Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-16 / 191. szám
2004. Augusztus 16., hétfő AHOL ÉLÜNK 7. OLDAL TISZABURA AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Vigyáznak a faluőrök Tiszaburán két szervezet, a faluőrség és a polgárőrség vigyázza a mindennapok nyugalmát A bűnözési statisztikák jelentős javulását eredményezte, mikor az önkormányzat egy sikeres pályázatot követően megszervezte a faluőri szolgálatot. Negyven százalékkal csökkent az apróbb ruhában jobbára hétköznap esténként járőröző őröket mindenütt szívesen látják, munkájuk presztízse igen nagy a faluban. Ugyanennek a pályázatnak köszönhetően egy építőbrigádot és egy családsegítő csoportot is munkába tudott állítani a település vezetése, s nem csupán az újonnan teremtett álláshelye, miatt fontos szempont ez. Az így alA TERMÉSZET SZÉPSÉGEI. Tiszabura a szőke folyó partján fekszik, adottságai csodálatosak. A folyóparthoz vezető vadregényes, ám gondozott erdei úton hamar elérhetünk a Tiszához, ahol aztán hódolhatunk a horgászat örömeinek vagy gyönyörködhetünk a látványban. A fő cél a felzárkózás A faluöröknek köszönhetően visszaszorult a bűnözés bűncselekmények száma, ami kalmazott buraiak munkájukkal érthető módon javította az itt értéket teremtenek, védik az érélők biztonságérzetét. A faluőrö- tékeket és az embereket, összébb két munkanélküliek közül vá- kovácsolva a település lakossá- lasztották ki, többségük roma gát. származású. Az egységes forma- ___________________________S Tájház a központban Ebből az épületből lesz a tájház Egy épület átalakításával, illetve bővítésével tájházat szeretne létesíteni a falu képviselő-testülete. A közelmúltban megvásárolt egy lakóházat az önkormányzat a település központjában. A község tartalmas történelmét, illetve néprajzi emlékeit megőrzendő, tájházat kívánnak kialakítani az ingatlanból.- Ahhoz, hogy az álmunk megvalósuljon, pályázati pénzre lesz szükségünk - beszélt az elképzelésekről Farkas László polgármester. - Már el is készültek a tervek, pillanatnyilag azok engedélyeztetésén dolgoznak a szakemberek. Az épületben lenne kiállítóterem, az udvaron szép park, ahová szökőkutat, gémeskutat, vagy szobrot szeretnének fölállítani.- A Regionális Operatív Programhoz pályáztunk, reményeink szerint támogatják az illetékesek tájházunk létesítését, s akkor elkezdődhetne az összesen harmincmillió forintos beruháTiszabura számára az elsődleges cél a felzárkózás. Nem csupán földrajzilag, hanem fejlettségben is szeretnék utolérni a szomszédos településeket Farkas László polgármester fiatalságában és roma származásában sokan bíznak Tiszaburán. A benne rejlő lendület kimozdíthatja a települést elmaradottságából, míg családjának életmódja, a tanulás és a munka szeretete kiváló példát szolgáltathat a falu lakosságának több mint felét kitevő cigányságnak.- Tiszabura olyan település, mely Abádszalók közvetlen szomszédságában a vadregényes Ti- sza-parti tájegység minden pozitívumát magában hordozza - beszélt a lehetőségekről a polgármester. - Ezen az úton szeretnénk elindulni, mert ez az adottságunk eddig kihasználatlan volt. Az önkormányzat emiatt is adta ki egy vállalkozónak a régi révátkelő épületének környékét, aki aztán egy többmilliós beruházással sörkertet, vizesblokkot alakított ki. Hétvégente már élőzene, illetve diszkó szórakoztatja a helybélieket és az ide látogatókat. A megfelelő környezet megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy a hivatal rendben tatja az erdei utakat, stéget helyezett el a vízparton, hogy a túrázók ki tudjanak kötni. Egyre többen meg is állnak Buránál, s eltöltenek egy estét a parton. Nyugalmukat a faluőrök vigyázzák.- Természetesen az élet más területein is szeretnénk fejlődést elérni. Dolgozunk a település rendezési tervén, az elképzeléseink szerint bőví- tenénk az iskolát, mert már nagyon komoly helyszűkével küszködünk. Még a művelődési házban is tantermeket alakítottunk ki. Hasonló a helyzet az óvodával, csak a gyerekek felének tudunk helyet biztosítani az intézményben. Nagy gondot jelent Tiszaburán a munkanélküliség. Örömteli, hogy hamarosan megkezdi működését egy papírtermékeket összeszerelő kis üzem, itt csökkent munkaképességűeket foglalkoztatnak majd, várhatóan negyven embernek lesz így állása.- A roma lakosság többsége egy telepen él. Szeretnénk rehabilitálni ezt a környéket, tavaly már elkészült a belvízelvezető rendszer, idén járdát építünk. Negyven lakástelket fogunk kialakítani, ahol beindíthatnánk a szociális lakásépítési programot. Az infrastruktúra kiépítése is hiányos, csak az ivóvíz bevezetése tízmillió forintba kerülne. Kulturált környezetet kell teremtenünk Tiszaburának ezen a részén, mert a romák felzárkóztatásának ez is egy fontos része. Ahhoz, hogy a közeli Tisza-tónál nyaralók megálljának és szétnézzenek Tiszaburán, szükség lenne egy egységes falukép kialakítására. A szándék már látszik, tavaly például elkezdték a főtér burkolását. Utakat is építenek, nyolc-tíz utcát azonban még pormentesíteni kellene.- Kidolgoztunk egy félmilliárd forintos tervet egy oktatási központ és erdei iskola építésére. Évközben hátrányos helyzetűek oktatását, továbbképzését oldhatnánk meg itt, nyáron pedig erdei iskola, illetve szálláshelyek lehetnének az épületben. Ehhez kapcsolódna a bányagödrök rehabilitációja, az egyikből park lesz, a másikban az erdei iskola kapna helyet, a legnagyobból, egy hét hektáros gödörből pedig tavat alakítanánk ki. A jövő ugyan csak nagy nehézségek és következetes munka árán lehet szebb a jelennél, de talán gyorsíthat a pozitív változásokon a Tiszát érintő árvízvédelmi fejlesztés. — Falunk jövőjét nagyban meghatározhatják a Vásárhelyi Terv környékünket érintő építkezései. A nagykunsági tározó közvetlen szomszédságunkban lesz, itt három településen megindulhat az árapasztó víztározók építésével párhuzamosan a vidékfejlesztési programban ígért szennyvízhálózat kiépítése. Ez hatalmas lépés lehet infrastruktúránk fejlesztésében. Ugyancsak új utat mutathat a tájjellegű gazdálkodás, a majdani tározóban folytatott mezőgazdasági termeléshez ugyanis kiemelten magas támogatást biztosít az Európai Unió. Erre nagyon oda kell figyelnünk, mert Tiszaburának minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy ne szakadjon le szomszédaitól, Tiszarofftól és Abádszalóktól, s az itt élők helyben megtalálhassák boldogulásukat. Polgármester: Farkas László Alpolgármester: Nagy Imre Jegyző: Krupa Mária Testületi tagok: Kacskó Sándor, Kneifel Gyula, Mészáros Béla, Nagy Ferencné, Susa Attila, Túró József, Tyukodi Imre, Varga József Lakosság száma: 2918 fő 0-17 éves: 950 fő 18-59 éves: 1584 fő 60 év felett: 384 fő Polgármesteri Hivatal 5235 Tiszabura Kossuth Lajos út 52. Telefon: 59/355-212 Recsky Klára Általános Művelődési Központ Kossuth Lajos út 62. Telefon: 59/355-148 Általános Iskola Kossuth Lajos út 52. Telefon: 59/355-405 Óvoda Bán Sámuel út 2. Telefon: 59/355-121 Bölcsőde Széchenyi út 24. Telefon: 59/355-133 Egészségház Bán Sámuel út 12. Telefon: 59/355-104 Orvosi rendelő Bán Sámuel út 12. Telefon: 59/357-233 A KISEBBSÉGI VEZETŐ Nagy Imre a kisebbségi ön- kormányzat vezetője, s egyben a község alpolgármestere.- Munkánkat nagyban meghatározza, hogy nálunk romáknál egymás között a számonkérés mindig is erősebb. Ezért aztán el kell fogadtatnunk az emberekkel, hogy mindent nem tudunk megoldani. Próbáljuk megkeresni azokat a pályázati forrásokat, melyekkel segíthetünk a gondokon, de ez nem egyszerű. Abban látom a mi feladatunk lényegét, hogy próbáljunk pozitívan hatni a romákra, valamilyen módon átneveljük őket, ne csak a jelent lássák, hanem tervezzenek a jövőre is. Fejlesztenünk kell a cigánytelepet is, szeretnénk kiépí- teni a teljes infrastruktúrát. ■ A SPORTVEZETŐ Tiszaburán egy nő, nevezetesen Nagy Ferencné vezeti a helyi sportklubot. A „civilben” ön- kormányzati képviselő hölgy egyik kedvenc sportága a foci.- Mivel a képviselő-testületben is én foglalkozom a sporttal, ezért vetődött fel, hogy vállaljam el a sportegyesület vezetését. Megyei másodosztályú csapatunk egyre biztatóbb eredményeket ér el, Tárcza Balázs edző és Túró Gyula pályaedző huszonegy felnőtt játékost irányíthat, míg Kun Imre a 19 fős ifikeretet vezeti. Ez azért is jelentős, mert tizenhét évnyi futballmen- tes időszakot követően 2002- ben az önkormányzat segítségével alakult újjá a sportegyesület. A TANÁRNŐ A FALUHÁZAS A PÉNZÜGYES | Pálffy József- I né a helyi álta- 1 lános iskola 1 tanára és igaz- I gatóhelyetteI se' — Intézmé- 1 nyünk integ- • rációs bázisisMészárosáé Rózsa Edit a Tiszaburához tartozó Pusz- tataskonyban dolgozik, ő vezeti a faluházat.- Maga az Tóth Ferencné az önkor- m á n y z a t pénzügyeinek legfőbb gondnoka.- Azt szeretném, ha Tiszabura olyan ™ . - * ..JL-v ÍMr ' '**' Tm kola, ahol együtt tanulnak hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyerekek. Külön öröm számunkra, hogy mindegyik diákunk továbbtanul. Munkánkat három roma származású kollégánk segíti, amíg leteszik az érettségit, illetve szakvizsgát szereznek, addig nálunk dolgozhatnak. Igyekszünk tantermeink állapotát folyamatosan javítani, s pályázunk az intézmény bővítésére, valamint egy tanulást segítő tanoda kialakítására. A szülőkkel és az önkormányzattal egyaránt jó a kapcsolatunk, igazán jó az együttműködésünk. ■ épület már régóta áll, volt is itt korábban faluház, de jó tíz éve üres. Az ön- kormányzat akkor döntött úgy, hogy ismét működteti, amikor látta, a taskonyiak milyen szép ünnepségeket szerveznek ezen a településrészen. így új vizesblokk épült, s kitatarozták az épületet. Az egyik legnagyobb rendezvényünk a Mikulás-ünnep és a karácsony, de augusztus 20-án például közös főzést tervezünk. Már működik Tas- konyban egy ifjúsági klub, hamarosan játszóteret és kosárlabdapályát építtet az önkormányzat. ■ hely lenne, ahol rengeteg a pihenni vágyó ember, minden közművet sikerülne Iáépíteni, s lenne elegendő munkahely itt vagy a környéken. Sajnos nehéz a helyzetünk, mert az állami normatíva nem fedezi a kötelező kiadásainkat. Emiatt aztán fejlesztési lehetőségeink a pályázati sikerektől függnek, jó lenne, ha a jövőben ezen a téren is pozitív változás történne. A bajok ellenére próbáljuk segíteni az embereket, tüzelő- és tankönyvtámogatást kapnak, hogy megkönnyítsük a családok mindennapjait. Gyógyszertár Széchenyi út 4. Telefon: 59/355-427 Történelem A középkorban a mai Tiszabura területén két település létezett, Bura és Taksony. Ebből az időszakból maradt fenn a mostani műemlék templom, a 14. századi alapokra épült gyönyörű épület a település egyik dísze. A török hódoltság idejére mindkét falu teljesen elnéptelenedett, s csak később költöztek vissza lakói. A 18. században szervezték önálló községgé Burát, Taksony továbbra is puszta maradt. A 19. század elején fejlődésnek indult település jelentősége az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent. A közigazgatásilag Ti- szaburához tartozó Pusztatas- konyban is található nevezetesség, itt temették el ugyanis Sza- páry Gyulát, hazánk egykori miniszterelnökét a családjáról elnevezett kis kápolnában. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
