Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-02 / 179. szám

■■■ 2004. Augusztus 2., hétfő T Ü KÖR 13. OLDAL A vak gyerekekért futnak Berekfürdő—Karcag A Magyar Fürdővárosok Szö­vetsége és Zalakaros önkor­mányzata az egészségturiz­mus éve jegyében a magyar- országi fürdővárosokat érintő futóexpedíciót szervezett júli­us 23. és augusztus 6. között Az expedíció célja a hazai fürdő- és gyógyturizmus népszerűsíté­se, elsősorban a Magyar Fürdővá­rosok Szövetségének tagjai bevo­klub tíz tagja 2500 kilométert fut le mintegy 300 település érintésé­vel, így hívják fel a figyelmet az egészségturizmus és a fürdővá­rosok jelentőségére. A hét végén a Liget Sportegyesület Futóklub­jának képviseletében Csobai Előd. és Kiss Gábor Berekfürdőt és Kar­cagot kereste fel. A jótékonysági körmaratonis- tákat Berekfürdőben a Bőd Lász­ló Művelődési Házban fogadták. Itt jelen volt Perge József, a Tele­pülésellátó Szolgálat vezetője is. Karcagon Péter Dániel (balra) fogadta Csobai Elődöt és Kiss Gábort fotó: a szerző násával, Zalakaros első írásos Innen a karcagi városi gyógyvizű említésének 750 éves évfordulója strandfürdőbe futottak tovább, alkalmából. ahol Péter Dániel, a Nagykun A VI. Délhús Körmaraton Ma- Víz- és Csatornamű Kft. ügyveze- gyarország 2004 egyben a buda- tője látta őket vendégül. A futó­pesti Liget Sportegyesület Futó- klub tagjai megyénkben már fel­klubja jótékonysági futása is a keresték Jászfényszarut, Jászbe- vak gyermekek sportudvarának a rényt, Cserkeszőlőt, Mezőtúrt, fejlesztéséért. A két hét alatt a Túrkevét és Kisújszállást is. de ÁLLATKERTI NAP. A Jászberényi nyár eseményeihez az állat- és növénykert is csatlakozott. Egész napos programjukon a gyerme­kek és a felnőttek egyaránt találhattak maguknak kikapcsolódási le­hetőséget. A félóránként egymást követő látványetetések alkalmával ki-ki érdekességeket tudhatott meg az állatokról, a gyermekek ked­venc állatukká változhattak az arcfestés segítségével. Az állatsimo­gató folyamatosan fogadta látogatóit, a nézelődés okozta fáradalma­kat pedig az ugrálóvárban, illetve a játszótéren pihenhették ki a leg­kisebbek. BCS ■ Derűlátó sportolók és edzők Az edzőtábor bejáratánál a fotóriporterek táskáját is alaposan megvizsgálták. Saj­nos, napjaink szomorú történései miatt egyre inkább előtérbe kerül a biztonság. Az athéni olimpiára készülő sportolóink derűsen, jó hangulatban várták a csapat­találkozó kezdetét Női és férfi vízilabdá- saink nemzetközi tornáik miatt nem jöt­tek el az eseményre, de így is zsúfolásig megtelt a hatszáz személyt befogadó al­kalmi sátor. Tata Gyurcsány Ferenc sportminiszter az ese­mény előtt negyedórával érkezett. Frissen és barátságosan üdvözölte az újságírókat, pe­dig a reggeli órákban még a tévé Napkelte adásában válaszolt Aczél Endre rázós kérdé­seire. Medgyessy Péter miniszterelnök 10 perces késése miatt csúszott ugyan all órai megnyitó, de senki nem volt türelmetlen. MAGYAR ÉRMEK AZ OLIMPIÁKON Év Helyszín arany ezüst bronz 1896 Athén 2 1 2 1900 Párizs 1 2 2 1904 St. Louis 2 1 1 1906 Athén 2 5 3 1908 London 3 4 2 1912 Stockholm 3 2 3 1924 Párizs 2 4 4 1928 Amszterdam 5 5 WKKM 1932 Los Angeles 6 5 5 1936 Berlin 10 1 5 1948 London 10 5 13 1952 Helsinki 16 10 16 1956 Melbourne 9 10 7 1960 Róma 6 8 7 1964 Tokió 10 7 5 1968 Mexikó 10 10 12 1972 München 6 13 16 1976 Montreal 4 5 13 1980 Moszkva 7 10 15 1988 Szöul 11 6 6 1992 Barcelona 11 12 7 1996 Atlanta 7 4 10 2000 Sydney 8 6 3 Összesen: 149 131 155 A rendezvényen megjelent Medgyessy Péter kormányfő is A kézilabdás hölgyek jó kedvűén beszél­gettek. Őket Athénben nyomhatja majd az esélyesség terhe, hiszen legjobbjainkat ér­mes helyre várja a közvélemény. Egyik erős­ségünk, Kirsner Erika elmondta, hogy a csa­pat egyre jobban összecsiszolódik, és az olimpia idejére várják a csúcsformát. Hogy milyen eredménnyel térnek haza? Szerinte a négyes döntőben biztosan ott leszünk, és akár az aranyérmet is megszerezhetjük.- Ahogy közeleg az olimpia ideje, egyre többet gondolok rá - mondta a sportlövő Er­dős Dorottya. - Tőlünk érmes helyeket vár­nak, de olyan erős a mezőny, hogy jósolni lehetetlen. Az igazi versenyláz és az izgalom egy nappal a verseny kezdete előtt jön majd. A lőállásbán azonban megnyugszom, és csak arra koncentrálok, hogy ne hibázzak. Az atléták szinte egész évben a Tatai Edzőtáborban készülnek. A gyalogló Füsti Edina már nagyon várja az athéni fellépését. Kiss Antal a mestere mexikói sikere lebeg a szemei előtt. Esélytelenül lett akkor az 50 ki­lométeres táv ezüstérmese. A súlylökő Biber Zsolt hamarosan tatai lakos lesz. Menyasz­FOTÓ: 24 ÓRA szonya, Kohl Krisztina az edzőtáborban dol­gozik, ott ismerkedtek meg. Zsolt 21 méter körüli eredményt és döntőbe jutást remél. Ott aztán már minden lehetséges. A dzsúdós Kovács Antalt, Barcelona aranyérmesét, aki az athéni megnyitóün­nepségen a magyar zászlót viszi majd, so­kan faggatták. - Egyre nehezebb érmes he­lyen végezni, hiszen a cselgáncsozók mező­nye igen kiegyensúlyozott. A sorsolástól is sok minden függ. Szép lenne, ha 12 év után ismét nekem szólna a magyar Himnusz. Kovács Antal aranyéremre vágyik, mi­ként az utóbbi évtized legnagyobb honi ökölvívó-reménysége, Bedák Pál is. — Kemé­nyen és taktikusan kell küzdeni, és egy pil­lanatra sem lehet kihagyni - vélekedik ifjú világbajnokunk. - Szántó Öcsi bácsi felké­szülési metodikája a garancia arra, hogy mi, bunyósok jól szerepeljünk Athénben. Sportolóink, szakvezetőink, edzőink de­rűlátóak. Ez csengett ki véleményeikből a tegnapi csapattalálkozón. Remélhetőleg sok­szor felcsendül a magyar Himnusz Athén­ben. PÉNTEK SÁNDOR Alkotmány Európának Fél évszázad dióhéjban Az emberi méltóságot és az emberi jogok tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamisá­got, továbbá a pluralizmust, a toleranciát, az igazságosságot, a szolidaritást, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a férfi­ak és a nők közötti egyenjogúságot, valamint a kisebbségek­hez tartozó személyek jogainak védelmét említi az Európai Unió legfőbb értékeiként a közösség alkotmányos szerződése, mely az ígéretek szerint hatékonyabbá teszi a 25 tagállam együttműködését Uniós információ Az uniós alkotmány előkészítésé­re hivatott Európai Konvent tagja 2002 február végén ültek össze el­ső alkalommal. Bő kétéves mun­ka, vita és kompromisszumkere­sés után túlzás nélkül történelmi jelentőségű megegyezés született idén június 18-án, amikor a tagál­lamok vezetői véglegesen megál­lapodtak az alkotmányról. Az új szerződés - mely szerint az uniós jogszabályok változatla­nul elsőbbséget élveznek a tagál­lamok nemzeti jogával szemben -, a politikusok szerint átlátha­tóbbá és hatékonyabbá teszi az uniót, és kellően rugalmas keretet biztosít a további fejlődéshez. Az alkotmány egységes szövegbe foglalja az EU alapszerződéseit, rögzíti a közösség alapvető érté­keit, céljait és hatáskörét, integ­rálja az Alapvető Jogok Európai Chartáját (ez képezi a dokumen­tum második részét). Az új szer­ződés módosítja a közösségi in­tézmények működését, és létre­hozza az Európai Unió külügymi­niszteri posztját. Az Európai Bizottságot illetően 2014-ig az „egy ország - egy biz­tos” elv marad érvényben. Ettől kezdve azonban a biztosok szá­ma a tagállamok számának két­harmadára csökken, beleértve a Bizottság elnökét és az EU kül­ügyminiszterét is. Tíz év múlva a biztosokat rotációs alapon vá­lasztják meg, ennek rendjéről a tagállamok állam- és kormányfői egyhangúlag döntenek. Ugyan­csak konszenzus alapján az Euró­pai Tanácsnak joga van a bizto­sok számának megváltoztatására. A minősített többségi szava­záshoz a tagállamok 55 százalé­kának, de legalább 15 tagállam­inak az egyetértése szükséges, amelyek együttesen az EU népes­ségének 65 százalékát képviselik. Blokkoló kisebbséget négy tagál­lam alkothat. Amennyiben a Ta­nács saját vagy egy tagállam kez­deményezésére, illetve az Euró­pai Központi Bank vagy a Bizott­ság ajánlására cselekszik, a minő­sített többséghez a Tanács tagjai 72 százalékának szavazata szük­séges, akik az Unió lakosságának 65 százalékát képviselik. Ez a bél­és igazságügyi együttműködés, a kül- és biztonságpolitika, továbbá a gazdasági és monetáris politika terén, továbbá egy tagállam eset­leges felfüggesztése vagy kizárása esetén érvényes. A dokumentum olyan területe­ket is említ - például az euró- zóna vagy a megerősített együtt­működés -, amelyeknél csak bi­zonyos tanácsi tagok rendelkez­nek szavazati joggal. Ezekben az esetekben is az említett arányok szükségesek a minősített több­séghez, persze az adott tagor­szágcsoportra számítva. Az egy­hangú szavazás továbbra is fenn­marad az adópolitikai, a kül- és biztonságpolitikai, illetve védelmi kérdésekben, továbbá az Alkot­mány későbbi módosításaival kapcsolatban. Az új szavazási rendszer egyébként 2009. novem­ber 1-jén lép életbe. A soros elnöki tisztséget há­rom tagállam látja majd el, ám kö­zülük ezután is csak egy lesz el­nök fél évig, a másik két ország segíti az elnöksége ideje alatt. A három tagállam így együtt tehát másfél évig látja majd el az elnöki posztot. Az alkotmány bevezeti az úgy­nevezett „vészfék mechaniz­must”, amely lehetőséget biztosít a tagországoknak, hogy nemzeti érdekeik sérülése esetén az Euró­pai Tanácshoz fordulhassanak. Amennyiben az adott területen a többi ország ennek ellenére egy­más között tovább kívánja mélyí­teni az integrációt, erre lehetősé­gük van, ugyanakkor a lemara­dók, ha kívánjak, később csatla­kozhatnak az együttműködés­hez. A következő parlamenti ciklus­tól, azaz 2009-től az alkotmány az európai parlamenti helyek mini­mumküszöbét hatra emeli, míg a maximumhelyek számát 96-ban határozza meg. Az alkotmány szövegében találunk további új­donságokat is. Ezek között említ­hetjük a „korai figyelmeztetés” mechanizmusát, amely a nemze­ti parlamenteknek lehetőséget biztosít az új jogszabályok alapos vizsgálatára. A szerződés szerint egymillió uniós állampolgár kezdeményezheti az Európai Bizottságnál, hogy egy adott ügy­ben terjesszen be törvényjavasla­tot. Az unió új alapdokumentumá­nak aláírása várhatóan november­ben fog megtörténni, ezt követhe­ti a ratifikációs folyamat, ami két évet vesz igénybe. A tagállamok egy részében a nemzeti parla­mentek döntenek, más országok­ban népszavazást írnak ki majd az alkotmányról. LACII ZOLTÁN Az egykori gépállomási iskola 1954-ben végzett fiú- és lányosztályosai fotó: a szerző Karcag 1954-ben végzett az első fiú- és leányosztály a karcagi Vas­út úti (gépáUomási) általános iskolában. A „kisdiákok” fél évszázad után szombaton ta­lálkoztak először. A két osztályban ötvenhármán végeztek, közülük harmincegyen jöttek el az első osztálytalálkozó­ra. Kilencen sajnos már meghal­tak, róluk főhajtással emlékeztek meg a többiek. Az osztálynévsort egykori testnevelő tanáruk, Tö­rök Szilárdné olvasta fel, majd a jelen lévő nagymamák, nagypa­pák dióhéjban összefoglalták, mi­re is vitték ötven év alatt. Többen pedagógusként dolgoztak, de van köztük egészségügyi szakasszisz­tens, orvos, ápolónő, mérnök, ka­tonatiszt, jogtanácsos is. Sok be­csületes iparos, több kereskedő is lett az egykori kisdiákból. Van, aki még ma is aktívan dolgozik, s a közéletben - például települési képviselőként - is többen részt vesznek. Alig maradtak néhá- nyan Karcagon. Budapestről, Veszprémből, Komlóról, Berek­fürdőből, Nyíregyházáról, Soly­márról, Budakesziről, Tatabányá­ról és Debrecenből érkeztek az öt­venéves találkozóra. A lányok osztályfőnöke Vilmá- nyi Sándomé, a fiúké Bíró László volt. A fiúosztályról dr. Türke István belgyógyász így számolt be:- Nagyon jó kis kollektívát ne­velt belőlünk az osztályfőnökünk, aki maga is egy régi vágású tanár volt. Az úttörőmozgalmat ötvözte a régi cserkészmozgalommal. A becsületesség, az igazmondás, a szülőszeretet a közösségben való dolgozás és azért munkálkodás jellemezte az iskolai, majd a fel­nőtt éveinket is. Spontán tanuló- csoportokat alakítottunk, naponta négyen-öten közösen tanultunk, így sokkal könnyebb volt a törté­nelem, az orosz vagy a számtan elsajátítása. A doktor úr nagy szeretettel be­szélt még rajztanárukról, Nényeri Gáboméról aki az olvasást sze­rettette meg velük. Akkor még so­kan csak katolikus Bibliát láttak, könyveket nem. A tanárnő így hatodikban az Egri csillagokkal ismertette meg őket, majd a Jó- kai-művek is előkerültek. így az­tán az egész osztály olvasott és művelődött. A gépállomási iskola két osztá­lyát a Tompa utcától a Vasút utca felé lakó diákok adták. Ők koráb­ban a Pócsi, a Kiskulcsosi és a Kálvin 2-be jártak. A szünidőben a fiúosztály tagjai egy tanyát bon­tottak le, és abból épült fel még egy tanterem az iskolában. A lányosztály szószólója dr. Czinege Mária volt. A huszon­négy fős osztályból alig maradtak Karcagon, hárman már meghal­tak, de a többiek eljöttek az első osztálytalálkozóra. Vilmányi Sán- dornét mindannyian nagyon sze­rették, mert nemcsak a tananyag­ra, hanem a helyes beszédre, a hagyományok tiszteletére, a nőies viselkedésre, az illemre is megta­nította őket. A testnevelés órákon Török Szilárdné egy tornászcsa­patot hozott létre az osztály leg- jobbjaiból. A lányok aztán a gimi- ben is folytatták a versenyzést, megyei, sőt országos szinten is el­ső helyezéseket értek el. A nyári munkák közül a lá­nyoknak a gyapotszedés és a hagymabetakarítás jutott. Erre ma már szívesen emlékeznek — akkor azért nem volt a legköny- nyebb munka a gyapot szedése... Az osztályban színjátszó cso­port is működött, az úttörőmoz­galom keretében gyermekelőadá­sokat tartottak. Az osztályfőnöki órán aztán az egykori kisdiákok sok történetet idéztek fel, melyet Török Szilárd­né is szívesen végighallgatott. Órákig meséltek és hallgatták má sok élettörténetét, s rácsodálkoz tak egymásra, tényleg te vagy az, de megváltoztál... S persze az unokáiról, sőt dédunokákról is előkerültek a fotók és a legszebb történetek. A délután végén megfogadták, mostantól nem várnak újabb öt­ven évet, jövőre ismét találkoz­nak. DE

Next

/
Thumbnails
Contents