Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-04 / 181. szám
4. OLDAL MEGYEI TŰKOR 2004. Augusztus 4„ szerda Érték a kézművesek tudása A fiatalokkal is meg kell szerettetni az iparosmesterségeket Filmszemle és biennále Jászberény Hetedik alkalommal gyűjtötték csokorba a jászberényi iparosok képviselői az általuk művelt mesterségek remekeit Az egyedi darabok mindegyikét jellemzi a gondos kimunkáltság, s a hatás, hogy az alkotó mestere saját szakmájának. A „Kéz-Mű” kiállítást Jászberény olaszországi testvérvárosának, Conselvének iparosdelegációja is megtekintette. Mint azt Baráth Károlyiéi, a Jászberény és környéke Ipartestület alelnökétől megtudtuk a két érdekvédelmi szervezet között több mint egy évtizede élő a kapcsolat, s rendre meglátogatják a társzer vezet egy-egy jelentősebb rendezvényét. A kiállítást megnyitó Magyar Országos Művészeti Kézműves Egyesület elnöke, Fábry Zoltán lapunknak elmondta: rendkívül jelentős az a megmutatkozási lehetőség, amelyet a jászberényihez hasonló iparosrendezvények képviselnek. A mesteremberek munkáinak bemutatása egyfajta találkozási lehetőséget is kínál. A város lakói, illetve az ide érkezők rácsodálkozhatnak, hogy milyen sokrétű szaktudással rendelkező mesterek élnek közöttünk.- A látogatók között olyan fiatalok is lehetnek, akik megérzik az alkotás szépségét, átlátják értékeit — mondta az elnök. — Őriznünk kell azt a kincset, amelyet a Az iparosság szaktudásának megőrzése érdeke az országnak FOTÓ: SÁRKÖZI JÁNOS mesterek tudása jelent. Nyugat- Európában szinte már kihalt az a fajta kézműves iparosság, amely nálunk még létezik. Az országnak, az önkormányzatoknak az érdeke, hogy ez az iparosréteg fennmaradjon. Akár idegenforgalmi vonzerőt is jelenthet mindez, hisz Németországban óriási pénzeket fordítanak arra, hogy a szinte teljesen kihalt kézműipart újjáélesszék. Hazánk örökségét jelenti az iparosság szaktudása, amelyet megőrizni kötelességünk. A Klapka György Szakközép- és Szakiskola tornatermében berendezett tárlatot augusztus 8- ig tekinthetik meg az érdeklődők. BANKA CSABA Tömegsport a monitor előtt Szolnok Három napon át vibráló fényű monitorok, fegyverropogás és extra kávéadagok illata töltötte meg a tiszaligeti sportcsarnok épületét, ahol több száz számítógépen mérték össze tudásukat az akciójátékok hazai és külföldi szerelmesei. A fiatalok között mára életformává nőtte ki magát a számítógépes játék. Ezen belül is egyre nagyobb teret hódít az a forma, amelynek segítségével a gép előtt ülő játékosok egy hálózatra kötve - legyen szó akár egy szobában néhány, akár az interneten keresztül kommunikáló sokszáz gépről — egymással mérhetik össze tudásukat. Ma már a legtöbb játékszoftverben megtalálható a multiplayer - magyarul többjátékos - üzemmód. Ezek között a Counter A vasárnapi fordulók már tétmérkőzésekhez illő összpontosítást igényeltek FOTÓ: A SZERZŐ Strike akciójáték a legnépszerűbb, amelyet a stílus szerelmesei versenyszerűen is űznek. Ezeken az úgynevezett cyber- sport-megméretéseken általában néhány napos, egy hétvégés rendezvények keretei közé szorítják az összecsapásokat. Ilyen volt az a verseny is, amelyet a hét végén rendeztek Szolnokon - tudtuk meg a program főszervezőjétől. Dénes Attila érdeklődésünkre elmondta: a Gody Professional Series (GPS) csapat július 30. és augusztus 1. között a tiszaligeti sportcsarnokban várta az érdeklődőket — számításaik szerint hazánk egyik legnagyobb szabású - számítógépes játékfesztiváljára. A nézők a lelátókról óriás kivetítőkön követhették figyelemmel a mérkőzések eseményeit. A három nap alatt hatvannégy, ötfős csapat - köztük több görög, román és osztrák gárda - mintegy 450 gépen mérte össze tudását a Counter Strike virtuális világában. Közülük végül a fővárosi és szolnoki tagokból álló FoP Inter- ware szerezte meg az elsőséget. A verseny összdíjazása félmillió forint volt. Emellett a legjobbak számos tárgynyereménnyel is gazdagodhattak. BUQÁNY Szolnok A kétévente megrendezett képzőművészeti filmszemle idején, ebben az évben először, a megyeszékhely képzőművészeti biennáléval is várja a szakmát és a közönséget. Az előkészítő munka már javában tart, erről kérdeztük a rendezőket, Demeter Istvánt és Pogány Gábor Benőt. A szeptember 16 és 21 között rendezendő filmszemle idején most először képzőművészeti bienná- lét is tartanak. Kiállítások eddig is voltak a filmszemle idején, most azonban két jelentős képzőművészeti esemény zajlik párhuzamosan, erősítve egymás hatását, növelve az érdeklődést. A képzőművészeti biennáléra 32 országból 345 filmet neveztek, ezek közül a zsűri 150-et választott ki, amelyek részt vesznek a versenyben. A vetítéseket a Városi Művelődési és Zenei Központban és a Tisza moziban tartják. A fődíj félmillió forint. A szakma neves képviselőiből álló zsűri elnöke Enyedi Ildikó lesz. A filmszemle idején szakmai programokat is tartanak. A film- kritikusok nemzetközi szövetségének, a FIPRESCI-nek az elnöke kezdeményezte a Transeurópa Expressz nevű konferenciát, amelynek témája, hogy az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok filmművészete hogyan kerülhetne be jobban az európai filmművészet vérkeringésébe, illetve, hogy létezik-e sajátos európai film. A konferenciára több környező országból hívtak meg filmművészeti egyetemekről tanárokat és diákokat, és jelezte részvételét Klaus Eder, a FIPRESCI elnöke is. A fesztivál idején rendezik a nemzetközi képzőművészeti bi- ennálét. A reprezentatív kiállítást a bezárt Nemzeti moziban láthatja a közönség. Ennek a témája, kapcsolódva a képzőművészeti filmfesztiválhoz és a művésztelepen korábban megrendezendő Art Camp művésztáborhoz, a mozi lesz. A kiállítást a Szolnoki Művészeti Egyesület rendezi. A felhívásra eddig mintegy száz magyar és külföldi művész jelentkezett. Bemutatják az Art Camp résztvevőinek munkáit is, hiszen a kiállítás témája is a filmszínház lesz. A biennálénak is lesz zsűrije, amely díjakat ad ki. A rendezők arra törekednek, hogy a képzőművészeti film- fesztivál és a biennále a gazdagabb program révén is kerüljön közelebb a közönséghez, legyen elfogadottabb, szervesebb része a város és a táj kulturális életének. Népbetegség a depresszió Kutatási programban a Gyermekideg-gondozó Szolnok Dr. Juhász Enikő gyermekgyógyász, gyermekpszichiáter, nemrégiben kinevezett főorvos asszony. Minden napja igen mozgalmas, hiszen dolgozik a Gyermek- ideg-gondozóban, illetve a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetnél, valamint a Hetényi kórház felnőtt pszichiátriai osztályán vállal ügyeletét Dr. Juhász Enikő- Milyen gyermekekkel foglalkozott az utóbbi időben?- Igen változatos esetekkel találkozom nap mint nap, de a leggyakrabban érzelmi zavarokkal, depresszióval és szorongásos panaszokkal fordulnak hozzám. Elmondhatom, hogy mind a felnőttek, mind a gyermekek körében a depresszió és a szorongás népbetegségnek számít. Szinte minden ötödik gyereknél jelentkezik valamilyen pszichés tünet.- Mi játszik közre ezeknek a betegségeknek a kialakulásában?- Leginkább egzisztenciális gondok, felbomlott családok, egyedülálló szülők, és az, hogy ebben a rohanó világban az emberek nagy részének nincs ideje a gyermeknevelésre. Ehelyett a gyerek szabadidejében tévét néz, számítógépezik, és hiányoznak az életéből a közös családi programok, élmények. Egy amerikai-kanadai-magyar kutatás, amelyben már négy éve részt vesz a Gyermekideg-gondozó is, azzal foglalkozik, hogy az emberi szervezetben van-e a depresz- szióért felelős gén. A kutatások során ugyan érnek el sikereket a szakemberek, egyértelmű eredmény azonban még nem született. — Ha ennyire sokszínű, az önök hivatása, miért vannak olyan kevesen ezen a pályán?- Ez valóban sokáig így volt, hiszen a képesítés megszerzéséhez nyolc év volt szükséges. Az európai uniós csatlakozással viszont ez az idő négy évre csökkent. Remélem, hogy ezek után még több fiatal fogja választani ezt a pályát, így bővülni fog a szakemberek száma. LETENYEI—NOVÁK Bevagonírozott cigánytábor Visszatekintő Éppen hatvan éve, hogy megyénkből is megindultak a romákat szállító vonatok a munkatáborok felé. Hogy a vagonokban mennyien zsúfolódtak össze, nehéz megmondani, ám az tény, hogy sokan nem tértek vissza. A megye településeinek nagy többségében 1944 tavaszán és nyarán kezdődött meg a romák deportálása. A cigány családok előbb kisebb gyűjtőtáborba kerültek, ahonnan útjuk legtöbbször a komáromi Csillag erődbe, majd a munkaképes férfiaknak és nőknek valamelyik koncentrációs táborba vezetett - derül ki a Roma Sajtóközpont összeállításából. így történt ez a szolnoki cigányokkal is. Bársony János kutatásai szerint a megyeszékhelyen élő roma családokat a helyi gettóban gyűjtötték össze, ahonnan Szandaszőlősre jártak kényszermunkára. Később azonban Komáromba deportálták őket. Csépán valamivel később, 1944 decemberében „csaptak le” a csendőrök a cigánytelepre. Talán ezért is kerültek az itt élők egyenesen Komáromba, a Csillag erődbe, majd onnan tovább Németországba. A romáknak több mint a fele odaveszett, mire az oroszok bejöttek. A jászfényszarui cigányokat Dévaványán gyűjtötték össze. Többüket Dachauba vitték, a túlélők 1945 februárjában térhetett haza. Nem minden roma került koncentrációs táborba, ám kényszermunkából szinte mindenkinek kijutott. Jászdózsán helyben dolgoztatták a romákat. Jászal- sószentgyörgyről 1944 márciusában Kárpátaljára vezetett az útjuk. Jászla- dányban 1944. május elsején elhurcolták a cigányság nagy részét Bácskába, A becslések szerint egész Európában félmillió romát gyilkoltak meg a náci koncentrációs táborokban és a helyi pogromok során. A magyarországi áldozatok számáról is máig viták folynak. Egy, a cigány holokauszttal foglalkozó, külföldön megjelent könyvben közölt adatok szerint 1944-ben 33 ezer romát deportáltak, és közülük ötezren tértek vissza. A elegy állami birtokra mezőgazdasági kényszermunkára, míg másokat Jászal- sószentgyörgyre és Kisszállásra vittek. A jászberényi romákat a kőbányai sörgyárban berendezett német, repülőgép- javítóban dolgoztatták. Kisújszállásról Szolnok-Szandaszőlősre kerültek kénygánykérdéssel foglalkozó honi szakértők 40-70 ezerre teszik a cigányság világháború alatti emberveszteségét. Az adatok bizonytalanságát jó mutatja, hogy Lakatos Menyhért másfél évtizede a Magyar Tudományos Akadémián ötvenezerre, néhány évvel később egy interjújában pedig hetvenezerre becsülte az elhurcolt cigányok számát. Karsai László a ciszermunkára a helyi cigányok. Török- szentmiklóson 1944. áprilisában a csendőrök az összes cigányt összegyűjtötték, és Somogyjádra vitték őket kényszermunkára. Ott voltak mindaddig, amíg az oroszok bejöttek. Gettót több településen is kialakítotgány holokausztról írt könyvében azonban levéltári források alapján állítja, hazánkban összesen ötezer roma lett az üldöztetések áldozata. Számukat azért nehéz megbecsülni, mert az iratok nagy része megsemmisült, sok helyen pedig minden dokumentum nélkül hurcolták el a romákat vagy lőtték bele őket a falu szélén megásatott tömegsírokba. tak, így például Karcagon, Mezőtúron és Abonyban is. Az utóbbi településre szállították az újszászi cigányokat is. De ide kerültek a zagyvarékasi temetőbe menekült romák, akiket a csendőrök és a német katonák fogdostak össze. TELEKI JÓZSEF
