Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-29 / 228. szám
FOTÓ: CSABAI ISTVÁN 4 20 04. SZEPTEMBER 29., SZERDA MEGYEI TÜKÖR Hagyomány és megújulás a művésztelepen Nemzedékváltás zajlik a Szolnoki Művésztelepen, s ez hatással van a telep arculatára, jellegére, hagyományainak értelmezésére is. A vita különféle intézményekben, testületekben, társaságokban már régebben tart. Verebes György festőművészt, művészeti menedzsert arról kérdeztük, hogyan látja a jövó't. Milyen, milyen lehet és milyennek kellene lennie véleménye szerint a művésztelepnek? Bistey András- A telep arculata változik, ám illeszkedni^ kell a hagyományokhoz. Ez nem konformizmus, csupán annak elismerése, hogy a Szolnoki Művésztelep száz és a szolnoki festészet százötven éve megteremtette ift a történelmi várterületen a kultúra szigetét. Nem akarom misztifikálni a dolgot, de működik a hely szelleme, amit tovább alakítva mindenképpen meg kell őrizni.- Hogyan lehet megőrizni?- A telepre jellemző hagyományos szellemi értékeket a kor igényeihez kell közelíteni. Ez például eleven kapcsolatot jelent a város szellemi életével. Nagyon jónak tartom, hogy a képzőművészeti biennáléval egy időben megnyílhatott egy kiállítás, amelynek témája a mozi volt. A társművészetek ma általában közelednek egymáshoz, ennek jó példája a képző- művészeti filmszemle és a bien- nálé. Ha a képzőművészet nyit a film és egyes intermédiás jelenségek felé, az üdvözlendő, hiszen új kifejezési formák jönnek létre.- A lényeg azonban az, hogy ezek az új formák milyen tartalommal ötvöződnek.- Készülhet valami számítógéppel vagy ecsettel, egyformán lehet értékes vagy értéktelen. Akinek szeme van hozzá, meg tudja mondani, hogy hordoz-e értékeket a mű, a megjelenés formájától függetlenül.-Általános vélemény szerint a képzőművészetben szolnoki iskoláról nem lehet beszélni, itt minden művész a maga útját járta, még ha érvényesültek is bizonyos alföldi realista hagyományok.- Az alföldi gyökerekből sokféle lombozat bontakozhat ki, bár én nem bánnám, ha volna szolnoki iskola. Azt hiszem, aki itt él, vagy hosszabb időt tölt Szolnokon, arra hat a város levegője, szellemisége, és ez a művekben is megmutatkozik. Kellene egy köteüen, formaságoktól mentes művésztársaságot alapítani, nevezhetnénk akár Szolnoki Képzőművészek Társaságának, azokból, akik valamilyen módon kötődnek Szolnokhoz, bárhol is éljenek az országban vagy a világon. Az ArtCamp, amely nem itt kezdte a tevékenységét, most már évek óta Szolnokhoz kötődik, és tagjai szeretnék is itt folytatni a nyári táborok hagyományát. De a filmszemlén föllépett Block csoport is több szálon kötődik Szolnokhoz. Tagjai perfor- manszt is bemutatnak, de mind kiváló festők. Ezek a kezdeményezések mind hozzájárulhatnak, hogy a hagyományokat gazdagítva formálódjon a szolnoki művésztelep új arculata. Részlet a képzőművészeti blennáléhoz kapcsolódó kiállításról Ötven tanév maradt a kisúji pedagógus mögött Kiss Kálmán 1954 szeptemberében kezdte a tanítást Kisújszálláson a gimnáziumban, és fél évszázad után ugyanott fejezte be. Csak most már dr. Kiss Kálmánnak hívják. D. Szabó Miklós — Lehet, ma már nem mindenhol érdem, de én büszke vagyok arra, hogy egyetlen helyen, a nagy hírű Móriczban tölthettem el fél évszázadot. Remek tanáraim, igazi tudósok palléroztak az egyetemen a történelem- fóldrajz szakon, és remek tanárok fogadtak itt az iskolában is. Igazi szaktekintélyek, akik nemcsak a tudásukkal, de a viselkedésükkel is példát mutattak a diákságnak, a szüleiknek, szóval a környezetüknek — emlékezik vissza a kezdeti időszakra. A TANÁR SZEMÉLYISÉGE MA IS DÖNTŐ Annyira tisztelték akkor az idősebb pedagógusokat, hogy bizony jó tíz évig csendőrpertu volt közöttük, ami azt jelentette, a kollégák tegezték, ő meg mint ifjú tanár magázta őket. Bizony el kellett telni egy évtizednek, amikor enyhült a szigor, és az akkori egyik korosabb szószóló közölte vele:- Bizonyítottál, Kálmán, úgy tűnik, nemcsak tanár, de jó tanár leszel, úgyhogy ide tartozol, közénk való vagy, éppen ezért szervusz, ami mától fogva kölcsönös. Kölcsönös lett, mivel a tanár úr is egyre ismertebbé vált, hiszen 27 évig volt történelemből megyei szakfelügyelő. Örült annak, hogy majd’ három évtizedig u megye legjobb szaktanárait látogatta, akiknek nemcsak tanácsokat adott, de sokat is tanult tőlük. Kezdetben mind a két szakjából felügyelő volt, majd maradt a történelem. Arra meg különösen ügyelt, hogy a továbbképzésekre a legnevesebb szakembereket nyerje meg és hívja le. Kiss tanár úr életútjához még hozzátartozik egy érdekesség: Martfű és Tiszafóldvár kivételével minden megyei gimnáziumban és szakközépiskolában volt érettségi elnök.- Inkább jószívű elnöknek tartom magam, mint kutya szigorúnak. Ennek az az oka, hogy nekem is hasonló volt az alapelvem, mint a nagy tanárelődeimnek: a diákot, ha arra méltattam, nem az érettségin kell megbuktatni, hanem már jóval előbb. hogy ezt a szép okmányt olyan alkalommal vehette át, amikor elsőéves, most felvett tanítványai álltak mellette, és mondták az esküszöveget. Hirtelen eszébe jutott, ötvenöt éve ő is ezt tette. Nagyon szegény egyetemistaként nyert felvételt, bár a kollégiumba nem jutott be. Albérletbe került többedmagával, és sportolt. Középtávfutás-ból az országos bajnokságig, dobogós helyekig jutott. A jutalom is sajátosnak bizonyult: az érem mellé az egyetemi menzán - visszatérve - dupla adag járt, ami akkor egy szegény, mindig éhes egyetemistának maga volt a mennyország. Az elsőben, esetleg a másodikban, ha nem bírja a színvonalat, ráadásul szorgalma sincsen. Nem több száz, inkább néhány ezer embert tanított a fél évszázad során, akikből bírák, orvosok, jogászok, mérnökök, tanárok lettek, meg olyan felnőttek, akik megállták a helyüket a múlt század útvesztőiben is. Nincs olyan hét, hogy legalább egy, sokszor két érettségi találkozóra ne hívják, mert errefelé nagy a hagyománya az öregdiákok összejöveteleinek. Szomorú, hogy jóval fiatalabb neveltjei közül egyre többen már igazoltan hiányoznak, mert szűkre szabták földi létüket, és már elköltöztek az örökös tanyára.- Az érdemeimről - ha egyáltalán vannak - hadd ne én beszéljek, hanem azok, akiket ta — Szerencsém volt, mert emberileg, szakmailag kiváló tanáraim és kollégáim voltak — mondja az aranydiplomás dr. Kiss Kálmán nítottam. Igyekeztem emberséget, tisztességet adni a tananyagon kívül, vagy éppen annak a segítségével. Ma is vallom, hiába a technikai felszereltség, csodálatos laboratórium, a rengeteg szemléltetés, bizony a tanár személyisége éppen olyan döntő, mint a múlt században. Sőt, talán még fontosabb ebben a gyorsan változó, módosuló mindennapokban. A minap igazi meglepetés érte dr. Kiss Kálmánt, mert kedves levelet hozott neki a posta. A Kossuth Lajos Tudomány- egyetemről keltezték, amely ma a Debreceni Egyetem nevet viseli, és arról tudatták: mivel fél évszázada végzett, aranydiploma illeti. Megható volt látni, Később az évfolyamukat tüzérekké képezték ki: csak az övékét, se az idősebbeket, se a fiatalabbakat. Tartalékosként nyaranta behívták, nem volt mese, menni kellett a pilisi laktanyába. Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy jutott neki az életből minden: jó is, kevésbé jó is vegyesen, akár az időjárás. Azért vele meg a feleségével nem szakadt meg a tanársorozat. Bár a fiuk jó nevű orvos, a menyük gimnáziumi tanár, és ki tudja, hogy a három unoka közül valaki nem választja-e majd ezt az egyszerre átkozott és gyönyörű hivatást, amelyet mostanság röviden csak pedagógusnak hívnak. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei felnőttkórusok XIV. ünnepi hangversenyét rendezték meg a zenei világnap alkalmából Tiszafóldváron szombaton, a Papp Bertalan- tornacsarnokban. Az eseményen a nyolcvanéves Tisza- fóldvári Városi Férfikart is ünnepelte a fellépő tizenkét kórus, amelyek ajándékokkal is kedveskedtek a helyieknek. A megjelenteket és a kórusokat Borza Attila polgármester köszöntötte, majd a rendezvényt Ferenczi György, a megyei KÓTA elnöke nyitotta meg, aki megemlékezett a közelmúltban elhunyt Buday Péter karnagyról is. A fellépéseket közös vacsora és jó hangulatú baráti est követte a helyi művelődési házban. : S'í: *: tm**' Patikai pluszköltség M. G. A hazai média, így az Új Néplap is többször foglalkozott a szeptember elsejétől megemelt patikai ügyeleti díjakkal. Internetes honlapunkon (www.ujneplap.hu) megjelentetett szavazójátékunk is erről kérdezte olvasóit: vajon mit szól mindehhez a lakosság? Mint kiderült, a válaszadók háromnegyed része ezt az intézkedést is felháborodással veszi tudomásul, súlyos többlettehemek ítélik meg a patikai ügyeleti tarifa növekedését, míg kevesebben gondolják úgy, hogy ez szükségszerű intézkedés volt. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, önök szerint hoz-e komoly változást a hazai közéletben Gyur- csány Ferenc kormányra kerülése?-Mit szól ahhoz, hogy háromszorosára emelkedett a patikai ügyeleti díj szeptember 1-től?-Ez természetesnek hatott, hiszen a korábban többletként felszámolható 100 forint már nem fedezte az ügyeletes patikák plusz- Eddig sem volt érdemes betegnek lenni Magyarországon...- Csodálkoztam volna, ha ez a tarifa kimaradt volna az általános hazai „díjemelkedési programból”! HHMHHHHHHHI55%- Nem értem, ez miért hír, hiszen nem annyira jelentős a többletteher. H10% iäÄMüWbi! KÄfiMja
