Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-19 / 167. szám

6. OLDAL TÜKÖR MEGYEI 2004. JÚLIUS 19., HÉTFŐ Az Unió a kisbirtokokat támogatja Brüsszelben július 20-án dön­tenek a magyar Nemzeti Vi­dékfejlesztési Tervről. A terv már az Európai Unió tavalyi luxemburgi döntésével fel­gyorsított agrárreform kerete­ibe illeszkedik, s ezzel nyerő helyzetbe kerülhetnek a kis­gazdaságok — állítja dr. Án­gyán József professzor, a gö­döllői Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatója.- Évente akár 150 ezer forintot is kaphat egy tanyasi gazda, csak azért, mert tanyán gazdálkodik, s öt hektár földje van, de egy ilyen birtok összes támogatása akár fél­millióra is felmehet - szögezte le a professzor. Az Európai Unió me­zőgazdasági politikáját ugyanis ma már Közös Agrár- és Vidékfej­lesztési Politikának (KAVP) hív­ják, s ezen belül a mezőgazdasági támogatások több mint 50 száza­lékát vidékfejlesztési és agrár-kör­nyezetgazdálkodási célokra költik majd (KAVP II. pillér), a hagyomá­nyos, úgynevezett földalapú ter­melési támogatások (KAVP I. pil­lér) fokozatosan visszaszorulnak. Ráadásul az EU a vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási támo­gatások keretében 80 százalékos társfinanszírozást biztosít, szem­ben a hagyományos termelési tá­mogatások Magyarországnak jut­tatott 25 százalékával, ami legfel­jebb 30 százalékos állami önrész­szel egészíthető ki. Szívesen látott vendégek Tiszafüred A Zrínyi Hona Általános Is­kola tavaly év végi magyar nyelvű könyvgyűjtési akció­ját követően egyre tartalma­sabbá válik a szinte száz szá­zalékosan magyar ajkú kis bánáti román falu, Majlátfal- va és Tiszafüred együttmű­ködése. Több cserelátogatást követően az alig több mint ezer lelket számláló falu is­kolájának tizenhét gyereke üdült a Tisza-tavi városban. A gyerekek, három felnőtt kísérő­vel, füredi családok vendégszere­tetét élvezték, s a szíveslátás ré­szeként megismerkedhettek a vá­ros nevezetességeivel, de élmé­— A mezőgazdaságból élő em­berek fogyatkozása nem indokolt - hangsúlyozta dr. Ángyán Jó­zsef. - Nem igaz, hogy az uniós csatlakozás nyomán több száz­ezer gazdának fel kell hagynia te­vékenységével, mert az Unió 1992 óta egyre erősödő, a tavalyi luxemburgi döntéssel pedig fel­gyorsított új vidék- és agrárfej­lesztési koncepciója éppen a fa­lun, földből élő embereknek kí- ván a talpon maradáshoz euróval teli segítő kezet nyújtani.- Nem szabad tehát eladni a földet?- Nem szabad bedőlni a vész- harangkongatásnak. Az EU-val kapcsolatos megfelelő tájékozó­dás nélkül gazdák tömegei ítél­hették, vagy ítélhetik kilátásta­lannak helyzetüket, s könnyen túladva földjeiken, felhagyhat­nak a gazdálkodással. Hivatalos adatok szerint 2000-ben még 960 ezer, ma viszont már csak 766 ezer magyar gazdálkodási egysé­get tarthatunk számon, s ezen belül eddig 350 ezer családi gaz­da regisztráltatta magát. Viszont az EU teljesen új alapokra helye­zett támogatási koncepciója igencsak kedvező lehet a magyar gazdatársadalomnak.-Mi az új koncepció lényegei — A mezőgazdaság nem önma­gáért van, hanem a vidékfejlesz­tés gerince. Eddig elsősorban a termelés mennyisége után lehe­tett pénzhez jutni, így a rosszabb adottságú területek gazdái alig ré­szesültek a forrásokból. A földön­futóvá váló családok dél-amerika- nizálódó tömegei a városokba menekülve a helyi szociális és foglalkoztatási feszültségeket nö­velik, újabb terheket rakva az adott kormányok vállára. Ezek­nek a káros folyamatoknak kíván gátat vetni az EU új támogatási rendszere, amely a vidék fejlesz­tését tekinti a legfontosabb fel­adatának. Az úgynevezett fenn­tartható gazdaságot igyekszik preferálni, amelyben a falu népe a környezet megóvásával és a mi­nőségi élelmiszertermeléssel helyben megtalálja családja szá­mára az elfogadható színvonalú megélhetést. Ezáltal az egyes ré­giók közötti fejlettségi különbsé­geket is mérsékli az Unió. A ton­nák támogatásáról tehát áttértek a gazdálkodási rendszerek támo­gatására, mégpedig az úgyneve­zett ökoszociális, vagy vidékfej­lesztési típusú agrártámogatásra. Ennek az igénybevételével Auszt­ria már megduplázta a parasztok jövedelmét, miközben a ter­ményárak csökkentek. Hamis te­hát az az állítás, hogy az EU-n be­lül a nagyüzemeké a jövő, a csa­ládi gazdálkodás nem életképes.- Mekkora gazdaságok vehetik igénybe ezeket a támogatásokat?- Az Unión belül az átlagos üzemméret 19 hektár, s az 50 hektáron felüli birtokok alig érik el a 8 százalékot. A vidékfejlesz­tési jellegű agrártámogatások a tí­pustól függően már 0,5-1 hektá­ros birtokok esetén is igénybe ve­hetők, s nem igényelnek a gaz­dáktól önrészt.- Milyen jogcímen vehetők igénybe a támogatások, s mennyi pénzt kaphat egy-egy gazda?- A különféle támogatások igénybevételével hektáronként 70 ezertől 200 ezer forintig terjedő EU-s pénzt kaphat egy-egy csalá­di vállalkozás. Az idén 45 milliárd forint értékű euróra pályázatnak a gazdaságok, 2006-ig pedig 150 milliárd forint áll rendelkezésre. A rossz talajú földek után például 10-20 ezer forint kompenzáció vehető fel hektáronként. Terme­lői csoport alakításához az első két évben 25-25 millió forint ve­hető igénybe önrész hozzáadása nélkül, és az ötéves teljes támoga­tás összege 80 millió forint lehet. Ha csatlakoznak az agrár-környe­zetgazdálkodási rendszerek vala­melyikéhez, például a gyepre ala­pozott állattartáshoz, a biogaz­dálkodáshoz, őshonos állatok tar­tásához, tó- vagy nádgazdálkodá­si rendszerekhez, és vállalják azok előírásainak betartását, évente és hektáronként 10-160 ezer forinthoz juthatnak. ■ nyeik tárházát játszóház, közös Nem is beszélve arról a budajpesti főváros nevezetességeinek megis- sütés-főzés, egri, szilvásváradi ki- programról, amely Vadai Agnes mérésével, közös ebéddel ajándé- rándulás, Tisza-tavihajóút, s csa- térségi országgyűlési képviselő jó- kozta meg a hét végén hazatérő ládi programok is színesítették, voltából parlamenti látogatással, a majlátfalvaiakat. _____________pm Va dász tantárgyból jelesek Pálinkás Tibor az országos, Huszák Zoltán pedig a megyei vadászverseny győztese volt az eímúlt évben. Nem csupán szenvedélyük, hanem tanulmá­nyaik is össze­hozták őket, hi­szen évfolyam- társak a Debre­ceni Egyetem vadgaz damérnö- ki szakán. A közelmúltban zajló hivatásos va­dászok megyei versenyén Pálin­kás Tibor, tavalyi bajnok volt á ven­dég. Ő a szentend­rei erdészetnél ke­rületvezető erdész, természetesen hi­vatásos vadász. Ti­bort egyetemi év­folyamtársa, az el­múlt év megyei teáját vizslatják bajnoka, a túrke- vei Huszák Zoltán hívta le a szol­noki megmérettetésre. A trófeabí­rálat előtt kettejükkel beszélget­tünk hivatásukról és a versenyről.- Szentendrétől tíz kilométer­re, egy erdőben élek a feleségem­mel és két lányommal - meséli hovatartozását Tibor. - A ne­jem, csakúgy, mint jómagam, va­dászcsaládban nőtt fel, neki te­hát nem mártíromság, hogy vala­melyest elvonultunk a civilizáci­ótól. A gyerekek pedig beleszoktak az egészségesen tiszta környe­zetbe, és rendkívül jól érzik ma­gukat. Egyébként nem vagyunk egyedül, ugyanis a házunk olyan helyen fekszik, hogy az arra já­rók lépten-nyomon belebotla­nak, így aztán nagyon sok ven­dégünk akad. Gyermekkorom óta vadász szerettem volna len­ni, amióta a betűket ismerem, bújom a szakkönyveket. Talán ezért is sikerülhetett olyan jól a tavalyi versenyen az elméleti teszteredményem, meg persze az egyetemi tanulmányaim is se­gítségemre voltak — állítja a 34 esztendős fiatalember. Huszák Zoltán (balról) és Pálinkás Tibor egy szarvasbika tró­FOTÓi CSABAI ISTVÁN- 2003-ban csak a 13. lettem az országos vadászversenyen, mert a két első gyakorlati részt, a lövé­szetet csúfosan elrontottam - mondja Zoltán. A megyei viada­lon ezzel nem volt baj, de a nagy­döntőben nagyot hibáztam. Ki­csit bosszant, de tudom, mit ron­tottam el, így azt is tudom, hol kell javítanom. Nem csupán ez a mérce számomra, hogy milyen vadász vagyok - vallja magáról Huszák úr. A hivatásos vadászok versenye egyébként önkéntes, nem kötele­ző. Az elméleti vizsga száz kér­déses tesztfeladatból áll, majd különböző gyakorlati próbákat kell kiállniuk a résztvevőknek. Úgymint: növények, madár­hangok, vadászkürtjelek, állati koponyák, csontdarabok, sző­rök, madártojások felismerése. A július 14-én megrendezett va­dászversenyen a vendégként megjelenő Pálinkás Tibor ered­ményét természetesen nem je­gyezték, míg Huszák Zoltán a második helyet érte el a megyé­ből. MÉSZÁROS GÉZA A Praktiker Európa egyik legnagyobb barkácsáruház-lánca, amely rekordsebességgel terjeszkedik Magyarországon is. Még sikeresebb működésünkhöz keresünk év végén nyílé szolnoki áruházunkba PÉNZTÁROS, ÁRUÁTVEVŐ munkatársakat, valamint ELADÓKAT fa-épltőolom-, kort-, oloktro-, hidogcsarnok-, szorszám-, dokor-tapéta-fosták-, esompo-szanltor osztályainkra. Ideális esetben Ön a fenti területek egyikén a kereskedelemben tevékeny­kedik, ám örömmel vesszük pályakezdők és olyan szakemberek jefentke- zését is, akik hasonló szakterületen dolgoznak, de kedvük van részt ven­ni az értékesítésben. Ha örömét leli a tanácsadásban és az értékesítésben, szívesen foglalko­zik emberekkel, valamint szeretne egy lendületes, fiatal csapat ambició­zus tagja lenni, akkor fényképpel és kézzel írott kísérőlevéllel ellátott önéletrajzát a megpályázott állás és a város megjelölésével a következő címre küldje: Praktiker Kft., Személyzeti osztály, Ma hirdetési ügyekben Szudi Valéria segítségét kérheti 7.30-17 éráig az 56/516-725-ös telefonszámon. Telefonos apróhirdetések felvétele: 56/516-716 SPRANZ SÉRVKÓTOK ES HASKÖTŐK (FÜRDŐ KIVITEL IS) EGYEDI MÉRETVÉTEL, tanácsadás, beállítás az alábbi helyen ás Időpontban! TÖKÉLETES VÉDELEM! Információ (levélcím): Spranz Kft 2097 Pilisborosjenő, Fő út 3. Telefax: 06-26-336-322,336-122 MÉRETRE RENDELHETŐ: 2004. JÚLIUS 22.. CSÜTÖRTÖK SZOLNOK. 14.00-15.00 ti. Korona Patika Dózsa Gy. út 26. 2004. JÚLIUS 23., PÉNTEK JÁSZBERÉNY, 13.00-14.00 h. Szentháromság Patika, Lehel vezér tér 14. Megújul a Szigligeti színpada ...és már fel is csiszolták FOTÓ: MÉSZÁROS, CSABAI Gondosan válogatott borovi fenyő deszkák­ból új burkolatot kap a színpad, így a követ­kező évadban már egész biztosan nem fogja recsegéssel-ropogással zavarni az előadáso­kat. Ugyancsak megújulnak a vizesblokkok, mind a nézőtériek, mind az öltözőbeliek. Ennyire futja a most kapott 30 millió forint. A további munkálatokra azonban még várni kell, mint ahogy a színpadtechnika korszerű­sítésére is. Az 1990-ban modernnek számító hangosí­tás, világítás, s egyéb gépészeti megoldások bizony mára elavulttá váltak, ezek felújításá­hoz azonban ennél jóval több pénzre lenne szükség. SZILVÁSI ZSUZSA Szolnok Első látásra igazi ékszerdoboznak tűnik a Szigligeti Színház épülete. Közelebb­ről szemügyre véve azonban kiderül, hogy az 1990-ben felújított színház felett bizony eljárt az idő. A tető itt-ott beázik, a vizesblokkok felújítás­ra szorulnak, csakúgy, mint a nézőtéri sző­nyeg, no meg a sokat használt széksorok. En­nél jobban csak a színészek koptatták el a vi­lágot jelentő deszkákat - vagy inkább a dísz­letek az állandóan változó helyű rögzítések­kel? A tulajdonos városi önkormányzatnak kö­szönhetően azonban a nyári szünetet a felújí­tásra használhatják fel a Szigligeti Színház­ban. Az új burkolatot már letették...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents