Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-28 / 227. szám

6 2004. SZEPTEMBER 28., KEDD AHOL ÉLÜNK Polgármester; Mészáros Zoltán Alpolgármester: Gyalai Pál Jegyző; Hatvani Júlia A képviselő-testület tagjai: Csontos Lajosné, Földesi Ist­vánná, Gyalai Pál, Kudela Ist­ván, Mészáros Zoltán, Rump­ler Györgyné, Szendi Lajosné, Szentmártoni Józsefné, Ung­vári Géza, Zabláczki Józsefné Polgármesteri hivatal: Tiszavárkony, Endre király u. 37. Telefon: 56/436-036, 56/436-966 Fax: 56/436-555 E-mail: phtv@axelero.hu Lélekszám: 1685« 0-18 év között: 335« 19-60 év között 1010 « 60 év felett: 340« Intézmények: Endre Király Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, Latinka Sándor u. 7. Telefon: 56/588-006 óvoda Somogyi B. u. 18-20. Telefon: 30/6370-075 Népművészeti alkotóház: Endre király u. 121. Háziorvosi rendelő Endre király u. 20. Telefon: 56/436-436 Gyógyszertár: Somogyi B. u. 21. Telefon: 56/436-536 Körzeti megbízott: Endre király u. 37. Telefon: 56/436-500 Múltidéző Tiszavárkony a Tisza jobb partján fekvő, gazdag törté­nelmi múlttal rendelkező köz­ség. Környéke emellett nem­zetközileg is elismert régésze­ti lelőhely. Az ember jelenlét­ének nyomait rézkori és a szarmata időkből származó tárgyi emlékek is őrzik. A ré­gészek emellett az avar kor­ból ugyancsak feltártak kü­lönböző eszközöket - egye­bek mellett horgot, nyílhe­gyet, kést, csákányt és edény­töredékeket - az 1952-ben végzett ásatások során. A kö­zépkorban királyaink itt kel­tek át a Tiszán, vagy éppen ezen a helyen találkoztak alattvalóikkal, csaptak össze az ellenük vonuló hadakkal. Várkonyban találkozott Endre király és Béla herceg, Mátyás király és Szilágyi Mihály. E vi­déken vonult át Dózsa György is felkelőseregével.- Önkormányzatunk az elő­re menekülés stratégiáját gya­korolja, amelynek motorja a tudatos községpolitika és az összefogás - magyarázza a ve­zető. Arra is figyelmet fordí­tunk, hogy a fejlődés érdeké­ben hozott döntéseink a tele­pülés népességmegtartó ereje is növeljék. Ezért támogatjuk és ösztönözzük vállalkozása­inkat, melynek eredménye, hogy nemrégiben egy új céget is sikerült településünkre csá­bítanunk. A gyermekbútorok előállításával foglalkozó Bükkfa Plus Kft. új üzemcsar­noka lassan elkészül. A társa­ság stabil gazdasági háttere pedig várhatóan jó néhány he­lyi szakembernek biztosít majd hosszú távú munkalehe­tőséget. Emellett persze községünk legjelentősebb üzeme, a Papír- tekercs Kft. is nagyban hozzá­járul ahhoz, hogy munkanél­küliségi mutatónk alig éri el az öt százalékot.- Várkony kulturális életé­ben ugyancsak tetten érhető a dinamikus fejlődés - folytatja Mészáros Zoltán. - Négy esz­tendeje hagyományteremtő szándékkal rendeztük meg először az új kenyér ünnepét. Az idei augusztus 20-át meg­előző hétvégén már igazán színvonalas programkavalkád várta a rendezvény iránt ér­deklődők egyre népesebb sere­gét. A képviselők bölcs előrelá­tása és elkötelezettsége abban is megmutatkozik, hogy közsé­günk tudatosan készült ha­zánk és a térség európai csatla­kozására. Mindez nemcsak elviekben, de a rendelkezésre álló forrá­sok hatékony kiaknázásában is megmutatkozott. A folyamat persze még nem zárult le, hiszen mind a mai napig tanuljuk az uniós pályá­zatírás fortélyainak elsajátítá­sát. Képesek maradtunk tehát a megújulásra. így talán az sem meglepő, hogy derűlátóan dolgozunk és készülünk a jövő kihívásaira, és töretlenül hiszünk Tiszavár­kony jövőjében. Testvérkapcsolat született Tiszavárkony idén tavasszal építette ki első testvértelepü­lési kapcsolatát az erdélyi Szi- lágyperecsennyel. A kölcsö­nös megismerkedést követően már az elmúlt hónapok során is egyre szélesedő emberi és intézményi együttműködés bontakozott ki a két község között. Ékes bizonysága ennek az a jótékony célú kezdeményezés, amelyet a helyi Tornateremért Alapítvány elnöke, Kudela Ist­ván indított útjára azzal a szándékkal, hogy energiata­karékos, ám megfelelő fényt adó világítótestekre valót gyűjtsön a perecsenyi oktatási intézmények számára. A mozgalom szervezőinek és támogatóinak köszönhető­en eddig több mint 80 ezer fo­rint gyűlt össze a nemes cél megvalósítására. Ebből az is­kola számára elegendő számú izzóra futotta, amelyet a falu­napon személyesen vehetett át a testvértelepülés Várkony­ban vendégeskedő küldöttsé­ge. Az akció azonban ezzel még nem ért véget. A közeljövőben ugyanis a Szilágyperecseny óvodájából hiányzó 36 fény­forrás beszerzése a cél. Tiszavárkony ma bár­mely más, hasonló adott­ságokkal rendelkező köz­séggel összemérhető. Mindez nem lebecsülen­dő eredmény annak is­meretében, hogy múltbe­li szerepe és lehetőségei évtizedeken át megszab­ták mozgásterét és korlá­táit. A rendszerváltás óta azonban az itt élők több­ször is bebizonyították: Várkony életképes, fejlő­désre „ítélt” település - állítja a polgármester. Az elmúlt közel másfél évtized történései között tallózva Mé­száros Zoltán érveket is bőven talál véleményének alátámasz­tására. Ezek egyike a falu inf­rastrukturális előrelépése, amelynek köszönhetően Tisza­várkony jelenleg teljesen ki­épült telefon-, vezetékesgáz- és csatornahálózattal, valamint korszerű közvilágítással rendel­kezik. Az elmúlt években vala­mennyi utcája útalapot kapott, a járdák felét is felújították. Mészáros Zoltán Jelentős rekonstrukciókon esett át az intézmények többsé­ge is. A 2000. évi árvíz után készült el az új községháza, amely mára a település jelkép­évé vált, és hirdetője Várkony élni akarásának. Emellett a fa­lutól néhány kilométerre fek­vő, ám közigazgatásilag azzal egységet alkotó Tiszavárkony- szőlőben is megvalósultak je­lentős beruházások, amelyek évszázadnyi fejlődést hoztak közel 400 ember számára. A községháza a helybeliek számára nem csupán egy a szép új épületek közül. Sokkal több annál. A település kollektív büszkesége, amely a Tiszán 2000-ben levonult hatalmas árhullám utáni összefogás és élni akarás jelképévé vált. Bevált az „előre menekülés" A PEDAGÓGUS Fekécsházi Szabolcsné tősgyökeres helybeli. Bár jó ideje már, hogy nyugdí­jas éveit tölti, nemzedékek tanítójaként még ma is ő min­denki „Duzsó” nénije.- Egy időben úgy volt, a szomszéd faluba költözünk. Én azonban már akkor tud­tam: „a nagyvilágon e kívül nincsen számomra hely”. Ezer szállal kötődöm Várkonyhoz. Szeretem ezt a helyet. Bizto­san elfogult vagyok, hiszen itt mindenkit ismerek, de úgy ér­zem, segítőkész, egyenes em­berek lakják a falut. Csak a fi­atalokat sajnálom, mert a kul- túrház lebontásával megszűnt az utolsó szórakozási lehető­ségük. A VÁLLALKOZÓ Turcsányi Fe­renc Tószegen él, ám itt, a „szomszéd­ban” talált kedvező felté­teleket faipari vállalkozásá­hoz, amely látványosan fejlő­dik a két településrész: Vár­kony és Tiszavárkony-szőlő ha­tárán.- Sajátos szemszögből látom a község életét, hiszen éppen annyira érezhetem magam helybelinek, mint amennyire kívülálló vagyok. Ám az min­denesetre tény, hogy ez az ön- kormányzat valóban elmond­hatja magáról: vállalkozóbarát. Még akkor is, ha az infrastruk­túra itt-ott hiányos, és az úthá­lózat fejlesztése sokat javíthat­na az itt lakók és dolgozók élet­minőségén. Ungvári Géza saját bevallá­sa szerint nem egy rög­höz kötött em­ber. Jászkara- jenőn szüle­tett, és már huszonévesen bejárta az orszá­got. Harmincöt éve Várkony­ban mégis megállapodott, és képviselőként immár egy évti- zede részt vesz az önkormány­zat munkájában.- Bár a helyi népművészeti egyesület pártoló tagjaként ta­lán a község kultúrájának fel- emelkedését tekintem legin­kább szívügyemnek, a gazdasá­gi fejlődésben is látok lehetősé­geket. A kis- és középvállalko­zások támogatása, a mezőgaz­daság újjáélesztése és a hajdani szénsavkút megnyitása sokat segítene az itt élő embereken. AZ IGAZGATÓ Kudela István- né Szolnokon született, ám Budapestről költözött Ti- szavárkony- ba. A helyi ál­talános iskola igazgatónője állítja: nem bánta meg, hogy 26 éve a főváros nyüzsgését felcserélte a község csendjére.- A megyeszékhely közelsé­ge persze a gyermeklétszám alakulásában nálunk is érezte­ti hatását. Ezzel együtt mi még — az átjáró vezsenyi diákok­nak, tantestületünk és az ön- kormányzat elszántságának köszönhetően - küzdünk az árral. Nincs könnyű dolgunk, de amit lehet, megteszünk az életben maradásért. A többi már az országos döntéshozó testületeken is múlik. A NYUGDÍJAS Pinkóczi Sán- dornét negy­vennégy éve Tiszajenőről a férje „csábítot­ta át" Tisza- várkony-szőlő- be. Ma már nyugdíjas, és úgy érzi, mintha sohasem hagyta volna el szülő­faluját.- Világéletemben szerettem itt lakni. Barátságos, megbíz­ható emberek vesznek körül. Olyan az egész, mint egy nagy család. Majdnem mindannyian idősek vagyunk. Nekünk in­nen az újtelepről szinte csak egy jó kövesút hiányzik. Az vi­szont régóta és nagyon. Külö­nösen esős időben, amikor ten­gelyig ér a sár. Én már nem is merem remélni, hogy meg­érem, mikorra itt is megoldó­dik a közlekedés.

Next

/
Thumbnails
Contents