Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-20 / 168. szám

4. OLDAL 2004. Július 20., kedd KÖR N Y E Z E T V É D E L E M Nem lehet csali a kérész Tisza mente A kérészek illegális befogá­sát ellenőrizték nemrégiben önkéntes természetvédők és több hatóság szakemberei a Tisza megyei szakaszán. Közös területbejárást tartottak a megyei természetvédők és a Ti­szai Vízi Rendészet, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park mun­katársai. A kérészrajzás idején a Tisza Martfű és Tiszakécske kö­zötti szakaszán végzett ellenőrzé­sek elsődleges célja az volt, hogy a szakemberek megakadályoz­zák a kérészek illegális befogását. Ezúttal azonban mindössze egyetlen helyen bukkantak ko­molyabb természetkárosítás nyo­maira. Egy bokor alatt találtak két szatyorban nagy egyedszámú ké­részt elrejtve, ám a tettesek már nem tartózkodtak a helyszínen. A védett állatokat szabadon en­gedték. Egy másik partszakaszon pedig tiszavirággal horgászókat vontak felelősségre. A tiszavirág valamennyi megjelenési formá­jában és hároméves fejlődésének minden szakaszában kétezer fo­rintos eszmei értéket képvisel. Ezt már az esetek elbírálásakor is mérlegelni kell. így fordulhat elő, hogy néhányan megússzák öt­tízezer forintos helyszíni bírság­gal, míg mások ellen természet- károsítás miatt államigazgatási eljárás indul. Mivel az utóbbi esetben a kiró­ható pénzbünte­tésnek nincsen fel­ső határa, az érin­tettek ilyenkor már több százezer fo­rintos „dorgálásra” is számíthatnak, amelyet a vízkeze­lő az engedély be­vonásával súlyos­bíthat. Ám a leg­rosszabbul azok járhatnak, akiknek az ügye bíróság elé kerül. Amen­nyiben ugyanis az eset bűncse­lekménynek minősül, az elköve­tő akár öt évig terjedő elzárással is sújtható. A jogszabály hatály­ba lépését követően éveken át számos feljelentés érkezett a ké­részlárvával horgászok, illetve a kapós csalétket gyűjtögető pecá- sok ellen. Tavaly már-már a ke- zelhetetlenségig fajult a termé­szetkárosítás, ám úgy tűnik, idén ebből a szempontból valame­lyest javult a morál. BUGÁNY A vonatkozó jogszabályok pontosan fogalmaz­nak: aki engedély nélkül védett állatot, illetve növényt birtokol, annak pusztulását okozza, vagy élőhelyét tönkreteszi, bűncselekményt követ el. Természetkárosítók tehát azok a hor­gászok is, akik csaliként gyűjtik és használják a kérész lárváját, netán magát a repülő rovart. Hiszen egy maréknyi lárva kitermelése közben is milliós károkat okozhatnak a telepek felásá­sával és összetaposásával. A korszerű hulladékgazdálkodásért A Tisza-tavi Hulladékgazdálkodási Rendszer elnevezésű ISPA-program gesztortelepülésén, Tiszafüreden írták alá a régió eddigi legnagyobb környezet- barát beruházásának támogatási, építé­si, illetve PR-szerződését július 16-án. Tiszafüred A Tisza-tavi regionális hulladékgazdálkodá­si ISPA-beruházás szerződéseit Pintér Erika, Tiszafüred polgármestere a nyertes pályáza­tok képviselői - építési tender: Vegyépszer Rt.-Keviép Kft. konzorciuma, PR-pályázat győztese: Noguchi Communications -, vala­mint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz­térium fejlesztési igazgatósága vezetője, dr. Donáth Béla írták alá. Az építési szerződésben foglalt feladatok szerint a július hónapban induló, 13 millió 372 ezer 800 eurós beruházás részeként a Vegyépszer Rt.-nek tizenhét hónapon belül új regionális hulladékkezelő rendszer léte­sítését és beüzemelését kell megoldania Ti­szafüreden, míg Mezőkövesden új átrakóál­lomás létesítése és üzembe helyezése a fel­adat. A tiszafüredi létesítmény a következő Az aláíráson részt vevő felek Pintér Erika polgármester köszöntőjét hallgatják Beruházási elem megnevezése Becsült költség (EUR) Technikai segítségnyújtás 79 800 Mérnöki feladatok ellátása 400 000 PR-tevékenység 163 000 Építési munkálatok, új fejlesztés 3 774 000 Előkészítő gépek, szállító eszközök, felszerelések (beszerzés) 3 228 000 Rekultivációs felmérés és tervezés 195 000 Rekultivációs részmunkálatok 300 200 Összesen: 8 140 000 Rekultivációs építési munkálatok 5 223 800 Mindösszesen: 13 372 800 paraméterekkel fog rendelkezni: 550 ezer köbméter hulladék befogadására alkalmas lerakó, csapadék- és csurgalékvíz-kezelő rendszerrel, évi 5700 tonnás kapacitású komposztálóüzem, valamint évi 2750 ton­nás kapacitású válogatócsarnok. A PR-pályázat nyer­tesének feladata, hogy a négy Tisza-ta­vi megye — Jász- Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén - 42 telepü­lésének 112 ezer ál­landó és 11 500 sze­zonális lakosát érintő beruházással kap­csolatosan tájékoz­tassa a lakosságot, az önkormányzatokat, valamint népszerűsítse a szelektív hulla­dékgyűjtést, s kialakítsa a környezetbarát szemléletet. A beruházással kapcsolatosan, tekintettel a több mint ötéves történet elég viharos mozzanataira, fontos leszögezni: az épülő hulladéklerakó nem veszélyeshul- ladék-tároló, s maga a kezelés is teljesen környezetbarát, valamint az is, hogy az új, modern technológia bevezetése magában foglalja a már meglévő harminchárom hul­ladéklerakó rekultivációját is. Ezen rekulti­váció kezdetének tervezett időpontja 2006 első negyedéve, ugyanis az új regionális hulladékgazdálkodási rendszer üzembe he­lyezését követően a jelenleg üzemelő lera­kók bezárnak, ami feltétele területük előírás szerinti rendezésének. PERCZE MIKLÓS Fészekmentés a határban A fiókák zavartalanul fejlődhettek a körbekerített fészekben Kenderes A Hortobágyi Nemzeti Park kéré­sére a túrkevei Nimfea Termé­szetvédelmi Egyesület munkatár­sa lakossági bejelentés alapján Kenderes határában járt a közel­múltban, mert egy árpatáblában ötfiókás hamvasrétihéja-fészket találtak. A hamvas rétihéja (Cir­cus pygargus) fokozottan védett ragadozó madarunk, elsősorban a magas füvű pusztai élőhelye­ken fészkel, a talajon. A faj gyak­ran fészkel gabonatáblákban, így az aratás komoly veszélyt jelent a fészekaljak számára. Miután félő volt, hogy az aratás megkezdése után ezzel a fészekkel megtörtén­het a baj, védőzónát jelöltek ki a fészek körül. A védőzónát az ara­tás során körbevágták, így a fió­kák háborítatlanul nevelkedhet­tek tovább a fészekben. A véde­lem hatékonyabbá tétele érdeké­ben nádszövetből védőkerítést építettek a fészek körül. A fiókák időközben szépen fejlődtek, és hamarosan kirepülnek — tudtuk meg Monoki Ákostól, a Nimfea munkatársától. A hamvas rétihé­ja igen hasznos ragadozó mada­runk, hiszen jórészt mezőgazda- sági kártevőkkel, rágcsálókkal és nagyobb termetű ízeltlábúakkal táplálkozik. TÓTH ANDRÁS Önkormányzati feladatok A környezetvédelem tekinteté­ben az önkormányzatok számá­ra új feladatnak számít a helyi hulladékgazdálkodási tervek ké­szítése, valamint a légszennye­zettség szempontjából ökológia­ilag sérülékeny területek kijelölé­sével kapcsolatos tennivalók el­végzése; a helyhatóságoknak au­gusztus 7-ig kell elkészíteniük a hulladékgazdálkodási terveket. A kohéziós alapból 2004-2006 között 428 millió euró áll rendel­kezésre hulladékgazdálkodási projektek finanszírozására, to­vábbá 132 millió euró még az át­húzódó ISPA-programok megva­lósítására vehető igénybe. A Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Cél- előirányzat a Vásárhelyi-tervvel kapcsolatos projektekre idén 400 millió forintot, a természetvéde­lemmel kapcsolatos programok­ra 200 millió forintot tartalmaz. ______________________________(MTI) Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készül. Szerkeszti: Baranyi György baranyig@axels.hu Hangos szennyezőnk, a zaj Megyei információ A zajterhelés az iparosodás, a motorizáció-urbanizáció elterjedésével rohamosan növekedett. A speciális szennyező ellen azonban idővel hathatós technológiai lépéseket is tettek, amelyek­kel a lakosságra, a környe­zetre nehezedő terhelés csökkenthető. A Közép-Tisza Vidéki Környezet- védelmi Felügyelőség által készí­tett környezetállapot-értékelésből kiderül, hogy a nagy ipari zajkibo­csátók száma és környezetszeny- nyezése az üzemek, gyárak priva­tizációja, szétdarabolása eredmé­nyeként folyamatosan csökken. Az ipari termelésben a nagy válla­latok összeomlását, részekre sza­kadását követően megjelent egy sor kisméretű, új tevékenységi kö­rökkel induló, fogyasztói igények­hez igazodó ipari vállalkozás. A korszerűbb nagyobb gyárak külföldi tőkével megerősödve áll­ják a piaci versenyt. így például a Samsung jászfényszarui, az Elec­trolux jászberényi gyára, a mart­fűi növényolaj-, a szolnoki papír­gyár. Szolnokon egyetlen olyan gyár található, amelynek működé­si zaja a telekhatártól számított 200 méternél messzebb is hallha­tó, és jelentős területet sugároz be, ez pedig a cukorgyár. Esetében azonban műszaki zajvédelem alig lehetséges. Tavaly zajgátló védő­terület kijelölé­sének eljárását kezdeményez­te a gyár, s az eljárás jelenleg még folyamat­ban van. To­vábbi ipari zaj­forrás a Neu­siedler Papír­gyár Rt., amely létén 2002-ben 58, 2003-ban 60 esetben került sor zajkibocsátási határérték megállapítására. A la­kossági panaszbejelentés kap­csán zajméréssel ellenőrzött üze­mek jó részénél, körülbelül 70- 80 százalékánál tapasztalható a megengedettnél nagyobb zajki­bocsátás. A zajt olyan környezetszennyezésnek tekintjük, amely különböző emberi tevékenység mellékter­méke, energia természetű hulladék, amely egyéb szennyeződésektől eltérően nagyságrendekkel kevesebb ideig érzékelhető a környezetben. A zaj által okozott károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehéz összefüggést megállapítani a károsodás és a zaj között. több zajcsökkentési beruházást hajtott végre, a BV Magyarország Kft., amely a 2003. évi bírságolást követően szintén végrehajtotta a zajcsökkentést, és az idei januári mérés szerint a környezet zajter­helése határérték alattinak bizo­nyult, a TVM Rt. pedig kizárólag a foszfátüzem szakaszos műkö­déséből eredően határértéket meghaladó zajkibocsátó. A felügyelőség működési terü­Az elmúlt években — különö­sen Szolnok belvárosában - megnövekedtek az új üzletházak, bankok, irodaházak létesítésével, felújításával összefüggő bontási és építési munkálatok, egyéb tele­püléseken a kútfúrással kapcsola­tos panaszok. A kivitelezők zöme nem veszi figyelembe a lakókör- nyzet érdekeit, a vonatkozó zaj elleni védelem szabályait. ___________________________ibgy) Ta pasztalatcserén a biogazdánál Berekfürdő A szandaszőlősi Bereczki Máté Gazdakör többek között arról is nevezetes, hogy nem­csak tanfolyamokat, tovább­képzéseket, bemutatókat szervez a tagjainak és az ér­deklődőknek, de az itteni gazdák időnként ellátogat­nak a megye, az ország, sőt a szomszédos országok külön­böző településeire is. Általá­ban olyan helyekre, ahol a szőlő- és gyümölcskultúra, az állattenyésztés vagy a nö­vényvédelem valami miatt ér­dekes, minőségileg átlag fe­letti, netalántán már minden­ben megfelel az európai uni­ós normáknak is. Ez alkalommal a gazdakör tagjai közül harmincketten Berekfürdő­be látogattak el Hubai Imre őster­melőhöz, a Hubai és Társai Kft. ügyvezetőjéhez, az ismert biogaz­dához, aki nemcsak 297 hektár sa­ját területén gazdálkodik, de az ot­tani, üllőparti gazdaszövetkezet elnöke is, ami további harminc gazdát és 4247 hektárt jelent. Ter­mészetesen ezen a területen is bio­gazdálkodást folytatnak. Az 57 éves, eredetileg kunhe- gyesi születésű, berekfürdői, négydiplomás mezőgazdasági szakember a gazdakör tagjainak röviden bemutatta tevékenységü­ket, majd a vendégek megtekin­tették a különböző telepeket, üvegházakat. Hubai úr hét éve biogazda, és az állattenyésztés­ben az őshonos magyar fajtákat kedveli, tartja, tenyészti. Mert mint magyar ember, fontosnak tartja a hagyományok folytatását, a gyökerek ápolását. Ráadásul a betegségekkel szemben ezek el­lenállóbbak. így az őshonos ma­gyar szürkemarhából tizenötöt tart, a mangalicaállomány két­száz, a rackabirka és a fésűs me- rinó százhetven, a kecskék száz felettiek. Természetesen nem hi­ányzik a magyartarka gulya sem, itt nyolcvan állat kéri a porciót. A tartás az állat fajtájához, szük­ségleteihez igazodik, minden egyes jószágnak megvan az élet­teréhez szükséges területe. Az állattenyésztésen kívül a másik fontos „lábuk” a növény- termesztés. Nemcsak termelő-, de vetőmag-előállító cég is az övék. Huszonnégy féle növényt termesztenek összesen, olyano­kat, amelyek közel állnak az al­földi tájhoz, a táj jellegéhez. A ta­laj utánpótlását kivétel nélkül szerves trágyával pótolják, bár ami a permetezést illeti, azt is megtudtuk, hogy az országban forgalmaznak 147 fajta olyan nö­vényvédő szert, amely a termé­szetben is előfordul, mivel termé­szetes alapanyagokat tartalmaz. A biogazdálkodás alapja a vetés­forgó, általában előtte négy évig lucernát termelnek, mert ez a nö­vény kiöli a gyomokat. Termé­szetesen a termésátlagok valami­vel alatta maradnak annál, ame­lyeket műtrágyák alkalmazásával érnek el, így a búza az idén hek­táronként négy tonna körül fizet. A termékeik, a búza, az árpa, a kukorica, a köles nemcsak itthon keresettek, de szállítanak belőlük Svájcba, Bajorországba, Ausztri­ába, Németországba is. A harmadik „lábuk” a kertészet, hiszen ehhez is rendelkeznek megfelelő szakemberekkel. Két hektár fóliát építettek, amelyek­ben hétfajta virágzöldet állítanak elő, és szállítanak a megrendelők­nek. Hogy ezt a temérdek munkát, feladatot hány ember végzi? A kft.- ben negyvenkét főt foglalkoztat­nak, a gazdaszövetkezetben to­vábbi négyet. Mindehhez hozzá­tartozik, hogy ez a minőségi gaz­dálkodás állandó készenlétet, piac­figyelést kíván. Ezért itt az unalom nem jellemző. Hubai gazda csúcs­nyaralása is négy, maximum öt napot jelent. Ezt követően zápo­roztak a kérdések. Mennyi a ha­szon a termelésen: egy átlagos év­ben tizenöt százalék. Hány forin­tért veszik át a mangalicát meg a szürkemarhát: az előbbit 320-ért, az utóbbi kilóját 600-ért. Mivel trágyázzák a földet: négy-öt éven­ként csak szerves trágyával. Szó volt még bioétterem, -húsbolt lé­tesítéséről, és Hubai Imre több­ször hangsúlyozta: az a fontos, le­gyen végre becsülete a magyar vi­déknek, az ottani értékeknek. An­nak, hogy egészségre káros vegy­szert, tartósítószert évek óta nem használnak sem az állattenyész­tésben, sem a növénytermesztés­ben. A látogatás egyetlen vesztese az a kétéves biobirka volt, ame­lyet a vendégek éhének elverésére vágatott a gazda, és Márkus Jani jóvoltából olyan csodálatosra si­keredett, akár ez a látnivalóban bővelkedő tapasztalatcsere. D. SZABÓ MIKLÓS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents