Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-06 / 156. szám

6. OLDAL KÖRNYEZE TVÉDELEM 2004. Július 6., kedd A füst nem ismer megyehatárt Állatvédelem a szállításban Az EU miniszteri tanácsa a bizottság javaslatára elhatá­rozta, hogy csatlakozik ah­hoz a módosított európai konvencióhoz, amely az ál­latoknak a nemzetközi szál­lítás során biztosítandó vé­delméről intézkedik. Az 1968-as eredeti megállapodást kiegészítő konvenció újdonsága az, hogy valamennyi szállított ál­latra vonatkozik. David Byrne egészségügyi és fogyasztóvédel­mi biztos szerint „a transzportált állatok jó közérzete sok európai számára rendkívül fontos ügy”. Hogy mennyire lesz ellenőriz­hető, és ezáltal jobban büntethe­tő az országok közötti gazdasági haszonállatok (például lovak, bá­rányok, szarvasmarhák) vagy a kedvencként tartott állatok (ku­tyák, macskák) export-import ke­reskedelme, az az állat-egészség­ügyi hatóságaitól, a civil szerveze­tektől, az éber szemű lakosságtól is nagyban függ - tájékoztatta la­kunkat Seres Zoltán az Orpheus Állatvédő Egyesülettől. Mint tud­juk, az élő állatok export-import kereskedelme közben a szállító járműveken az állatok gyakran nem részesülnek sem az alapvető pihenőidőben, van, hogy vizet sem kapnak. Ennek következté­ben sokszor a célállomásra fél­holt, legyengült, sérült állatok ér­keznek. A tenyésztő — szállító cé­gek célja a költségek kordában tartása, ezáltal a feldolgozandó ál­latok szenvednek, a vásárlók pe­dig alacsonyabb minőségű végter­mékben részesülnek. A cél a tuda­tosan kímélő állatkezelés, ezáltal a minőség is garantáltabb. ■ Egyedülálló terepasztal Mezőtúr Napjainkban Európa egyik legnagyobb összefüggő víz­gazdálkodási rendszere az 1930-as években megálmodott Tisza—Körös-völgyi Együtt­működő Vízgazdálkodási Rendszer. A Tisza-Körös-völgyi vízgazdál­kodási rendszer 1:38 800 léptékű modelljét 2003-ban készíttette el a Közép-Tisza Vidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság a bu­dapesti székhelyű Intermedier Kft.-vel. A modellezett terület nagysága miatt Európában is ritka­ságnak számító két méterszer négyméteres nagyságú terepasztal hűen szemlélteti az elődeink által előrelátóan megtervezett, gondo­san és hosszú távra megépített ví­zi létesítményeket, nagyműtárgya­kat, szabályozottan és összehan­goltan működő vízrendszereket. A térség természetes vízkész­lete a Tisza folyóra épül. A táro­zóit vízkészletet a tiszalöki és a kiskörei vízlépcsők állítják elő. A terepasztalon ábrázolt vízgaz­dálkodási rendszer három víz­ügyi igazgatóság kezelésében van az alábbi nagyságú területek arányában: Tiszántúli Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igazgató­ság (Debrecen) 3862,3 km2, Kö­rös Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Gyula) 230,0 km2 és Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Szolnok) 1081,3 km2. Az árvízvédelmi, vízrende­zés és vízhasznosítási főművek üzemeltetési összehangolt fel­adatait a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok területi szervei, a szakaszmérnökségek hajtják végre. A Tisza-Körös-völgyi együtt­működő vízgazdálkodási rend­szer a területén található Horto­bágyi Nemzeti Park, és a Körös­Maros Nemzeti Park életében is jelentős szerepet tölt be — mondta lapunknak Varga Lász­ló, a Köti-Kövízig igazgatója. Hozzátette, a terepasztalt ünne­pélyesen a napokban mutatták be a Köti-Kövízig mezőtúri sza­kaszmérnökségén. A rendezvé­nyen Vaszilievits Sömjén György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztály- vezetője elnökölt. Felkai István, a mezőtúri szakaszmérnökség vezetője lapunk kérdésére el­mondta, a terepasztal azért a vá­rosban kapott helyet, mert a víz­gazdálkodási rendszer súly­pontja, az egész terület befoga­dója Mezőtúron található. Ezen a területen kapcsolódik a rend­szerhez jelentős öntözési célú csatornahálózat. A Nagykunsá­gi-főcsatornának van ebben a legnagyobb jelentősége. Ugyan­akkor a rendszer lényeges ele­me, hogy a Nagykunsági-főcsa­torna egy szakasza a Hármas- Körös és Hortobágy-Berettyó között összeköttetést biztosít. Ez árvízi apasztási célt is szol­gál. Ilyen rendszer Európában sincs, hogy öntözőcsatornán ke­resztül árvízi apasztást végezné­nek. A látványos terepasztal - ame­lyen a természet- és környezet- védők által fontosnak ítélt léte­sítményeket, védett állatfajokat, illetve természetvédelmi terüle­tek határait is feltüntették - a vízgazdálkodási, vízrendezési, vízszolgáltatási és vízkár-elhárí­tási feladatok ellátásának előse­gítése mellett turisztikai látvá­nyosságként, illetve oktatási szemléltetőanyagként is szolgál. A terepasztal minden érdeklődő számára megtekinthető munka­időben, előzetes bejelentkezést követően a mezőtúri szakasz- mérnökség központi épületé­ben. Csoportoknak munkaidőn kívül is bemutatják, tóth andrás VlSONTA—JÁSZSÁG A Jászságban élők számára a Mátraalja látképéhez szo­rosan hozzá tartozik a Mát­rai Hőerőmű füstöt okádó látványa is. Bár egyre keve­sebbszer, de még mindig előfordul, hogy a füst egé­szen a Jászságig eljut. A széntüzelésű erőművel so­káig az volt a probléma, hogy a határértéknél jóval maga­sabb kéndioxid-mennyiséget bocsátott ki. Mint azt az Észak-magyarországi Környe­zetvédelmi Felügyelőség leve­gőtisztaság-védelmi osztályá­nak munkatársától megtud­tuk, az utóbbi időben rendkí­vül sokat költött az erőmű a kéndioxid-kibocsátás csök­kentésére. Két évvel ezelőtt a két nagy vízhűtő tornyot lát­ták el kéntelenítő berendezé­sekkel. Az imissziós mérések eredményei igazolják: megér­te a befektetés, mert nagyság­rendekkel nőtt a kibocsátott kén-dioxid. Már elkészült a terve a nagy kémény felújítá­sának is, s rövidesen megkez­dik a munkát. Mint megtud­tuk, a hazai hőerőművekkel szemben 2004-ig tartott az a türelmi idő, amikor is a leve­gőszennyezést a határértékek­nek megfelelő szintre kell csökkenteni. Ennek az elvá­rásnak a két évvel ezelőtti re­konstrukcióval eleget tett a Mátrai Hőerőmű. A kisebb üzemek számára a türelmi idő 2007-ig szól. Ezt követően a hatóság akár be is zárathatja a környezetvédelemre fittyet hányó üzemeket. ________bcs Má r elkészült a felújítási terve a nagy, füstkibocsátó kéménynek is fotó, sárközi jános A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről A Tisza árvízvédelmét magába foglaló Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének előkészítő munkái aktuális helyzetéről készített tájékoztatót a Közép-Tisza Vi­déki Környezetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság. Tisza mente A hullámtéri beavatkozások során az első ütemben azoknak a beavatkozásoknak és ár­vízi tározóknak megvalósítására kerül sor, amelyek árvízvédelmi szempontból hatéko­nyak és társadalmilag leginkább támogatot­tak - írja Varga László, az igazgatóság veze­tője. A megyét érintő beavatkozások az I. ütemben a Szolnok-déli országhatár között valósulnak meg. Az I. ütemben (2004-2007. évekre) megvalósulásra javasolt, előirány­zatban mintegy 16 milliárd forint költségigé­nyű hullámtéri beavatkozásokat jelent. A hullámtéren belül kijelölték azt a hidraulikai folyosót, amelynek a fő célja és feladata az árvízi vízhozamok levezetése. Az egyik leg­markánsabb feladat a társadalom számára, hogy a kijelölt hidraulikai folyosón belül a földhasználatok szerkezetváltoztatását elfo­gadják, és a végrehajtás sikerének érdeké­ben pozitívan támogassák. A beavatkozásokat tekintve a megyében a legnagyobb volumenű az úgynevezett Bivalytói töltésáthelyezés, ahol Rákóczi- falva—Rákócziújfalu térségében a jelenle­gi árvízvédelmi töltés mintegy 6,2 kilomé­ter hosszon új nyomvonalra kerül át. Ez­által a hullámtéri területek megnöveked­nek, nagyobb teret biztosítva a levonuló árvíznek. Idén valószínűleg a kisajátítási, területbiztosítási és közműkiváltási, illet­ve további engedélyezési feladatok való­sulnak meg. A hullámtéri beavatkozások másik aktu­ális tétele a terepből kiemelkedő létesítmé­nyek visszabontása. A Közép-Tisza, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye vonatkozá­sában három nyárigát visszabontását terve­zik: a régi szandai, a tiszajenői és a nagyré- vi nyárigát részleges lebontását. A nyárigát- bontások kivitelezése még valószínűleg ez évben elkezdődik. Az I. ütemben tervezett árvízcsúcscsök- kentő tározók közül megyénket érinti a ti- szaroffi, a nagykörűi és a hanyi-tiszasülyi tározó, illetve a nagykunsági tározó. Ezek közül a tiszaroffi tározó engedélyes tervei­nek elkészítése folyamatban van. A kivite­lezési munkák tervezetten idén kezdődhet­SZEMÉTTEL A KIPUFOGÓGÁZ ELLEN... Ez is a „környezetvédelem” egyik formája, hiszen építési törmelékkel és gazzal zárták el a kocsibejárót, ezért nem lehet a kapun ki- és bejárni, vagyis az autó ki­pufogógáza nem szennyezi a levegőt. Mindazonáltal remélhetőleg a felvétel elkészülte óta a gaz és sze­mét már eltűnt onnan... FOTÓI MÉSZÁROS JÁNOS Az emlékezetes 2000. évi nagy tiszai árvíz. A Vásásrhelyi-terv 2007 végéig tartó első ütemének eredményeként mint­egy 60 centiméterrel lehet csökkenteni az árhullám csúcsát, a Tiszán kialakuló legmagasabb vízszintet ARCHÍV FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS nek. A nagykörűi tározó esetében az I. ütemben tájgazdálkodási feladatok tervezé­sét és megvalósítását irányozták elő, a ha­nyi-tiszasülyi tározó esetében pedig idén megindul a tervezés. Szólni kell még az ide kapcsolódó Life Projectről is. Magyarország kiemelkedő ér­tékű természeti adottságaival gazdagítja az Európai Unió természeti erőforráskészle­tét. Ennek megőrzése, védelme és fejlesz­tése nemzetközi feladat. A hullámterek használatát, kezelését új szemléletnek kell áthatnia. Lényege, hogy biztosítsuk a hul­lámterek természeti rendszereinek megőr­zését, és a természeti rendszerekhez kötő­dő ökológiai folyamatok sérthetetlenségét, A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésé­ről legutóbbi ülésén a megyei köz­gyűlés is tárgyalt, s elfogadott hatá­rozatában a testület leszögezi: a Vá­sárhelyi-terv továbbfejlesztése során megvalósuló árvízvédelmi, terület- és vidékfejlesztési munkák nagysá­ga és összetettsége miatt szüksé­gesnek tartják ezek irányítására egy kormánybiztos kinevezését. egyúttal szolgálja az árvízvédelmi bizton­ság növelését. A tervezett hullámtéri tájre­habilitáció során három cél kerül a mun­kák középpontjába, ezek: az élőhely-reha­bilitáció, a vízvisszatartás, illetve a munka­helyteremtés, a terület lakosságmegtartó képességének növelése. A várt eredmé­nyek közé tartozik az élőhely-rehabilitá­ció, biodiverzitás növelése a próbaterüle­ten, az ökológiai folyosó pedig a hullámté­ri természetes rendszerek megőrzését segí­ti. A fokgazdálkodás mint alternatív föld- használati mód új — halászati — munkale­hetőséget teremt, és a fokok mint termé­szetes víztározók halastavakként működ­hetnének, emellett az erdőrehabilitáció so­rán a nemkívánatos társulások energiaer­dőként hasznosulhatnának, illetve a vízbo­rítást jól tűrő gyümölcsfajtáink (alma, kör­te, szilva, dió) termése biotermékként jöve­delmet biztosíthat. Ugyancsak a várt ered­mények közé tartozik, hogy a kubikgödör- rendezéssel a változatos tájszerkezet fenn­tartása megvalósulhat, javulhat a Rákóczi­újfalu-Vezseny közötti folyószakasz hul­lámterén az árvízlevezetés, és fontos szem­pont a helyi lakosság árvízi kockázatának csökkentése. __________________________________ffiBYI Ma dárbarát kert — óvodáknak A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület (MME), fel­ismerve az óvodákban folyó kör­nyezeti nevelés fontosságát, Persá- nyi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter támogatásával lehetőséget kíván biztosítani a ha­zai óvodák részére, hogy csatla­kozzanak az egyesület Madárba­rát kert akciójához. A programba jelentkező intézmények részére a regisztráció ingyenes, továbbá le­hetőségük van egy, az egyesület által ajánlott kerti berendezések­ből (etetők, odúk) és kiadványok­ból álló csomag igénylésére ötezer forint értékben, amelynek postá­zási költségét szintén a támoga­tásból fedezik. A jelentkezéshez előbb regisztráltatni kell az óvo­dát. A borítékra és az adatlapra rá kell írni: Madárbarát óvoda prog­ram. Az egyesület Hírleveleihez mellékelt adatlapok segítségével évente legalább két alkalommal tájékoztatást kell adni a kertben látott madarakról, a kertben vég­zett madárvédelmi tevékenység­ről. Az adatlap és a választható termékek listája letölthető a hon­lap Madárbarát kert rovatából, vagy az MME titkárságától igé­nyelhető. Az adatlapokat és a megrende­lést is erre a címre kell küldeni: MME 1121 Budapest, Költő u. 21., tel.: 1/275-6247, fax: 1/275-6267, e-mail: kert@mme.hu TA EGYÜTT. Közös rendezvénye­ket szerveznek, együtt adnak ki könyveket munkájuk jobb összhangja érdekében a hivatá­sos természetvédők és a vadá­szati szakemberek. Közös fel­adatuknak tekintik a természeti és a védett természeti értékek, területek megóvását, a fenntart­ható vadgazdálkodás érvényesí­tését. (MTI) ■ Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tá­mogatásával készül. Szerkeszti: Baranyi György baranyig@axels.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents