Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-11 / 187. szám
Ill 2004. Augusztus 11., szerda A HOL ÉLÜNK 7. OLDAL KENDERES AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Várossá fejlődött Horthy faluja Faragó Edit az évente a településre érkező több ezer vendéget elkíséri a helyi tengerészeti múzeumba is MEGHÍVÓ Kenderes Város Önkormányzata tisztelettel és szeretettel várja vendégeit 2004. augusztus 15-én 10 órakor kezdődő VÁROSAVATÓ ÜNNEPSÉGÉRE Helye: Városháza előtti tér, Szent István út 56. Kenderest várossá avatja; dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Program 6.30: Zenés ébresztő rézfúvósokkal 9.30: Vendégek fogadása a Posta előtti téren, Szent István út 9.40: Séta a városházához a Ma- jorett-csoport, a Rézfúvós zenekar és a Lovasbandérium kíséretében 10.00: VÁROSAVATÓ ÜNNEPSÉG 13.30: Helyi tehetségek lehetősége 14.00: Nox együttes 15.00: Szeredás együttes 16.00: Mary Zsuzsi 17.00: Auth Csilla 18.00: Spigiboy és Erős Attila 19.00: Mistery Gang Rockabilly Trió 20.00: Fiesta 21.00: Ligetbál az Integrállal 23.00: Desperado 23.30: Tűzijáték 02.00-ig: Ligetbál wmm* sí: szék sem tudnak azonos képet kiállítani róla. A mi településünk öregjei közül egyik sem tud rosz- szat mondani a családról. Kenderes és Horthy végleg összenőtt, mi pedig abban reménykedünk, hogy a magyar történelem egyik főszereplőjének neve alatt leendő városunk továbbra is ismert lesz, s a település fejlődéséhez nagyban hozzájárul az összefonódás. Például az egyik legrangosabb rendezvényünket, a hagyományos díjugrató lovas-, illetve a kettes fogathajtó versenyt a szokásokhoz hűen a Portugáliában elhunyt egykori kormányzó kenderesi újratemetésének napján rendezi meg a helyi lovas baráti kör, amelyre rendre sok vendég érkezik. A várossá alakulásunk nem elhanyagolható hozadéka lenne, hogy ldsvárosként a kistérségben és a régióban is nagyobb szeleteket remélünk a pályázati támogatások elosztásánál. Testvérvárosainkkal, a szlovákiai Kisszebennel, a lengyel Kozyval és az olasz Pre- dappióval gazdasági téren is fejlesztjük a más területen jól prosperáló kapcsolatainkat. Terveink között szerepel, hogy az iskolát és az óvodát a közigazgatásilag Kendereshez tartozó Bánhalmán ösz- szeépítjük. Városunknak meg kell építeni a bentlakásos idősotthont és a kiváló referenciákkal rendelkező mezőgazdasági szakközép- iskolánkra támaszkodva igyekszünk megvalósítani régi vágyunkat: Kenderes egy csendes mezőváros az Alföld szívében, melynek lakói dolgos, szépérzékű emberek - vázolta a remélt jövőképet is a polgármester. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke avatja várossá Kenderest az augusztus 15-én 10 órakor kezdődő történelmi jelentőségű ünnepségen. A Horthy Miklós falujaként elnevesült település minden kedves vendéget szeretettel vár a vasárnapi eseményre. — Önkormányzatunk több éve fontolgatja, hogy településünk várossá alakuljon - avat be a közelmúlt eseményeibe Barnnyi Mihály polgármester. - Már a '90-es évek programjai közé tartozott, hogy egyfajta mezővárosi rangot érjünk el, s ezt az infrastruktúra folyamatos kiépítésével, a közmű- beruházás megvalósításával igyekeztünk biztosítani. A 2002-ben elindított pályázaton elnyert 800 millió forintos szennyvízhálózat kiépítése tette lehetővé, hogy a várossá alakulásra immáron megérett Kenderes. A munkálatok tavaly nyáron kezdődtek és jövő nyáron fejeződnek be. Időközben bekerültünk a virágos faluk névsorába, s nem csupán az önkormányzat próbálgatta a nagyközségünket lakhatóvá tenni, hanem a település lakói mindegyikének személyes igénye volt arra, hogy környezetét széppé tegye, állandóan csinosítgassa. Pádár Lászlómé jegyző és az általa irányított csapat a komoly munkával kitűnően kidolgozott pályázati dokumentációt hat nappal a beadási határidő lejárta előtt nyújtotta be. Őszintén megvallom, meglepetéssel ért bennünket, hogy már az első körben elfogadták a dolgozatot, s hamarosan várossá lehetünk. Valószínűleg hazánk uniós csatlakozása is hozzájárult ahhoz, hogy e tekintetben tágabbra nyitották az ajtót, hiszen idén 18 település emelkedik magasabb rangra. Megyénkben utoljára 1997-ben avattak várost, mégpedig Újszászt. Olyan rendszerben éltünk, hogy hosszú ideig hátránynak számított, hogy a Horthy családnak itt volt birtoka. A rendszerváltás után ugyan enyhült a szorítás, azonban mindmáig visszatérő jelenség, hogy az egykori kormányzó települését összevont szemekkel méregetik. Sokan nincsenek tisztában a hamisítatlan történelemmel, az ellentengernagy cselekedeteit a korábban gyakran hangoztatott vádakkal illetik még manapság is. Horthy személye továbbra is vitatott, még a történéA korábban többségében reformátusok lakta községben 1783-ban építették a római katolikus templomot, késő barokk stílusban. Belső építészete és díszítése okán műemlék jellegű A nevezetes Horthy-kastély jelenleg a mezőgazdasági szakközépiskola kollégiumának ad otthont Vitéz Nagybányai Horthy Miklós nagy tiszteletnek örvend a település lakói körében Horthyék családi kriptájába 1993-ban helyezték végső nyugalomra az újratemetett egykori kormányzót A település története Bár a levéltárakban fellelhető oklevelek Kenderest először 1352- ben említik, a község határában, az úgynevezett kakati részen egy elpusztult település maradványai között kőkori edénytöredékeket is találtak. A római uralom terjeszkedése idején a területet szarmata-jazig népcsoportok lakták és igazolt az avarok megtelepedése is. A IX. század végén érkező honfoglaló magyarok első hulláma már megszállta a Tisza bal partjának átkelőhelyeit - biztosítva ezzel a később érkező törzsszövetségi csapatok előrenyomulását -, s ezekkel együtt a mai Kenderes területét is. Krónikák, középkori oklevelek és néprajzi hagyományok alapján kimutatható, hogy ezt a területet Árpád vezér kabar hadának Aba nemzetsége foglalta el. A település első templomának építése Aba Sámuel és I. László uralkodása közötti időre tehető. A régi hagyomány szerint a Róma ellen lázadó, pogány-görög- keleti (bizánci) összefogást hirdető Aba Sámuelt Kenderes határában érték utol üldözői, s miután meggyilkolták, először a kenderesi templomban temették el. A tatárok elől menekülő kunokat IV. Béla király 1238-ban fogadta be, akiket a Nagykunság területére telepített le, s ekkortól a település története azonos a kunok és a Nagykunság történetével. A szatmári békekötés után Kenderes kétharmad része gróf Károlyi Sándor főispán tulajdonában volt, aki 1727-ben Kenderes felét zálogba adta Hodosy Jánosnak, s megbízta a község újratelepítésével. Ezt 1728. január 4-én hagyta jóvá Heves megye, ezért tartják a helyiek ezt a dátumot Kenderes újjászületésének. A Hodosy család révén jutott leányágon kenderesi birtokhoz a nagybányai Horthy család. Az I. világháborút követően, 1920- ban a község szülöttét, Horthy Miklóst kormányzóvá választották. Kenderesen ekkortól dinamikus településfejlesztési tevékenység indult meg, melynek eredményei máig kihatnak. Ekkor épült a község középületeinek nagyobb része, ekkor változott a mai állapotúra az úthálózat, és a mezőgazdasági termelést segítő öntöző és belvízcsatornák rendszerét is ebben az időszakban építették ki. 1944-re a lakóházak túlnyomó többségét bekapcsolták a kiépített villany- hálózatba, sőt, sok házba még a vezetékes vizet is bevezették. A Horthy dinasztiának köszönhető dinamikus fejlődést az 1944- ben Kenderesen is átsöprő II. világháború, majd az azt követő társadalmi-politikai változások rekesztették meg. A szocializmus időszakában a Horthy-falu- nak titulált Kenderesnek nem juttattak a terület- és település- fejlesztési forrásokból, s ez a helyzet a rendszerváltás után is csak nehezen változott. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
