Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-04 / 207. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Szeptember 4., szombat Ml Négyszázalékos a növekedés Továbbra is gyorljkinövekednek a feldolgozóipari beruházások 2000 2001 2002 A GDP alakulása (éves változás, százaié 7 ......................... 2003 VG-GRAFIKA Forrás: KSH A második negyedévben a GDP 4, a be­ruházások 10 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában regisztrált szintet. A növekedésre felte­hetően az első negyedévinél kedvezőt­lenebb szerkezetben került sor, de a hátralévő két negyedévben újra erősöd­het a gazdasági fejlődés export- és beruházásvezéreltsége. A várakozásoknál kissé magasabb, az elő­ző negyedévinél viszont 0,2 százalék- ponttal kisebb volt a GDP-növekedés a második negyedévben Magyarországon. Az éves alapon 4 százalékos bővülés első­sorban az árutermelő ágazatok (ipar, épí­tőipar) átlagot meghaladó teljesítményja­vulásának köszönhető. Az adat azt mutat­ja, hogy a gazdasági növekedés a második negyedévben sem állt meg, vagyis az egyensúlyi problémák ellenére a külső konj unktúrafolyamatokkal párh uzamo­san alakul a gazdaság teljesítménye. A GDP részletes adatai csak jövő héten állnak rendelkezésre, egyelőre csak a be­ruházásokról szóló számokat tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Ezek meg­ítélése vegyes, hiszen a kiugró előző negyedévhez képest visszaesést mért a hivatalt, de az éves változást kifejező vo­lumenindex még így is két számjegyű bővülést mutat. A bruttó állóeszköz-fel­halmozás 10 százalékos növekedésének húzóerejét továbbra is a feldolgozóipar és az ingatlanügyletek kiugró eredménye je­lenti, az állami beruházások eközben mintegy 2 százalékkal visszaestek. A be­ruházási számok kissé ellentmondáso­sak, de összességében biztatók, különö­sen a feldolgozóipar jó teljesítménye miatt - értékel Forídn Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. Az egyéb kiemelt fontosságú szerkeze­ti kérdésekkel kapcsolatban egyelőre csak sejtései lehetnek a szakértőknek. Az első negyedévben látványos fordulat követke­zett be, és az export-, illetve beruházás­vezérelt növekedés tankönyvi példáját mutatta a gazdaság. Feltehetően a máso­dik negyedév bővülése kevésbé kedvező struktúrában történt - mondja Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. A külke­reskedelmi mérleg javulásának megtorpa­nása és a kiskereskedelmi forgalom élén­külése ugyanis arra utal, hogy az export­import olló záródott, és a lakossági fogyasztás dinamikája is növekedett. Ha­sonlóképpen vélekedik Forián Szabó, aki szerint elképzelhető, hogy a külkereske­delmi rés negatív volt, vagyis a behozatal bővülési üteme meghaladta a kivitelét. Ezt és a magas növekedési adatot figyelembe véve ő is arra a következtetésre jut, hogy a fogyasztási dinamika nem lassulhatott jelentősen. A második fél évben viszont a szerke­Bruttó nemzeti össztermék GDP (angol rövidítés, Gross Domestic Prudukt): magyar jelentése bruttó hazai ter­mék. Egy meghatározott időszak (általában egy év) alatt, kizárólag az ország területén létrehozott termelési eszközök és fogyasz­tási cikkek, valamint a teljesített szolgáltatá­sok értékének az összege; a nemzetgazda­ság teljesítményének mutatószáma. Gazdasági növekedésen a bruttó nemzeti termék (GDP) egyéves, százalékban kife­jezett pozitív változását értjük. zet javulására számít a közgazdász, a növekedési ütem lassú mérséklődése mellett. 2004 egészében kevéssel 4 szá­zalék alatt lehet az átlagos GDP-bővülés, az első fél évi 4,1 százalék után. Trippon Mariann 3,7-3,8 százalékos növekedést vár az idén. Olcsóbb lehet a baracklé Magyarországon még kevesebb dzsúsz fogy, mint az EU-ban Egy esztendeje már uniós szabványok vannak érvényben a gyümölcslé-gyártásban és -forgalmazásban. A viszonylag ala­csony kereslet ellenére hamarosan háttérbe szorulhatnak a kólák és a tonikok. ____ Budapest A magyar élelmiszeripar egyik leg­fiatalabb alágazatának számító gyümölcslégyártás 2002-től indult újból növekedésnek. Az Élelmi­szer magazin adatai szerint a ház­tartások 80-90 százaléka vásárol gyümölcslevet, áüagosan három­hetenként egyszer. Ezt erősítik meg a Gfk Hungária mérései is: át­lagosan heti 2,1-szer iszunk gyü­mölcslevet, míg a helyettesítő ter­méknek számító ásványvíz há­romszor kerül az asztalra. Gyümölcslevek közé a dzsú­szok, nektárok és szénsavmentes gyümölcs alapú üdítők tartoznak. A dzsúszok százszázalékos gyü- mölcstartalmúak, míg a nektárok­nál ez 40-50 százalék, attól füg­gően, hogy természetes álapotuk- ban is élvezhető levő (őszibarack, körte) vagy nagyon savas, illetve alacsony savtartalmú, de termé­szetes állapotukban élvezhetetlen levő gyümölcsökről (feketeribizli) van-e szó. Az alsó korlát az uniós szabá­lyok bevezetésének köszönhetően emelkedett 2003. július elsejétől, korábban ugyanis a nektár mini­mális gyümölcshányada 25 száza­lék volt. Szintén újdonság, hogy az alacsony gyümölcstartalmú szén- savmentes italokat az addig hasz­nált gyümölcsital helyett üdítőital­nak kell nevezni, ami korábban Magyarországon más minőségű és árú termékkategóriát jelentett. A hazai gyümölcslépiac a szén­savas italokénál kevésbé koncent­rált: az öt legnagyobb gyártó, a Sió- Eckes Kft., a Rauch-Hungária Kft., az Olympos Top Kft., az Elma Rt. és a Szobi Szörp Rt. a piac 80 szá­zalékát birtokolja. Ez azonban alighanem gyökeresen módosul­hat, miután a Coca-Cola, a Cappy, a Pepsi pedig a Torna márkával meg­jelent ebben a szegmensben is. A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének (MÜGYÁSZ) adatai alapján a legtöbben az olcsó, ala­csony gyümölcstartalmú italokat keresik: 2003-ban az új besorolás szerint a Magyarországon gyártott gyümölcslé mennyiségének 79 2002 (millió liter) 2003 Dzsúsz 59,0 63,9 Nektár 127,5 47,7 Gyümölcsitalok 246,8 416,5 Összesen 433,3 528,1 százaléka tartozott ebbe a kategó­riába, míg 2002-ben a hagyomá­nyos besorolás szerint 57 százalék. A dzsúszok aránya mennyiség­ben 12-13, értékben 20 százalék körüli. Ez az arány kisebb az EU- ban megszokottnál, aminek fő oka alighanem a gyenge hazai vásárló­erőben keresendő. Ezt látszik alá­támasztani az is, hogy az Élelmi­szer magazin felmérése szerint 2002. augusztus és 2003. július között a százszázalékos gyümölcs­tartalmú készítmények 59 százalé­kát Budapesten és Pest megyében vették. Az AC-Nielsen adatai is azt mutatják, hogy 2002 és 2003 már­ciusa között a nektárok 42 százalé­kát, az italoknak pedig közel har­MAGYARORSZÁGI FORGALMAZÓK FORGALMA 2001 220 2003 (milliárd forint) EXPORTRÉSZARÁNY* Rauch-Hungária Kft. 11,5 12,6 18,0 40-45 Sió-Eckes Kft. 10,4 11,0 12,3 6-7 Olympos Top Kft. 5,3 5,8 7,0 20-25 Szobi Szörp Rt. 4,8 5,0 5,5 8-15 Elma Rt. 4,0 4,0 4,6 35 * Az elmúlt két év átlaga, százalék madát fogyasztották ebben a tér­ségben. A legkedveltebb íz a piaci mennyiség 22 százalékát adó őszi­barack, ezt a 20 százalékos része­sedést elérő narancs és a 18 száza­lékos részarányú alma követi. Egy­re keresettebbek a vegyes gyü­mölcslevek, a reggeli italok és a szőlőlevek is. Az uniós csatlakozás várhatóan nem befolyásolja jelentősen a ma­gyar gyümölcsgyártók helyzetét: a piacot már a csatlakozást megelő­zően liberalizálták, az unió előírá­sainak megfelelő szabályozást már 2003. július 1-jétől bevezették. Változnak viszont a gyártási költ­ségek: a citrusféléket Magyaror­szág az EU-n kívülről szerzi be, ezeknek a vámköltsége 7-ről 12,5 százalékra nőtt. Olcsóbbá válhat­nak viszont az őszibarack-, a sző­lő- és a kajszisűrítmények, első­sorban a görög és az olasz szállítók versenye miatt. Emellett jócskán nőtt a cukor ára is, amely az Unión belül a világpiacinak mintegy há­romszorosa. ■ Devizaárfolyamok Cseh korona 7,82 Euró 248,15 Japán jen (100) 186,16 Lengyel zloty 55,89 Svájci frank 161,75 Szlovák korona 6,17 Angol font 365,67 __________Hírek Tő keemelés, kádercserék A Mól Rt. igazgatósága alaptőke­emelésről, valamint a társaság felső vezetését érintő személyi változásokról döntött a szeptem­ber 2-án tartott ülésén. Az alap­tőke-emelés a vezetői ösztönzést szolgáló átváltoztatható köt­vényprogram keretében történt. A Mól Rt. alaptőkéje - 220 darab kötvény átváltásával - 391,38 millió forinttal emelkedik. Az új alaptőke 108 milliárd 618 millió 776 ezer 578 forint. Az átváltoz­tatható kötvényprogramról a Mól Rt. 2003. szeptember 1-jei rendkívüli közgyűlése határo­zott. A felsővezetést érintő át­szervezés keretében Michel- Marc Delcommune, eddigi pénzügyi igazgató szeptember 2-től a társaság stratégiai és üz­letfejlesztési igazgatói pozícióját tölti be. Magyar-német együttműködés A Magyar-Német Agrárgazdasá­gi Munkacsoport csütörtöki, bu­dapesti kilencedik ülésén egyet­értés volt abban, hogy a jelenlegi versenyhelyzetben tovább kell erősíteni a két ország közötti szakmai együttműködést. A ta­nácskozáson elhangzott: kölcsö­nös érdek, hogy a szakmai együttműködés során a tapasz­talatokat és az egyes szakmai kérdésekben kialakított állás­pontokat rendszeres találkozó­kon ismertessék meg egymással. Különösen fontos ez olyan terü­leteken - vélekedtek a tárgyalófe­lek -, mint a Közösségi Agrárpo­litika reformja, vagy a vidékfej­lesztés kérdésköre. Emellett a magyar és német agrárszakem­berek véleményt cseréltek a cu­koripari rendtartás tervezett re­formjáról, a génmódosított ter­mékek szabályozásáról, vala­mint a 2007-2013 közötti uniós költségvetésről is. Vasúti hatékonyság A MÁV Rt. a 2002-ben elindított hatékonyságjavítási programja keretében az idén 12,5 milliárd forint hatékonyságjavulást irá­nyoz elő - mondta Mándoki Zol­tán vezérigazgató. A 2002-2007 közötti időszakra elkészített program alapján a teljes megta­karítás mintegy 47,5 milliárd fo­rint. Tavaly a vasúttársaság 9,6 milliárd forint hatékonyságjavu­lást realizált. A következő két év­re kitűzött megtakarítás 25,3 milliárd forint. Mándoki Zoltán elmondta: a MÁV várható defi­citje 2004-ben 48,4 milliárd fo­rint, amely tartalmazza a prog­ram által az idei évre tervezett megtakarítást is. A vásárló önkiszolgál Terjedőben vannak az önkiszol­gáló pénztárak a szupermarke­tekben, amelyeknél a vásárlók saját maguk szkennelik be az áru vonalkódját, csomagolják be a vásárolt cikkeket, majd távoz­nak velük a fizetést követően. Jövő hétfőn helyezik üzembe az egyik mönchengladbachi Real szupermarketben a századik ilyen németországi kasszát. Je­lenleg már 25 Real és Extra szupermarketben lehet önki- szolgáló kasszáknál fizetni. 2005 elejére a tervek szerint már 50 szupermarketben áll majd ren­delkezésre a lehetőség összesen 200 kasszánál. ■

Next

/
Thumbnails
Contents