Új Néplap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-10 / 41. Vasárnapi szám
4 Közélet, gazdaság, politika Kormányszóvivők: egy szoknya, egy nadrág A GYURCSÁNY-KORMÁNY valóban lendületben van. Olyannyira, hogy a miniszterelnök nem is egy, hanem mindjárt két szóvivőt nevezett ki. Az igazi meglepetést azonban mégsem ez, hanem a megbízottak személye jelenti. BATIZ ANDRÁS és LÁSZLÓ BOGLÁR egyelőre még maguk is egyeztetnek, hogy miként oldják meg a szokatlan feladatot. iután Gyurcsány Ferenc ismertette kormánya névsorát, .már csak egyetlen kérdés maradt nyitva: vajon ki lesz a kabinet új szóvivője? Jólértesültek szerint a miniszterelnöknek két kikötése volt: az illető újságíró legyen és nő. Első körben Jakupcsek Gabriella, Mélykúti Ilona televíziós műsorvezetők, valamint László Boglár, a Magyar Fejlesztési Bank szóvivőjének neve merült fel, ám a hét elején még úgy tűnt: egyikük sem vállalja a felkérést. Később a helyzet módosult, mivel elterjedt: László Boglár végül is igent mondott. így is maradt azonban egy nagy meglepetés, szerdán ugyanis kiderült, hogy nem egyedül kell betöltenie a posztot, hanem Batiz Andrással, az RTL Klub volt műsorvezetőjével, akivel kapcsolatban épp néhány hete röppent fel a hír, hogy hét év után nem csak a Fókusz című műsornak int búcsút, hanem az RTL Klubnak is. (Ennek okairól többféle verzió is kering: egyesek szerint kirúgták, mert nem vállalta egy új valóságshow vezetését, mások szerint ő maga mondott fel.) Az első, bemutatkozó sajtó- tájékoztatón kiderült, a két szóvivő még nem állapodott meg a feladatok szétosztásán. Gyurcsány mindössze annyit kért tőlük, hogy „önmagukat adják”. Ez azonban először kissé kínosra sikeredett, mivel László Boglár Draskovics Tibor pénzügyminisztert „kinevezte” Péternek - igaz, később korrigálta tévedését. Az, hogy miért nem Jakupcsek Gabriellát láthatjuk a jövőben a kabinet tájékoztatóin, az ismert vetélkedő műsorvezetője szerint csak rá tartozik. Lapunknak elmondta: az indokait szeretné megtartani magának.- Ha az embert szakmailag elismerik, az mindig megtisztelő. Ebből a szempontból mindegy, hogy egy ilyen kérés hon- nét jön. Én ezt egy szakmai megkeresésnek vettem. Ami történt, az két-három ember magánbeszélgetése volt, s az elveimmel tiltakozik, hogy ennek 4 tárgyalásnak a. részleteit, illetve az ezt követő-döntésem személyes nfofittumaiV á Nyilvánosság elé tárjam. Erről akkor lehetne nyilatkozni, ha elvállaltam volna a felkérést. Ebben az esetben ez valóban közügy lenne. így azonban szerintem megmaradt magánügynek. Amikor Batiz Andrást arról kérdeztük, hogy vajon az RTL- től való távozásának néhány héttel ezelőtti híre összefügg-e a mostani felkéréssel, határozott nemmel válaszolt.- A két dolognak semmi köze egymáshoz - jelentette ki. - Nagyon szép hét évet töltöttem az RTL Klubban, de nemrég úgy éreztem, hogy amit akartam, azt már elértem, s ideje váltani. A kormányszóvivői posztra vonatkozó ajánlat később érkezett. A Fókusz egykori műsorvezetője nem tagadja: meglepte a felkérés, de mint mondta, viszonylag gyorsan döntött. Úgy gondolta, hogy ezt ki kell próbálni. - Persze, tisztában vagyok azzal, hogy az elhatározásomat politikai szempontból is kritizálni fogják egyesek, de ezt is számításba vettem. Nem azzal kell foglalkozni, hogy mi lesz velem majd ezután, hanem azt nézem: segíthetek abban, hogy egy nyílt kormányzás világos beszéddel párosuljon. Az embernek kell legyen annyi hite, hogy azt mondja: nem félti magát. Az élet meg úgyis eldönti majd, hogy mi lesz velünk... Batiz nem tartja meglepőnek, hogy másodmagával kell betöltenie a szóvivő szerepét. Szerinte ez más országokban teljesen elfogadott gyakorlat. Úgy véli, a kabinet a társadalom minél szélesebb rétegeit szeretné megszólaltatni, s ehhez mindkettőjükre szükség van. Hogy miként osztják fel egymás között a szóvivői teendőket, az a gyakorlatban meg fog mutatkozni. László Boglár munkatársunknak bevallotta: bár nagyon jól érezte magát az MFB szóvivői posztján, mégis, amikor Gyurcsány Ferencet szerepelni látta, úgy érezte, jó lenne, ha köze lehetne ahhoz a munkához, ami teljesen új színt vitt a hazai politikába. - Ez persze nem azt jelenti, hogy én doboktóber 10., vasárnap BATIZ ANDRAS Született: 1975. május 31 Családi állapota: nőtlen Iskolái: Színház- és Filmművészeti Főiskola, ELTE BTK pszichológia kar. Pályája: Magyar Televízió (1994-1997), Petőfi rádió (1995-1996), RTL Klub, a Fókusz műsorvezetője 1 (1997-2004) / Elismerései: Arany Szarvas-díj (1998) LASZLQ BOGLÁR Született: 1967. szegembe/*20. Családi állapota: hajadon Iskolái: Nemzetközi bankárképző Pályája: Erdélyben á Bihari Napló újságírója, televíziós (1989^1991) Magyar Televízió szerkÉSM^Je, műsorvezetője, ripotter/{1^1 —>=@'99), Figyelő, 168 Óra, HVC^'küláö munkatársa, Népszava belpolitikát (1999-2002), Magyar Fejlesztés Bank szóvivője (2002-2004) tam volna be a névjegyemet a kalapba, de valóban örültem, amikor megcsörrent a telefonom és megkértek, hogy beszélgessünk egy kicsit a szóvivői munkáról. László Boglár szerint Batiz- zal ők most olyan helyzetben vannak, amilyenben előttük még egyetlen kormányszóvivő sem volt. A két, egymás mellett dolgozó kormányszóvivőnek ugyanis még nincs nálunk hagyománya, s nagyon jól kell dolgozniuk, hogy ez a struktúra elfogadottá váljon. HAVAS HENRIK rossz, sőt buta döntésnek tartja, hogy egyszerre két ember tölti be a kormányszóvivői posztot.- Ez valahogy azt juttatja az eszembe, hogy egyikük mondja majd a jó, a másikuk pedig a rossz híreket... - ironizált. - Furcsa szituáció lesz, mivel sok ember már kezdettől azt fogja figyelni, melyikük milyen szerepet vállal. Kiváncsi vagyok, hogy ez a megoldás kinek jutott az eszébe. László Boglárról személyes élményei is vannak Havasnak, mivel a hölgy szerkesztette az egyik könyvét.- Talpraesett, intelligens lánynak tartom. Batiz Andrásról már kevesebbet tudok. Egy biztos: amikor én kormányzati kommunikációért felelős államtitkár voltam, előtte parlamenti tudósítóként és hírszerkesztőként is dolgoztam. Egy ilyen szakmai előélet szerintem minimálisan elvárható egy kormányszóvivőtől. Ha tanácsolni lehet valamit, csak azt tudom mondani, amit minden hírszerkesztőnek is javaslok: beszéljenek úgy, mintha a mamájuknak magyaráznának. Akkor nem ronthatják el. Jézus festményekbe kódolt titkai A DA VINCI-KOD című könyv írója kényes témához nyúlt: regénye arra a feltételezésre épül, amely szerint Jézusnak volt felesége, sőt, gyermeke is. A sztori szerint ezt a titkot a Szent Grállal együtt a templomos lovagok őrizték. P árizsban ezrek róják a várost és keresik a rózsavonalat. Dan Brown megzavarta az olvasóit, többek között állítja, hogy Leonardo Az utolsó vacsora című híres festményén a Jézus mellett ülő alak valójában egy nő. Nos, ha megvizsgáljuk a képet, valóban lehet a dologban valami. Brown furcsa szimbólumokra, rejtett értelmű jelekre mutat rá, amelyek a festő munkáiban valóban mind föllelhe- tők, csak épp eddig senki nem foglalkozott a jelentésükkel. Nos, ő ezt megteszi - igaz, kissé önkényesen és a saját szájíze szerint, no de senki sem állítja, hogy dokumentumértékű munkáról lenne szó. Az író maga is többször felhívta rá a figyelmet, hogy regénye fikció. Az amerikai ABC televízió a könyv nyomán filmet is készített, s milyen furcsa: Leonardo da Vinci festményeinek tüzetes átvizsgálása során ők is arra a következtetésre jutottak, hogy a szerző megállapításai helytállóak lehetnek. Azaz: a prostituáltként ismert Mária Magdolna valójában Jézus felesége volt, sőt, gyermeket is szült neki, akivel a vallásalapító halála után Jeruzsálembe menekült. Ezt a legendát a könyv szerint egy olyan titkos társaság tartotta életben, amelynek keletkezése a templomos lovagokig vezethető vissza, s amelynek Leonardo is tagja volt. Az egyház nem örült a filmnek: Joseph Feo, a Katolikus Liga elöljárója szerint „csak egy őrült elméletről van szó”. Az, hogy Jézusnak felesége lehetett, régóta hangoztatott, s időről időre felröppenő nézet. A bibliai időkben minden zsidó házas volt. Ez persze még nem túl erős érv, ám akad más értelmezés is Mária Magdolna szerepére. A Mária Magdolna Evangéliuma című könyv szerzője, Karen King például azt állítja: a nőt férfisovinizmusból bélyegezték utólag prostituáltnak, elterelve arról a figyelmet, hogy milyen buzgó segítője volt ő Jézusnak. Ha ugyanis ez kiderült volna, az elősegíthette volna a nők hangsúlyozottabb szerep- vállalását a katolikus egyházon belül... Hogy ez igaz-e vagy sem, nem tudhatjuk, ám tény: a Bibliában említett háromezer személynek csupán alig tíz százaléka nő. Mindezek persze csak közvetett bizonyítékok a Da Vinci- kódban szereplő állításokra. Azt szintén nem tudhatjuk, hogy Leonardo titkos társaság tagja volt-e, ám nem volt szabadkőműves, az egészen biztos - állítja Sumonyi Zoltán író, aki írt is egy könyvet a szabadkőművességről. Mivel Leonardo da Vinci 1452 és 1519 között élt, nem lehetett szabadkőműves. Építőként persze tartozhatott valamely céhhez, ám ez biztosan nélkülözte a misztikus felhangokat. Ettől függetlenül a titkos társaság még létezhetett, hiszen a templomos lovagok rendje valóságos volt - igaz, ezt V. Kelemen pápa 1312. április 3-án feloszlatta, IV. (Szép) Fülöp francia király pedig egy „koncepciós perben” végleg felszámolta. Vagyis a rend Leonardo születése előtt csaknem 150 évvel már nem létezett - de ettől még feltételezhető, hogy egy olyan nagy és gazdag szervezet, mint az övék, nem tűnt el nyom nélkül. Dreska Gábor, az ELTE Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszékének tanársegédje írt is egy tanulmányt a templomosokról, s állítja: bár a lovagokat sokan összekapcsolják a Szent Grállal, szerinte ennek semmi alapja nincs.- A templomos lovagok védték a zarándokokat, harcoltak Szentföldön, s közben olyanok voltak, mint a szerzetesek. Nem csoda, ha sokan utólag legendákkal szőtték tele a történetüket. Ám hiteles forrásról, amely alátámasztaná a Grálhoz kötődő kapcsolatukat, nem tudok. A művészettörténész viszont némileg alátámasztja a Da Vin- ci-kód című könyv állításait. Tátrai Vilmos művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, az itáliai festészet szakértője szerint korántsem meglepő, hogy a reneszánsz festők alkotásai tele vannak rejtett szimbólumokkal.- Ez jellemző erre a korra - jelentette ki. - Giorgione Vihar című képének a jelentéseiről a mai napig folyik a vita. Elképzelhetőnek tartom, hogy az ő festményein is találhatók rejtett jelentésű ábrázolások. Ezeket aztán mindenki úgy magyarázza, ahogy neki tetszik. Igazi bizonyíték csak az lenne, ha előkerülne egy olyan feljegyzés Le- onardótól, vagy az ő környezetéből, amely világosan megmagyarázná, hogy mi is volt az alkotó igazi szándéka.
