Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-21 / 169. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Július 21., szerda ■■ Megszüntetnék a vasárnapi munkát Budapest Az Unió kereskedelmi szak- szervezete is támogatja a Ma­gyarország mellett hét másik EU-tagállamban a vasárnapi munka megszüntetése érdeké­ben folytatott aláírásgyűjtést A vasárnapi nyitva tartást ille­tően az új tagországokban jel­lemzően teljesen szabadon dönthetnek a boltok. Az elmúlt közel egy hónapban csaknem 10 ezer aláírást gyűjtött össze a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete a vasárnapi mun­ka megszüntetése érdekében. Mint Batka Jánosáé alelnök el­mondta, a magyar kezdeménye­zésen kívül még hét európai uni­ós országban kezdődött hasonló akció, amelyet az Unió kereske­delmi szakszervezete is támogat. A legmegnyugtatóbb megoldás az lenne, ha a vasárnapi nyitva tartás tilalmát a munka törvény- könyvébe foglalnák - vélekedett az alelnök. E cél ^onban csak hosszú távon megvalósítható. Je­lenleg reálisabb az, ha a kereske­delmi törvénybe illesztenék bele a vasárnapi munka korlátozását vagy tilalmát. A tilalom körébe tartozna például a rövidebb vasár­napi nyitva tartás, az arra jogosult üzletek helyének, illetve üzlet­típusának meghatározása. Ez csupán egy populista eszkö­zökkel folyó, szakszervezeti síkra terelt polémia - jelentette ki la­punk kérdésére Krisán László, a VOSZ kereskedelmi szekciójának elnöke, aki szerint a vasárnapi munkavégzés nem is szakszerve­zeti ügy, és csupán mikroérdeket állítanak szembe a csoportérdek­kel. Érthetetlennek tartja, hogy EU-tagként a fogyasztói szokások ellenében korlátozni kívánják a vásárlásokat. A statisztikai adato­kat idézve elmondta, hogy az éves ruházati forgalom nyolc, az élelmiszer-forgalom négy százalé­ka kel el vasárnap, s kitért arra is, hogy a határ menti településeken igen sok osztrák és cseh állam­polgár vásárol vasárnaponként. Ahol vasárnap zárva vannak az üzletek ■ Hollandia ■ Beigtatf m Franciaország** * Csak alkalmazott nem ortßczhaL VSCSLVtTA Az EU régi tagállamainak túl­nyomó többségében valamilyen mértékben korlátozzák az üzletek nyitvatartási idejét, az új tagor­szágokban viszont jellemzően tel­jesen szabadon dönthetnek a bol­tok. A legszigorúbb szabályozás Olasz-, Németországban és Ausztriában van érvényben. Nagy-Britannia és Írország vi­szont ebből a szempontból a libe­ralizmus bástyája: a hét minden napján, napi 24 órán át költhetik pénzüket a vásárlók. Német földön a szövetségi szinten érvényes zárvatartási tör­vény értelmében hétfőtől szom­batig reggel 6 óra előtt és este 20 óra után az üzleteknek zárva kell lenniük. Vasárnap szintén. ____■ Vi ta az MSZP és a PM között Zöld út a vidék- fejlesztésnek Budapest Elfogadta Magyarország Nemze­ti vidékfejlesztési programját (NVP) az EU agrárgazdasági struktúrákkal foglalkozó bizott­sága, ami azt jelenti, hogy a do­kumentumot az Európai Bizott­ság formálisan is jóvá fogja hagyni a következő hetekben. A program összesen 754 millió euró támogatást irányoz elő a vidéki térségek számára 2004-2006 között, aminek oroszlánrészét - jó 600 milliót - uniós források biztosítják. A ma­gyarral egy időben a lengyel, a szlovák és a szlovén vidékfej­lesztési programokat is elfogad­ta az uniós szakbizottság - derül ki a brüsszeli közleményekből. Az NVP hét fő elemet tartal­maz. Egyrészt támogatni kíván­ja a környezetbarát, a biodiver- zitás és a táj megőrzését segítő mezőgazdasági eljárások elterje­dését. Ezen túlmenően szerepel a listán a hátrányos helyzetű tér­ségek termelőinek fizetendő tá­mogatás, illetve az EU környe­zetvédelmi, állatjóléti és -higié­niai előírásainak való megfele­lést segítő konstrukció. Ugyan­csak ösztönzik a mezőgazdasági földterületek erdősítését, a ter­melői csoportosulások megala­kítását, továbbá (2006 után) az 55 évnél idősebb gazdálkodók nyugdíjba vonulását is. A jelen­leg félig önellátásra termelő, ám a nagyobb piaci szerepvállalás érdekében fejlesztéseket fogana­tosító kisbirtokok jövedelem­kiegészítő támogatásra számít­hatnak az NVP forrásaiból. Felszámolás alatt Székesfehérvár Nem lesz további létszámcsök­kentés a Parmalat Hungária Rt.- nél - jelentette ki az április 8. óta felszámolás alatt álló cég fel­számolóbiztosa. Somogyi Ferenc elmondta: eddig 130 dolgozót voltak kénytelenek elbocsátani, számukra valamennyi törvé­nyes járandóságot biztosították. További létszámleépítésre azon­ban nincs szükség. Készül a vál­lalkozás üzleti terve, amely sze­rint a felszámolás kezdetétől az év végéig 5 milliárd forint ár­bevételt, valamint a felszámolást megelőző három hónap 600 millió forintos veszteségének a felére csökkentését tervezi a cég. A székesfehérvári gyárban a felszámolás kezdete óta folya­matosan nő a tejtermelés: az áp- rüis eleji napi 70 ezer literes fel­dolgozást mostanra 100 ezer liter fölé sikerült növelni. Budapest Az MSZP a PM tervével szemben elérte, hogy a köz­szférában tervezett béreme­lés nagyobb hányadát a köz­ponti költségvetés fedezze. Közben a koalíciós viták a pártok szándékainak meg­felelően zajlanak. A jövő évre a közszférában ter­vezett 6,5 százalékos bruttó bér­emelésből 5 százalékot k.ell a központi költségvetési források­ból fedezni, míg 1,5 százalékot a közalkalmazotti létszámleépíté­sek révén kell végrehajtani. Ez az a megoldás, amelyet informá­cióink szerint az MSZP nyomá­sára fogadott el múlt heti ülésén a kormány. Ezt a nagyobbik kor­mánypárt vezetői a kabinet ta­nácskozását megelőző, a mi­niszterelnök és a pénzügy- miniszter jelenlétében a 2005. évi költségvetésről tartott koalí­ciós egyeztetésen érték el. A megbeszélésen Draskovics Tibor még egy olyan változatot terjesz­tett elő, amely szerint 4,5 száza­lékos inflációval számolva a reál­értéken 2 százalékos emelést tel­jes egészében létszámleépítések terhére valósították volna meg. Az MSZP szorgalmazta változás 80-100 milliárd forintos kiadást jelent. A költségvetéssel kapcsolatos további - akár koalíciós, akár a pártok és a kabinet, akár az egyes minisztériumok és a pénz­ügyi kormányzat közötti - lénye­gi vitapontok egyelőre nem is­meretesek. Jelenleg a PM szerint rendelkezésre álló keretek és a tárcák által vázolt igények köze­lítése folyik. A pártok közötti po­litikai polémia ezen a héten szü­netel. Tény: a büdzsében és adó­ügyekben felmerülő kérdések tisztázására kijelölt politikusok egy része is szabadságra ment a héten. ■ Bábolna nem pecsételhet Bábolna RL díjhátralékvita miatt nem adhat ki a Baromfi Terméktanács nevében igazolást, és a BT bélyegzőjét sem használhatja. Beszállítói emiatt több százmillió forintos állami támogatástól eshetnek el Budapest Tizenhatmillió forintnyi díjfize­tési kötelezettségnek nem tett eleget az idén a Bábolna Rt. A ta­valy negyvenmilliárd forintos forgalmú társaság elmulasztotta az intervenciós alapba történő befizetéseit, valamint tartozik a Baromfi Terméktanácsnak (BT) egyéb szolgáltatási díjjal is - ér­tesült a Világgazdaság. Földi Péter, a terméktanács titkára la­punknak elmondta: ezzel a fel­dolgozó társaság nem lesz jogo­sult az állami támogatásokhoz szükséges igazolások kiadására. Ezt egyelőre a BT fogja pótolni. Földi Péter hozzátette: a Bábolna rendelkezésére bocsátott támo­gatható vágóbaromfi-kvótájáról, illetve annak további sorsáról a terméktanács elnöksége fog a közeljövőben dönteni. Nincs lejárt tartozása Bábol­nának - közölte lapunkkal Marczali Gábor vezérigazgató. Mint elmondta, kedden kapták meg az értesítő faxot, amelyben a bélyegzőt be akarja vonni a Ba­romfi Terméktanács. Marczali Gábor azonban a bélyegző hasz­nálatának visszavonását jogsze­rűtlennek tartja, mert a BT alap­szabálya alapján sem a küldött- gyűlésnek, sem az elnökségnek nincs érvényes határozata a Bá­bolna Rt. kizárásáról vagy tagsá­gi jogviszonyának felfüggeszté­séről, amely a támogatások fo­lyósításának a feltétele. A termelők a baromfi kilo­grammjára 9,5 forintos állami támogatást kaphatnak. E támoga­tásnak az is feltétele azonban, hogy a feldolgozó kifizesse a szál­lított baromfi ellenértékét. ■ Óriás fúzió a biztonsági piacon A dániai Group 4 Falck és a brit Securicor magyarországi leányvállalatainak fúziójával a hazai biztonsági piac 30 száza­lékát uraló cég jön létre. Az anyacégeik napokban véglegesített összeolvadásával születő óriás cég világszinten komoly vetély- társa lehet az eddigi világelső svéd Securitasnak. Budapest Az ötvenmilliárd forintosra be­csült magyarországi biztonsági piac közel 30 százaléka kerül a dániai Group 4 Falck és a brit Securicor egyesülésével a két cég hazai érdekeltségeinek ellenőrzé­se alá. A legnagyobb hasznot ho­zó pénzforgalmi szolgáltatások (szállítás, feldolgozás, ATM- automaták üzemeltetése) terén pedig még meghatározóbb lesz az új vállalat, hiszen egyedül a Group 4 Falck Kft. 50 százalékkal bír ebben a szegmensben. A ma­gyar biztonsági piacon nem hoz jelentős változást a két cég össze­olvadása - közölte érdeklődé­sünkre Kecskeméti Sándor, a pi­acvezető Group 4 Falck Kft. ügy­vezető igazgatója. Alaptalannak tartja azon aggodalmakat, hogy az egyesüléssel létrejövő, magyar viszonyok között óriás cég, erejé­vel visszaélve versenytársainak alákínálva növelné piaci részese­dését. A vállalat nem tervez hirte­len, nagymértékű növekedést, és - mint hangsúlyozta - a mai árak már olyan alacsonyak, hogy értel­metlen lenne kisebbeket kínálni. A Group 4 Falck és a Securicor részvényeseinek 90 százaléka hétfőn egyezett bele az egyesülés­be - tájékoztat a Bloomberg. A korábbi tulajdonosok részvényei­ket a két társaság összeolvadásá­val létrejött Group 4 Securicor pa­pírjaira válthatják be. A londoni székhelyű Group 4 Securicor elődeinek tavalyi árbe­vétele megközelítette a hét- milliárd eurót, és az új cég már méltó vetélytársa lehet a bizton­ság és vagyonvédelem terén eddig világelsőnek számító, 2003-ban közel 6,5 milliárd eurós forgal­mat elérő svéd Securitasnak. A Group 4 Falck, a világ máso­dik legnagyobb vagyonvédelmi és biztonságtechnológiái cége és a Securicor között az év elején kez­dődtek tárgyalások az összeolva­dásról. A Group 4 Falckból az ösz- szeolvadást megelőzően kivált a sürgősségi ellátást (mentőszolgá­lat, tűzoltás) végző részleg, amely önállóan folytatja tovább tevé­kenységét Falck néven, illetve a társaság eladta a börtönprojek­tekkel foglalkozó üzletágát. A monopolhelyzetre vonatko­zó aggodalmak miatt komoly ver­senyjogi vizsgálatok előzték meg a két biztonsági cég egyesülését, amelyet végül jóváhagyott az Eu­rópai Unió. A hazai leányvállala­tok fúziójához szükség volt a ma­gyar hatóságok hozzájárulására is. Az eljárás komolyságát mutat­ja, hogy több európai országban nem járultak hozzá a két vállalat összeolvadásához. TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX IMX A A Euró/Ft A Dollár/Ft A Eu/Dollár Aj T T 11518,84 248.81 T 249,91 1 201,85 y 1,238 MIS 0.0353 pont 0,55 n 1.24 FI-0.40 cent FTSE-100 (London) 4339,40 pont (0,42%) Xetra DAX (Frankfurt) 3837,60 pont (0,65%) CAC-40 (Párizs) 3007,60 pont (0,41%) Arany (1 uncia) 400,90 USD (-1,21) Brent (1 hordó) 39,51 USD 0,56) 17 óra 45 perckor levett adatok GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő minimum maximum új előző TAKARMÁNYKUKORICA 2004. november 25 000 32 020 25 500 25 300 2004. december 25400 32000 26 000 25 800 2005. március 27400 32930 27400 27400 2005. május 28 800 43000 28700 28700 TAKARMÁNYBÚZA 2004. augusztus 20 500 32 200 21300 21100 2004. szeptember 21 000 32430 21 200 21 000 2004. december 22 000 30000 22 600 22400 2005. március 24 400 24400 24 300 24 300 2005. május 25 000 25000 24 900 24 900 BÚZA 2004. augusztus 23 600 34100 24 230 23 890 2004. szeptember 24100 35 500 24 350 24350 2004. december 26 000 36000 26 000 26000 2005. március 27 000 35 200 27 250 27 250 Forrás: Budapesti Árutőzsde INDUL A FREESOFT-JEGYZÉS Mától öt munkanapon keresztül lehet jegyezni a FreeSoft Rt. részvényeit. A cég papírja természetesen annak éri meg, aki bízik a cég jövőjében, ezért most elsősorban azt tekintjük át, hogy a kibocsátási tájékoztató alapján mire készülnek a jövőben az átlagosnál ma­gasabb kockázatú iparágban működő társaságnál - mondta Vaspál Vilmos, a cég elnöke. A lakosság harmada befektet Budapest Magyarországon stagnál a be­fektetési hajlandóság. A ma­gyar lakosság egyharmada rendelkezett pénzügyi befek­tetéssel 2004 tavaszán, éppen annyival, mint 2002-ben - összegezte felmérése eredmé­nyét a GfK Hungária. Vizsgálták három közép-európai ország (Magyarország, Csehor­szág és Lengyelország), valamint tizenegy nyugat-európai ország átlagát, és az USA állampolgárai­nak lakossági megtakarítási és be­fektetési szokásait is. Magyarországon a korábbihoz képest a befektetők öt százaléka életbiztosítással, négy százaléka szokat kaptak. Első helyen (17 százalék) legtöbben a bankbetétet említették. További sorrend: egyéb befektetések 10, kötvény 7, részvény és életbiztosítás 5-5 szá­zalék. A megkérdezettek 56 száza­léka egyik befektetési formát sem preferálná különösen. A sorrend a cseheknél ugyanez, viszont Len­gyelországban az egyéb befekteté­sek vezetnek a részvény és a köt­vény előtt. Nyugat-Európában nagyjából hasonló a kép, a USA- ban viszont a részvényalapú be­fektetések vitték el a pálmát. A kérdezőbiztosok arra is ke­resték a választ, hogy 2002-höz vi­szonyítva, ebben az évben több vagy kevesebb megtakarításra számítanak a válaszadók. A sok­kal vagy valamivel kevesebbet vá­NIIRE SZÁMÍT AZ ELKÖVETKEZŐ TIZENKÉT HÓNAPBAN, TÖBBET VAGY KEVESEBBET TAKARÍT MEG, MINT A MEGELŐZŐ 12 HÓNAPBAN? _________________(A válaszadók százalékában)_________________ Or szág Sokkal vagy valamivel kevesebbet Ugyanannyit Valamivel vagy sokkal többet 2002 2004 2002 2004 2002 2004 Magyarország 18 39 65 55 17 6 Csehország 36 64 53 30 11 6 Lengyelország 34 56 49 38 7 6 3 középeurópai ország átlaga 31 54 57 40 12 6 Ausztria 19 26 60 63 21 11 Portugália 52 56 27 34 21 10 11 nyugat-európai ország átlaga 23 36 50 48 27 16 USA 25 18 37 37 38 45 Forrás: GfK Piackutató Intézet pedig rövid távú bankbetéttel nö­velte befektetéseit. Érzékelhető negatív trend csak a közép- és hosszú távú bankbetéteknél ta­pasztalható, mert a válaszadók három százaléka csökkentette azokat. Különösen érdekes adat, hogy Magyarország lakosságának há­rom százaléka rendelkezik hét­millió forintos, vagy annál na­gyobb megtakarítással. Arra a kér­désre, ki mibe fektetné, ha ma hét­millió forintja volna, érdekes vála­rók aránya Magyarországon 18-ról 39-re, a három közép-európai or­szágban 31-ről 54-re, a tizenegy nyugat-európai országban 23-ról 36-ra növekedett, az USA-ban 25- ről 18-ra csökkent. Valamivel vagy sokkal többet várók százaléka két év visszatekintésében Magyar- országon 17-ről 6-ra, a három kö­zép-európai országban 12-ről 6- ra, a nyugat-európai országokban 27-ről 16-ra csökkent, ugyanakkor az USA-ban ez a szám 38-ról 45-re növekedett. koós tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents