Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-22 / 222. szám
2004. SZEPTEMBER 22., SZERDA 7 AHOL ÉLÜNK ! * f Nagyiván a puszta kapuja, igazi hamisítatlan mezőgazdasági település A hamisítatlan, igazi puszta Nagyivánnál kezdődik. Ez a kietlenségében is gyönyörű táj azonban tartogat nehézségeket is az itt élők számára. A hortobágyi turizmus nem érinti Nagyivánt, mivel a nemzeti park területére csak szervezett túraútvonalakon lehet bejutni. így profitálni az igazi magyar pusztából nem tud a település.- A külterületünkből hétezer hektárnyi, a régen bombatérnek használt rész tartozik a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz - mopdta lapunknak Orosz Gyuláné polgármester. - Ugyan a természeti érték, a hazánkban páratlan látnivaló itt van a szomszédságunkban, de ennek eddig inkább a hátrányait érezzük. Ily módon az idegenforgalmi ágazat nem nyújt megélhetési lehetőséget a nagyivániaknak, marad tehát a hagyományos mezőgazdaság. Ez pedig manapság nem a legjobban fizető szakma. Orosz Gyuláné- Önkormányzatunk számára a működőképesség fenntartása, a falu létének biztosítása is komoly nehézségekbe ütközik. Minden fejlesztésünk arra irányul, hogy növeljük a település megtartóerejét. Erőfeszítéseinket úgy tűnik, végre siker koronázza, mivel idén először megállt az elvándorlás. Ám a feltételek javításán magunktól nem tudunk érdemben változtatni. A foglalkoztatás problémája is élő gond, a magas munkanélküliségi mutatók javításában nagy szerepet szánnak a településen működő vállalkozóknak.- Községünkben ötvenkét vállalkozás működik, emellett még van 609 őstermelőnk is. Reméljük, a körülmények, az új uniós lehetőségek biztosabbá tehetik az ő sorsukat, s ezen keresztül a helybéliekét is. Ez azért is fontos, mert az eredményesen gazdálkodó cégek az ön- kormányzati költségvetés nehézségeitől függetlenül is megélhetést nyújthatnak. A problémák ellenére nem akar semmiféle feladatot lerázni magáról az önkormányzat, éppen ezért nem támogatják például a többcélú kistérségi társulást sem. A község első embere szerint féltik önállóságukat.- Elkészítettünk egy gazdaságossági intézkedési tervet. Ennek a jövő évi költségvetés tervezésekor lesz különösen nagy szerepe. Mivel saját erőből, pályázatok nélkül nem tudnánk számottevő fejlesztésbe fogni, ezért fontos minden egyes forint helyének a megtervezése. Ily módon szeretne az önkormányzat pénzt szerezni a sport- létesítmények felújítására, az ivóvízjavító programra, valamint egy szennyvíztisztító megépítésére. — A régi mozit alakítanánk át tornateremmé, összesen ötmillió forintot költenénk erre a célra. A ivóvizünk minőségének javítása uniós program, ez gyakorlatilag el is viszi minden jövő évi fejlesztési forrásunkat. Összesen tizenhárom millió forintot kell előteremtenünk, ehhez is hitel felvételére lesz szükségünk. A szennyvíztisztító pedig egy nagy álmunk, a teljes szennyvízhálózat kiépítésére egyelőre semmiképpen sem vállalkozhatunk, elsőként a tisztítót szeretnénk megépíteni. A képviselő-testület egyértelműen letette voksát a létesítmény mellett, jelenleg az engedélyes terveket készítik, s majd később próbálkozunk megfelelő pályázati lehetőségek felkutatásával. Nagyiván mindennapjai, csakúgy, mint a többi hasonló nagyságú településé, elsősorban a túlélés feltételeinek megteremtésével telnek el. Az igazi nehézséget az jelenti, hogy ebben a csöppet sem könnyű helyzetben, amikor a költségvetés 57 millió forintos forráshiánynyal küzd, még a fejlesztésre is muszáj kisebb-nagyobb összegeket félretenni. Az itt élők mindig is szorgalmas, igazi pusztai emberek voltak, nem kerülték a munkát, a maguk erejéből teremtették meg a mindennapi betevőt, mint ahogyan azt teszi a község önkormányzata is. Nádaratók a mocsárban Korábban minden nagy- iváni kijárt a falu határába, hogy nádat szedjen házának tetejéhez vagy éppen kerítésének építéséhez. Ma egy cég folytatja az ősök munkáját. A Csukás Kft kuriózum, nem csupán a településen, hanem az egész megyében. A kunká- polnási mocsáron aratják le a nádat, hogy aztán különféle előkészítési módoknak köszönhetően értékesítsék az növényt.- November közepétől február közepéig összesen hatszáz hektárnyi mocsárrészen arathatjuk le a nádat - beszélt a különleges munkáról Kapás József, a cég vezetője. - Idénymunkában akár nyolcvan-kilencven embernek is munkát adunk. Kétféleképpen készítik elő a levágott növényt, az úgynevezett ipari nádból készített nádszövetet tetőfedéshez viszik, míg a nádlemezből egyéb használati tárgyak készülhetnek.- A termés kilencvenöt százalékát külföldön értékesítjük. Elsősorban Hollandiában, Dániában és Németországban keresik a nagyiváni nádat. Az aratási területet a nemzeti parktól béreljük, így több előírást is be kell tartanunk, az egyik legfontosabb ezek közül a már említett aratási idő. A tizenhárom esztendős vállalkozás a régi termelőszövetkezeti melléküzletágat folytatja tovább, s őrzi meg az európai piacon a község határában termő nád hírnevét. A VÁLLALKOZÓ 1 A KISEBBSÉGI VEZETŐ A CSALÁDSEGÍTŐ A MEZŐGAZDÁSZ A VÉDŐNŐ Horváth József a megye engedéllyel rendelkező húsüzemei közül az egyiknek, a nagyiváni Horváth Hús Kft.-nek a tulajdonosa.- Hatvanöt embert foglalkoztatunk a vágóhídon, a következetes fejlesztéseinknek köszönhetően már megkaptuk az uniós csatlakozás utáni működés feltételének számító EU-számot Elsősorban a fővárosba és környékére szállítunk, naponta 200-250 sertést vágunk. A jövőt illetően nem is lehet más a célunk, mint az életben maradás. Ezt kizárólag úgy tudjuk elérni, ha folyamatosan modernizáljunk üzemünket, mert ellenkező esetben nem leszünk versenyképesek, s be kell zárnunk a vágóhidat Illés Rudolf azon túl, hogy vezetője a kisebbségi ön- kormányzatnak, s tagja a képviselő-testületnek, még edzi a helyi labdarúgócsapatot is.- Nagyon jó az együttműködés a község vezetése és a kisebbségi önkormányzat között Ennek ellenére szeretném, ha a jövőben ez a viszony még jobbá válna Nagy pozitívuma ennek a településnek, hogy itt nem lehet hallani semmiféle megkülönböztetésről, csak az emberek tettei alapján ítéljük meg egymást A kisebbségi önkormányzat elsősorban pályázatokon próbálja meg előteremteni azt a pénzt, mellyel segíteni tud a cigányságon. Ezen belül elsősorban a roma gyerekek taníttatását támogatjuk. Smignóczkiné Gyöngy Anikó az önkormányzat családsegítő szolgálatának vezetője.- Mivel elöregedő a falu, így talán nem meglepő, hogy nagyon sok fiatalt szeretnék látni Nagyivánon. Sajnos nagy az inaktív népesség száma, így pedig előbb-utóbb elfogyunk. A szolgálatunk hetvenöt házigondozásra szoruló embert lát el, emellett hozzánk tartozik az idősek nappali segítése. Ez utóbbi nagyon népszerű, sokan eljönnek, elhozhatják például mosnivalójukat, itt a tisztításon kívül kérésükre még a vasalást is megoldjuk. Bevásárolunk annak, aki igényli, egyszóval igyekszünk igazi segítői lenni a rászorulóknak. Lajtos István a Nagyiváni Kft. ügyvezető igazgatója. A mezőgazdasági cég nincs könnyű helyzetben a piaci versenyben.- Ebben a faluban csak a mező- gazdaság jelent gyakorlatilag megélhetést, enélkül elnéptelenedne. Nehéz a dolgunk, mivel rossz minőségűek a szántóföldek, így a termésmennyiség sem a legjobb. Öszszesen 1800 hektárnyi szántón és 1600- 1700 hektárnyi legelőn dolgozunk, elsősorban kukoricát, napraforgót, repcét és árpát termelünk. Ezen túl van ötszázhúsz anyajuhunk is. A fejlesztésben az apró lépések taktikáját követjük, jelenleg gépeink korszerűsítését végezzük. Urbán Antalné nagyiváni születésű, mindenkit ismer a településen. A felnőttek jelentős részét csecsemőkoruk óta gondozta.- Rengeteget változott a falu az utóbbi évtizedekben. Többen kiköltöznek ide valamelyik városból, elsősorban azok, akik itt születtek. Nagyon szeretném, ha a jövőben jobban élnének a családok, elsősorban az anyák, növelnék a gyes öszszegét, hogy a korszerű táplálkozásra is jusson elegendő pénz. Nálunk, bár nagy a munkanélküliség, az emberek nem éheznek, gondosan nevelik a gyerekeket Szükség lenne még munkahelyekre, remélem, ezen a téren jobbra fordul a sorsunk hamarosan. NAGYIVÁN Polgármester: Orosz Gyuláné Alpolgármester: Czlnege Flórián Jegyző: Kissné Horváth Piroska Képviselőtestület Bereczki Lajosné, Ebner Gábor, Illés Rudolf, Kurucz Rudolf, Lajtos István, Szabó Lászlóné, Urbán Antalné Kisebbségi önkormányzat Illés Rudolf, Balogh József, Jónás Zoltán Polgármesteri Hivatal Hősök tere 5. Telefon: 59/415-103 Lakosság száma: 1278 0-18 éves korig: 243« 19-59 éves korig: 683« 60 év felett: 352« Intézmények: Általános Művelődési Központ Fő út 65. Telefon: 59/415-214 Igazgató: Urbán Csaba Óvoda Hősök tere 2. Vezető: Földiné Kovács Julianna Telefon: 59/415-200 Családsegítő Központ Fő út 70. Vezető: Smigróczkiné Gyöngy Anikó Telefon: 59/ 415-066 Történelem Nagyiván már a 12. század előtt is lakott település volt, az oklevelekben először 1277-ben említik. A 16. század végén a tatár seregek elpusztították, s egészen a 18. század első harmadáig nem találkozhattunk a nevével. Aztán az 1700-as években többször is próbálkoztak az újratelepítéssel, ez több sikertelen kísérlet után végül a század második felében sikerült. Az új Nagyivánt már mérnökök tervezték, határában nem voltak tanyák, csupán majorsági épületek. Sokáig Tiszaörshöz tartozott, önállóságát 1990-ben kapta vissza. A/ oldal az nnknrmánvzat és a kiadó ee-viittműködése alanián jelenhetett mev. A költségeket az önkormánvzat viseli. Az igazi puszta széfén
