Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-28 / 201. szám

6. OLDAL VÁROSHÁZI TÜ KÖR - SZOLNOK 2004. Augusztus 28., szombat Katonazenekarok találkoznak Szeptember 3-án, a város napjának ünnepsé­geihez kötődően regionális katonazenekari találkozó lesz Szolnokon. A rendezvényről és a házigazdáról, a Szolnoki Helyőrség Zene­karáról Fejes István karmestert kérdeztük. Fejes István elmondta, hogy a találko­zón, amelyet most kilencedik alkalom­mal rendeznek meg, négy együttes vesz részt. A vendéglátó szolnoki zenekar mellett, amely egyébként a 86. Szolnok Helikopterezred állományába tartozik, az egri, a debreceni és a hódmezővásár­helyi helyőrség zenekara lép föl. A ren­dezvényre 3-án 17 órakor a Hild téren kerül sor. Fejes István 1989 óta vezeti a szolnoki zene­kart. Az együttes gyakran utazik külföldi szerep­lésekre. Magyarországon kétévente tartják a Alaki bemutató zeneszó mellett nemzetközi katonazenekari fesztivált, ezt most június végén rendezték meg tizenharmadik al­kalommal. Igény mutatkozott azonban arra, hogy közben is bemutassák tudásukat, ezért kezdték a regionális fesztiválok rendezését, a szolnokin kívül Egerben és Kaposváron is. A szolnoki regionális katonazenekari feszti­vált 2000 óta mindig a város napja ünnepségei­hez kapcsolódva rendezik meg. A cél a katona­zene népszerűsítése, bekapcsolódás a városi programokba. Az együttes szere­pel a temetőben rendezett koszorúzási ünnepségeken és az emlékműveknél tartott koszorúzásokon is. Fellépései zömmel szabadtéri rendezvényeken történnek, de föllépnek hangverseny- termekben is. Műsorukon indulók, szimfonikus zenekari átiratok, opera-, operett- és musicalrészletek, filmzenék szerepelnek, de játszanak igényes könnyűzenét is. A fesztivált megelőző napon, szeptember 2-án a helyőrség ajándékaként bigband-koncertet ad az együttes, ugyancsak a Hild téren. A fesztivál szervezője és rendező­je Fejes István. Mint megjegyezte, a műsor három részből áll. A négy együttes bevonul, majd négy műsor­számot játszik, amelyet show-mű- sor követ. Ezt a zenekarok zeneszó mellett látható alaki bemutatói al­kotják, végül pedig ismét együtt vo­nulnak be, és újabb négy műsorszá­mot adnak elő közösen. A katonazenekarok fellépése mel­lett szerepel a debreceni Silver ma- zsorettcsoport és a szolnoki New Flyne Stúdió tánccsoportja. A produkciókat nem zsűrizik, he­lyezéseket nem állapítanak meg, a részt vevő együttesek emléklapot kapnak. ___________b. a. A MÁV és a város A vasút ma is fontos szerepet játszik Szolnok életében. Ezért írtak alá egy bő esztendeje együttműködési szerződést a MÁV és az önkormányzat képviselői a közös ügyek jobb, gyorsabb intézésére. A szerződés eddigi eredményéről kér­deztük Radócz Zoltán alpolgármestert.- Tudomásom szerint azóta egy megyeszék­helynek sem született a MÁV-val hasonló meg­állapodása — kezdte a választ az alpolgármes­ter. - Hogy miért fon­tos, arra sok példát le­hetne mondani. Az egyik az, hogy a MÁV-nak mint nagy állami cégnek, sok ezer vagy tízezer vagyoni ügye van, és akik­kel lazább kapcsolatot tart fenn, azoknak az ügyei hátrább soro­lódhatnak. Ezt ők is elismerik, nem tudnak minden üggyel egy­szerre foglakozni. Ahogy létrejött az együttműködési megállapodás, jó munkakapcsolat alakult ki a MÁV Rt. és Szolnok önkormány­zata között, ők is keresik a megol­dásokat egy-egy ügyben.- Melyek azok a területek, amelyekben az együttműködési megállapodás óta előre lehetett lépni?- Másfél éves együttműködés következménye, hogy a logiszti­kai központtal kapcsolatban a polgármester asszony aláírhatja a hatmillió eurós uniós PHARE- pályázatra vonatkozó támogatási szerződést. Az elmúlt másfél év­ben a város az összes szakható­ság, a hivatalok együttműködésé­vel elérte annak a 101 hektárnak a megosztását, amely korábban egy helyrajzi számon volt. Az or­szágban csak két helyen, Szolno­kon és Záhonyban vannak a MÁV-területek így megosztva. Szakmai együttműködés során közösen beszéltük meg, hogy mi alapján akarjuk megosztani, mi a fejlesztési cél, és eszerint vezet­ték át a földhivatalban. Itt helyez­kedik el a logisztikai központ te­rülete, amelyre nekünk kellett forrást keresni. El kellett készíte­ni az összes szakhatósági és en­gedélyes tervet, ami ma egy 1,6 milliárdos projekthez igazodva nem könnyű dolog.- Milyen példák vannak még az önkormányzat és a MÁV együttműködésére?- Lehetőségünk volt, hogy to­vábbi ügyeket is elővegyünk. Pél­dául, hogy rendezzük a Delta úti telkek sorsát. Ott több mint negy­ven építési telek közművesítése megtörtént ’92-ben, de azóta sen­ki nem foglalkozott ve­le. Most próbálunk egyeztetni, hogy hány telek illeti meg az ön- kormányzatot, mennyi a MÁV-ot.- Úgy tudom, az ószol­noki pályaudvar környé­kén lévő terület sorsa is régóta napirenden lévő kérdés. — Ugyanilyen téma az indóház és környéke, amelyiket egyszer a MÁV egy ígéretnek megfelelően felújíttatott, de az önkormányzat semmilyen további lépést nem tett. Most arról egyeztettünk, hogy a MÁV tisztázza, az indó- háznak és környékének milyen funkciói vannak. Milyen bérletek vannak ott, és közösen a főépíté­— Vannak ilyenek, és a MÁV keresi is az együttműködést az önkormányzattal. Ilyen például a Körösi úti volt óvoda-bölcsőde épülete, de ide tartozik népszerű nevén a Mili művelődési központ is a hozzá kapcsolódó tekepályá­val. A MÁV kérése volt, hogy az állomás területén alakuljon ki egy szolnoki idegenforgalmi iro­da és bolt. Megvan a helyiség, közvetlenül az utascsarnokra nyílik, és már csak azt várjuk, hogy a MÁV küldje meg a bérleti szerződést, amelynek alapján ki­bérelhetjük. Szeretnénk üzemel­tetőt találni erre az idegenforgal­mi centrumra, amely Szolnokot, a megyét, sőt a régiót és a vasutat is bemutatná. Kereskedelmi egy­ségként is működne, mondjuk egy Szolnokot idéző tárgyakat árusító boltként, hogy megérje annak, aki bérbe veszi. Első alka­lommal lenne egy önkormány­zatnak idegenforgalmi központja A MÁV és a szolnoki önkormányzat szerződésének aláírása szí irodával a városrendezési ter­vek alapján próbáljuk azt a terü­letet kimozdítani mai tetszhalott állapotából. Szorgalmazzuk a MÁV-nál, hogy ha nem is adja át nekünk a területet, vagy nem mi lennénk a vevők, alakítsuk ki azokat a beépítési szabályozáso­kat, amelyek alkalmasak arra, hogy a területet lakó- és szolgál­tatási övezetként hasznosítsuk. Biztos, hogy nagy lenne iránta az érdeklődés. A MÁV is szorgal­mazza, hogy a kérdést közösen oldjuk meg. Egy dologhoz ra­gaszkodik, szeretné, ha az indó- háznak és környékének az ön- kormányzattal együtt tudná kita­lálni a funkcióját, esetleg külső forrás bevonásával. De az sem utolsó szempont, hogy a Tisza- partnak ezen a részén egységes városkép alakulna ki.- Vannak-e egyéb ingatlanok, amelyektől a MÁV szívesen meg­szabadulna? a vasút területén, ahol napjában a legtöbben fordulnak meg.- A szerződés aláírásakor szó volt arról hogy az állomás környé­kén is terveznek változtatásokat.- Sokat tettünk azért, hogy az állomás környéke méltóbb le­gyen a városhoz és a vasúthoz. Helyreállítottuk a szökőkutat, tervbe vettük a Jubileum tér át­alakítását, hogy valóban egy vá­roskapuhoz illő legyen, hiszen az állomás a város kapuja. A Ju­bileum tér átalakításához most készítik a terveket. Az együttmű­ködés tehát máris hozott eredmé­nyeket. Szerintem azért jó ez a megállapodás, mert kötelezettsé­geket ró mindkét félre. Nemrég járt Szolnokon Nagy Lajos úr, a MÁV Rt. ingatlangazdálkodási üzletága területi központjának vezetője, és a vele folytatott tár­gyaláson a saját ügyeinkben pró­báltunk előbbre lépni. B.A. A szolnokiak ünnepre készülnek Szeptember 1-jén, a város napján, egy közös gondolat mentén talál­kozik valamennyi itt élő ember: összetartozásunk, városunk, ott­honunk szeretete fogalmazódik meg az ünnepben. Szeptember első napján ünne­peljük a Pest-Szolnok közötti vasútvonal átadásának évfordu­lóját, mely Szolnok bekapcsolá­sát jelentette az ország gazdasági életébe. Ennek az eseménynek a mai napig meghatározó jelentő­sége van, hiszen kijelölte a város fejlődésének egyik fontos irá­nyát. Ezen a napon, az elmúlt évek hagyományainak megfelelően, Szolnok lakossága számos hely­színen emlékezik városunk törté­nelmének kiemelkedő pillanata­ira. A közös ünneplés egységet te­remt, közös célokat erősít, és erőt ad az új kihívások vállalásá­hoz. Összefogásra szólít, hiszen mindig az itt élő emberek hite, bizakodása, ereje vitte előre vá­rosunkat. Ma arról beszélhetünk, hogy si­keresek voltunk ebben a küzde­lemben, és a jövőt építjük, nem­csak magunknak, hanem utóda­inknak, gyermekeinknek is. A sorsunk lehetne jobb vagy rosz- szabb, de mi itt élünk, és a ránk maradt örökségből kell gazdál­kodnunk. Egyetlen dolgunk van csupán: legjobb tudásunk szerint tenni városunkért. Ha mindenki ezt teszi, akkor gyarapodni fo­gunk, esélyt teremtünk a szebb jövőnek, a jobb életnek. Hiszem, hogy ez az egyetlen járható út azoknak, akik felelősséget érez­nek közös sorsunk formálásában. Botka Lajosné Szeptember elsején azonban nemcsak a múltra emlékezünk, hanem jelenünk kiválóságait is ünnepeljük. A közgyűlés döntésének meg­felelően Ezüst Pelikán Díjjal is­merjük el azok munkáját, akik sokat tettek városunkért. Ez az örömteli esemény a város ünne­pén a jövő felé mutat, hiszen a közösségért végzett munka, az önzetlenség, a lelkiismeretesség olyan követendő példák, melyek­re bátran építhetünk. Az ünnepi rendezvénysorozat szerdától kezdődően szinte át­fogja az egész hetet. Az első nap, bár jórészt a már hagyományos programokkal telik, tartalmaz egy igazán örömteli, a szolnoki­ak számára régen várt eseményt: a felújított, megszépült Szenthá­romság tér átadását. A Belvárosi Nagytemplom előtti teret a törté­nelmi egyházak képviselőinek, a közélet szereplőinek és remé­nyeim szerint minél több szolno­ki lakosnak a jelenlétében szente­li fel dr. Beer Miklós, váci megyés püspök úr. Szolnokon már komoly hagyo­mányai vannak a katonazeneka­ri találkozóknak. A Hild téren, pénteken délután ismét megje­lennek a nagy népszerűségnek örvendő katonazenekarok. Ez mintegy nyitánya is lehetne an­nak az egész napos szombati programnak, mely - a szó legne­mesebb értelmében — egy izgal­mas és színes vásári kavalkádra hasonlít leginkább. Az ünnep­ségsorozatot hajnalig tartó utca­bállal zárjuk. Szeretném, ha ezek a napok és a különböző programok minden­ki számára kellemes élményeket hoznának. Egy rendezvény sike­ressége véleményem szerint a kö­zönség elégedettségével mérhető. Remélem, hogy akiknek szól, a szolnokiak és természetesen ven­dégeink is, nagyon jól fogják érezni magukat, és ezt a közös ünneplést szívesen fogadják. BOTKA LAJOSNÉ, SZOLNOK POLGÁRMESTERE Az ünnep programja Szeptember 1. 09.00 Koszorúzás a vasútállomáson lévő emléktáb­lánál 10.00 Városi tanévnyitó ünnepség a Kereskedelmi Szakközépiskolában 11.00 Koszorúzás az Eötvös téri katonai emlékmű­nél 13.00 Koszorúzás a katonai temetőben 14.00 Megemlékezés a Millenniumi emlékparkban 15.00 A VMZK aulájában Szipál Márton Sztárok sztárfotós szemmel című fotókiállításának megnyitója. Előtte 14.30-tól azonos című könyvét dedikálja a művész és a szerző: Riegl Brigitta. Köszöntőt mond Botka Lajosné pol­gármester, a kiállítást Réz András esztéta nyit­ja meg. Közreműködik a Bartók Béla Kamara­kórus Molnár Éva vezetésével. 15.30 Szolnoki „szobortúra” idegenvezetéssel. In­dulás a Millenniumi emlékparkból. 16.00 Az Ezüst Pelikán Díjak átadása a Városháza dísztermében 17.30 A Szentháromság tér ünnepélyes fölszentelé­se 18.00 A Tisza moziban „Országos premier előtt” Tö­rök Ferenc Szezon című filmjének díszbemu­tatója. Vendégek: a film alkotói. Ráadás: rész­letek a szolnoki helyszíneken forgatott Zsigu­li című filmből, rendező Szőke András. 20.30 Fáklyás felvonulás a vasútállomástól a Szol­nok ispán szoborhoz 21.00 „Lakjatok vígan” históriás énekek Szent Ist­ván korából. Közreműködnek: Kuncz László operaénekes és Kónya István lantművész. Emlékmécsesek gyújtása. Szeptember 3. Hild tér 17.00 Országos katonazenekari találkozó. Házigaz­da a Szolnoki Helyőrség Fúvószenekara. Szeptember 4. Hild tér 10.00 órától Alföldi méhésznap és mézestalálkozó. Mézesnap szépe megválasztása. Mézkóstoló, méhészeti eszközök bemutatója. Szakmai ta­nácskozások. II. Szolnoki civil kavalkád II. Népi sportjáték-találkozó a Szolnoki Sportcent­rum Kht. szervezésében _______________________________ ■ A város napja — ötödször Amikor öt évvel ezelőtt, a millenniumi ünnepsé­gek előkészítésének sodrában megszületett a dön­tés, hogy Szolnoknak kell egy saját ünnep, amely csak a szolnokiaké legyen, még valószínűleg ma­guk a döntéshozók sem tudták pontosan, hogy mi lesz az ünnep tartalma, a formáiról nem is beszél­ve. A létének lassanként ezredik évéhez közeledő város sikerekben és tragédiákban gazdag történe­te számtalan olyan meghatározó esemény emlé­két őrzi, amelyekre visszatekintve ünnepelhetné magát. Joggal ünnepelhetné akár azt az egyszerű tényt, hogy létezik, túlélte a történelem viharait és a természet csapásait. A város napja lehetett volna az a nap, amikor a törökök végleg elhagyták Szolnokot közel másfél évszázad után, lehetne az, amikor véget ért a la­kosság nagy részét elpusztító szörnyű pestisjár­vány, vagy amikor ismét megyeszékhellyé vált, ám a döntéshozók más dátumot választottak. Olyat, amely nem szenvedések megszűnéséhez, nem egy közigazgatási aktushoz, hanem egy új korszak nyitányaként a gazdasági és társadalmi fejlődés kezdetéhez, Szolnok fölemelkedésének, a szó korszerű értelmében vett várossá válásának kezdetéhez kötődik. Ez az esemény pedig, mint azt a szolnokiak jól tudják, a vasút és a város találkozása volt 1847 szeptember elsején. Miért volt ez olyan fontos Szolnok életében? - kérdezhetné a város történelmét kevéssé ismerő olvasó. - Hiszen az ország több száz városát és sok ezer egyéb települését elérte a vasút, és ko­rántsem mindegyikük életében hozott történelmi léptékű változásokat. Szolnok és a vasút története azonban másként alakult. A város vasúti csomópont lett, aminek a jelentősége máig szinte fölmérhetetlen. A MÁV lett a legnagyobb munkaadó a városban, hiteles adatok szerint volt olyan időszak, amikor hétezer ember dolgozott az állomáson és a járműjavító­ban. Generációk kötődtek a vasúthoz, emberek ezrei ismerkedtek ott a munkásléttel, a kor viszo­nyai között az átlagosnál magasabb életszínvo­nalat és műveltséget szerezve, amely visszaha­tott a város közéletére, kultúrájára, és korántsem utolsósorban gazdaságára is. Uj üzemek települ­tek a meglévő technikai és szellemi infrastruktú­rára, tovább erősítve a megkezdett folyamatokat. A város napja Szolnokon a vasúthoz kötődik, de ma már, anélkül, hogy eredeti jelentéséből ve­szített volna, szélesebb körűvé vált. Amikor né­hány nap múlva megkezdődnek az ünnepségek, emlékezni fogunk a város-történelmére, fejlődő, modernizálódó gazdaságára, kultúrájára, az át­alakuló városképre. Lesznek szórakoztató ren­dezvények, hiszen a város napja örömünnep. Azt ünnepeljük, hogy minden csapás után és minden nehézség közepette ez a város él, fejlő­dik, és minden okunk megvan rá, hogy bízzunk benne: a történelmileg belátható időn belül ez így is marad. BISTEY ANDRÁS Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
Thumbnails
Contents