Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-25 / 198. szám
7. OLDAL KU 2004. Augusztus 25., szerda AHOL ÉLÜNK TISZAIGAR AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Ősi értékek őrzői A magyar szürkemarha igazi hungarikumnak számíL Génmegőrző állománya csupán öt helyen létezik az országban, az Alföldön pedig kizárólag a Hortobágyon, Bugacon — és Tiszaigaron. Ráadásul nagyságrendileg az igari számít a másodiknak. Ebben a térségben akkor is megőrizték ezt a rendkívül ritka fajtát, amikor az kevésbé számított „népszerűnek”. Ezért aztán most, amikor újra elterjedtté vált, az ország szinte minden részébe jutott az igari szürkemarhából. A Tiszaigari Mezőgazdasági Kft. géntelepén éves átlagban ötszáz szürkemarhát tartanak. Tejtermelő tehenészetük 360 férőhelyes, a tejet a Kuntej Rt.-nek szállítják. Az állattenyésztés mellett elsősorban a takarmánytermelés miatt gazdálkodik 960 hektáros szántóterületen a 48 embernek munkát adó cég. Az 1600 hektárnyi legelő a szürkemarha tartását szolgálja. Az ősi magyar fajta hosszú idő után ismét „divatossá’’ vált A természet csodája Alig néhány kilométernyire a szikes Hortobágytól, mocsári ciprusok dacolnak a széllel és a szárazsággal, hegyvidéki fafajták magasodnak. Valóban a természet csodája a tiszaigari arborétum. Közel 150 éves történelme van a csodálatos gyűjteménynek. Egykor Széky Péter helyi földbirtokos alapította a sétakertet, akit barátság fűzött Bolza Pálhoz, a szarvasi arborétum alapítójához. Szinte versengtek egymással, ki tudja előbb meghonosítani a tájidegen fajokat. A jelenlegi arborétum fenntartása, további fejlesztése azonban komoly problémát jelent kezelőjének, a Nefag Rt.-nek. Mint az arborétum vezetője, Török Gábor elmondta, pillanatnyilag csak az állagmegóvásra futja a keretből, további fejlesztésre csak tervek léteznek. Azt viszont - a hosszú távú kezelési tervet - a Hortobágyi Nemzeti Parkkal közösen elkészítették, s benyújtották az illetékes minisztériumhoz. A mocsári ciprus a szikes puszta közelében is jól érzi magát A TELEPÜLÉS GYÖNGYSZEME. Tiszaigaron bőven akad látnivaló az arborétumon és a szürkemarha- génállományon kívül is. Műemlék jellege miatt igazi értéknek számít a település két temploma. ______■ Igar — az életképes település Tiszaigar kivételes adottságokkal rendelkezik. A Tiszafüred melletti település páratlan szépségű arborétuma éppúgy egyedülálló, mint szürkemarha-állománya. Tóth Nándor polgármester ennek ellenére úgy véli, nem a turisták idecsaloga- tása az elsődleges cél, hanem az, hogy a település lakóinak életkörülményeit javítsák, megtartsák a népességet: - Önállóságunkat 1990-ban kaptuk vissza, azóta a szennyvízhálózat kivételével gyakorlatilag a teljes infrastruktúrát kiépítettük, s a hulladékkezelés is hamarosan megoldódik a tiszafüredi lerakónak köszönhetően. A szennyvízkezelés és csatornázás azért jelent számunkra most teljesíthetetlen feladatot, mert a 2000 fős lélekszám alatti települések egyelőre nem is pályázhatnak ilyen irányú támogatásra. Burkolt úthálózatunk 80-85 százalékos kiépített- ségű, a 2002-ben átadott elkerülő útszakasz pedig kiemelt jelentőségű a község lakói számára. Az addig jelentős átmenő forgalom szerencsére most már elkerül minket, sok bosszúságtól és kártól megkímélve az igariakat. Az 1,4 kilométeres elkerülő szakasz 87 millió forintos beruházás keretében készült el. Azok a vendégek pedig, akik kimondottan az arborétumra kíváncsiak, most is megtalálnak bennünket... Alapvető intézményhálózatunk megfelelő, de óriási gondot jelent, hogy elöregedőben van a település. Egyre kevesebb a kisgyerek, s egyre több idős emberről kelfgondoskodnunk. Ráadásul a munkanélküliség is igen magas, 15-20 százalék Tóth Nándor polgármester körül mozog, s nem várható komoly ipari tevékenységet végző cég megjelenése a közeljövőben térségünkben. Ez a vidék egyébként is hagyományosan mezőgazdasági jellegű, ám komoly gondot jelent, hogy az ágazat jövedelemtermelő képessége egyre alacsonyabb. Ebben a helyzetben igen örvendetes, hogy két nagy gazdálkodóegység mégis megmaradt a településen, s mindkettő igen jól működik a lehetőségekhez képest. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a környékbeli községekkel összehasonlítva foglalkoztatottság szempontjából Tiszaigar még mindig jobban áll, nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy hosszú távon életképes a település. Ehhez azonban az is szükséges, hogy „békén hagyjanak” bennünket. A mostanában szorgalmazott kistérségi társulás komoly veszélyeket rejt magában, főként a hozzánk hasonló kisközségek számára. Mi alig több mint egy évtizede létezünk önállóan, így még jól emlékszünk a közös időszakra. Joggal mondjuk tehát, hogy jobb egyedül. Bizonyíték erre, hogy Igar hitel nélkül gazdálkodik, amit manapság kevés önkormányzat mondhat el magáról. A ciklus végére úthálózatunk 95 százalékos lesz, erre idén 20 millió forintot költünk. Jelenleg 12 bérlakással rendelkezünk, ezek többségét a szakemberek itt tartása érdekében szolgálati jelleggel adjuk bérbe. Hamarosan pedig a konyhát bővítjük és újítjuk fel, így akár 150 főre tudunk majd főzni. Polgármester: Tóth Nándor Alpolgármester: Póka János Jegyző: dr. Tóth Flórián A képviselő-testület tagjai: Ber- tók Péter, Csurella János Szabolcs, Kálmán Miklósné, Koczka József, Kovács Sándor, Pru- zsinszkyné Makó Margit Lakosság száma: 1002 fő 0-13 évesig: 183 14-17: 45 18-59: 554 60 év felett: 220 Intézmények: Polgármesteri Hivatal 5361 Tiszaigar, Dózsa Gy. út 19. Telefon: 59/513-017, 59/513-018 Fax: 59/513-017 e-mail: tiszaigarph@enternet.hu Általános Művelődési Központ Általános Iskola 5361 Tiszaigar, Petőfi út 10-12. Telefon: 59/513-023, 59/513-024 e-mail: igarisk@enternet.hu Napköziotthonos óvoda 5361 Tiszaigar, Petőfi út 28. Telefon: 59/354-124 Klubkönyvtár 5361 Tiszaigar, Dózsa Gy. út 19. Telefon: 59/513-045, 59/513-046 Egyesített Szociális Intézmény 5361 Tiszaigar, Rákóczi út 16. Telefon: 59/354-077 Orvosi rendelő 5361 Tiszaigar, Rákóczi út 13. Telefon: 59/513-021 Védőnői szolgálat 5361 Tiszaigar, Rákóczi út 13. Telefon: 59/354-083 AZ ÜGYVEZETŐ Bertalan József a Tiszaigari Mező- gazdasági Kft. vezetőjeként a település kuriózumáért, a szürkemarhaállományért felelős:- Eredetileg jászsági vagyok, 1973-ban kerültem Tiszaigarra az állami gazdaság üzemmérnökeként, a mezőgazdasági kft.-t pedig 1992 óta vezetem. Cégünk országszerte ismert, hiszen az egyik legnagyobb szürkemarhaállomány a miénk, és szerencsére manapság egyre’ többen fedezik fel újra ennek a fajtának az értékeit. Az pedig, hogy a kft. működik, s jól működik, azoknak az igariaknak köszönhető, akik akkor is megőrizték a szürkemarhát, amikor kevésbé volt népszerű. A KLUBVEZETŐ Tóth Tiborné vezeti a helyi nőklubot: — Igaron a régmúltra visszanyúló hagyományai vannak a klubéletnek, több is működik a faluban. Én magam óvónőként 2001-ben kezdtem „összeszedni” a fiatal anyukákat, hogy felélesszük a nőklubot. Jelenleg huszonkét igazán aktív tagunk van, rendszeresen szervezünk különböző programokat, kirándulásokat. Emellett minden évben műsoros esttel kedveskedünk az igariaknak, melyre hosszú hónapokon keresztül készülünk. A zenés-táncos- humoros előadásba már a családtagok is besegítenek, s kedves színfolt szokott lenni a község életében. AZ IGAZGATÓ Koczka József a település Általános Művelődési Központját vezeti:- Ötödik éve vezetem az ÁMK-t, amely az iskolát, óvodát és a közművelődési intézményt foglalja magába. Gyermeklétszámunk száz fő körüli, s ez azt jelenti, hogy nem kényszerülünk összevonásokra. A személyi és tárgyi feltételek egyaránt megfelelőek, jól felszerelt számítás- technikai és nyelvi laborunk van. Mindez azért fontos, mert ez a két terület manapság elengedhetetlen a gyerekek további boldogulásához. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk a sportra, nagy tornatermünk van, és szakköri keretek között is fejlesztjük a gyerekeket. A KERESKEDŐ Kálmán Miklósné, a helyi ABC vezetője 47 esztendeje dolgozik a kereskedelemben:- Úgy vélem, Tiszaigar kereskedelmi szempontból jól ellátott településnek számít, szomorú viszont, hogy egyre kevesebb az emberek pénze. Sok a munkanélküli a faluban, s ezt mi is megérez- zük, hiszen manapság már nem fizetésnapokon megy jól a bolt, hanem segélyosztáskor. A munkám mellett egyébként képviselőként is tevékenykedek, illetve a helyi vöröskereszt vezetője vagyok. Fő feladatunk az évi két- három véradás megszervezése, s külön öröm számomra, hogy ezekben az akciókban egyre több fiatal is részt vesz. AZ ELNÖK Szilágyi László a mezőgazdasági szövetkezet elnöke:- Hagyományosan mezőgazda- sági jellegű térség a miénk, de sajnos egyre nehezebb az ágazat helyzete. 1650 hektáron gazdálkodunk, 64 tagunk van, aktívan csak húszán dolgoznak, s elsősorban őstermelők. Elsősorban növénytermesztéssel foglalkozunk, illetve van egy magyar tarka szarvasmarha-telepünk. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy jól gazdálkodunk, a mezőgazdaság gondjai ellenére nyereséges a szövetkezet. A helyi önkormányzattal pedig kitűnő a kapcsolatunk, többször is segítettük a települést, amikor szükség volt rá. Gyógyszertár 5361 Tiszaigar, Rákóczi út 18. Telefon: 59/354-652 Körzeti megbízott 5361 Tiszaigar, Dózsa Gy. út 19. Telefon: 59/352-522 A település története: A községet az Árpád-korból származtatják. Az eddig fellelt legrégebbi oklevél, amely a nevét említi, 1256-ban keltezett, ekkor Igarnak jelölték. 1314-ben Igor, 1864-ben Tisza-Igar, 1910- től Tiszaigar az elnevezése. Az Igar nevet az Igorból származtatják, ilyen nevű települést többet is találunk az országban, ahol egykoron besenyők éltek. Tiszaigar a török kor végén, 1697-ben teljesen elnéptelenedett, az 1730-as összeírás még mindig néptelen pusztának jelölte a helyet. A benépesülés csak 1743-44-ben kezdődött meg. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
