Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-03 / 154. szám
Szolgáltatás Moziműsor — Horoszkóp — Rádió- és tévéműsor 11. oldal Konyán Jánosnak neve és rangja van a szakmában. A hazai borászat egyik meghatározó személyisége. Most mégis újrakezdett. Hittel, lelkesedéssel és egy 3000 hektoliter kapacitású pincészettel. Hozzá 25 hektár szőlő tartozik, és egy kemény döntés: csak a minőség érdekli, a mennyiség nem. Új utakon jár, új kihívásokat keres. Konyári szomjazna a rossz bor mellett Konyári János kiment a szőlőjébe és ritkítani kezdte a fürtöket.- Mit ígérnek a tőkék?- Az időjárás az idén nem fogadta kegyeibe a szőlőt. Sokat hozott, de az idő nem jó.- Akkor milyen borok lesznek?- Feljebb kellene ezt megkérdezni: csak az Úristen tudja.- De azért a borász sejti?- A célomat tudom. Mi nagyon keveset akarunk termelni, hogy jó legyen a minőség. Koncentrálódjon a fürtökben az íz és a zamatanyag.- Ez a jó bor titka?- A jó bor titka a jó szőlőben van. Az odafigyelés, a tisztaság is elengedhetetlen. A szőlőt és a bort soha nem lehet magára hagyni. A fekvés, a napfény éppen olyan fontos, mint a fajta. Ezek és az évjárat adja a minőséget.- Es melyik a jó bor?- Amelyik feltétlenül ízlik. Ilyen egyszerű. Konyári Jánosnak a szakmában jól cseng a neve. A borainak pedig híre van. Azt mondja:- Én már nem fogok soha rossz bort inni, inkább szomjan halok. Messze a Balatontól, Nyíracsádon született a homokon. Nem igazán szőlőtermő vidék az.- Van ott egy domb, amelyen nagyon jó szőlő termett, és sok ízletes gyümölcs. A falusiak egymásnak adták a csapzásokat, így cseréltek fajtákat. Kár, hogy azóta benőtte az erdő. A Balatonhoz a kertészeti egyetem után került.- Hűtő szakon végeztem, de a haverjaim befogadtak már a kertészeti egyetemen is. így tanultam borászatot. A Balatonboglári Állami Gazdaságban már borásznak tettek: Lakatos András irányította akkor a szakmai munkát. Óriási koponya volt, s a gazdaság akkor a szakma csúcsának számított. A rendszerváltás idején már főborász, és akkor váltott. Alapított egy kft.-t borforgalmazásra. Aztán tulajdonostárs lett a Szent Donátusz pincészetben Balatonlellén. A kisebbségi tulajdonos. A neve mégis márkanév. Most megint váltott. De továbbra is csak márkás borokat akar érlelni.- A fiam, aki már borászként végzett, és Udinében az egyetemen tett szert gyakorlatra, különösen szerette volna, hogy váltsunk. A saját útját akarja járni. Belevágtunk: eladtuk a részünket a Szent Donátuszban, vettünk fel hitelt, és kaptunk támogatást. A pincészet 3000 hektós, a szőlészet 25 hektár.- Nem kicsi ez?- Vannak olyan nagy bort termő vidékek Franciaországban, amelyekhez másfél hek táros szőlőbirtok tartozik.- Veszik a szőlőt?- Nem, csak a sajátunkat dolgozzuk fel. Szeretem végigkísérni a bor életútját a terméstől a palackozásig, tudni azt, hogy miből mi lesz, ezért nem veszek szőlőt. A fiam pedig azt mondja, minden borral személyes kapcsolatot akar építeni. Figyelni, követni akarja a fejlődését, élvezni a sikerét. A pincészet Balatonlellén a Kishegyen áll. Igézőén szép a táj. A Balaton nyugati medencéjét egészen a keszthelyi öbölig belátni. Szőlősorok fogják közre az épületet, s a szemhatárt az északi part hegyei zárják le. Pihentető itt a csend. A Kishegyre vezető út esőcsatorna. De aki szépet akar látni, és jó bort kóstolni, felkapaszkodik. Konyári nevét a vörösbora révén ismerték meg. Pedig ezen a tájon elsősorban illatos fehérborok teremnek.- A nagyüzemekben - egészít ki. - A völgyekbe telepítették a művelésmód miatt a táblákat. Pedig ezen a tájon is a déli lejtőkön, a domboldalakon termett már a múlt század fordulóján is a szőlő. Ott, ahol mindig tiszta és erős volt a napfény, és meleg a nyár. Azt, hogy vörösbort is termő táj ez, bizonyítja, hogy száz éve már ismerték, s termesztették itt a Merlot-t. Bemutatta akkor ez a terület, mire képes. Nekünk nincsenek nagy tábláink. Én is a napsütötte domboldalakat keresem ahol sok a fény. Ilyen hely például a Sínai-hegy. Elvadult táj volt Szőlősgyörök és Balatonboglár között. Ma cabernet sauvignon terem ott. A sínai-hegyi szőlőből érlelt bor igazi sikert KONYÁRI JÁNOS a családját, a bort, az utazást és a történelmet szereti. 1951-ben született, és 1974-ben szerzett diplomát. Két lánya és egy fia van. Dániellel alapította meg mostani pincészetét. Első Saját évjáratú borát 1990-ben termelte. Ha teheti, utazik, s ha szabadideje van, történelem- könyveket olvas. hozott. Aranyérmet kapott a vörös hazájában, Franciaországban, a bordeaux-i borversenyen.-Ez a csúcs?- Azt mondom, hogy a nagy boraink még visz- szavannak. Most kezdjük, ezután születik meg majd az, amit szeretnénk.- Álmodozik?- Nagy feladat és nagy cél nélkül nem érdemes dolgozni. Lehet kitűzni kis célokat is, de minek?- Miről ismemi meg az igazán jó bort?- Feltétlenül ízlik. Lehet vegyészkedni, analízist végezni, módosítani, de az már nem az igazi.-Mi a siker?- Aki megissza, azt mondja: ilyet régen kóstoltam. Szűkszavú, visszahúzódó ember Konyári János. Társaságban is inkább szemlélődik, s forog az agya. Véleménye mindig határozott, s ha kérdezik, el is mondja. De nem hirdeti hangosan az álláspontját.- Megérdemel ennyi törődést, odafigyelést a bor?- Csak így érdemes.- Tudja, hol áll a magyar bor a ranglétrán?- Érdemtelenül elég alacsonyan. Mindenki még az elején tart. A konkurencia pedig óriási. Nagy durranás kell ahhoz, hogy valaki kitörjön. Mindenesetre a magyar bor nem azt a helyet érdemli, ahol most áll. Mert tisztességes, jó ital.- De mindenki sokat akar termelni.- A tömegtermelés nagyon fontos: nem készíthet mindenki csúcsborokat. Azt mondom, bízni kell a magyar borban, és tenni érte.- Állják ezt a harcot a kis pincészetek?- Jó családi pincészetnek számít nyugaton is a miénk: meg lehet élni belőle. Mi nem is akarunk nagyok lenni. Azt akarjuk csupán, hogy ismerjék minden borunkat.- Kié akkor ez a pincészet?- Az ötlet a fiamé, a pénzzel viszont nagyon keményen, takarékosan kell bánni, és a fiatal gyerekek ezt még nem tanulták meg.- Nagy fába vágták a fejszét.- Tudom. Azt is, hogy az uniós csatlakozás a kicsikre nagyon nagy veszéllyel jár. Akinek nincs neve, beágyazottsága a piacon, az viharos vizeken evez: a multik legázolhatják. Azt nem tudom, hogy minket is megcéloz-e valaki, de tény, hogy van rá esélyünk. Egy lehetőségünk marad csak, az, ha többen lesznek, akik erről a borról nem akarnak lemondani az olcsóbbért. A borászat nehéz helyzetben van. A támogatás jóval kevesebb, mint amennyit az uniós csatlakozás lévén el lehetett és el kellett volna érni. Nem maradt más, mint a saját akaraterőnk. Ebben kell bízni, és tenni érte. Meggyőzni a vevőt, ha magyar bort vesz, akkor magyar munkaerőt támogat. Tudom, kemény harc lesz, de megéri. KERCZA IMRE A bor igazsága Magyarországon tavaly 3,8 millió hektoliter bor termett. Fejenként ebből átlagosan 32 litert iszunk meg, a többit el kell adni. 22 borvidéken, összesen 93 ezer hektáron termel 140 ezer cég és magánszemély. A termelők között a több százezer hektoliter bort forgalmazó nagyvállalatok mellett megtalálhatóak a kis- és középvállalatok, a családi pincék, az évente alig 10 ezer hektolitert előállító pinceszövetkezetek, és a mindössze pár hektoliterrel piacra lépő kistermelők. A regisztráltak közé minden gazdálkodó bekerül, aki legalább 500 négyzetméteren termel. Az átlagos ültetvényméret mindössze 0,3 hektár. Igen ritka az ösz- szefüggő nagybirtok. A borok háromnegyede fehér. Talán ezzel magyarázható, hogy az elmúlt évi mintegy 100 ezer hektoliternyi import 75 százalékát az Olaszországból és a Spanyolországból származó vörösborok tették ki. A Magyarországról tavaly exportált 800 ezer hektoliter a német- országi, a nagy-britanniai, a csehországi, valamint a szlovák és a lengyel piacokon talált fogyasztóra.
