Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-28 / 175. szám

6. OLDAL L A K Á S K U L T Ú R A 2004. Július 28., szerda „Rendes” berendezés Ritkán találkozunk csináltatott konyhával, s olyannal még ke­vésbé, amelyet nem valamiféle extra igények miatt készíttettek asztalosmesterrel. Feltéve per­sze, hogy a - minőséget nem nélkülöző - olcsóságot nem te­kintjük extra igénynek. Ebben a házban ugyanis ez is elvárás volt. Mint háziasszonyunk mondja, előre gyártott, elemes, mások által megtervezett szek­rénysorral egyrészt csak megal­kuvások árán, másrészt a mosta­ni ár többszöröséért rendezhette volna be a teret. A konyha a szo­katlanul tágas nappaliban he­lyezkedik el, s viszonylag népes családot szolgál ki. Ez utóbbi volt az egyik oka, hogy a ház asszo­nya elhatározta, nemcsak a fal mellett épít ki bútort, hanem egy kiszolgáló-, tárolópultot is elhe­lyez a térben, amely egyaránt jó szolgálatot tesz a főzéskor és a tálaláskor. A másik ok, hogy úgy érezte: az ülőbútorokkal, zongo­rával berendezett nappalit el kell választania a főzés helyétől. A csináltatás mellett szólt az is, hogy a kész bútorok között nem talált olyat, amelynek mindkét oldala nyitott. Márpedig az alap- feltétel volt, hogy az étkezőasztal mellől ne kelljen átsétálniuk a bútor túloldalára egy-egy tálért vagy tányérért. Új kert — régi növényekkel Lankás, természetközeli táj, rengeteg virág, a régi kertben meglévő, megtartott gyümölcs- termő fák, tavacska, apró konyhakert Hasz­nos időtöltést, kikapcsolódást egyaránt nyújt ez a nem az éppen fölkapott divatirányzat szerint kialakított, példamutató gondossággal művelt kert Szép fekvésű, de rendezetlen, elhanyagolt telek volt még nem is olyan régen ez a mindig csupa vi­rág, kellemes kert. A telken épülő családi házzal azonban a környezet is lassan alakulni kezdett, és az összevissza ültetett bokrok, fák helyére a táj­hoz, az adottságokhoz alkalmazkodó kertterv született. A két kertépítő, Bartalis Ferenc és Judit nagy gonddal és szakértelemmel nyúlt a terephez, és a terv legkisebb részleteit is megbeszélte a tu­lajdonosokkal. A háziasszony nem akarta követ­ni azt a divatot, mely szerint komor örökzöldek állnak szorosan egymás mellett, ahol - mint mondta - „még a madár sem tud hova szállni, mert nincs helye”. Olyan kertre vágyott, amely vidámabb, ahol mindig van valamilyen szín, és ahová minden évszakban jó kinézni, mert vala­hol nyílik egy virág, színesedik egy levél. A gyü­mölcs pedig különösen fontos volt számára, így aztán alma, körte, sárgabarack, dió, szelídgesz­tenye, birsalma, ribizli, de még áfonya, sőt nas­polya is megterem a kertben. A telek meglehető­sen meredeken lejt, mégsem akart kőfallal meg­erősített, merev, mértani hatású teraszokat. In­kább lankás, természet közeli táj lebegett a sze­me előtt, melyet a két kertész valósított meg úgy, hogy a kert különböző egységei szinte észrevét­lenül olvadnak egymásba. A dombról lefutó, nem túl nagy telek alsó és felső vége között majd’ Erre a kertre minden évszakban jó kinézni kilenc méter a szintkülönbség, melyet lépcsők nélkül, kényelmes kőtipegőkkel hidaltak át. A kert nagy fáit - a diót, a gesztenyét, az eperfát, a juharfákat, a fenyőket és a vadszilvát - sikerült megmenteni, egyetlenegyet sem kellett kivágni. Sziklakért csupán a ház előtt létesült, benne éve­lőkkel és frissen ültetett egynyári virágokkal. A kertre nyíló ház mögött kellemes, füves terület létesült, benne vegyesen ültetett, mindig virág­zó sövénnyel. A kert sarkában kis tó is készült. A kőlapos tipegőkkel megközelíthető alsó rész sűrű fáival és bokraival az erdőt idézi, ahol a tá­gas tisztáson a pince és a sütőhely is áll. A ház­hoz kicsike konyhakert is tartozik, benne a leg­szükségesebb növényekkel: néhány tő paradi­csommal, petrezselyemmel. A hűtőszekrény története A pálmalevéltől a frizsiderig Régi idők világa A sima vonalú, mértani formák­ra leegyszerűsített otthonok el­terjedésével szinte egy időben érdekes tendenciák figyelhetőek meg, mintegy válaszként erre a kicsit monoton világra. Ismét visszanyúlunk a régebbi idők di­vatjához - ami egyébként egyál­talán nem újdonság a lakberen­dezés történetében -, keressük a romantikus, különféle motívu­mokkal díszített tárgyakat, meg­oldásokat, amelyek egyedi hatá­súak, s valamiféle régen volt hangulatot közvetítenek felénk. Előkerülnek a fiókok mélyéről a nagymamák, dédszülők csipkéi, s a régi gobelinek, hímzések új­ra virágkorukat élik. Az egykori polgári ízlésvilág a ma élő művé­szeket is inspirálja; a régi minták megújult változatai - a jelen kö­vetelményei szerint - a korsze- rű anyagokat díszítik. _______■ A hid eg és meleg kérdése ős­idők óta foglalkoztatja az emberiséget, hiszen a hűtés és fűtés mindig az alapvető fontosságú feladatok közé számított. A hűtés megjele­nésének kezdetéről termé­szetesen csak halvány elkép­zeléseink vannak, mégis sze­rencsésnek mondhatjuk ma­gunkat, hiszen már az egész korai, kezdetleges „techni­kákról” is maradtak ránk nyomok. A Földközi-tenger vidékén kiala­kult ókori kultúrák már ismerték a hűtött gyümölcs és ital fogal­mát, sőt a jéggel való kereskedés sem volt ismeretlen előttük, ugyanakkor annak használata a luxus legmagasabb kategóriájá­nak számított. Európa határain túl, a keleti világban is alkalmaz­tak néhány hűtési praktikát. Egy ókori, kínai verseskönyvben ol­vashatók azok a sorok, amelyek egy jégverem rituális fölnyitásáról és használatáról szólnak. Évezre­des hagyományokra tekint vissza Japánban a „Jég ünnepe”, melyet június első napján tartanak. Eb­ből az alkalomból a császár kitün­tetéseket ad át, amelyhez egy da­rab jeget is mellékel. A középkori Európában már odáig fajult a dolog, hogy többen túlzásba vitték a jeges élvezete­ket. így járt Don Carlos spanyol herceg is, aki 1568-ban tüdőgyul­ladás következtében halt meg, amely feltehetően a túl sok jeges ital fogyasztásának következmé­nye volt. Tőlünk nem is olyan messze, Tirolban az elejtett vadak húsát a 16. századtól a gleccser jegébe ásva tárolták. 1790-ben egy göttingeni közgazdász profesz- szor, Johann Beckmann könyvé­ben hosszasan foglalkozik a ko­rabeli szakácsművészet legújabb remekével, a fagylalttal, amely­hez hasonló finomságot - sze­rinte - nem sikerült addig előál­lítani. A jég, bár még mindig a gazdagok kiváltsága, ebben az időben már mind gyakrabban al­kalmazott luxusáru, s egyre fon­tosabb és keresettebb cikknek számít. Az alapanyagot távoli, hi­deg tájakról, hajóval szállítják, és speciális körülmények között, jégvermekben tárolják. Amíg Európa legnagyobb jég­beszállítói a 19. század elején a norvégok voltak, addig Dél-Ame- rikát és Távol-Keletet az észak- amerikaiak látták el vele. Jellem­ző a korabeli viszonyokra, hogy amikor Londonba először érke­zett nagyobb mennyiségű jég, a helyi hatóságok nem rendelkez­tek arra alkalmazható vámszabá­lyokkal. Mire az ügyet adminiszt­rálhatták volna, addigra a 300 tonnányi áru elolvadt. Természe­tesen a tengerentúliak is igyekez­tek szert tenni az európai piacra. Valamelyik amerikai cég például úgy próbált vevőkört toborozni, hogy minden reggel tekintélyes méretű jégtáblát állított ki egy londoni kirakatba, amit a követ­kező napon egy megtévesztésig hasonló, frissre cserélt ki. A váro­si lakosság egyre kevésbé szorult élelmiszerekből „önellátásra”, a piacok terjedése és a munka pénzben való kiegyenlítése lehe­tővé tette, hogy az emberek élel­miszert vásároljanak, ugyanak­kor a háztartások számára vásá­rolt élelmiszerek frissen tartásá­hoz nélkülözhetetlenné vált a megfelelő hűtés. A hűtőszerkeze­tek tömeges előállításában forra­dalmat jelentett a vasgyártás elő­retörése, hiszen ezekben az üze­mekben állították elő a jég tárolá­sára alkalmas hűtőszekrények alapanyagát. Az első „hidegcsiná­ló gépet”, ahogy az várható volt, az Egyesült Államokban konstru­álták, a feltaláló, John Gorrie 1851-ben szabadalmaztatta mű­vét. Bútorstílus A különböző általános bú­torstílusok az egyes orszá­gokban természetesen min­dig kapnak némi „helyi színt”. így lett például a ro­kokóból Angliában — erőtel­jes keleti hatásokkal is „megszínesítve” — az önálló Chippendale stílus. A chippendale az első olyan bú­torstílus, amelyik nem egy általá­nos stílustörténeti kategóriáról (például barokk), vagy egy törté­nelmi korszakot fémjelző uralko­dóról (például XV. Lajos), hanem egy bútorkészítő mesterről kapta az elnevezését. Thomas Chippen- dale az európai rokokó buja díszí­tettségét sok keleti vonással ke­verve alkotta meg sajátos stílusú bútorait, melyeknek azóta szá- eredeti chippendale bútorok, mos utánzata is született, amit az vagy ezek utánzatai ma is bármi- is „segített”, hogy a mester egy lyen „angolos” hangulatú enteri- nagy sikerű mintakönyvben köz- őrnek igazi díszei lehetnek, readta bútorterveinek rajzait. Az __________________________1 A Í ASSELSBERGER ■ kNAUf KFT. felvételt hirdet területi menedzseri munkakör betöltésére. Működési terület: Nógrád, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye. Feladata: Építőipari és építőanyag-kereskedelmi vállalkozások műszaki támogatása a működési területen, továbbá a kereskedelmi tevékenység kiszélesítése úi partnerek bevonásával. Alkalmazási feltételek: • felsőfokú műszaki (építőipari) végzettség, • jó tárgyalókészség, • jogosítvány, • számítógépes felhasználói ismeret. A munka elvégzéséhez szükséges feltéteteket (betanítás, mobiltelefon, fax, szolgálati gépkocsi, versenyképes jövedelem) cégünk biztosítja. A jelentkezéseket írásban, fényképpel ellátva 2004. augusztus 12-ig kérjük eljuttatni a Losselsberger - Knauf Kft. titkárságára. 8202 Veszprém, Házgyári út 9., Pf. 723 A chippendale stílusú szekrény A színek hatalma Napjainkban nemcsak a lak- berendezési stílusok, de a szí­nek divatja is szédítő iram­ban változik. Az a színkom­bináció, amit tegnap még el­képzelhetetlennek találtunk, ma már foglalkoztatja fantá­ziánkat, és holnap talán a mindennapjainkba is beköl­tözik. Ahhoz, hogy a színeket biztos kézzel használjuk, fontos róluk néhány alapvető tudnivalót megismerni. A színérzék velünk született adottság, de mint sok más képes­séget, ezt is fejleszthetjük, tudato­san alakíthatjuk. A színek tanul­mányozásának egyik állandó for­rása maga a természet, ahol az évszakok változásával évről évre végigpereg szemünk előtt a teljes színskála. Nem véletlen, hogy a 19. század impresszionista festői kivonultak a természetbe, és ott festették lenyűgöző képeiket. A művészetben ők alkalmazták el­sőként azt a felismerést, misze­rint a színek és a fények egymás­sal összefüggő jelenségek, együt­tesük egészen varázslatos cso­dákra képes. Fény és szín A fény ragyogóvá teheti, de meg is ölheti a színeket, így nagyon fon­tos figyelembe venni, hogy mi­lyen fényviszonyok között hasz­nálunk egy-egy tónust. A legkelle­mesebb hatást a természetes nap­fény adja, ezt követi a halogéniz­zók fénye. A normál égők kicsit narancsossá teszik, míg a neon­lámpák ridegen kékes árnyalatot adnak a színeknek. A napszakok változásával a természetes fény­hatás is változik. Kora reggel ki­csit rózsaszínes, délfelé már erős sárga, a naplemente pedig vörö­ses tónust kölcsönöz. Anyag és szín A tárgyak textúrája a másik ténye­ző, amely élettelivé varázsolja a színt. Egészen különböző hatású a különféle matt, fényes, sima, ér­des vagy áttetsző felületekről visz- szaverődő fény. Gondoljunk pél­dául egy fekete bársonyra és a szintén fekete muszlinra, vagy a hófehér frottírra és egy fehér se­lyemre. Megtalálni a jó arányt durva és selymes, matt és fényes textúra között kulcsa lehet az iga­zán hatásos lakberendezésnek. Tér és szín Meg kell említem még a mennyi­séget és az arányokat. Fontos sze­repük van a terek formálásában, a hangsúlyok megteremtésében. Sokszor hallani, hogy a kis tere­ket, szűk folyosókat világosra kell festeni, növelve általa a térérzetet. Ez azonban egyáltalán nem tör­vényszerű, mert ha történetesen egy északi fekvésű, kisméretű szobát vörösre festünk, csökkent­jük ugyan a térérzetet, de egyben meleggé és hívogatóvá is varázsol­juk - kompenzálva a természetes fény hiányát. Igaz viszont, hogy bármely sötét árnyalat alkalmas arra, hogy optikailag csökkentse a teret, miként a fekete ruhát is azért hordjuk, hogy karcsúbbnak tűnjünk. A plafon és a padló esetében óvatosan kell bán­junk a mély szí­nekkel, mert köny- nyen összenyom­hatják a teret, fő­ként erős kont­rasztban a világos falakkal. Ha növel­ni szeretnénk a tér­érzetet, a világos­sárga, -kék, -zöld és a krémszínek a megfelelőek. Mit jelentenek a színek? VÖRÖS: izgató, drámai, nem lehet figyelmen kívül hagyni KÉK: hűvössége Inger és nyugalom ellentmondását kelti SÁRGA: a világosság természetét hordozza, derűs és lendületes ZÖLD: nyugalom és harmónia, a természet békessége FEKETE-FEHÉR: fény-árnyék, lebegés­merülés, világosság-sötétség, élet és halál Az ablak Szinte korlátlanok ma már azok a lehetőségek, amelyeket a hazai függöny-, függönytartozék-, kar­nis- és karnisvégkínálat nyújt. így a színben, stílusban, formában, anyagban egyaránt gazdag vá­lasztékból bárki megtalálhatja az ízlésének, elképzelésének megfe­lelő variációt. Az összeillő alap- és sötétítőfüggönyök, vagy a hoz­zá tartozó kiegészítők, a karnisok új ruhája és karnisvégek végtelen variáció­ja várja a lakberendezési szakem­bereket és a vásárlókat. A gazdag kínálat meglódíthatja a fantáziát, az itt ajánlott darabok segítségé­vel akár hetenként átalakítható az enteriőr, de az évszakoknak vagy a fényviszonyoknak a változásait is ki lehet fejezni általuk. Nem kell több hozzá, csak egy egészen apró kis kiegészítőcsere. ■ BEVÁSÁRLÓNAPOK Cí|P|üW| A COOP SZOLNOK RT. SZOLNOK, SZÉCHENYI, JÓLÉT, SZÖVETSÉG ABC-ÁRUHÁZAIBAN ÉS A TISZAVIDÉK ÁRUHÁZ SZUPERMARKETJÉBEN, JÚLIUS 28-AUGUSZTUS 1-IG AKCIÓS ÁRUKÍNÁLATUNK SERTÉSCOMB 1 kg . SERTÉS APRÓHÚS 1 kg TRAPPISTA SAJT 1 kg COOP TEJ dobozos MFt; CSALÁDI TÉSZTA 1 kg (több típusban) ÁRAINK A KÉSZLET EREJÉIG ÉRVÉNYESEK! CSAK A TISZAVIDÉK ÁRUHÁZ SZUPERMARKETJÉBEN: CSÜTÖRTÖKI BEVÁSÁRLÓNAP 5.000 Ft feletti vásárlásnál 5 %, 10.000 Ft feletti vásárlásnál 10 % árengedmény! Törzsvásárlóknak további 3 % engedmény.

Next

/
Thumbnails
Contents