Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-15 / 33. Vasárnapi szám
Közélet, gazdaság, politika 2004. augusztus 15., vasárnap Ságvári lenne a magyar Che Guevara? Újraélesztették a SÁGVÁRI ENDRE-MÍTOSZT. A 60 éve meggyilkolt egykori kommunista forradalmárról, a későbbi úttörőőrsök névadójáról stílszerűen a nyári kánikulában kezdett vitába a két oldal. A történész szerint sokra nem juthatnak a mai titokfejtők, talán majd 300 év múlva. TT”! ersze nem úgy fest, hogy terrorista volt, akit korántsem itt és most bárki kultúr- véletlenül lőttek le a csendőrök. | ember módjára kívánna A történész más véleményen értekezni forradalmiság- van. - Nézőpont kérdése, hogy ról, hitről, bűnről, erényről. A forradalmárként vagy terroristafeleknek aligha célja a história ként tartjuk-e számon. Egyik értő értelmezése. Ságvári Endre címke sem illik rá. Talán 300 év személye, élete és halála inkább múlva már objektiven tudunk ürügy, kampánytéma. Szociális- beszélni arról az ellentmondá- ta oldalon retrohőst tisztelnek sós korszakról. Lám, a Rákóczi- benne, a magyar Che Guevarát. szabadságharcról is ez idő tájt Átellenben viszont úgy látják, születnek figyelemre méltó, új AHOGY A BARIKÁD KÉT OLDALÁN LÁTJÁK... „Amikor egyenlőségjel kerül Kossuth, Petőfi és Ságvári közé, akkor még a történelemórákat nagy Ívben elkerülő vásott nebulók szája is mosolyra görbül. Olvasottabb ember pedig önkéntelenül egybeveti a hős ellenálló legendáját a szimpla rendőrgyilkos ellenmítoszával. Hiszen napvilágot látott már olyan teória is, miszerint a csendőmyomozókat Ságvári nagypolgári családjából vezette valaki nyomra, mert szerették volna kiragadni fiukat a szerintük nem teljesen megfelelő társaságból.” (Magyar Nemzet, július 29.) „Négyszázezer magyar állampolgár kirablása, bevagonírozása és halálba küldése volt az, ami kiváltotta Ságvári Endréből, hogy fegyvert ragadt.” (Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság vezetőségi tagja) „Ságvári egy tömeggyilkos rezsim képviselői ellen harcolt - a baj inkább az, hogy társtalanul.” (Magyar Narancs - augusztus 5.) nézőpontokat felvillantó kutatások - említi Hajdú Tibor. Hozzáteszi: Che Guevara és Ságvári Endre összeillő páros. Igaz, utóbbi tetteit inkább idehaza érdemes kiértékelni, mivelhogy nemzetközi értelemben nem volt számottevő jelenség. Sőt, a nácikkal harcba szállt korabeli magyar ellenállási mozgalom is kevéske jelentőséggel bírt.- A korabeli ellenállók tevékenysége szinte egybefolyt. Úgy állítják be, mintha lett volna egy markáns kisgazda-mag és egy kommunista csoportosulás is, de ez egyszerűen nem igaz. Fény derült rá, hogy Gömbös Gyula szobrának felrobbantói sem kommunista ellenállók voltak, csupán egy a Magyar Front utasítására cselekedő ellenállói „válogatott kommunistákkal, anarchistákkal és kisgazdákkal a soraiban - jegyzi meg Hajdú. S hogy miért nem alakulhatott ki mifelénk komoly és harcedzett gerilla-, netán partizán mozgalom? A történész úgy látja, azért, mert a nácik orra alá borsot törni kész csoportosulások elszigetelten működtek, tömegbázis nélkül. Bár az emberek többsége elutasította Hitler világuralmát, de miután 1944-ig Magyarországon nem estek meg a Lengyelországihoz hasonlatos véres drámák, ráadásul - a szövetségesi státusz jóvoltából - valamit még vissza is kaptunk a Trianonban elveszített földterületekből, jó páran a túlélésre, a passzivitásra rendezkedtek be. Az ifjú szocialisták ezt a jelek szerint máig nem bocsátották meg elődeinknek. Ságvári halálának 60-ik évfordulójára kiadott kommünikéjükben kijelentik: „kár azt hinnünk, hogy nem cinkos, aki néma. Szégyenteljes tettek szégyenteljes korszakában a félre- nézés, tekintetünk elfordítása is bűn.... Ságvárit azért ölték meg, mert azt gondolta, békés világot kell teremteni, ahol minden ember egyenlő.” Hiller István kultuszminiszter sem maradt szót- lan, és miután felavatta a hősnek járó emlékhelyet, megjegyezte: „nem felejtjük azokat az egykori ifjakat sem, akik mellette harcoltak, büszkén vállaljuk velük a közösséget. A fasiszta elnyomás veszélye ellen kötelességünk harcolni, mindenáron...” Ebben egyetért a miniszterrel az író, Moldova György is. - A Horthy-rendszer fasiszta volt és vérben fogant - szögezi le. Arra is kitér, hogy értelmezésében a jobb oldalon ma „sztárolt” Horthyék ugyanúgy gyilkosok voltak, miként a kommunista Szamuely és társai, Moldova amondó: „ha Magyar- országot a Vörös Hadsereg nem védi meg, Miskolc szlovák város volna. A vállaltan baloldali érzelmű író Ságvárit kivételesen tiszta, tehetséges, sokra hivatott emberként tartja számon. Olyan politikusként, aki a nemzeti megegyezésre törekedett, igy KI IS VOLT SÁGVÁRI ENDRE? 1937 szeptemberében az általa szervezett csoporttal megtámadta a Nyilaskeresztes Párt Tompa utcai székházát, ezért nyolc hónapi börtönbüntetést kapott. Szabadulását követően lett tagja a kommunista pártnak, 1940-től Kulich Gyula utódaként szervezte az antifasiszta, nyilasellenes megmozdulásokat. Munkás-paraszt ifjúsági találkozókat hozott létre, 1942-től már illegalitásban az antifasiszta ifjúsági egységfront megteremtésére kapott felkérést. Amikor a Békepárt megalakult, az ő irányításával nyomtatták ki a párt röplapjait és lapjukat, a Béke és Szabadságot. Ellenállási csoportokat és fegyvergyüjtést is szervezett. 1944. július 27-én a csendőmyomozók megpróbálták letartóztatni, de nem adta meg magát, és végül tűzharcban halt meg. sok tisztelő^ lejt a keresztény ifjúság köreiben is. - Levehetik az iskolákról a nevét, ő halhatatlan marad. Hasonlóképpen, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre vagy Stollár Béla - summázza. Tény, különleges emberi sorsokra, tragédiákra lelhetünk, ha a század első felének históriájába lapozunk. Ságvári Endre társai i&flfiü} Schönherz Zoltánt, Rózsa Ferencet, tíz évvel korábban Sallai Imrét és Fürst Sándort is kivégezték. A Fiatal Baloldal kiáll mellettük, mondván: „a rasszizmussal és az erőszakkal való szembenállás nemcsak emlék vagy utcanév, hanem követendő magatartás is.” Szabó Zoltán Attila Semmiből sem csinálnak nagy ü Látványos koncertturnét indít az Egyesült Államokban Bruce Springsteen, akinek sok minden nem tetszik az amerikai politikában. Nálunk elképzelhetetlen lenne hasonló kezdeményezés, mert a magyar sztárok, művészek inkább a politikusok, pártok és nem ügyek mellé állnak. yem jellemző a magyar <> művésztársadalomra, hogy megfogalmaz- JL i nák véleményüket valamilyen időszerű politikai vagy közéleti kérdéssel kapcsolatban. Gyakoribbak az aktuálpo- litikai hűségnyilatkozatok, a nagygyűléseken való fellépések. Miként az is, hogy a jobboldali művészek folyamatosan jelen vannak az Orbán-beszédek A lóbarát Usztics Mátyás színművész a magyar termékek vásárlására buzdító Magor-mozgalomnak lett a legnevesebb zászlóvivője színpadi háttereként. De hát ők sem nyilatkoznak meg, csupán nevükkel népszerűsítik a pártokat. A kormányoldallal rokonszenvező művészek szemérmesebbek, de róluk is elmondható, hogy legfeljebb a bulvárlapok politikai témájú körkérdései apropóján fogalmaznak meg véleményt. Nálunk legfeljebb az állatok védelmében írtak alá petíciókat, álltak ki az utcára aláírásokat gyűjteni.- úgy látszik, ilyen a világ - mondja e jelenségről Bródy János. - Az igazi válasz persze ennél jóval bonyolultabb, és sokfelé vezet. Én legutóbb a sorkatonaság eltörlése mellett foglaltam állást, aminek az is oka, hogy egyik alapítója vagyok a Hadkötelezettség Elleni Ligának. Annak idején megígértem a fiamnak, hogy ő már nem lesz sorkatona, és mindent megteszek, hogy betartsam ezt az ígéretemet. Mindeközben az Egyesült Államokban a zenészek és a hollywoodi színészek gyakran megnyilvánulnak a legkülönbözőbb kérdésekben. Újabban például Bruce Springsteen indít nagyszabású koncertsorozatot Bush elnök leváltása érdekében. A Vote for Change! (Szavazz a változásra!) mozgalmát a The New York Times-ban megjelent cikkével vezette fel, amelyben nem érti, miért esik nehezére a világ leggazdagabb államának, hogy beváltsa leggyengébb polgárainak tett ígéreteit. Mindezt nem a Bush ellenjelöltjeként fellépő John Kerry pénzéből teszi, hanem saját meggyőződéséből. Miként tette ezt annak idején George Harrison, aki Bangladesh megsegítésére hozta ösz- sze a zenészeket, vagy Bob Geldof a Live Aid-koncert megszervezésével. Nálunk elképzelhetetlen az ilyesmi, hiszen a magyar sztárok jórészt pártok és nem ügyek mellett kötelezik el magukat. Kivétel például, hogy Csepregi Éva részt vesz egy, a fogyatékosoknak segítő alapítványban, Katona Klári és Stahl Judit is szerepet vállalt beteg gyerekeket támogató ügyekben, miként Erős Antónia a szegényeket segítő kampánya mellett újabban a fogyatékkal élők mellett kötelezte el magát. Nos, ezek a kivételek, miközben pontosan tudjuk a hazai sztárvilág legtöbb képviselőjéről, milyen pártszínekben szeretnek pompázni. A nagypolitika nálunk is rájött, hogy a széles tömegeket megmozgató műfajok szavazatokat hozhatnak a konyhára: emlékszünk még a kilencvenes évek elejéről, hogyan jattolt a gigant- posztereken az Omega énekese, Kóbor János és a Fidesz-vezető Deutsch Tamás. Legfeljebb az lehet a pártok gondja, hogy manapság alig találnak olyan fajsúlyú előadóművészt, aki több tízezer voksot jelent hét, és mozgósíthatja az apoliti- kus ifjúságot. A jobboldal ügyeletes üdvöskéje Ákos, akinek első politikai állás- foglalása a Terror Házának írt zenéje volt, a választások idején feltűnt a Fidesz Kossuth téri rendezvényén is. A politikai piárosok hiába vetik rá magukat a műfajra, nem mindenkiből tudnak pártkatonát csinálni. Koncz Zsuzsát például nem kérhetnék meg, hogy pártprogram mellett kampá- nyoljon, de Lovasi András, a Kispál és a Borz vezetője sem hagyja kisajátítani magát. - Engem nem érdekel, mi zajlik a DISZPINTYEK A NAGYSZÍNPADON?- A civil és polgárjogi kezdeményezések gyenge lábakon állnak nálunk - magyarázza SEBŐK JÁNOS rockszakíró. - Ahogyan a kisebbségekkel, szegényekkel, menekültekkel kapcsolatos társadalmi szolidaritás is. A művészek számára nem kifizetődő ilyen ügyek mellé állni. Az ilyen szerepléseknek nincs piárértékük, bizonytalan a kimenetelük. Egyszerűbb díszpintynek lenni egy politikai nagygyűlésen, és populista lózungokat hangoztatni. Bródy János a sorkatonaság ellen kampányolt politikai színpadokon, csak a zenével foglalkozom, nekem az a dolgom, hogy zenéljek - magyarázza Lovasi. Sokan úgy gondolkoznak, hogy a gázsi pártsemleges, a bankóknak nincs politikai színezetük. Tolcsvay Béla zenész saját klubjában a jobboldali rádióműsor Vasárnapi Újság politikai rendezvényeinek ad helyet, Szörényi Levente - aki Tas vezér leszármazottjának tartja magát - ma már csak legfeljebb azért tiltakozik, miért a pilisi szakrális helyen forgatták a Sorstalan- ságot. Usztics Mátyás színművész viszont komoly ügy, a magyar termékek vásárlására buzdító Magor-mozgalom zászlóvivője lett. Csontos Tibor
