Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-02 / 179. szám
2004. Augusztus 2., hétfő AHOL ÉLÜNK 7. OLDAL HUNYADFALVA AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Küzdelem az iskoláért A hunyadfalvaiak nagyon szeretik az iskolájukat Bár a bezárás esélyei igen nagyok, mégis mindent megtesznek azért, hogy a lehető legjobb körülményeket biztosítsák a diákoknak. Ladányiné Mári Noémi szolnoki, ám pályája kezdete óta a hunyad- falvi iskolában tarnt. Csak az alsó tagozat működik a faluban, a felsősök az anyaintézménybe, a kőtelki suliba járnak át.- Az előző tanévben tizenöt diákunk volt egyetlen tanulócsoportban — mondta a tanárnő. — Ennek az a nehézsége, hogy difA zavartalan oktatást fejlesztésekkel próbálja segíteni az önkormányzat. — A 101 éves épületünket fokozatosan felújítja a település. Legutóbb például az ablakokat cserélték ki. Ennek költségeit pályázatok segítségével próbáljuk meg előteremteni. Sajnos a beruházások ellenére nagy az esélye annak, hogy be kell zárni hamarosan az intézményt.- Hunyadfalvának nagyon sokat jelent ez az iskola. A gyerekek segítségével minden esztendőben népszerű rendezvényeket szervezünk, szívesen szerepelAz iskola tantermét is felújíttatta az önkormányzat ferenciáltan kell tanítani, s tulaj- nek ezeken a Kőtelekre járó felső- donképpen négy felkészülést igé- sök is. A felnőtteknek pedig üde nyel minden óra. Azért előnyei is színfolt a mindennapokban ez a akadnak, hiszen a kisebbek so- néhány ünnepség. Ha nem lesz kát tanulnak a nagyobbaktól. Rá- iskolánk, akkor az a közösségi adásul önállóságra neveli a közös szellem szempontjából is nagyon tanítás a gyerekeket. káros lenne. _ __ ■ Ev angélikus tábor A gyerekek körében népszerűek a kézműves-foglalkozások Hunyadfalva békéje és nyugalma azt Győri Péter Benjámin, a szol- ! felkeltette a szolnoki evangéliku- noki gyülekezet vezetője lapunk- sok figyelmét is, hiszen immár nak elmondta, a közösségi szel- másodjára rendezik meg nyári tá- lem erősítése a legfőbb cél. Ezt borukat a településen. Szolnoki különféle foglalkozásokkal pró- és helyi gyerekek, mintegy négy- hálják meg elérni, ven fiatal tölti itt az idejét. Mint ___________________________1 I A LEGKISEBB TELEPÜLÉS. Hunyadfalva méreteit kiválóan jelképezi a polgármesteri hivatal, mely otthont ad az iskolának és a templomnak is._______________________________________________■ A hétutcás település Hunyadfalva a megye legkisebb települése. Önálló önkormányzattal is csak tizenegy éve rendelkezik a 252 lelkes község. Ám éppen ebben rejlik a falu varázsa. Mindössze hét utcát rejt Hunyadfalva, itt aztán tényleg ismerik egymást az emberek. Az önkormányzat nem is működhet a klasszikus értelemben, nincs munkaidő, a polgármester asszonyt riasztják az emberek, ha vitás ügybe keverednek, ha levelet kell fogalmazniuk. Mindez természetesen rejt magában nehézségeket is, mert Hunyad- falván tényleg csak magára számíthat a település vezetése.- Én írom a pályázatokat, adom postára a hivatalos leveleinket, közvetítek a hatóságok felé, miközben magam is dolgozom a család megélhetéséért - beszélt a mindennapokról Vé- konyné Házi Eszter polgármester. - A hivatalnak nincs alkalmazottja, az ön- kormányzati feladatokból adódóan mindössze kilenc embernek tudunk állandó munkát adni. Az összes nehézség ellenére azt mondom, hogy sokkal jobban jártunk az önállósággal, mint amikor a hét kilométerre lévő Kőtelek egyéb belterülete voltunk. Nem volt mindig ilyen kicsi ez a település, egykoron kilencszázan is laktak errefelé a környező tanyákkal együtt. Sokak szerint akkor kezdődött a hanyatlás, amikor 1972-ben megszüntették az iskolai oktatást.- Sajnos nagyon magas, a megyében az egyik legnagyobb nálunk a munkanélküliség. Két közhasznú munkást tudunk alkalmazni jelenleg, az esztendő folyamán pedig pályázatokkal próbáljuk meg előteremteni a közcélú foglalkoztatás feltételeit. Az önállóság megteremtését követően korábban sohasem látott mértékben sikerült fejleszteni a községet. Vezetékes gáz és kiépített szennyvíz- hálózat növeli a helybéliek komfortérzetét, utakat, vagy útalapokat építettek minden utcában.- Az útalapokat ugyan jó lenne lezárni végre aszfaltréteggel, de legalább minden ház megközelíthető így is. Korszerűsítettük a közvilágítást, hetven százalékban felújítottuk az iskolát, de a közösségi házat is sikerült renoválni. Ez utóbbira pályázaton nyertünk másfélmillió forintot. Az iskola okozza mostanában a legnagyobb fejtörést a falunak. Az intézmény a kőtelki általános iskola tagiskolája, s az uniós előírások szerint nem kaphat normatív támogatást, csak az anya- intézményen keresztül. Márpedig ez a hunyad- falvi iskola bezárását jelentheti.- Számunkra nagyon sokat jelent az iskola. Mindent megtettünk az elmúlt évtizedben azért, hogy gyerekeink jó körülmények között tanulhassanak, ám hamarosan mindez kárba veszik. Most azon dolgozunk, hogy a következő tanévben még ide járhassanak az alsósok. Legalább ennyire kardinális, a település jövőjét meghatározó kérdésként foglalkoztatja a hunyadfalviakat a posta bezárása.- Személy szerint úgy érzem, hogy emberi jogokat sért, ha egy kis településen élő állampolgár pusztán csak a lakóhelyének lélekszáma miatt nem részesülhet bizonyos szolgáltatásokban. Miként lehet egy falunak így megtartó ereje? A gazdasági megszorítások éppen a hozzánk hasonló kis községeket lehetetlenítik el leginkább. Ha azt nézem, hogy régebben kilencszázan laktak itt, most viszont már az orvos is csak hetente egyszer jön ki hozzánk, akkor nem túl rózsás a jövőnk. Némi pozitív változást azért tartogathat még a jövő Hunyadfalva számára is. A Tisza árvízvédelmét, illetve a Tisza mente vidékfejlesztését szolgáló Vásárhelyi-terv szerint az egyik árapasztó tározó éppen a község határában lesz. Az ott folytatott tájjellegű gazdálkodás pedig komoly uniós támogatásra is számíthat.- Az a néhány család, aki ma mezőgazdasággal foglalkozik, profitálhat ebből az új rendszerből. Bár nem oldja meg a mindennapi gondjainkat, de örülnünk kell az ilyen apróbb lehetőségeknek is, mert minden számíthat a túlélésünkért, a település megmaradásáért folytatott küzdelemben. A FALUGONDNOK Vékony József 1974 óta lakik a településen. Jfe Falugondnokként dolgozik az önkormányzatnál, feladata révén testközelből ismeri a lakók problémáit.- A munkám elsősorban szociális jellegű. Pályázati pénz segítségével tudtuk létrehozni ezt a státust. Szeretném, ha Hunyadfalva rendezettebb környezetű, burkolt utakkal rendelkező település lehetne minél hamarabb. Véleményem szerint az iskola működtetése nagyon fontos a település életében, bár erre sajnos egyre kevesebb az esély. A népesség megtartása kiemelt feladat lesz mindig is, ám ha ilyen lépésekre kényszerül az önkormányzat, nagyon nehéz lesz maradásra bírni az embereket. ■ AZ ALPOLGÁRMESTER A KÖRJEGYZŐ A FALUGAZDÁSZ A TANÁRNŐ | Nagy Imre 2002 óta tölti J be tisztségét, természetesen * társadalmi i munkában. I Hamarosan w', JjpPjíL 1 megkezdi a * több évtizedBózsóné dr. Pravda Erzsébet a kőtelki körjegyzőség jegyzőjeként a hunyadfalvi önkormányzat munkáját is segíti és felW~ . Csörögi Tibor ugyan nem a településen él, de falugazdászként sok embert ismer személyesen. Szerinte a me- zőgazdaságLadányiné Mári Noémi kilenc éve tanít a községben, ő az intézmény vezető pedagógusa. Emellett a képviselő-tesután megérdemelt nyugdíjas éveit.- Amikor negyven évvel ezelőtt ebbe a faluba költöztem, még egészen más volt az élet. Az emberek megéltek abból, amit megtermeltek. Jó lenne, ha ez ma is így történne, de tudom, ez egyelőre csak álom. Ma sajnos képtelenség eladni a mezőgazdasági termékeket. Községünk nehéz helyzete alapvetően nem rajtunk múlott, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a helyben élők közül néhányan azért többet tehetnének Hunyadfalvá- ért. ■ nyességi szempontból.- Hunyadfalva egyértelműen jól járt az önállósággal, közműadottságai például kifejezetten jók. Sajnos mivel zsáktelepülés, ezért nehéz a további fejlődés, új lakást például hosszú idő óta nem építettek. Talán, ha az ön- kormányzati telkeket üdülőként tudnák értékesíteni, akkor némi fejlődés megindulhatna, s megállna a település elöregedése is. A polgármester és a testület igyekezete adott, remélem eredményes lesz önzetlen és megfeszített munkájuk. nyújthat megélhetést a falunak úgy, mint régebben.- Mivel az itteni földek átlagban csak tizenöt aranykoronások, ezért jó termésre nem lehet számítani Hunyadfalva szántóin. Ez a terület inkább legelőgazdálkodásra alkalmas. Ezt igazolja, hogy az uniós regisztrációra is csak mindössze tizenegyen jelentkeztek. Egyedül azok kerülhetnek némileg kedvezőbb helyzetbe, akik a tájjellegű gazdálkodásba be tudnak kapcsolódni, mert azt az unió a mostaninál lényegesen magasabb összeggel támogatja. _________________■ tagja.- Nagyon szeretem a munkámat, megszerettem ezt a községet is, így mára ezer szállal kötődöm én is ide. Talán érthető módon azt szeretném, ha az iskola a későbbiekben is tudna működni. Emellett jó lenne, ha az időseknek sikerülne kialakítani egy olyan klubhelyiséget, ahol összejöhetnek. Nagy gondnak érzem a posta bezárását. Szerintem a problémák nem most fognak jelentkezni, elsősorban télen jelent majd gondot a mobilposta autójának, hogy minden utcába eljusson. ■ Polgármester: Vékonyné Házi Eszter Alpolgármester: Nagy Imre Körjegyző: Bózsóné dr. Pravda Erzsébet Képviselő-testület tagjai: György Lajos, Ikladi Gáborné, Ladányiné Mári Noémi, Tóth Imre Polgármesteri Hivatal: 5063 Hunyadfalva, Árpád út 12. Telefon: 56/499-015 Intézmények: Kőtelki Általános Iskola Tagiskolája Árpád út 12. Orvosi rendelő Árpád út 12. Közösségi Ház Rákóczi út 14. Idősek Napközi Otthona Árpád út 12. Lakosság száma: 252 fő 0-14 éves: 58 fő 15-18 éves: 29 fő 19-60 éves: 88 fő 60 év felett: 77 fő Költségvetés: A település harmincmillió forintos normatív támogatásból gazdálkodik. Az ön- kormányzat üzemelteti a településen található élelmiszer-üzletet. Történelem Hunyadfalva a telepítők nevét őrző község, a megye legkisebb zsáktelepülése. A 19. században a Hunyadi grófoknak köszönheti létét. Iskoláját 1903-ban létesítették, hét esztendővel később már száz tanulója volt. 1935-ben a közeli tanyákat is beleszámítva 737-en lakták a falut. Az oktatás 1972-ben szűnt meg teljesen, csak 1990-ben indították újra az alsó tagozatos tanítást. A település lakossága a tanyák felszámolása miatt az utóbbi évtizedekben jelentősen lecsökkent. A község 1993. január 1-jén lett teljesen önálló, előtte Kőtelek egyéb lakott belterületeként tartották nyilván. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
