Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-31 / 203. szám
12. OLDAL TŰK ŐR MEGYE» 2004. Augusztus 31., kedd Vendégek Belgiumból Szolnok Áthelyezett gyűjtőedények A Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény még tavaly vett részt egy néptáncfesztiválon, amelynek egy belga település adott otthont Az akkori vendéglátók a napokban viszonozták a látogatást A Sint-Katelijne-Waverből érkező mintegy húszfős delegáció azért érkezett Magyarországra, hogy részt vegyen egy Kazáron megrendezett fesztiválon. Útjuk során három napra Szolnokot is útba ejtették — tudtuk meg dr. Kállai Mária igazgatónőtől. Már az elmúlt esztendőben is kiderült, hogy két különböző kultúra találkozása felemelő élményekhez juttathatja a résztvevőket. Idén sem volt ez másként. A vendégek produkciójukkal felléptek a Hild téren, de látogatást tehettek a tiszaligeti fürdőben is, amely rendkívül tetszett nekik. Hiszen hasonló létesítmények náluk nemigen vannak. Ott a tengerpart pótolja az efféle helyeket. Mindezen programokon túl fogadta őket a megyeszékhely egyik alpolgármestere, Ra- dócz Zoltán is, részt vehettek esti közös táncházakon, de a hazánk nevezetességeivel történő ismerkedés során természetesen egy egri városnézés sem maradhatott ki. A családoknál elszállásolt belga csoportnak egyébként elnyerte tetszését az ország és Szolnok is. Az igazgatónő elmondta, a külföldi csoporttal tavalyi találkozásuk óta rendszeresen tartják a kapcsolatot. Természetesen mindkét fél azt szeretné, ha ez az állapot hosz- szú távon is fennmaradna. Amennyiben például lesz még egy, az előző évihez hasonló EU-s projekt, mindenképp ke- resni fogják egymást. m.ca Kellő odafigyeléssel jobban kihasználható a gyűjtőedények tárolókapacitása A közelmúltban a város mintegy nyolcvan pontján helyeztek el szelektív hulladékgyűjtő edényeket. A lakosság szerint azonban ez több esetben nem megfelelően történt ___________ _ Szolnok ______ Jó néhányan jelezték azt a problémát, hogy a szelektív hulladékgyűjtő szigetek egyes gyűjtőedényei túl hamar megtelnek. Mások szerint viszont vannak olyan szigetek, amelyeket - éppen ellenkezőleg - nem használják ki kellően, mivel nem megfelelő ponton alakították ki. Mint érdeklődésünkre Polónyi János, a Rethmann Recycling Szolnok Rt. ügyvezető igazgatója elmondta, a gyűjtőszigetek elhelyezése a polgármesteri hivatal engedélyével történt, így a társaság az illetékes szakhatósággal együttműködve határozta meg azoknak helyét.- A lakossági észrevételeket az önkormányzat illetékes osztálya véleményezte, és ha azokat indokoltnak tartotta és azok az előírásoknak megfeleltek, akkor előírta a változtatást, amit társaságunk természetesen végrehajtott. Ez a folyamat azonban már lezárult, és további módosításokról - költségmegtakarítás miatt - nagyon megfontoltan kell intézkedni - tette hozzá. Végül elmondta, hogy elsőrendű feladatuk a költségtakarékos üzemeltetés. Ezért a heti egyszeri ürítési gyakoriságot úgy választották, hogy ha „túlcsordulást” tapasztalnak bizonyos hulladék- fajtáknál, akkor ott növelik a gyűjtőharangok számát.- Ez elsősorban a műanyag flakonos edények esetében volt jellemző. Szerencsére azonban eredményesnek látszik a bedobás előtti PET-pa- lackok összenyomására vonatkozó felhívásunk is. Ha ez általánossá válna, és mindenki így „szemetelne”, akkor háromszorosára is megnőne egy-egy gyűjtőedény befogadó kapacitása, ami kiváltaná a szállítási gyakoriság növélését - mondta el az igazgató. RIMÓCZI ÁGNES Társulás az iskolákért JÁSZÁGÓ A finanszírozás nehézségei, illetve az intézmény megtartásának igénye szokatlan, de az érintettek szerint a fennálló jogszabályoknak teljesen megfelelő társulást hozott létre Jászágó és Jászdózsa községe. Nevezetesen közös irányítás alá vonták iskoláikat A két település azonban nem szomszédos egymással, ráadásul bármilyen irányból csak úgy lehet eljutni a másikba, hogy egy nagyobb városon át — Jászárok- szállás vagy Jászberény —, a legrövidebb úton is több mint húsz kilométert megtéve juthatunk el.- Közös igazgatású fenntartói társulást hoztunk létre, amelynek eredményeként a Jászdózsai Általános Művelődési Központ tagintézményévé vált a jászágói általános iskola, illetve az óvoda - tudtuk meg Mozsár Lászlóné- tól, Jászágó polgármesterétől. A hét- és félszáz lelket számláló falu lakossága egyértelműsítette, hogy az önkormányzattól csak olyan megoldást fogad el, amelynek eredményeként az általános iskola megmaradhat a településen. Az egyeztetéseket azután kezdte meg Jászágó és Jászdózsa vezetője, amikor a többcélú kistérségi társulás létrehozásáról megindultak a tárgyalások.- A többcélú kistérségi társulásról egyelőre nincs érvényes jogszabály - mondja az ágói polgármester asszony -, számunkra a társulásokról szóló korábban életbe lépett jogszabályok szolgáltak kiindulópontként. Ennek értelmében pedig csak olyan települések gondolkodhatnak az oktatási intézmények közös működtetésén, amelyek lakossága egyenként nem több mint 2500 fő, együtt meghaladják a 2900 fős lélekszámot, de nem érik el a 3200 lakost. Ennek kizárólag Jászágó és Jászdózsa felel meg a Jászságban. A közös igazgatás miatt egyel kevesebb igazgatóra van szükség, illetve a plusz feladatokat - logopédus, zenetanár - is közösen oldhatjuk meg. A helyzet legnagyobb előnye a számunkra, hogy helyben változatlan marad az oktatás, csak az iskola vezetése kerül el a településről, nem utolsó szempont, hogy plusznormatívát is igényelni tudunk ennek függvényében. Mint megtudtuk, korábban Jászárokszállás felajánlotta, Augusztus 1-ig vártuk az ágói önkormányzat jelzését, május elején megtett ajánlatunkra - mondta Gergely Zoltán, Jász- árokszálás polgármestere s megmondom őszintén, hideg zuhanyként ért, amikor az Uj Néplap híréből értesültem az ágói és a dózsai önkormányzat megegyezéséről. Korábban felvételi stopot rendeltem el az iskolában, számítva az érkező pedagógusokra, hisz nem kaptam negatív visszajelzést, s az előkészítést már meg kellett kezdeni a város iskolájában. Természetesen tiszteletben tartjuk a döntést, s remélem, beigazolódnak az elképzelések a hosszú távú működtetésre. hogy a felső tagozatot Árokszállásra telepítve átvennék az ösz- szes tanárt, illetve a város önkormányzata átvállalná a 11 milliós pluszkiadást is. — Gáláns ajánlat volt az árok- szállási polgármester részéről, de nem fogadhattuk el, mert találtunk olyan megoldást, amely- lyel helyben tudtuk tartani a felső tagozatot is. Azt továbbra is fenntartom, hogy ha el kell hordani a gyermekeket a faluból, akkor Árokszállásra számítunk leginkább. BANKA CSABA A JÁSZJÁKÓHALMI CIVIL KÖZÖSSÉG ÉLETÉBŐL Kertészkedj, barátkozz, művelődj! Több mint három évtizede része a falu civil közéletének a Jákó Kertbarát Kör. Annak idején a művelődési ház szakköreként jött létre, s a szakkör formát azóta sem változtatták meg. A közösség munkáját a „Kertészkedj, barátkozz, művelődj” szlogen mentén szervezik. Mint azt a szakkör vezetője, Nagy Dezsőné elmondta, programjaik szervezésének elvét is meghatározza fő jelmondatuk. Szeretnék az érdeklődésnek megfelelően szervezni az ismeretterjesztő előadásokat, fiatalabb gazdálkodó is csatlakozott már. Az adott évben megvalósítandó feladatokat, lehetséges programokat év elején szedik csokorba, s tervezik meg, ez alapján dolgoznak. Egyik legkiemelkedőbb, s ebben az évben már 15. alkalommal sorra kerülő rendezvényük az őszi terménykiállítás. A kiskertekben beérő zöldségek gyümölcsök, fűszernövények legszebbjeit mutatják be a kertbarát kör tagjai. Nem véletlen, hogy minden alkalommal szeptember első napjaiban rendezik meg kiállításukat a gazdakör épületében. Ilyenkor A gyermekek körében mindig nagy sikere van az őszi kiállításnak amelyek leginkább a kertészkedéshez kapcsolódnak. A kertápolás, kertművelés mellett azonban gyakran beszélgetnek a falu életéről, múltjáról, próbálnak néhány hagyományt megtartani. A tagok között legnagyobb számban nyugdíjasokat találhatunk, de munkájukhoz néhány már az iskolás diákok is megtekinthetik a kiállítást, ismerkedhetnek a kerti növényekkel, megtapasztalhatják, hogy milyenek is azok a növények, amelyekről vagy már tanultak vagy ezt követően tanulni fognak. Az idei bemutatóra szeptember 7-én és 8-án kerül sor. ■ Negyven éve a községért A hagyományokat továbbra is ápolni kell Épp negyven éve annak, hogy az akkor még fiatal jászjákóhalmai Horváth Péter Honismereti Szakkör megrendezte első gyűjteményes kiállítását. Mint azt Fodor István Ferenc szakkörvezető elmondta, az elmúlt négy évtized meglehetősen mozgalmas volt a lokálpatrióta közösség számára. A helytörténeti gyűjtemény állandó kiállítását a járási és a községi tanács segítségével, és rengeteg társadalmi munkával hozták létre, s az első bemutatót követő harmadik évben meg is nyílhatott a kis múzeum. Három évtizeden át az akkor kialakított helyen, a községháza mögötti épületben tekinthették meg az érdeklődők a gyűjteményt. Az idő azonban tönkretette a beköltözéskor sem új épületet, s végül már a kiállított darabokat veszélyeztette a lelakott ház. A gyűjteményt végül az Fodor István Ferenc a Félegyházi Madonna faszobrával egykori főzőkonyha helyére költöztették át, ahol most is található. Az új kiállítás 1998-ban a Karcagi Honismereti Akadémia résztvevőinek jelenlétében nyílt meg. Laki Ida jászjákóhalmai festőművész községnek adományozott munkáiból pedig a helytörténeti gyűjtemény mellett rendezték be állandó kiállítását, ami 2000-ben nyitotta meg kapuit. Hasonló formában, de más helyen nem nagyon lehetne elképezni ezeket a tárlatokat - vélekedett Fodor István Ferenc szakkörvezető. A honismereti szakkör számos kapcsolatot alakított ki nemcsak helyi, de más települések civil közösségeivel. Jász- jákóhalmán társszakköreiknek tekintik a dalkör és a kertbarátkor közösségeit is. A honismereti tevékenységet segíti az 1985-ben létrejött Tájak, Korok, Múzeumok Klubcsoport és az 1989-ben alakult Magyarország Felfedezői diákcsoport. Jászvidéki ifjak zászlóbontása Másfél hónappal ezelőtt alakult meg a Jászvidéki Ifjak Köre Jász- jákóhalmán. A16-30 év közötti fiatalokból álló közösség elsőrendű céljaként fogalmazta meg, hogy figyelve a település mindennapjaira, értékelő kritikával szóljon az önkormányzat képviselő-testületéhez. Litkei Bálint a kör vezetője elmondta, hogy közösségük név- választása sem véletlen, a XIX. század végén a településen hasonló néven már működött egy civil közösség, hasonló célkitűzésekkel. Szeretnének rávilágítani azokra a dolgokra, amelyekkel nem értenek egyet. Ilyen problémának látják például, hogy a jászjákóhalmai diákok jelentős része nem a község általános iskolájába jár, hanem Jászberénybe buszozik nap mint nap. A kör tagjai maguk szolgálnak bizonyítékként arra, hogy a helyi általános iskolából is el lehet jutni bármilyen főiskolára, egyetemre, Litkei Bálint mert az intézmény jó alapokat adott a továbbtanulásra. Szerintük ez a helyzet azóta sem változott. Nem értenek egyet a Honismereti gyűjtemény épületének értékesítésével sem. Szerintük ha problémát lát az önkormányzat az épülettel, akkor inkább segítsen a helyreállításban, ne pedig rögtön az el- adásról gondolkozzon. _______■ A népdalkor Olyan parasztembereket gyűjtöttek egy közösségbe 1972 őszén a helyi művelődési házban, akik a megszűnő tanyavilágból Jászjákóhalmára települve szerettek volna valamit átmenteni a kapitányréti, illetve varnyasi tanyák iskoláiban megszokott élénk kulturális életből. Létrehozták a népdalkört. A dalkört alapítótagként, kisebb nagyobb megszakításokkal azóta is vezeti Fodor Dénes. Az alapítók közül már sokan meghaltak, de szerencsére néhány új taggal is bővült a népdalkor. Utánpótlás, hangszeres kíséret — citera, furulya - folyamatosan volt, mert az általános iskolások közül sokan tanultak ezeken a hangszereken, akadt olyan is, aki később élethivatásának választotta a hangszeres zenét.- Ez a lehetőség megszűnt, mert már nem tanítom az iskolában a furulyát, a citerát. Jobb híján magam gitárral kísérem az együttest - mondja a népdalkor vezetője. A több mint három évtizedes történet alatt a környék minden településén megfordultak, ellátogattak a megye más pontjaira is, de országos bemutatókon is sikerrel vettek részt, öregbítették Jákóhalma hírnevét. — A körülmények megváltoztak, s míg korábban az önkormányzat rendszeresen támogatta a működést, addig most pályázni kell a segítségnyújtásra, illetve a körvezető tiszteletdíját meg is szüntették. Régebben talán fontosabb volt a falu hírét vivő közösség támogatása mint most. ■ Az összeállítás a Horváth Péter Honismereti Szakkör és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket a szakkör viseli.
