Ádám ismét Szalma Tamás, Éva pedig Fekete Gizi. Színpadmestertől díszlettervezőig mindenki ugyanaz. Hívta volna az egykori ballonkabátos Lucifert, Gábor Miklóst is... Kamarás nem helyette játszik, de a színészkirály emlékére felvette annak egykori kabátját, kalapját, hogy átjárja a tagadás ősi szelleme... Gergely Robi bolondulásig szeret Gergely Robi mondja, most jó lenni színésznek! Az énekes komédiást valamikor bosszantotta, hogy összehasonlítják Szécsi Pállal. Most az Aranytíz Teátrumban, ahol a tragikus sorsú táncdalherceget zenés darabban idézi meg, olyan szeretetsugarakat érez a nézőtérről, mint már régen. A Szeretni bolondulásig-játékért a legnagyobb elismerést eddig a legkritikusabb nézőtől, Szécsi Katalintól, az anya- tigris nővértől kapta. „Azt mondta, énekben még csak- csak lehet Palikát koppintani, de hogy mozdulatait, gesztusait honnan vettem, nem érti - magyarázza Róbertünk. - Katalin állítja, azokat nem lehet lelopni néhány megmaradt videofelvételről... Lehet, hogy az előadások valami médiumot hoztak elő belőlem...?" Szabó István s a bevételek kora Miközben Szabó István müveiből ösz- szefoglaló vetítést rendeznek Kalkuttában, egy amerikai adatpprtáton visszatekintő számadás készült Oscar-díjas rendezőnk filmjeinek bevételeiből. Topon a Napfény ize áll 7,6 millió dollár jegyeladással, amiből 5,1 millió az USA- ban, a többi más országokban folyt be. A Szembesítés szerény, 189 ezer dolláros jegybevételt hozott, igaz, ezt csak kilenc moziban játszották, míg a Napfény ízét 153-ban. A Csodálatos Júlia november 7-ig 1 millió 286 ezer dollárt hozott a konyhára. A portál szerint Szabó filmjei a 80-as évektől lettek kurrensek. Az USA-ban, Nyu- gat-Európában, Londonban voltak mozik, melyek több mint egy éven át csak az Oscar-díjas Mephistót vetítették. De épp ily sikeres a Redl ezredes, a Hanussen és a Bizalom. Fenyő Iván és a kis magyar Hollywood Ami Tarzannak, alias Weiszmüller Jánosnak vagy a Bemard Schwarzként született Tony Curtisnek sikerült Hollywoodban, arról többen álmodoznak a mi kis színivilágunkban. A már kint élő Gáti Katalin és Dobó Kata éppen úgy, mint újabban a fiatal színész, Fenyő Iván. Dobó Kata szerepre vár Los Angelesben A z öt Oscart nyert Amerikai szépség rendezője, Sam Mendes fontos epizódszerepre hívta a Katona József Színház fiatal színészét, Fenyő Ivánt, aki csupán tavaly végzett a színiegyetemen és máris hollywoodi szerződéssel kínálták meg. Ebben az is benne van, hogy nem nyilatkozhat a filmről és szerepéről, de azt tudni lehet, hogy a Jarhead című produkcióban játszik majd tengerészgyalogost. A felkérés szinte álomszerű, különösen, ha belegondolunk, hányán próbálkoznak azzal, hogy itthonról kapjanak lehetőséget a nemzetközi filmvilág fővárosában. Az első között volt Bánfalvi Ágnes, aki a nyolcvanas évek közepén disszidált férjével, a Color együttes akkori dobosával előbb Franciaországba, ahol játszhatott Jean-Luc Godard egyik filmjében. Köszönhetően annak is, hogy a színésznő szerepelt az Oscar-díjas Mephistóban. Végül az Egyesült Államokban kötött ki, ahol angolul tanult, egyetemre járt, majd különböző produkciókba hívták. Később ügynökségének köszönhetően főszerepeket is kapott, de amikor éppen futott volna a szekér, magánéleti válsága hazasodorta. Gáti Katalin, ma már Kathleen Gáti, aki a Sose halunk meg című Koltai Róbert-filmben tűnt fel, 1998-ban döntött úgy, hogy Hollywoodban próbál szerencsét.- Az első három hónapban csak sírtam - nyilatkozta a New York-i kezdetekről Kathleen Gáti, de miután átigazolt Kaliforniába, a szerencsével sem állt hadilábon. Ma már elmondhatja, hogy tizenöt játékfilmben és húsz szappanoperában szerepelt. Mindez még mindig nem hozta meg a világsztár pozíciót számára, de biztos egzisztenciát teremtett magának, és olyannyira számon tartják, hogy már a Vészhelyzetben is feltűnt. Dobó Kata, akiből A miniszter félrelép csinált honi sztárt, ugyancsak félrelépett: a hollywoodi producer, Andy Vájná élettársaként igyekszik filmszerepeket csiholni itthonról kedvezőnek tűnő helyzetéből. Igaz, ezek jórészt néhány mondatos, pár másodperces villanások, de már ez is valami abban a világban, ahol tehetséges színészek százezrei várnak a Nagy Alkalomra. Dobó Katának is jobb lett volna, ha néhány másodperc helyett legalább tizenöt percre feltűnik a Tizenöt perc hírnév című filmben, melyet Robert de Niro jegyzett, de legalább azzal vigasztalódhatott, hogy A professzor című produkcióban Steven Seagal feleségét játszhatta. Viszont a Michelle Pfeiffer főszereplésével készült Amerikai rapszódiában megint csak egymondatos szerepet kapott.- Szeretek filmezni, márpedig filmezni bárhol lehet a világban, nem egy was ist das - nyilatkozta elutazásakor HUJBER FERENC, aki sikerei csúcsán döntött úgy, hogy valahol angol nyelvterületen is kipróbálja magát. A nagy vagányként ismert Hujber, aki ócskapiacon vett érettségi bizonyítványt, hogy jelentkezhessen a Szín- művészeti Egyetemre, sikeres volt színházában, népszerűvé tette a Valami Amerika, a Közel a szerelemhez és a Barátok közt, mégis eltűnt a budapesti színivilágból. Igaz, a számára szerepet kínáló Terézanyu-film forgatására hazajött, talán mert hiányzott számára az, amihez nagyon ért: a színészet. A hírek szerint Angliában él a barátnőjével és pizzafutárként dolgozik, mások szerint Ausztráliába mentek, hogy ott próbáljon színi szerencsét. Tizenöt éve él Los Angelesben az angolul gyerekkora óta jól beszélő TarAKIKNEK SIKERÜLT Blaskó Béla Ferenc Dezső (Béla Lugosi) (1882, Lugos) Zukor Adolf Paramount-alapító (1873, Riese) Kertész Kaminer Manó (Michael Curtiz) (1886, Budapest) Steiner László (Leslie Howard) (1893, Budapest) Loewenstein László (Peter Lore) (1904, Rózsahegy) Gábor Sári (Gábor Zsazsa) (1917, Budapest) Eszterhás Joe forgatókönyvíró (1944, Csákánydoroszló) ján Györgyi, aki megfordult néhány filmben. Szerinte ahhoz, hogy valaki Magyarországról is befusson Hollywoodban, nem elég az amerikai angol tökéletes tudása, ismerni kell az amerikai színésztechnikát és jó adag szerencse is szükségeltetik. Cs. T.
