Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-04 / 232. szám

2004. OKTÓBER 4., HÉTFŐ 5 • • •• MEGYEI TŰKOR Kinek a szennye? BARANYI GYÖRGY: ÚJABB SZENNYET HOZOTT A HÁTÁN A TISZA. Vajon meddig nézik még a Tiszát vécének, va­jon meddig lehet még eltűrni, hogy ezen a fo­lyón, a legmagyarabb vizünkön ránk engedjenek mindenféle mocskot és szennyet? A ciános katasztrófa óta még inkább ér­zékenyebbé váltak a folyó mentén élők minden olyan környe­zetszennyezésre, amely a Tiszát éri (Verespatak, egy újabb ciá­nos vészhelyzet kialakulása is ismét fenyeget). Most éppen több mint 800 köbméter, fatörmelékkel kevert kommunális sze­mét érkezett hozzánk Ukrajna felől, amit aztán Tokajnál sike­rült megfogni, ám addig már jó része kisodródott a vízpartra, megakadt a folyót szegélyező növényzeten. Az összegyűjtött szemetet pedig nem kis összegre rúgó költséggel nekünk kell elszállítani és megsemmisíteni. Ezt is okozza az, hogy kiszol­gáltatott helyzetbe kerültünk, hiszen, mint egy levesestányér aljára, a Kárpát-medencébe a felső, oldalsó szomszédainktól be­felé, Magyarországra folynak a vizek. A szeméthez „mellékelt” bürokratikus cinizmus pedig még külön is felháborító. Az, hogy mindenféle határvízi egyezménynek fittyet hányva, a szeptember 26-a óta ismételgetett kérdésre, miszerint tessék már megmondani, mégis miféle módon került be a Tiszába ez a nagy mennyiségű mocsadék, az ukrán szervek még csak nem is válaszolnak. Csak annyit mondtak, garanciát továbbra sem tudnak nyújtani arra, hogy hasonló eset nem ismétlődik meg. Csend van tehát, mély hallgatás. Szemét ügy ez. Van, aki milliomosként yfc fl /~~fx /—7 >—-i W»L ;■$ l—l / j^.~..:íi:., / Émm 1 ^ Wäg, I U> / I ■ Ma ;W 1 H LjMm j ■ I-------L A-Lr1 ■Ly'-X r#V Ki ll lr ^ VL— JB ■ Bh Jkf a Vf£* V a b 5<v'/ a «y B? * ^ ■ 7 K ,>mr ■ I I Bff BtbkÁ^® B H BMllllÉif * ■ j B v ■ ’ ÜJll^U i vsu ■<* **"** *<?*­.. i ,& '■^sáwffl •X'fehií« .._ '"» s •aMjiidiJi Fényfesztivál Nem a rangsorolás, ha­nem a néptánc hagyomá­nyainak őrzése, a szak­mai tapasztalok átadása, az ismeretségek kötése a legfőbb cél az immár ne­gyedik alkalommal meg­rendezett Fényfesztivál Gyermek tánccsoportjai számára. Banka Csaba lászfényszarun néhány lelkes szülő kezdeményezésére ala­kult meg épp tíz évvel ezelőtt az Iglice Néptáncegyüttes. A cso­port létrehozása eltalálta a helybéliek igényeit, hiszen az­óta már a második generáció táncosai nevelkednek a cso­portban. A tízéves jubileumot vasárnap ünnepelték gálamű­sorral, ahol az alapítók is újra népviseletet öltöttek, hogy az újakkal együtt ropják a táncot. A jubileum megünneplése nem véletlenül került erre a hétvégére. Szombaton ugyanis megrendezték a jászsági és Gal- ga menti gyermek néptánccso­portok részvételével a negyedik Fényfesztivált. A fesztivált két­évente szervezik meg, immár negyedik alkalommal került er­re sor. Idén kilenc csoport vett részt a fesztiválon, közöttük lászfényszaru lengyel testvérte­lepülése, Zaklicsin városának néptánccsoportja is bemutatta táncait. Szolnokon mintegy 130— 140 hajléktalan él. Nem mindenkinek jut a haj­léktalan-szállókon hely, de vannak, akik nem is veszik igénybe a szolgál­tatásokat. Mintegy 13 em­ber folyamatosan az ut­cán él, még télen sem fo­gadnak el semmilyen se­gítséget. Letenyei Ágnes Csoki, 39 éves: Melegburkoló szakmunkásként végeztem az iskolában. Pesten éltem a fele­ségemmel és a három gyerme­kemmel. Kaptam egy lehetősé­get, hogy kimehetek Kanadába dolgozni. Elfogadtam és úgy döntöttünk, hogy a család is jön velem, ezért eladtuk a pesti lakást és kimentünk. Amikor hazajöttünk elég szépen él­tünk, bár nem saját házban, hanem az anyósoméknái. Nem­sokára elfogyott a külföldről hazahozott pénz, én az utcára kerültem. Később hallottam, hogy a feleségem intézetbe ad­ta a gyerekeket, még ma is láto­gatom őket, de az asszonyról nem tudok semmit. Naponta itt vagyok az áruháznál, és elké­rem az emberektől a kocsit, hogy legalább keressek egy kis pénzt. Azon veszek cigit, meg piát. Az utcán nem lehet kibír­ni pia nélkül. A kaját úgy ol­dom meg, hogy egy-két kony­hán ismernek, adnak néha va­lamit, meg járok a melegedőbe fürdeni, és ott is lehet enni. Leginkább a vasútállomáson húzom meg magam, meg itt a boltnál. Télen, ha nagyon fá­zok, akkor bemegyek a melege­dőbe néhány órára, de egyéb­öltöztek be ismét népviseletbe, betyárgúnyába, akik annak idején a kezdeményezők vol­tak. A táncosok, az eseményt hí­rül adó kisbíró, no meg a jó­kedvre, a bor ízére ügyelő ként az utcán vagyok. Zizi, 38 éves: Tíz évig volt élettársam, egy özvegyasszony. Nem volt gond a kapcsolatunkkal, csak a felnőtt gyerekei nem szerettek, és nem tudtak befogadni. Vá­lasztania kellett, és ő a gyereke­it választotta. Nem vagyunk ha­ragban, még mostanában is ta­lálkozom vele. Miután eljöttem tőle, édesanyámhoz költöztem, de három hónap után onnan is eljöttem. Azt mondta, ha lesz munkám, visszamehetek. La­katos a szakmám, de nem talá­lok munkát. Amikor dolgoz­tam, elfelejtettek kifizetni, in­gyen meg senkinek nem meló- zok. Télen az utcán vagyok a társaimmal, ha átfázok, csak akkor megyek be a melegedő­be. Dohányzók, iszok, és úgy érzem, hogy nem fogok tudni felállni ebből a helyzetből. Karcsi, 58 éves: Volt egy fele­csendőrök mellett a Rózsa Sán­dor Betyárbandérium is meg­tisztelte a hét végi rendezvényt bemutatójával. Helyi bor szűkében egészen To­kajig mentek a szervezők, s a borvidék Tállya nevű községé­ségem, elváltunk. Van két fiam, mindketten Pest környékén él­nek, egyetemet végeztek. Közös megegyezéssel váltam el, kap­tam a vagyonból két és fél milli­ót, az egy betétkönyvben van, de nem nyúlok hozzá, mert egy üres portán kívül semmit nem tudnék rajta venni. Erdélyből jöttem, még ott is van vagyo- nom. 1995 óta vagyok Szolno­kon. Van egy tanya Szajolban, ott építettem egy kis helyet ma­gamnak, ott szoktam lenni, je­lentkeztem többször állatgon­dozói munkára, de átvágtak, nem fizettek. Nem sokáig mara­dok itt, mert lehet, hogy az egyik fiam magához vesz majd, de még ez is pénz kérdése. A te­let a vasútállomáson szoktam tölteni, de volt már olyan, hogy egy jászolban húztam meg ma­gam. bői hoztak jó néhány pohárkára való kóstolót... Az egész települést bebarango­ló felvonulást követően este szüreti bált tartottak a művelő­dési házban, ahol hajnalig tar­tott a mulatozás. A hagyomány megmaradt, de a bort már hozatni kellett I (FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL) 1 A falu közössége, pláne a fiata- ! lók fogékonyak voltak a jó kez- ” deményezésre, így ismét meg­határozó eseménnyé vált a falu A Fényfesztivál most is a fellépő csoportok felvonulásával, menettáncá- kulturális életében a szüreti val kezdődött mulatság. Idén azok a fiatalok jászszentandrás. Döntött a képviselő-testület: a legutóbbi ülésen egyhangúlag úgy hatá­roztak, hogy hozzájárulnak a helyi iskola névváltoztatásá­hoz. Ennek értelmében az új név Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény, hiszen van zene- művészeti és táncművészeti ág is az iskolában, dszm kunhegyes. Minőségi változá­son esett át az utóbbi másfél évben a Nagy László szakkép­ző iskola és gimnázium diák­otthona. A 94 gyereknek szál­lást biztosító épületben felújí­tották a zuhanyzókat, további számítógépeket vettek, vala­mint átadtak egy konditermet. Ennek megfelelően egyre több szolgáltatást vehetnek igény­be a bentlakók. A szobák esi­RÖVIDEN TELEPÜLÉSEINK ÉLETÉRŐL nosítása, virággal, szőnyeggel való ellátása pedig abban se­gíthetett, hogy otthonosabban érezzék magukat a közel 20 településről érkező, tíz és hu­szonkét év közötti diákok, fi Szolnok. Újabb lépések tör­téntek az útépítések, javítások előkészületeiben. Szeptember 27-én megkötötték a szerződé­seket a közbeszerzési pályá­zat nyerteseivel. A múlt hét folyamán megtörtént a terület átadása, a kivitelező cégek ezekben a napokban már el­kezdik a munkát, amely, mint ismertes, november 30-ig tart. BA Szolnok. A városban 82 ön- kormányzati tulajdonú lakás NAPSUGARAS ÉVADNYITÓ. Vásári bábelőadással és népi játékokkal nyi­totta meg új évadját szombaton a szolnoki Napsugár Gyermekház. Fel­vételünk a programok egy vidám mozzanatát örökítette meg a Zöld Ház udvarán. áll üresen, ezek közül azonban 19 bérlőkijelölési jogával nem az önkormányzat rendelkezik. A maradék 63 lakás kiutalásá­nak többféle akadálya van. Ilyen például a vitatott tulaj­donjog, az esetek nagyobb ré­szében viszont az ok a lakások leromlott állapota, vagy éppen az, hogy felújítás alatt állnak. Az utóbbi évben egyébként mintegy 20 százalékkal csök­kent a megyeszékhelyen az üresen álló lakások száma, ba Tiszafüred. Az elmúlt napok­ban a városba költözött, hono­sított magyarokkal kezdemé­nyezett találkozót a település önkormányzata. Bár az első megbeszélésen kevesen jelen­tek meg a meghívottak közül, mégis megfogalmazódott a szándék: erősíteni kell kap­csolatot az új otthon önkor­mányzata, s a város honosított állampolgárai között. Ehhez már jó fogódzót adhat az a rendezvény, amelyen nemzeti ünnepünk tiszteletére város meg kívánja rendezni a „Fő­zőcske, de honosán" elnevezé­sű gasztronómiai vetélkedőt, ahöl is a Kárpát-medence ha­gyományőrző ízeit népszerű­síthetik a Tiszafüreden élő, honosított versenyzők, pm túrkeve. Patinás központi épületének átfogó rekonstruk­ciójára nyújtotta be támo­gatási igényét a Petőfi Sándor Általános Iskola, amely össze­sen közel hatvanmillió forint európai uniós forrásra pályázik, bj t * FOTO M. I. In nen már nehéz felállni

Next

/
Thumbnails
Contents