Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-05 / 182. szám
6. oldal AHOL ÉLÜNK Polgármester: Polgár István Alpolgármester: Novák Szilveszter Jegyző: Kocsisné dr. Kóródi Erika Aljegyző: Dr. Héczei Eszter Testületi tagok: Lukács Mihály, Antaliné Benedek Anikó, Kiscsatári József, Kocsis Istvánná, Fülöp Emil, Szekeres Zoltán, Szepesi János, Zsákai Andor, Horváth Ernő. Intézmények: Polgármesteri Hivatal Fő út 93., tel.: 56/445-000 Általános Művelődési Központ Igazgató: Czeglédi Mihály Fő út 85., Tel: 56/445-004 Orvosi rendelő Liszt F. út 1/a., tel.: 56/445-011 Gondozási Központ Szabadság út 5„ tel: 56/445-013 Gyógyszertár Takarékszövetkezet Fő út 102., tel.: 56/445-101 Rendőrség Liszt F. út 5., tel.: 56/445-012 A településről: Tiszapüspöki nevét 1009-ben említi először oklevél az egri püspökség létrehozásakor, majd IV. Béla 1261-ben kelt oklevele megerősíti az egri püspököt „Pispuky” birtoklásában. 1374 előtt lakatlan birtok, de a XVI. század közepétől virágzó település. 1622-től már anyakönyvet vezetnek, 1643-ban új kápolnát építettek. A török kori pusztítást jórészt átvészelte a lakosság, de az 1692-1699-es tatárdúlás után egy évig pusztaként tartották nyilván. 1718-tól felgyorsult a beköltözés más településekről Tiszapüspökibe. Elsősorban a Jászságból, továbbá Egerből, Ke- recsendről, Kisterenyéről, majd később Visznekről és Galíciából is érkeztek telepesek. 1767-ben a püspök kedvező feltételeket ígért a betelepülőknek, ennek hatására Törökszentmiklósról, Jászladányból, Alattyánból, s a környék más településeiről sokan költöztek át Püspökibe. Az 1848-'49-es forradalom és szabadságharc bukása után természeti csapások is sújtották a települést: 1853-ban és 1855-ben árvizek, 1856-ban tűzvész, 1857- ben jégverés, 1863-ban pedig szárazság pusztított. 2004. Augusztus 5., csütörtök TISZAPÜSPÖKI AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Az egri érsekség és az önkormányzat támogatásából, illetve a gyülekezet felajánlásaiból sikerült mintegy 9,5 millió forintos ráfordítással a műemlék jellegű római katolikus templom tetőszerkezetét felújítani. A község jelenleg SAPARD-pá- lyázaton remél további összegeket az épület restaurálásának folytatásához. Nem mindennapi jelenség, hogy az érsekség és a község megállapodásának eredményeképp az egyházközösség ötven évre birtokba adta a településnek a használaton kívüli plébániát. Az épületet helytörténeti múzeummá kívánják átalakítani, amely a falu és lakóinak múltjába nyújt bepillantást az érdeklődők számára. Egy másik, uniós pályázati támogatást igénylő stratégiai program az egységes, kulturált faluképet alakítja ki, a település központját formálja, virágosít, parkosít, szépít. Ennek része, hogy a temetőben immár szilárd burkolatot kapott a bejárattól a ravatalozóig vezető út. Közel negyed évezrede építették a falu katolikus templomát Kihúzzák magukat a mély vízből Templomrestauráció „Ugródeszka” a szabad strandban A Tisza egyik legvonzóbb partja és szabad strandja Püspökiben található Tiszapüspöki egyik, ha nem a legfőbb értéke, egyedisége a tiszai szabad strand. A közel 2200 lelket számláló településen évente további tízezer vendég fordul meg a kiváló homokos part, illetve a köré kiépített hangulatos kiszolgálóegységek miatt. A község vezetése tudatában van annak, hogy e természeti csodában rejlik a falu fejlődésének záloga, s ebben bízva minden évben több millió forintot áldoznak a terület fejlesztésére. Az elmúlt évben négy-, idén egymillió forintot fordítottak a szabad strand vonzóvá tételére, mindezt állami támogatás nélkül 'érték el. A remények szerint a befektetések a későbbiekben megtérülnek. Tiszapüspöki község hallatán szinte mindenkinek az ország minden tájáról évtizedek óta sűrűn látogatott szabad strand jut eszébe. Noha a településnek vannak más szimbólumai is, a fejlődés irányát mégis csak a fürdőzők és pihenni vágyók számára rendkívül vonzó Tisza- part felé jelölték ki a falu vezetői. Polgár István polgármester a megválasztása óta eltelt két év alatt felmerült problémákat és az elért eredményeket vázolta fel. Ugyan forráshiánnyal küszködik a község vezetése, azonban súlyos hitelekre egyáltalán nem szorult még, anyagi jellegű problémáit minden évben sikerült rendeznie. A 2002-től felállt újonnan választott önkormányzat felmérte a Törökszentmiklós, Szajol és Szolnok közé szorult „zsáktelepülés” helyzetét, megkereste a kitörési pontokat, és közép távú stratégiai tervet állított fel a falu fejlődésének érdekében. Az elmúlt évben a Szociális Gondozási Központ átadásával átvágták az első nemzeti színű szalagot is, de a napközis jelleggel működő otthont a későbbiekben szeretnék bentlakásossá át- alakltatni. A polgármesteri hivatalban kicserélték az elavult iroda- és számítógépparkot, kialakították a kisebbségi ön- kormányzat irodáját, Markót Imre üzletvezető megbízásával megvalósították a közétkeztetést az óvodások, az általános iskolások és a gondozási központ idősei részére, valamint az előfizetéses ebédeltetést a helyi lakosság számára. Tiszapüs- pökiben nincsen iparűzésiadó-kötelezettség, ezért számos céget és vállalkozást sikerült már letelepíteni a faluban. Idehelyezte székhelyét egy bútoripari kft. és a malom újból beindult. A község környezetének széppé tétele okán közcélú, közhasznú és közmunka foglalkoztatásban közel száz főnek biztosítottak tavaly munkát. Szintén az elmúlt évben beindult a teleházprogram, amely következtében öt számítógéppel biztosított az internethasználat. Tiszapüspöki teljes körűen kiépített közművesítéséhez hiányzik a szennyvízcsatorna-hálózat, amelynek megvalósítása érdekében pályázati források után kutatnak. A Tisza partján 1500 telek van kiosztva, s azzal, hogy a víz-, a villany- és az úthálózat folyamatosan épül, a hobbikra korábban kitett „Eladó” cédulák is fokozatosan tűnnek el. A szabad strand közelében az ellátás biztosított, a szolgáltatások magas színvonalúak. A közeljövőben csónakkikötőt, valamint a vízisportok elterjedésének feltételeit szeretnék a part mentén biztosítani. A „Tiszapüspöki az Alföld szívében" elnevezésű kiadványuk a falu rendezvényeire hívja fel az érdeklődők figyelmét. Évente számos vendéget vonz a falunap, a lovasverseny, a majális, a szüreti felvonulás, illetve rendre ki lehet akasztani a „Telt ház” táblát a természettudományokat népszerűsítő Ördögszekér tábor kapujára. Tiszapüspökinek tehát szép számmal vannak fejlődési lehetőségei, s úgy tűnik, a település vezetői megragadják azokat. A tervekhez persze pályázati források szükségesek, azokhoz pedig önerő, amelyet apránként gazdálkodik ki a községi önkormányzat. Polgár István Bentlakásost szeretnének A szépkorúak várják, hogy bentlakásos legyen napközijük A régi gyógyszertárból átépített, s a mozgásukban korlátozott, ott- a tavaly május elsején felavatott hónukból az egészségügyi álla- Szociális Gondozási Központ potuk miatt kimozdulni kevésbé funkciójában napközi otthonos vagy egyáltalán nem tudók részéintézmény, ám a közeljövő terve- re biztosított. Az orvosi ellátás iben szerepel, hogy bentlakásos- adott, a gyógyszerek beszerzését sá alakítják át a klubszerűén mű- is megoldják a jól képzett, szakködő épületet. Persze, ehhez az irányú végzettséggel rendelkező önkormányzatnak majd pályáz- szociális dolgozók. Az épület ki- nia kell a támogatásokra, s nem válóan felszerelt, konyha és für- utolsósorban némi önerő is szűk- dőszoba is megtalálható benne, ségeltetik az elgondoláshoz. A és az idősek a ruháikat is kimos- gondozási központ feladatai közé hatják az erre a célra kialakított tartozik a házi segítségnyújtás és helyiségben, számos szociális feladat, amelyek ___________________________! AZ ALPOLGÁRMESTER AZ ÜZLETVEZETŐ A KISEBBSÉGI VEZETŐ AZ AGRÁRVÁLLALKOZÓ A FALUORVOS Novák Szilveszter alpolgármesterként a helyi pártokkal, civil szervezetekkel és az egyházvezetőkkel tart szoros kapcsolatot. Ezenkívül meghívottként részt vesz az önkormányzat településfejlesztési, illetve a pénzügyi bizottságok munkájában.- Községünkben két párt működik, melyek a választási kampányidőszakokon kívül igen nyugodtan, a település érdekeit figyelembe véve tevékenykednek. A civil szervezetek, a falu környezetének gondozására fektetik a legfőbb hangsúlyt. Az egyházzal való együttműködésünk is eredményes, hiszen az egri érsekséggel összefogva sikerült a római katolikus templom tetőszerkezetét felújítani. ■ Markót Imre, egy helyi bisztró üzletvezetője. Tavaly szeptemberben kapta a feladatot a település köz- étkeztetésének ellátására.- A lepusztult Áfész épületét alakítottuk át bisztrónak, ahol a pedagógusok és az önkormányzati dolgozók leválasztott, füstmentes helyiségben tudnak étkezni. Az óvodába, az iskolába és a gondozási központba szállítjuk az ebédet, míg a település lakóinak előfizetéses közétkeztetést biztosítunk. A télen-nyá- ron működő Ördögszekér oktatótábor élelmezését is megoldjuk, s mindezen feladatok figyelembevételével a konyhánkat és a bisztrót folyamatosan felújít- juk, korszerűsítjük. _________■ Csó ka János 2003-tól roma közösségfejlesztő asszisztens, ugyanakkor megválasztották a Demokratikus Roma Egyesület, illetve a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökévé.- A mintegy 2200 lakosú település 23 százaléka kisebbség. Mint az országban általában, itt is az aluliskolázottság, s az ebből fakadó munkanélküliség és rossz szociális helyzet jellemzi a roma családok többségét. Azonban az önkormányzattal együttműködve, valamint a korábban erre a célra kialakított iroda szolgáltatásait kihasználva, számos programmal, például a föld- és a közhasznú projekttel sikerült időszakosan a rendszeres foglalkoztatást elérni. ■ Szekeres Zoltán képviselő- testületi tag, de mezőgazdasági vállalkozóként keresi kenyerét.- Az általam vezetett betéti társaság főképp állattartásra szakosodott. Az uniós előírások miatt a sertéstelepünket nemrég fel kellett számolnunk, így aztán maradt némi tejhozammal a marhatartás egy 30 hektáros saját legelőn. A takarmányozás költségeit fedezi a családi gazdaságban végzett növénytermesztés, 70 hektáron. Évtizedek óta az okozza a legtöbb problémát számunkra is, hogy a politika beleszól az agrárgazdaságba, amelyet csak akkor kellene megtennie, ha ínséges időszakokban támogatásra szorulnak a gazdák. Dr. Húsz László háziorvos 2001 őszén került Tiszapüspökibe. Azóta annyira megszerette a települést, hogy tavaly a családját is sikerült a községben letelepítenie.- A lakosság kilencven százalékát meghaladóan szerepel a Püspökiben regisztrált orvosi alapellátásban. Némi meglepetés számomra, hogy a helyiek között gyakori a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, valamint magas az allergiás megbetegedések száma is, mely problémákat a lokátorállomás közelségének vélem. Amikor meghirdették a pályázatot, s eljöttem körülnézni, annyira megfogott a falu, hogy azonnal tudtam, nekem ezen a tiszta, nyugodt helyen kell dolgoznom és élnem. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
