Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-12 / 188. szám

6. OLDAL —----— AH OL É LÜNK 2004. Augusztus 12., csütörtök TISZADERZS AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Polgármester: Dr. Herédy Dezső Alpolgármester: Fazekas József Jegyző: Dr. Bóta Mihály A képviselő-testület tagjai: Faze­kas József, Fazekas Sándor, Fó- tonné Czeglédi Zsuzsa, Gyetvai- né Somodi Éva, Józsa Gáborné, Kukoricza József, Nyikos István, Szomor Csaba, Varga Sándor. Lakosság száma: 1364 fő 0-13 évesig: 252 14-17: 65 18-59: 729 60 év felett: 318 Intézmények: Polgármesteri Hivatal Fő út 19., Tel.: 59/355-200, Fax: 59/535-353, e-mail: ph- derzs@axelero.hu Háziorvos Tel.: 59/355-464 Általános Iskola Tel: 59/535-359 Óvoda 59/355-361 Klubkönyvtár 59/535-308 Posta 59/355-312 Takarékszövetkezet 59/355-313 Idősek klubja 59/355-442 Egészségház 59/700-352 Rendőrség 59/357-304 A település története Tiszaderzs Jász-Nagykun-Szol- nok Megye északkeleti csücské­ben, a Tisza bal partján terül el. A neve először 1332-től tűnik fel pápai tizedjegyzékben. A XIII- XIV. században Tiszaderzs terü­letét a Szalók és a Tomaj nemzet­ségek birtokolták. 1368 után a Kun és a Pásztói, majd 1399-ben a Losonczyak birtokába kerül. Feltehetően birtoka volt itt a Derzsy nemzetségnek is. A tö­rök kiűzése után 1697 körül is­mét benépesül, majd miután Ra- butin feldúlja, 1711-ben térnek vissza lakói. Mária Terézia 1745- ben az egész falut Borbély Ba­lázsnak adományozza. A XX. századra fiú- és leányágon tago­lódik a birtok. Tiszaderzs 1872- ben lett nagyközség, s 1876-ban csatolták Jász-Nagykun várme­gyéhez. Tomaj pusztát 1926-ban hozzácsatolták, mely 1950-ben levált tőle és Tomajmonostora néven önálló község lett. Tisza- derzsnek 1977. április 1-től 1990. január 4-ig közös tanácsa volt Abádszalókkal, s a választás után „pro forma” lett önálló a község. HORQÁSZPARADICSOM. Tiszaderzs legszebb része a Tisza-tavi öble és a csónakkikötő. A település nem kívánja e csodálatos természetes környezetet „elabádszalókosítani”, inkább meghagynák horgász- paradicsomnak, a csend és a nyugalom szigetének _______________________________________■ Ti szaderzs, a nyugalom szigete Dr. Herédy Dezső polgármester különös, filo­zófiai gondolkodását is latba vetve próbálja meg szeretett települését felvirágoztatni. Er­re vonatkozóan a Derzsi Harsonában is ki­nyilvánította már elképzeléseit Hogy mi va­lósul meg belőlük, az a jövő titka. — A privatizáció során nagyon sok tele­pülésen, így Tiszaderzsen is az önkor­mányzatok vagyon nélkül maradtak. Ma ott tartunk, hogy a valamikor közösségi tulajdont jelentő földekből visszaf!) kell vásárolni, hogy közfeladatokat tudjunk ellátni. Az önkormányzatok terveinek megvalósításához különféle pályázati forrásokból elnyerhető támogatások je­lentik a legnagyobb segítséget. Pályázat- kiírások sora kerül napjainkban a képvi­selő-testületek asztalára. Azonban a pályázati pénzeket, mint egyetlen és egyben talán végső le­hetőséget, az utolsó szalmaszálat az álomhoz, amely az utat mutatja haza, Európába, nem köny- nyű elérni. Volt amikor egy ilyen ügyben a protek­ció, újabban a lobbi segít. Ez meg napjainkban egy nagy tudomány. Tiszaderzs nagy lehetőséget kínál. Építését, szépítését alapos és körültekintő munkával végezzük. Helyi kistérségi, regionális, országos és európai problémákat kell megolda­nunk. Mindezt úgy, hogy az elvégzett munkák eredményei kapcsolódjanak egymáshoz, és az itt élő emberek életvitelét javítsák. Néhány állam vágya, hogy fenntartsa a saját pénz kibocsátása feletti ellenőrzést, az euró be­vezetésével hiú ábránd lett. Persze, mi, magya­rok még nem maradtunk le egy utolsó dobásról. Az arany a dicsőség, a gazdagság, a gyors előme­netel, a hatalom jelképe és eszköze. Lehet árvíz, belvíz, földrengés. Jöhetnek háborúk, járvá­nyok, katasztrófák. Lecsaphat egy válság égig szökő inflációval, az arany csak értékesebb lesz. Szabály: ha nő az infláció, emelkedik az arany ára. Tekintsük ezt a szép, tetszetős, drága fémet árunak, pénznek vagy ipari, művészeti nyers­anyagnak, sikerre számíthat. Az aranykorona 1893-tól Magyarország törvényes pénze volt. Tíz- és húszkoronás darabokat vertek. Finomsá­ga 0.900. Egy kg színaranyból 3280 aranykoro­na készíthető. Ha egy ilyen érme, mint fizető- eszköz megjelenik a piacon, értékénél fogva for­galomképes lesz. És mivel az állam hozza forga­lomba, garantálva az állandó aranytartalmat, ér­tékéhez nem fér kétség. A forgalmi érmét érték- megjelöléssel, hátoldalon a Tisza jellemző képe­ivel a pénzforgalom és a gyűjtők, valamint az ér­tékes emlékre pályázó külföldi turisták részére folyamatosan biztosítani lehet. Az érme a tezau- ráció eszköze lesz. A görög eredetű szó kincset, tartalékot, de lényegében készpénz-felhalmo­zást jelent. Egy emlékpénz veretése több száz milliós nagyságrendű hasznot hoz. Az állami monopóliumba való beleszólás nem történhet „alulról”, azonban jó lenne elgondolkodni a lehetőségről, érmét veretni és ez által kistérségünk számos problémáját megoldani. S hogy mi csá­bíthatja „európai honfitársainkat” Ti- szaderzsre? A természet szépsége, a csenddel övezett nyugalom, a menekü­lés lehetősége a zaklatott Nyugattól? Lehetséges! Ne keressük a választ! Bíz­zuk ezt az idelátogató turistákra! Mit kell tennünk, hogy egyre többen látogassanak el hozzánk, sőt jól is érezzék magukat, és vissza­térő vendégek legyenek településünkön? A legfontosabb tennivalók:- a Tisza-tó partjának fejlesztése (kikötő, ha­jóállomás, kemping, emlékkápolna),- egységes településkép kialakítása,- közterek felújítása, tisztán tartása, parkosí­tás, fásítás, gyepesítés,- biztonságos gyalogos- és kerékpárforgalom,- építészeti emlékeink felújítása, védelme, új tartalommal, funkcióval való megtöltése,- szilárd burkolatú utak építése (ma mindösz- sze csupán 15 százalék kiépített utunk van). Mennyi, de mennyi áldozatot követelt a Tisza? Mennyi tragédiára emlékeznek az itt élők? A ka­tasztrófák sorozata életeket, családokat tett tönk­re. Itt az idő, hogy emlékezzünk, emléket állít­sunk a Tisza áldozatainak. Makovecz Imre, a vi­lághírű építész már készíti a terveket. Az emlék­kápolna adományokból épül föl. A lakáshelyzet is ijesztő. Az önkormányzati bevételek alacsony volta miatt ma már elképzelhetetlen, hogy egy letelepedő pedagógus szolgálati lakást kapjon. Szociális bérlakások építését nem halogathatjuk tovább. Más településen is vannak hasonló prob­lémák, de ezeket meg kell oldani. Az természe­tes, hogy a fejlesztések összeállításánál az elvá­rásokat össze kell hangolni. Biztosan nem cél­szerű úgy építkezni, hogy mindenütt mindent. Az adottságok kihasználásával a legjobb együtt­működést kell kiépíteni. Tiszaderzsen a kikötő, a közterületek, az utak azok a prioritások, ame­lyek egy szebb falu, egy új régió, sőt egy új Eu- rópa érdekeit szolgálják.__________________■ Kísértet járja át a romot Tiszaderzs egyik látványossága az Árpád-kori romtemplom. A hi­edelmek szerint kísértet jár a fa­lak között, egyfajta jószellem, aki nem bántóan, inkább kedvesen fogadja vendégeit. A krónikák szerint 1250 és 1300 között do­monkos rendi Mária-kegytemp- lomnak épült. Homlokfala íves kapuval és az északi fal kis része őrzi a középkori téglaépítészet emlékét. Históriáskönyv írja, hogy a Rá- kóczi-szabadságharc során, hesse magát. Kiüríttette például Szolnokot is, melyet Rabutin szeptember elején megszállt és újra megerősített. Az orosz tá­bornok itt várta az osztrák csa­patok értesítését a további teen­dőkre nézve. De minthogy sem­miféle hírt nem kapott, Károlyi visszavonuló seregét követve, Mező-Kövesden, Miskolczon át Kassa felé nyomult. Károlyi itt is mindenünnen elköltöztette a né­pet, s Rabutin három hónapig tartó menetele közben egy élő Rabutin tábornok bosszúja miatt lett rommá az Árpád-kori templom 1706-ban az előrenyomuló orosz seregek elől Károlyi Sándor a Ti­sza mentén a lakosságot elköl­töztette, s a vidéket pusztává tet­te, hogy az ellenség ne élelmez­lelket sem talált a lakosságból. Ezen annyira felbőszült, hogy az üres községek közül sokat, így Tiszaderzset is bosszúból fölper­zselte. ■ AZ ALPOLGÁRMESTER A LETELEPEDŐ AZ ÓVODAVEZETŐ A FALU DÍSZPOLGÁRA Fazekas József egyszerű kő­műves mes­teremberből lett települési elöljáró. Tős­gyökeres ti- szaderzsiként a nagyközség minden szeg­letét, azok romlását és felvirágo- zását, valamennyi lakóját, azok örömét és bánatát mint a kisujját ismeri. A falu első és utolsó ta­nácselnöke ő, s miután 1990 Derzs levált Abádszalókról, az új választások után már mint alpol­gármester képviseli települése és a helyiek érdekeit.- Büszkeségünket, a Tisza-ta- vat igyekszünk megvédeni. Az öblöt és a partot elsősorban a pi­henés céljára fejlesztjük, s nem a hangos szórakozásra. Nálunk a csendes horgászat a jellemző, a faluturizmusra irányuló terve- inket is erre építjük. ________■ Ja nnet Kennis férjével, Adri- annal Hollan­diából érke­zett hazánk­ba, és miután 10 esztendeje a Tisza-tónál letelepedett, második ott­honának érzi Tiszaderzset.- Hollandiában ital-nagykeres­kedéssel foglalkoztunk, és nyug­díjazásunk után keresni kezd­tünk egy nyugalmas helyet. A ro­konságunk ismerősei révén ju­tottunk el ide, erre a csodálatos helyre, ahol az emberek is köz­vetlenek, barátságosak. Még mindig vannak érdekeltségeink Budapesten és Tatabányán is, így aztán az év egy részét odahaza, a másik részét pedig Magyaror­szágon töltjük. Mi ezért akárcsak Hollandiában, Tiszaderzsen is valójában otthon és otthonosan érezzük magunkat. _________■ Pá sztrai Lajos­áé az 1364 lel­ket számláló település óvo­davezetője.- Noha tős­gyökeres és lokálpatrióta tiszaderzsi va­gyok, koráb­ban Tiszaföldváron dolgoztam. A helyi intézményt azonban im­máron tíz éve vezetem a helyi program alapján. Ötven gyer­meket két csoportban látunk el, most már ideális körülmények között. A falunapon adták át az átépített új épületet, amely a megye talán legszebb óvodája. Az intézményt 22 millió forint­ból újították fel. A szülőkkel és a különböző intézményekkel nagyon jó a kapcsolatunk, s ezt azért is hangoztatom, mert a visszajelzések alapján mi is jó együttműködő partnerek va­gyunk________* __________m ÁT ALAKÍTOTT ÓVODA. A derzsiek rendkívül büszkék újonnan át­alakított óvodájukra, tegyük hozzá: méltán! Az impozáns intézmény 22 millió forintos támogatás révén újulhatott meg, s az augusztus 7-i falunapon adták át ünnepélyesen. A FALUSI SZÁLLÁSADÓ Papp Katalin ugyan a fővá­rosban szüle­tett, de ’98- ban, a párját követve, lete­lepedett Tisza­derzsen. — Először szokatlan volt az itteni élet. A füstös, hangos, zaklatott pesti lét után ez a csen­des falu érthetetlen volt. Mintha megállt volna az idő! Azóta csak én változtam sokat, de hál isten­nek, azt talán mind az előnyöm­re. Egyelőre csak a nyár megy jól, ugyanis nem téliesített a ven­dégházunk. Június közepétől augusztus végéig van forgalom, utána beáll a hatalmas nyuga­lom. Az emberek itt nagyon ba­rátságosak, s eszerint élik meg a vendégek is az életüket, amíg itt tartózkodnak. A környezet nem engedi meg, hogy Tiszaderzsen bárki is izgága legyen. ■ Derzsi Oláh János azért ér­demelte ki a díszpolgári cí­met, mert az elmúlt évtize­dek alatt rend­kívül sokat tett a falujáért. Megírta Tisza­derzs monográfiáját, 80 évesen is egyfajta néprajzkutatónak isme­rik. Fafaragó tudományát kama­toztatva a község közel száz utca­jelző táblával gyarapodott, de „ka- nyarított” ő már székely kaput a vadászházhoz, valamint kopja­fát, és kisebb-nagyobb tárgyakat.- Én vagyok a községszépítő egyesület elnöke is, de már ke­veset kérdezik tőlem: János bá­tyám, hogy-mit csináljunk? Ré­gebben több fa volt a faluban, de úgy tudom, hamarosan újra telepítenek belőlük. A betelepü­lőknek örülök, mert velük is színesedik a település. ______■ Az ol dal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents