Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-04 / 181. szám
2004. Augusztus 4., szerda 7. OLDAL AHOL ÉLÜNK Jegyző: Sipos József Testületi tagok: Buda Istvánná, Boros Benedek, Dancsevics László, Durdonné Imre Györgyi, Lehóczky Imréné, Lengéné Vígh Ildikó, Vargáné Tar Katalin Lakosság: 1137 0-17 éves: 231 fő 18-59 éves: 625 fő 60 évesnél idősebb: 281 fő Polgármesteri Hivatal Béke út 8. Telefon: 56/439-677 Intézmények: Egyesített Szociális Intézmény Ady Endre út 4. Telefon: 56/439-107 Vezető: Hajnal Istvánná Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Ady Endre út 6. Telefon: 56/439-717 Vezető: Fuder Lászlóné Művelődési Ház és Könyvtár Béke út 8. Telefon: 56/439-677 Vezető: Mártonná Tőzsér Erika Orvosi rendelő Gorkij út 61. Telefon: 56/439-453 Orvos: dr. Palotás Miklós Egészségház Ady Endre út 4. Telefon: 56/439-107 Vezető: Tarné Földes Andrea Történelem: Gyenda Árpád-kori település, az Aba nemzetség birtoka volt a terület. A község elnevezése török eredetű szót, a yandi-t takarja, jelentése: az, aki visszatért. Történelme során a falu többször elpusztult, majd újraépült. Az első komolyabb veszteséget ismeretlen okok miatt a 15. század elején szenvedte el Gyenda, ugyanis majd száz évre elnéptelenedett. Am talpra állt a nehézségeket követően, s a történelmi iratok azt bizonyítják, hogy 1571- ben még temploma is volt. Az 1683-as török-tatár hadjáratok idején hosszú időre néptelenné vált, csupán néhány katolikus család élt a földeken, a szántókat először a tiszaroffiak használták, majd a Kunhegyesen élők vették bérbe. Településsé csak a 19. század közepén vált ismét, amikor az uradalmi gazdálkodás munkaerő-szükséglete miatt egyre több család költözött a környékre. Önállóságát azonban csak jóval később, 1946. március 1-jén nyerte el, a legnagyobb lélekszáma kétezer fő volt. TISZAGYENDA AZ ÚJ ÉVEZREDBEN VIRÁGOS FALUKÉP. Tiszagyenda kicsiny település, ám annál több virágágyás és park díszíti. Gyönyörű ]átványt_nyújt a falusi vendégfogadó, illetve a bokrok mögül kibukkanó templomtorony. __________■ A Tiszához „közeledő” falu Tiszagyenda hamarosan igazi sziget lehet Ráadásul nem is a szó átvitt értelmében, hanem a valóságban, ugyanis határában két árapasztó tározót is építenek. Ez pedig alaposan megváltoztathatja a község mindennapjait Tiszagyenda ugyan nem folyóparti település, ám hamarosan mégis egészen közel „költözik” hozzá a szőke folyó. A Tisza árterületének rendezését szabályozó Vásárhelyi-terv értelmében két árapasztó tározót építenek a község közvetlen közelébe, a nagykunságit és a tiszaroffit. Az új gazdálkodási forma, a tározók nyújtotta turisztikai érdeklődés hosszú távon jelentősen javíthatja az itt lakók életszínvonalát.- Okosan kell gazdálkodnunk azokkal a lehetőségekkel, melyeket a Vásárhelyi-terv teremt számunkra — beszélt a jövőről Győri Sáruior polgármester. — A tájjellegű gazdálkodás meghonosítása a mezőgazdaságból élőknek jelenthet komoly lehetőséget, míg a turizmus és az infrastruktúra javítása mindannyiunk életében pozitív változást eredményezhet. Ám addig sem szeretne ölbe tett kézzel várni az önkormányzat képviselő-testülete, faluszépítő programjuk megvalósításhoz pályázati úton próbálnak pénzt szerezni. Ennek lényege az, hogy igazi, a községre jellemző főutcát szeretnének kialakítani.- Az itt elhelyezkedő régi épületeket, a parókiát, az iskolát és a művelődési házat felújítanánk, a kerítések is megszépülnének — magyarázta a község első embere. — Az építkezés negyvenmillió forintba kerülne, ennek húsz százalékát kell nekünk előteremtenünk. Könnyítheti a helyzetünket, hogy sikeres pályázat esetén a belügyminisztérium átvállalja az önerő felét. A mindennapokban számos olyan problémára kell megoldást találnia a községet irányító testületnek, melyek a település költségvetéséhez viszonyítva hatalmas anyagi áldozatot követelnek. Ilyen az ivóvízhálózat korszerűsítése, a csatornázás és a belvízelvezetés megvalósítása.- Infrastrukturális beruházásaink egy részét reményeink szerint a Vásárhelyi-terv kormányzati támogatásából meg tudjuk oldani. Az északalföldi régióval közösen beadott ivóvízjavító programunk sikeres uniós elbírálás esetén az utóbbi évek legnagyobb beruházását indíthatja el településünkön. Az azbesztcsövek cseréje, a tisztítótechnológia korszerűbbre váltása 285 millió forintba kerül. Ezzel kapcsolatban minden szükséges döntést meghoztak a képviselők, már csak a pozitív elbírálásra várunk, s akkor jövőre kezdődhet a munka. A Tiszagyendán élők komfort- érzetét javíthatja, hogy már épül a tiszafüredi regionális hulladéklerakó, mely 2006-tól megoldja a szemét-elhelyezési gondokat. Még abban az esztendőben neki szeretnének fogni a mostani telep rekultiválásához. Győri Sándor szerint a fejlődés anyagi feltételeinek megteremtése nagyon nehéz, miközben arra kell vigyázni, hogy a költségvetés egyensúlya ne boruljon föl.- Csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Természetesen a falu szebbé tétele, az itteni életfeltételek javítása mindannyiunknak érdeke. Igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten fejleszteni, a közelmúltban például pályázat útján nyertünk pénzt a Gorkij úti épületünk felújításához, itt számítástechnika tanterem, illetve teleház lesz a 11,5 millió forintos beruházást követően. Ugyancsak örömteli, hogy a családsegítő bővítésére négymillió forintot nyert az önkormányzat, ám további források után kutatnak, hogy a 14 milliós építkezést biztonságosan elkezdhessék és be is fejezzék. A jövő egyik zálogát szinte mindenütt a megfelelő színvonalú oktatásban látják. A feltételek javítása Tiszagyendán is fontos feladat, már készül az az átfogó rekonstrukciós terv, mely a kor követelményeinek megfelelő iskolát teremtene a községben.- Mint a legtöbbször, ezúttal is pályázati siker függvénye a százmillió forintos korszerűsítés. Tornatermet szeretnénk építeni, több tanteremre lenne szükség, az elektromos és számítástechnikai eszközök cseréje is aktuális már, valamint mozgáskorlátozottak számára is megközelíthetővé szeretnénk tenni az épületet. Azt gondolom, hogy a helyi oktatás megtartása, s a tervezett fejlesztések együtt megfelelő alapot szolgáltathatnak településünk fejlődéséhez. Váltás a gazdálkodásban Bár közvetlen Tisza-parttal nem rendelkezik Tiszagyenda, a folyó árvízvédelmének újbóli beruházásaitól sokat remél a település. Új infrastruktúrát, megváltozott arculatot, illetve munkahelyeket várnak elsősorban a Vásárhelyiterv környéket érintő beruházásaitól a gyendaiak. Győri Sándor polgármester szerint ahhoz, hogy megfelelően kihasználják majd a víztározók építésével nak a megélhetési lehetőségek - magyarázta a község vezetője. - Ennek az a legfőbb feltétele, hogy az emberek áttérjenek a tájjellegű, az unió által jelentősen támogatott gazdálkodási formára. Emellett még komoly építkezések várhatók a községben, hiszen az állam fölajánlotta Tisza- gyendá"3k, hogy a Vásárhelyiterv vidékfejlesztési beruházásainak részeként a szennyvízhálózatot és a csapadékelvezető rendszert kiépítik.-------------H * : ' , A község arculatát még szebbé teheti a Vásárhelyi-terv megnyíló lehetőséget, változtatni kell az eddigi gazdálkodási módon.- Községünk teljes területének mintegy kétharmadát víztározónak jelölték ki, tehát a gyendai határban alaposan megváltozhat- A szomszédos tározók gátkoronáján kerékpárral már csak hét kilométerre lesz tőlünk Abád- szalók, ez pedig a turizmus terén nyújthat további előrelépési lehetőséget számunkra — tette hozzá Győri Sándor.____________■ Tervezett településrendezés A pihenőparkok fontos elemei a rendezési tervnek Idén év végére készül el a Pontosan tartalmazza a terv, község településrendezési hogy a község mely területén letérve. hét állattartásra, illetve ipari termelésre szolgáló létesítményeket Már a szakhatósági bírálatokon is építeni, egyáltalán hol lehet majd átesett Tiszagyenda településren- az előbb említett tevékenysége- dezési terve, s hamarosan a kép- két folytatni. A dokumentum fon- viselő-testület is részletesen meg- tos útmutatás is egyben, hiszen vitatja a dokumentumot. Ennek ennek mentén egységes képet egyik legfőbb eleme az utcaképek szabhatnak a jövőbeni építkezé- egységes kialakítása, a főút széle- seknek, rendezettebb, áttekinthe- sítése, pihenőparkok kialakítása, több lesz a község arculata. ■ A BOLTOS A POSTAI DOLGOZÓ AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ AZ ISKOLAIGAZGATÓ A KÉPVISELŐNŐ Dancsevics László debreceni, ám Ti- szagyendára nősült. A nagyvárosi fiatalember jól érzi magát a kicsiny községben, s szerinte jó irányba halad a falu szekere.- A lehetőségeinkhez mérten haladunk előre. A fejlesztések anyagi fedezetét pályázati pénzekből próbáljuk meg előteremteni. Nagy problémánk, hogy sajnos nincs elegendő munkahely a településen, az embereknek jobbára csak a napszám kínál átmeneti bevételt. De az is csak ilyenkor nyáron létezik, a szezon elmúltával ismét nincs sokaknak keresete. Én személy szerint megtaláltam azt a nyugalmat, amit kerestem. A családom számára pedig a boltunk je- lenti a megélhetést. ■ Lengéné Vígh Ildikó a postán dolgozik. Érthető módon azt szeretné, ha meg- maradna munkahelye, s nem jutna a megszűnés sorsára.- A változások miatt sok kisebb településen bezárták a postát, remélem a gyendainak nem ez lesz a sorsra. Úgy látom, hogy helyzetéhez képest szépen fejlődik a falunk. Kevés viszont a munkahely, ezen mindenképpen jó lenne minél hamarabb változtatni. Útjaink állapota jónak mondható, arányaiban elég sok utca aszfaltozott. Nem ártana, ha bevezetnék a szennyvíz- csatornát, viszont tartok attól, hogy azt a legtöbb gyendai család elegendő pénz és állás híján nem fogja tudni kifizetni. Hajnal Istvánná az Egyesített Szociális Intézmény vezetője. — Azt szeretném, ha Gyenda olyan település lenne, ahol az emberek születésüktől a halálukig szociális biztonságban élhetnek. Olyan falunak látnám szívesen, ahol tényleges az esélyegyenlőség, van munkahely. Községünk ma is egyedülálló a környéken abban a tekintetben, hogy az óvoda nyáron is nyitva tart. A szociális étkeztetés, az idősek nappali ellátása, a házi segítségnyújtás jó, két hete működik már a fogyatékosok támogatószolgálata is. Hamarosan elkezdődhet a szenvedély- és pszichiátriai betegek szükséges közösségi ellátása, erről már rendeletet is alkotott a testület. Fuder Lászlóné igazgatónő tart attól, hogy hosz- szabb távon az iskola jövője kérdésessé válhat.- Sajnos egyre kevesebb a gyerek, ami nagyon rossz a jövőre nézve. Hiába a testületi szándék, ha annak gátat vet a törvényi rendszer. A falunk épül-szépül, egyre több a fejlesztés. Az eltérő nevelést igénylő diákokra mindenképpen nagyobb figyelmet kellene fordítani. A távlatokat illetően azt szeretném, ha megmaradna Gyendán az iskola, mert a jövőt a gyerekek határozzák meg. A falusi élet szeretetét igyekszünk átadni a nálunk tanulóknak, reméljük megtalálják itt a boldogulásukat, s nem hagyják el a települést. Vargáné Tar Katalin képviselőként, az egyik helyi bolt tulajdonosaként, valamint az egyedüli helyi falusi vendég- fogadósként aktív részese Gyenda mindennapjainak.- Azt szeretném, ha Tiszagyendán megmaradna a csodálatos csend, a nyugalom és a békesség. Sajnos öregedő a falu, ami a jövőt teszi nehezebbé. Jó lenne, ha megmaradna az iskola, az óvoda és a posta, s legyen saját orvosunk. Az útjaink jók, a környezet rendben tartására és a közbiztonság javítására kellene még több figyelmet fordítani. A turizmusban rejlenek lehetőségek, remélem mások is felismerik ezt, hiszen mindig akad turista, aki felkeres bennünket. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
