Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-21 / 247. szám

2004. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK 7 AHOL ÉLŰNK Akadt, aki már a próbaüzem első napján megmártózott a szabadtéri gyógymedence kellemes hőmérsékletű vizében A térség egyik legdinamikusab­ban fejlődő „vizes komplexu­ma” a Túrkevei Gyógy- és Ter­málfürdő, amelynek strandja a napokban új - élményelemeket is tartalmazó, egy méter mély­ségű és kétféle vízhőmérséklet­tel működő - szabadtéri gyógy­medencével gazdagodott. A nyár derekán kezdődött építke­zésre a megyei területfejlesztési tanács pályázatán tízmillió fo­rintot nyert a helyi önkormány­zat. E támogatással együtt több mint 20 millió forintba került a beruházás, amelynek kedden immár a műszaki átadása is megtörtént. Az új, közel kilenc­ven négyzetméteres vízfelületű — pezsgőfürdőt és két nyak­masszírozó, dögönyöző vízsu­garat is tartalmazó — létesít­ményt, valamint a strandon idén elkészült fejlesztéseket, il­letve javításokat ünnepélyes ke­retek között október 28-án adja át a város a fürdővendégeknek. Sikerek és veszteségek túrája Új munkatárs Nyár vége óta új szakember segíti a városi gyámhivatal munkáját. É etta korábban gozott. A fiatal pedagógus azóta elvégezte az Államigazgatási Főiskola szo­ciális szakigazgatás-szervező szakát. Ámont Henrietta ta­valy vette át második diplo­máját és 2004. augusztus 16- a óta tölti be új hivatását, amelyről szólva elmondta:- A családi jogállástól a kiskorúak örökösödésén át a gondnokságig jelenleg is számtalan ügyön dolgozom. Bár mindegyik más, meggyő­ződésem szerint megoldá­sukban közös és mindenek felett álló szempont a gyer­mekközpontúság. Egészségnap Először tartanak november 6-án egészség napot Kevi- ben. A programnak a műve­lődési ház ad otthont - tud­tuk meg Oláh Gyöngyi házi­orvostól. Az esemény nem csak a gyógyulni vágyóknak nyújt hasznos segítséget, de azokat is megszólítja, akik „nem érnek rá betegnek len­ni”. Az érdeklődők a kiállítá­sok és előadások mellett ez alkalommal a természet- gyógyászat rejtelmeibe is be­pillantást nyerhetnek. Eddigi pályafutásának ta­lán legnagyobb sikerét ér­te és veszteségét szenved­te el a minap Olaszor­szágban a túrkevei Acoustic duó. Szinte hihetetlen, milyen rövid időn belül képes az ember meg­járni a mennyet és a poklot. Pél­da erre a túrkevei Egressy Béni Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény két zenetanárának esete is. A Migovics Zoltán és Balogh Ottó alkotta Acoustic duó Európa második legrango­sabb nemzetközi harmonika­versenyére utazott múlt hét ele­jén az itáliai Castelfidardoba. S mivel nem csupán szemlélődni érkeztek az Ancona közelében fekvő városkába, a megmérette­tés jazz-kamarazenei kategóriá­jában mindjárt egy győzelmet jelentő második helyezéssel tet­ték le névjegyüket. Ez utóbbi ál­lítás már csak azért sem túlzó, mert az első helyet végül egyik indulónak sem ítélte oda a szi­gorú zsűri. E nagyszerű sikerrel a tarso­lyukban indult haza a két zene­tanár, akik a festői szépségű Ve­lencét is útba ejtették. Vesztük­re. Mert amíg a harmonikás és szaxofonos a város nevezetessé­geiben gyönyörködött, addig autójukat egy fizetőparkolóban feltörték és aprólékos gondos­sággal kirámolták. Az igazi tra­gédiát számukra nem is pogy- gyászaik, hanem féltve óvott és hőn szeretett - összesen az egy­millió forintot is meghaladó ér­tékű - hangszereik elvesztése jelentette. így aztán a kirucca­nás a remek szereplés ellenére meglehetősen szomorú hangu­latban ért véget, hiszen a tolvaj Velencében nem csupán a két muzsikus lelkének egy darab­ját, de hosszú időre az Acoustic duó fellépéseinek lehetőségét is magával vitte. Hangszereitől megfosztva egyelőre hallgatásra van kárhoztatva a nép­szerű zenészpáros TÚRKEVE Negyedszázad a keviek szolgálatában Beszélgetés dr. Szabó Zoltánnal Dr. Szabó Zoltán 1979 szeptembere óta él és dolgozik Túrkevén. A negyedszázados jubileum kapcsán beszélgettünk a város két esztendeje hivatalba lépett polgármesterével.- Hogyan kezdődött?- Már Túrkevére költözésem előtt sem volt ismeretlen szá­momra a város, hiszen 1976 januárjában kezdtem dolgozni a Nagykunsági Állami Gazdaságban, így a gazdasághoz tartozó Bálái kerületben naponta megfordultam. Ebben az időben is­mertem meg sokakat az itt élők közül. Kevibe dr. Rada Il­lés kollégámnak köszönhetően kerültem, aki a Jászságban vál­lalt munkát 1979 nyarán, így én vehettem át a tsz-nél meg­üresedett munkahelyét. Fon­tos szakmai feladatok vártak rám: közreműködtem az akkor felépült 1040-es tehenészeti te­lep beindításában, az ezt köve­tő leukózismentesítésben, va­lamint a sertés- és juhállo­mánnyal összefüggő időszerű teendőkben. Eközben az Állator­vos-tudományi Egyetem hallgatója voltam, ahol 1981-ben sze­reztem igazságügyi-igazgatási szakállatorvosi diplomát. Ugyancsak ekkor lettem az egyetem szülészeti és szaporodás­biológiai tanszékének tudományos munkatársa. Túrkeve ez idő tájt számos munkánk gyakorlati helyszíneként is szerepelt. Együttműködésünk eredményeként előadást tarthattam a bé­csi állatorvosi karon. Emellett az állattartásban dolgozóknak betanítottmunkás-tanfolyamokat vezettem. Több mint százan jutottak így szakképzettséghez. Egészen 1996-ig találkozókat is tartottunk az ország állatorvosai, állattenyésztői, gazdasági ve­zetői és gyógyszerészei számára.- Mikor kezdődött kapcsolata a civil szervezetekkel?- A Túrkevéért Alapítványt 1991 májusában alakítottuk meg. Az elmúlt közel 14 esztendő alatt a szervezet széles kör­ben ismertté vált. Zeneiskolát létesítettünk Túrkevén és a kör­nyező településeken, emléktáblát állítottunk a kevi utcák név­adóinak, megépítettük a 48-as emlékparkot, a Kútskanzent, létrehoztuk a temetői kőtárakat és a lélekharangokat. Mun­kánk gyümölcseként hat éve a Túrkevén Élőkért Egyesület is megszületett, amely 1999-ben útjára indította a Civil Televízi­ót, 2001-től pedig a Megváltozott munkaképességűek csoport­ját.- Milyen külső kapcsolatokkal rendelkeznek ezek a tömörülé­sek?- Fontosnak tartom az erdélyi-partiumi Nagyszalonta és Túr­keve között 1989 decemberében létrejött testvérvárosi kapcso­lat ápolását, amelynek keretében egész sor kulturális és okta­tási együttműködés jött létre. A két városban élők kölcsönösen részesei lehettek új értékek létrejöttének. így ma Sinka István és Zilahy Lajos szalontai szülőházát Finta Sándor emléktáblái díszítik. Sőt, az írók bronzszobrai is Túrkevén, illetve Szolno­kon készültek.-A város közéletében mióta vállal aktív szerepet?- Képviselőként 1990-től veszek részt az önkormányzat munkájában, polgármesterként pedig a választók két éve sza­vaztak nekem először bizalmat.- Melyek a legfontosabb jövőbeni elképzelései?- Elsődleges teendőim között tartom számon szűkebb pátri­ám, az 1. számú választókörzet útjainak megerősítését, járdái­nak felújítását és egy KRESZ-park létrehozását. Mint városve­zető pedig továbbra is kérek minden jószándékú polgárt: ala­kítsuk, formáljuk közösen településünket. Fontos célom az ide­genforgalom fejlesztése, szállodai férőhelyek, étkezési lehetősé­gek biztosítása. A Györffy-tanyán ifjúsági turizmus lehetőségé­nek megteremtése, az új idősek otthonának felépítése, szabad­időközpont kialakítása a Sistak környékén és a foglalkoztatás javítása. Még ebben az esztendőben szeretném, ha átadhat­nánk a gyermekorvosi rendelőt, jövőre pedig megvalósulna a védőnői szolgálat és a szociális szolgáltatóközpont. Utolsó sza­kaszához érkezett a Túrkeve-terv készítése is, amelyet várható­an december végéig fogad el a képviselő-testület, és amelynek célja, hogy 2010-ig tervezni tudjuk városunk jövőjét. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Ünnepélyesen is átadják az idei beahazásokat ­1 wwi 'in iinn .I

Next

/
Thumbnails
Contents