Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-03 / 206. szám

2004. Szeptember 3., péntek AHOL ÉLÜNK 7. OLDAL JÁSZKISÉR AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Az oktatás az ellenszer A munkanélküliség élő probléma a faluban A munkanélküliek számá­nak csökkentése a legfonto­sabb feladatai közé tartozik a településnek. Nagy ipari üze­mek legközelebb csak 25-30 kilométerre találhatók, a ki­sebb vállalkozások foglal­koztatási igénye pedig igen­csak behatárolt A probléma mégis inkább az, hogy a munkanélküliek nagy része képzetlen vagy alulképzett Az önkormányzat lehetőségei szerint próbál enyhíteni a felme­rülő problémákon, s a közhasznú foglalkoztatás keretében számos állástalannak tudnak megélhetést biztosítani időről időre. Mindez a segélyekkel együtt sem adhat megnyugtató választ a gondokra. A problémára kizárólag az okta­tás, a képzés színvonalának eme­lésével, a hatékonyságának foko­zásával találhatnak hosszú távú megoldást, de ez sem működhet az itt élők igénye nélkül. Az oktatás körülményeinek ja­vítására, az általános iskola mű­ködési feltételeinek biztosítása mellett az iskola épületének, esz­közállományának bővítésére is lehetőséget teremtenek. Az idén - hasonlóan az elmúlt évekhez - az önkormányzat fizette meg a tankönyvek árát, ezzel is segítsé­get nyújtva az iskolakezdéshez, s így minden jászkiséri általános iskolás gyermek ingyen juthatott hozzá a tankönyvekhez. Ez nem | kevesebb mint 670 diák tan­könyvének megvásárlását jelen­tette, amire 2,5 millió forintot kü­lönített el költségvetésében az önkormányzat. Az általános isko­lások mellett a középiskolásokra, illetve az egyetemet, főiskolát végző jászkisériekre is gondolt a település képviselő-testülete. Szá­mukra egyéni beiskolázási támo­gatás formájában másfél millió forintot osztanak ki. A tehetséges gyermekek előrejutását célzó Bursa Hungarica pályázatra 11 gyermek támogatását javasolták, amelyhez az önkormányzat fél millió forint támogatást szavazott meg a megyei és állami segítség mellett. TETŐFELÚJÍTÁS AZ ISKOLÁBAN. A tanév végére készült el az általános iskola lapos tetős épületének befedése. A beruházás összességében mintegy harminc millió forintba került. A munkákkal nem csak a beázásoktól óvták meg az épületeket, de a későbbiekben lehetőség nyílik a tetőtér beépítésére is. _____■ Vá rosi rangra pályáznak Komfortosabb települést szeretnének Civilek a településért A település mindennapjai­ban rendkívül fontos szere­pet töltenek be a civil szer­vezetek. Jászkiséren közel harminc civil közösség mű­ködik, amelyek segítik a község kulturális- és sport életét, illetve külkapcsolatai- nak ápolását is. Több olyan civü szervezet létezik Jászkiséren, amelyik nem csak helyben, de országosan, sőt hatá­rainkon túl is ismertségre, elis­mertségre tett szert. Ilyenek a Csete Balázs Honismereti Szak­kör, a Pendzsom Néptáncegyüt­tes, a Külkapcsolatok Baráti Egyesülete, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Jelentős munkájával hozzájárul a település hazai is­mertségéhez a Sport Egyesület, a Kis-ér Kertbarát Kör, a Pedagógus Női Kar és a Jászkisériek Baráti Egyesülete. A közösség összefo­gása számos köztéri szoborral gyarapította a települést, ilyen az 1775-ben készült Szt. Vendel szo­bor - amely a legrégibb -, az 1930-ban felavatott I. világhábo­rús emlékmű, a legújabbak közül pedig ott van a 2003-ban avatott II. Rákóczi Ferenc mellszobor is. Jászkisér testvértelepülési megállapodást kötött a bácskai Ómoravicával, a svájci Nieder- lenzcel és a lengyel Szczyrkkel. A cserekapcsolatok eredményeként számos diák látogathatott el hatá­rainkon túlra, megismerhette más népek mindennapjait, gya­korolhatta az idegen nyelveket. Az önkéntes tűzoltókhoz például épp a testvérkapcsolat eredmé­nyeként kerülhetett néhány éve egy jó állapotban lévő tűzoltóautó is, amelyet egy bemutató (képün­kön) keretében adtak át az ön­kénteseknek. Jászkisér fejlesztését az önkormányzat által kidolgozott településfejlesztési koncepció cél­kitűzései mentén szervezik. A legfőbb törek­vés: olyan községet létrehozni, amelyben az ott élők életkörülményei egyre javulnak, az embereknek kedve van ott élni, s a szükséges iskolák befejezését követően visszatérni — emelte ki Hajdú László polgármester.- Milyen alapokról kezdhetik meg a tervezést?- Nem vagyunk jobb vagy rosszabb helyzetben, mint egy átlagos magyarországi település. Céljain­kat csak abban az esetben leszünk képesek megva­lósítani, ha gazdálkodásunkban a takarékosság, a fegyelem a jellemző. A fejlesztési elképzelé­sek kidolgozásakor, illetve azok végrehajtá­sakor figyelembe kell vennünk a helyi tár­sadalom teherbíró képességét. A fiatalok számára az oktatás körülményeinek, a ta­nulás lehetőségeinek növelését próbáljuk megvalósítani. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a községben egyre több az időskorú, illetve egyre növekszik a szociáli­san hátrányos helyzetbe kerülők száma. A problémák orvoslására létrehozzuk a Gondozási Központot, amely az Egyesített Szociális Intéz­ményt, illetve a Családsegítő- és Gyermekvédelmi Szolgálatot foglalja magában. A központ kialakításá­hoz kétmülió forintot nyertünk.- Honnan és milyen célokra próbálnak meg anyagi forrásokat előteremteni?- Leginkább a kiírt pályázatokra tudunk ha­gyatkozni, s megpróbáljuk előteremteni az ezek­hez szükséges saját erőt. Sok más mellett sikerült felújítani a polgármesteri hivatal tetőszerkezetét, az új elvárásoknak megfelelően alakítottuk át a napközi konyhát, a Petőfi úti iskola tetejét is be­fedhettük, felújítottuk az iskola tanmedencéjét. Jelenleg a Regionális Operatív Program keretében az óvodák felújítását, bővítését szeretnénk meg­valósítani, összességében mintegy 35 millió fo­rintos beruházással. Mindezek mellett azonban a legjelentősebb és a legnagyobb anyagi ráfordítást igényli a település részéről is a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. Jászkisérre vonatkoztatva nem kevesebb, mint másfél milliárdos beruházási költséggel jelenik meg a hálózat megépítése. Ha minden a tervek­nek megfelelően halad az előkészítésben, akkor októberre elvégezhetik az első kapavágást. A köz­mű kiépítése a lakosság részéről is anyagi áldo­zatvállalást igényel. Az állami támogatás, illetve különböző pályá­zatok révén olyan lehetőséghez jutott Jászkisér, amely csak nagyon ritkán adódik egy település életében. Igaz, komoly fejtörést okoz még így is, hogy a szükséges önerőt milyen mó­don teremtsük elő. Célunk, hogy emi­att egyetlen önként vállalt feladatról, intézményről se kelljen lemondania a településnek. A szennyvízberuházás óriási előrelépést eredményezhet a te­lepülés mindennapjaiban. Nem csak környezetvédelmi szempontból, de gazdasági megfontolások miatt is alap­vető, hogy a csatornahálózat kiépül­jön. Természetes, hogy a szennyvízhálózat meg­építését követően az utak rendbetételére kell az erőket összpontosítani. A teljes infrastrukturális hálózat kiépültével jóval nagyobb esélyünk lesz a gazdasági társaságok megtelepítésére, amellyel megoldódhat az iskolázott helyi fiataljaink foglal­koztatása is. Együttes akarattal és összefogással minden esély meg lesz arra, hogy Jászkisér 2010-re olyan fejlődést produkáljon, amely alapján joggal pá­lyázhatunk majd a városi cím elnyerésére. A cél mindenképpen egy gazdagabb, komfortosabb, kellemesebben élhető települést kialakítani, amelyhez már - a településfejlesztési koncepció, és településrendezési terv kidolgozásával - az el­képzeléseinket is papírra vetettük. Az, hogy mindebből mi valósulhat meg, jó részt az itt élő­kön is múlik. ■ AZ ALPOLGÁRMESTER A MEZŐGAZDÁSZ A TANULÓ AZ ELNÖKHELYETTES A VÁLLALKOZÓ Kovács Károly, alpolgármes­ter.- Az el­múlt években jó ütemben fejlődött a te­lepülés, most azonban min­den eddiginél nagyobb feladattal kell megbir­kóznunk a szennyvízhálózat ki­építésének előkészítésekor. Az önkormányzat számára a saját erő előteremtése okozza a leg­több problémát. Jó volna elérni, hogy a szükséges infrastrukturá­lis beruházások anyagi terhei ke­vésbé nyomják egy-egy település költségvetését. Azonban a lehető­séget még ilyen feltételekkel sem szabad elszalasztani, hiszen Jászkisér továbbfejlődésének egyik kulcskérdése, hogy rendel- kezik-e az alapvető infrastruktú­rával. A hosszú távú fejlődéshez mindenképp szükség van a csa­torna-hálózatra. ■ Sípos Géza, az Agroszöv Rt. vezérigaz­gatója, 1971 óta foglalko­zik a mező- gazdasággal.- A telepü­lés életében mindig meg­határozó volt a mezőgazdaság. Az elmúlt években elemi csapásai óriási bevételkiesést eredményez­tek az ágazatban. Idén azonban nem lehet panaszunk a megter­melt áru mennyiségére. Az érté­kesítéssel már nem ennyire fé­nyes a helyzet, de remélhetőleg kedvezően befolyásolja a piaci vi­szonyokat a védőhálóként jelent­kező intervenciós ár. Az biztos, hogy az unión belül sem lesz könnyű a megélhetés a mezőgaz­daságban. Csak az maradhat tal­pon hosszú távon, aki hatéko­nyan, költségtakarékosán tud ter­melni és így fel tudja venni a ver- senyt más uniós gazdákkal. ■ Báné Anita je­lenleg az Egri tanárképző főiskolán vég­zi tanulmá­nyait, több al­kalommal járt külföldön a helyi néptán­cosok, illetve a település külkapcsolatai révén.- Pozitív dolog, hogy az ön- kormányzat- és a civil szerveze­tek segítségével sok fiatalnak ada­tik meg, hogy külföldön szerez­zen tapasztalatokat, gyakorolhas­sa, fejleszthesse nyelvtudását. Megoldásra vár azonban, hogy a fiatalok nagy része helyben nem talál álláslehetőséget. A faluna­pon és nyári fesztiválokon kívül a fiataloknak nem sok lehetősége van a szórakozásra, amin talán le­hetne változtatni. A község fejlő­désének lehetőségeit a mezőgaz­daság fejlesztésében, s esetleg - a meglévő termálvízre alapozva - a turizmusban lehetne keresni. ■ Balogh And­rás, a Jászkis­éri Cigány Ki­sebbségi Ön­kormányzatel­nökhelyettese.- A község egyre jobban fejlődik, bár a feladatok megvalósításához nem túl sok pénz áll rendelkezésre. Lehető­ségeinkhez mérten próbálunk segíteni a helyi romákon. A munkalehetőség sajnos egyre kevesebb, bár nyáridőn - amíg az építkezések zajlanak, és a mezőgazdaságban is akad teen­dő - a cigányságnak is van munkája. Elsőrendű feladatunk­nak tartjuk a roma fiatalok tanu­lását, ezért ösztöndíj pályázato­kat is hirdetünk, valamint segít­jük a tanévkezdést is. Szeret­nénk a közeljövőben egy Roma Közösségi Házat létrehozni. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a te- lepülési önkormányzattal. ■ Bolyós Csaba, a B-metál Kft. ügyvezető igazgatója. Négy évvel ez­előtt hozta létre forgácsolt fém­eszközök gyár­tásával foglal­kozó cégét.- 2000-ben csak néhány al- j kalmazottal indultunk, majd két j évvel ezelőtt sikerült felépíteni kis üzemcsarnokunkat a telepü­lés határában, jelenleg 15-20 munkavállalót foglalkoztatunk. A legfőbb problémánk, hogy a településen ugyan munkanélkü­liségről beszélhetünk, üze- j műnkbe sok esetben mégis más településekről kell felvennünk dolgozókat, mert helyből nem tudunk szakképzett munkaerőt alkalmazni. Tárgyalásokat folya­tunk egy spanyol, illetve egy ma­gyar céggel, ha pozitív ered­ményt érünk el, akJcor újabb bő- vítést kell végrehajtanunk. ■ Polgármester: Hajdú László Alpolgármester: Kovács Károly Képviselő-testület tagjai: Baj- záthné Tóth Klára, Balog Lász­ló, Balog Tamás, Gócza Zoltán, Gubiczné Csejtei Erzsébet, Haj­nal Csaba, Korsós Ferenc, Luká­csi György, Menyhárt Ferencné, Sebestyén Ferenc, Szüle And- rásné, Szüle Sándor Lélekszám: 5873 fő 0-14 éves: 1166 fö 14 -18 éves: 280 fő 19-60 éves: 3319 fő 60 — év felett: 1108 fő Polgármesteri Hivatal 5137 Jászkisér, Fő út 7. Tel.: 57/550-130, 550-141, fax.: 57/550-120 e-mail: jaszkiser@vnet.hu Intézmények: Csete Balázs Általános Iskola Petőfi Sándor u. 1. tel: 57/550-171 Óvoda Kossuth tér 3. Tel.: 57/450-497 Bölcsőde Fő u. 23. Tel.: 57/450-495 Könyvtár Szabadság u. 7. Tel.: 57/450-504 Gondozási Központ Kossuth út 34. Tel.:57/450-499 Művelődés Háza Kossuth tér 6. Tel.: 57/450-208 Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény Bocskai u. 24. Orvosi Rendelő Ladányi út 1. Tel.: 57/450-205 A településről Jászkisér a Jászság keleti részén fekvő nagyközség. Nevét a tele­pülés keleti oldalán hajdan ke­resztülfolyó Kis-ér nevű vízfo­lyásról kapta. A település első írásos említése 1391-ből való. A Tisza folyó közelsége miatt ha­tára évszázadokon át nehezen járható mocsaras terület volt, ami a történelem viharaiban több alkalommal megvédte a fa­lut a pusztulástól. A Tisza öntés­területein századokon át do­hányt termesztettek. Jászkisér lakóinak többsége korábban a mezőgazdaságban dolgozott. A település gazdag történelmi és kulturális múltja, egykori la­kosainak tenni akarása, a ma élőkre is példaként hat. A falu­ban két vallási felekezet él. A ré­gi református templom 1657-ben épült, amelyet a Tisza áradásai használhatatlanná tettek. A megrongálódott épületet 1758- ban építették újjá, késő barokk stílusban. A régi katolikus temp­lom 1773-ban készült el, ám 1905-ben lebontották, hogy na­gyobb helyet biztosító templo­mot építsenek a megnövekedett számú gyülekezetnek. 1906-ban készült el az új, neoromán - neogót stílusban az épület. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents