Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-02 / 231. szám

4 2004. OKTÓBER 2., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR Jégmentes fagyasztás Jászberényből hűtéstechnika Világelső magyar technológiai fejlesztés Magyar mérnökök munkáját dicséri a már sorozatgyártásban lévő új fagyasztóláda. Képünkön Nagy József gyártmányfejlesztési vezető és Takács János vezérigazgató (jobbra) A világon először a jászbe­rényi Electrolux Lehel Kft. fagyasztóládagyára fejlesz­tőmérnökeinek sikerült megalkotnia a jégképző- désmentes fagyasztóládát. A magyar mérnökök 17 fős csoportja közel egy éven át dolgozott az immár világ­szabadalomként bejegyzett technológián. A szakembe­rek által kidolgozott „Frost Free” technológia alapján átalakított fagyasztóládák sorozatgyártása megkezdő­dött Jászberényben. Banka Csaba Jászberényben évente mintegy 600 ezer fagyasztóládát állíta­nak elő, s innen a világ számos országában értékesítik ezeket a termékeket. Legfőbb felvevő pi­ac Nyugat-Európa, ezen belül is Franciaország, Anglia és Olasz­ország. Mint azt Szentpéteri Fe­renc gyárigazgató a minap tar­Az új ládák sorozatgyártása néhány napja kezdődött el, és rendkívül kedvezőek a visszajelzések. A francia, a skandináv, illetve az angol vásárlók találkozhatnak az új termékkel először, Ma­gyarországon jövő tavasszal jelennek meg a Jászberényi „ládagyár” új fejlesztésű ter­mékei. Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezér- igazgatója elmondta, hogy az egész európai piacot ellát­ják az új fagyasztóládákkal a jászberényi gyárból. tott sajtótájékoztatón elmondta, eddig az üzemek, gyártósorok fejlesztésén volt a hangsúly, amely tendencia idén megválto­zott. Immár jelentősen meg­emelkedett a gyártmányfejlesz­tésre fordított beruházási ősz- szeg. A nagyobb ráfordítás tette azt lehetővé, hogy a Nagy József gyártmányfejlesztési vezető ál­tal irányított 17 fős magyar mérnökökből álló csapat vado­natúj technológiát dolgozzon ki a fagyasztóláda-gyártásban. A fagyasztóládákkal kap­csolatban problémaként min­dig az fogalmazódott meg a vásárlók részéről, hogy rend­kívül körülményes a leolvasz­tásuk. Ezt figyelembe véve kapták a herényi mérnökök feladatul, hogy hozzák létre a fagyasztószekrényeknél már létező jégképződésmentes „Frost Free” technológiával felszerelt fagyasztóládát. A vi­lágon először ez a jászberényi csapatnak sikerült. Jim Han­son, a Fagyasztóláda Termék­vonal európai igazgatója a tá­jékoztatón rámutatott: — Óriá­si igény mutatkozik az euró­pai piacon a jégmentes, leol­vasztást nem igénylő új ládák iránt, ez indokolta a gyárt­mányfejlesztést. Életes képek Valkó Mihály Nem mondanám, hogy izgalmunkban le kellene rágni a kör­münket, csakhogy megtudhassuk, mi is lesz akkor, ha végül fény derül a tartogatott titokra, az elhagyott feleség, Éva asz- szony közli volt férjével, hogy gyermeket vár tőle. De az Életké­pek, Horváth Ádám tévéfilmsorozata - úgy gondolom - nem is efféle izgalmak keltésére pályázna, hogy lázba hozzon és tart­son is bennünket, sokkal inkább gondolkodtatni szeretne, s ar­ra ösztönözni, hogy amit elénk tálal, vitassuk is meg, ha netán módunk nyílik rá. Mert olyan helyzetek ezek, hogy életszaguk van, emberszagúak, a valóság szülte és szüli őket. Szereplői fö­lött a film nem tör pálcát, lásd a váló feleket, ránk hagyja, hogy ítéljük meg mi őket. Kérdések feltevésére ösztönöz, s hogy vá­laszoljunk is rájuk. Például: vajon mikor tesz helyesen a fele­ség, hogy az alapkonfliktust vegyük, ha valahogy megpróbálja visszaállítani a család eredeti állapotát, ahogy a gyermekei is óhajtják, vagy pedig ha elutasít konokon minden ilyen gondo­latot. Más oldalról, a férj oldaláról: okos döntés-e, hogy a férj őszülő fejjel egy korántsem holtbiztos, új kapcsolatba vág bele, olyan hölggyel, aki mintha maga sem volna igazán biztos a dol­gában, turbékol ugyan, de gyanakszik is — otthagyván egyút­tal csinos, okos szeretetre méltó hitvesét. Volt idő a sorozat történetében, amikor a film egyes epizód­jait követően szakemberek hányták-vetették meg a filmben tör­ténteket, mondhatni, pedagógiai szándékkal, akkor szóvá tet­tem volt, hogy felesleges. Lám, az alkotók is belátták, hogy elég érettek vagyunk mi nézők, mérlegelni, értékelni egyaránt tu­dunk, nem kell szájunkba rágni a tanulságot. Különben a ké­pek is beszélnek, önmagukban is, nem szükséges hozzájuk a kommentár. Komótosan halad a cselekmény, araszolgatva, tempója lassúdad. így aztán van időnk a részleteken alaposab­ban elidőznünk. Lázba tehát ha nem is jövünk tőle, de kíván­csiságunkat mindig ébren tartja egy-egy újabb fordulattal. S azon túl, hogy mi lesz végül Kosáriék válásából, a mellékszá­lak sem érdektelenek. Például a szerkesztő úré, aki miután el­vesztette feleségét, özvegyen él fiával, aki meg épp a válófélben lévő család leánytagjába szerelmes. így aztán, bár véletlennek látszik, papája is összekerül annak mamájával. Lehet ebből is valami, sejthetjük máris. Egyébként Kulka Jánost láthatjuk e szerepben, akit méltán szerettünk meg hajdanán a Szomszé­dokban. Most főleg Hegyi Barbarára összpontosul a figyel­münk, talán szurkolhatunk is neki, aki a feleség szorongásos, idegeket megpróbáló helyzeteit éli meg kitűnően. Az Életké­pek - úgy vélem - élő képes műsor a képernyőn a maga szo­lidságával, ismétlem, ha fel nem is kavar, jól szórakoztatja ér­telmünket, és még érzelmeink húrjait is képes olykor megpen­díteni. Magasházi etika A tapasztalat azt mutatja, minél kisebb egy telepü­lés, annál jobban, többen köszönnek egymásnak, sőt az ismeretleneknek is az emberek. Ahol kertes házak, esetleg két-négy- emeletes épületek akad­nak, ott még úgy ahogy ismerik a szomszédokat, de mi van a tíz, tizenöt, netalántán húszemeletes magas házak esetében? Ahová a lakók a világ négy égtája felől érkez­tek, korukat, foglalkozá­sukat, és ami nem mellé­kes, a szokásaikat tekint­ve olykor teljesen külön­böző életvitelű emberek­ként. Akadnak-e súrlódá­si lehetőségek, ki lehet-e bírni így, kissé szorosabb közelségben egymást? D. Szabó Miklós A legtöbb magasház vitathatat­lanul a megyeszékhelyet „dí­szíti”. Ez olykor szó szerint ér­tendő. Erről beszél Nagy Ferenc a Móra úton.- 1992-ben költöztünk ide és egy dolog nagyon bosszant. Né­hány éve lehetetlen falfirkák tűntek fel. Kezdetben véko­nyabbak, mostanság jókorák. Még ha művészi lenne, de krikszkrakszokat ábrázol, el­csúfítva a falat. Srácok csinál­ják, én már össze is zördültem néhánnyal. Megérdemelnék, hogy a bíróság vagy a lakóbi­zottság arra kényszerítené őket, hogy vakarják le, mossák le, tüntessék el a fórmedvényeiket! Szilágyi Teréz lakott kertes házban, meg sokemeletes pa­nelben is. Neki más az észrevé­tele.- Valamikor az volt a szo­kás, ha új lakó érkezett, be­csöngetett, beköszönt a szom­szédokhoz bemutatkozni. Ha elment, elbúcsúzott, Isten áld­ja meg kendteket. Olykor még ma is ez a hagyomány, ha köl­tözök, én is ezt csinálom, mert erre tanítottak a szüleim. Meg egyébként is a bemutatkozás egyféle barátkozást, kedvessé­get jelent, hiszen a szólás-mon­dás is azt állítja: jobb egy jó szomszéd, mint egy távoli ro­kon. Igen ám, de a rengeteg eme­letes házaknak akad egy sajá­tossága, meglehetősen sűrűn változnak a lakók. Ezt említi Bartalos Zoltán is, aki 34 éve lakik hasonló házban, ráadá­sul lakásszövetkezeti elnök, akikhez három tízemeletes meg egy tizennyolc emeletes magas ház tartozik.- A lakók fele kicserélődött azóta, s az újak sokfelől érkez­nek. Akadnak csendes csalá­dok meg mozgékonyabbak. Nem mindenkinek tetszik a hétvégi fűrészelés, kopácsolás, bár a költözés sokszor átalakí­tást von maga után. Albérlők is vannak, akik kiveszik a laká­sokat. A zömmel semmi baj, de ha fiatal srácok, lányok is él­nek ott, néha este tíz után is dübörög a zene. Ami nem min­dig haitik, csak a dob tam-tam- ja. Főleg, ha jönnek a haverok. Nem beszélve a 10 óra utáni mosógépzajról, a fapapucsok éjszakai kopogásáról.- Van házirend?- Igen, benne az együttélés normális szabályai. Ez már nincs időponthoz kötve, min­den lakásszövetkezet maga ál­lapítja meg. Olykor elég a fi­gyelmeztetés, máskor szabály­sértési üggyé fajul a dolog. Pillér József több mint három évtizede egy magas házban in­téző bizottsági elnök.- Az ujjaim sem egyformák, az emberek sem. Volt rá példa, hogy egy tanár vette ki a la­kást, és bármilyen hihetetlen, jöttek a lányok meg a stricik. Szerencsére gyorsan megsza­badultunk tőlük. Egy másik esetben a fiatalúr úgy zenélt, hogy remegtek a falak. Szól­tunk neki, nem használt. Szól­tunk a papának, aki Szombat­helyen katonatisztként szol­gált. Idejött, s hogy mi volt, mi nem, a srácra ettől kezdve egy deka panasz nem érkezett. Összesítve elmondható: sze­rintem minden probléma ren­dezhető, nagy probléma nincs, hisz a lakók többsége nyugdí­jas. Ami nagy baj, kisnyugdí­jasok, akiknek egyre nehe­zebb fizetni a nagyon megug­ró szolgáltatások árait. Főleg, ha beteg is van a családban. Ámbár akadnak notórius nem fizetők is, akik ügye a bíróság­ra kerül. Érdekes, nem mindig a legelesettebbek, legszegé­nyebbek nem fizetik a közös költséget vagy a fűtés, víz, vi­lágítás díjait... Többnyire csak lehetőség a tanulmányi kirándulás Egy rendelet szerint az is­kola nem kérhet pénzt a szülőktől a tanulmányi kirándulásra, amennyi­ben az kötelezően, a pe­dagógiai programban rög­zített módon jelenik meg. A fenntartóknak azonban e célra nemigen van pén­zük, ám a megyénkben városokban többnyire si­került valamilyen megol­dást találni a nehézségek áthidalására. Molnár G. Attila Az egyik du­nántúli nagy­város önkor- mányzata nemrég beje­lentette, csak akkor hagyja jóvá az isko­lák pedagógiai programjait, ha az intézmények kihúzzák belő­le a tanulmányi kirándulások­ról szóló részeket. Az indok egyszerű, nincs pénzük a tanul­mányi kirándulások, erdei isko­lák finanszírozásra. Anyagiakban nálunk sem bő­velkednek az önkormányzatok, megyénk nagyobb településein azonban ilyen jelenség nem for­dul elő. — Szolnokon nem okozott problémát e rendelkezés, ezzel kapcsolatban ugyanis mindent előre leegyeztettünk az oktatási intézményekkel - tájékoztatta lapunkat Szabó Róza, a polgár- mesteri hivatal művelődési, ok­tatási és vallásügyi osztályának vezetője. - A tanulmányi kirán­dulások, erdei iskolák vagy nin­csenek benne a pedagógiai programokban, vagy csak nem kötelező tartalomként, a szülő számára felajánlott lehetőség­ként szerepelnek. A rendelkezés nem okozott nehézséget Törökszentmikló- son sem. Kurucz Anita, a kultu­rális iroda vezetője elmondta, az iskolák nem jelezték, hogy gondjuk támadt volna emiatt. A pedagógiai programokat az in­tézményekkel történő folyama­tos egyeztetések után fogadták el. Az abban foglaltak végrehaj­tására az intézmény költségve­tése nyújt fedezetet, amely az állami normatív támogatások mellett az önkormányzati ki­egészítésből és a saját bevéte­lekből áll. Ez utóbbiak növelésé­re pedig valamennyi iskolának érdemes törekednie. A mezőtúri Kossuth Úti Álta­lános Iskolában a szülői érte­kezleteken vitatják meg, legye­nek-e kirándulások. Az apukák és anyukák általában támogat­ják az ötletet, amely azonban sohasem kötelező jellegű. A % Magas házak előtti terefere lenn a padokon, mely aligha zavarja a szomszéd lakót. Képünk Il­lusztráció

Next

/
Thumbnails
Contents