Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-16 / 165. szám

mmm 7. OLDAL AHOL ÉLÜNK JÁSZBOLDOGHÁZA AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Civilek egymásért A településen összesen kilenc civil szervezet tevékenyke­dik, s az élet legkülönbözőbb területein nyújtanak segítsé­get tagságuknak. Legnagyobb feladatuk azonban, hogy ösz- szetartó közösségeket teremt­senek a faluban. Jászboldogháza egyik legjelentő­sebb civil tömörülése a nyugdíja­sok egyesülete, vagyis teljes ne­vén Ezüst Kor Nyugdí­jasok és Magányosok Egyesülete. Közel negyven éven keresz­tül klubként működött a közösség, s a múlt év­ben tértek át az egyesü­leti formára - tudtuk meg Orczy lmréné tit­kártól. Az egyesületnek összesen 52 tagja van, s mindig várják maguk közé azokat, akik szeretnék megtapasztalni, hogy milyen is egy összetartó, egymá­sért tenni akaró közösség tagjá­nak lenni. Szerencsére jó együtt­működést tudtak kialakítani a fa­lu más civil tömörüléseivel, segí­tik a helyi rendezvények lebo­nyolítását, tesznek annak sike­rességéért. A nyugdíjasok egye­sülete jelenti az összekötő kap­csot a helyiek és a Boldogházáról elszármazottak budaörsi szék­hellyel^ működő szervezete kö­zött. Évente legalább egyszer vendégül látják az elszármazotta­kat. A közösségi rendezvényeken, a kerek évfordulók ünneplésén az egyesület saját zenekara gondos­kodik a jó hangulatról, de számos kirándulást szerveznek. Évente egy hosszú hétvégét közös üdüléssel töltetlek a bo­gácsi fürdőben. Már most megkezdték az öt­letek összegyűjtését a helyben, várhatóan két év múlva sorra kerülő Világtalálkozójára. A programok, elképzelések egyez­tetése nagy feladatot ró majd az apró községre, de felvállalják mindezt, összefognak a civil szer­vezetek is, hogy méltóképp ünne­peljék meg a jászok legnagyobb találkozóját. Jászok A fél évszázados ünnep óta... A kisközségben 1996-ban méltó külsőségek közepette ünnepelték meg Boldogháza önálló településsé válásának ötvenedik évfordulóját Azóta minden évben július elején megemlékeznek a jeles ese­ményről, illetve kulturális rendezvények segítségével mutatják be a falu értékeit. Az idén is sorra került jeles ese­mény szentmisével kezdődött, amelyet a boldogháziaknak aján­elnöke, mezőgazdasági vállalko­zó vehette át a gazdasági és a he­lyi civil életben végzett kiemelke­dő tevékenységéért. Szintén ezt a díjat kapta Petróczki Lászlóné gyógyszertári asszisztens az egészségügy területén végzett munkásságáért és az önkor­mányzati tevékenységet segítő közreműködéséért. Az idei falunap különlegessége volt az amatőr díjugrató verseny. Ezzel a rendezvénnyel szerettek volna megemlékezni arról, hogy-- •: Látványos lovasnap koronázta az idei faluünnepet lottak. Az általános iskola előtti egykoron, a 70-es években Jász­parkban megrendezett ünnepi boldogházán messze földön híres műsor keretében a helyi iskolá- lótenyésztés zajlott. Az itt élők sok kulturális csoportjai mutat- máig szeretik a patásokat és nagy ták be előadásukat, illetve átad- kedvvel vettek részt a látványos- ták a Jászboldogháza Községért Ságban sem szűkölködő sport­díjakat is. A jeles elismerést Gaál eseményen. Ferenc a boldogházi tsz egykori ___________________________1 ISKOLAPARK. A településen évtizedek óta magas szintű minőségi oktatás folyik. A helybéliek elkép­zelhetetlennek tartják, hogy iskolájuk visszafejlődjön, esetleg összevonják más települések intézmé­nyeivel. Megtesznek mindent azért, hogy gyermekeik a minőségi oktatás mellett tetszetős környezet- ben nevelkedjenek. A „csupa virág utcakép” egyébként az egész falura jellemző.__________________■ Ko mplex falufejlesztési elképzelések „Gyökeres változásokra van szükség a közigazgatásban” Jászboldogházának szüksége van a fejleszté­sekre. Olyan, a hosszú távú gondolkodás ered­ményeként valósággá váló beruházásokra, amelyek helyben biztosítják a megélhetés fel­tételeit, illetve vonzóbbá teszik a falut. Az ön- kormányzat elsődleges feladatai közé tartozik olyan lehetőségeket biztosítani a fiatalság szá­mára, amely a településen tartja, vagy ide „visszahívja” a jövő nemzedékét — vélekedett Szűcs Lajos polgármester, amikor a jászbol- dogházi önkormányzat legsürgetőbb feladatai­ról beszélgettünk.- Milyen esélyekkel indul céljai megvalósítása fe­lé az alig több mint félszáz éves fiatal kistelepülés?- Az önkormányzati intézmények működteté­se nehéz feladat a rendkívül szűkös költségvetési források miatt. Azt persze rögtön hozzá kell ten­ni, hogy a legszükségesebb fejlesztések megvaló­sításához eddig mindig találtunk - és sikeresen pályáztunk - valamilyen pályázati alapot. A probléma azonban ott kezdődik, hogy lassan már a karbantartási munkálatokat sem tudjuk elvé­gezni plusz pályázati forrás nélkül. Szerintem ezen a területen nem lesz gyökeres változás, csak abban az esetben, ha végre megvalósítják a köz- igazgatási reformot, s ezzel együtt radikálisan csökkentik az önkormányzat kötelező feladatait.- Miért szükségszerűség ez ön szerint?- A helyi társadalomban felmerülő igényeket egyre nehezebben tudja teljesíteni az önkor­mányzat. A szociális ellátással, egészségügyi szolgáltatásokkal és az oktatással szemben tá­masztott elvárásoknak megfelelni már-már nem képes az önkormányzat. Persze próbálunk meg­felelni az igényeknek, de a jelenlegi finanszírozás mellett ez egyre elviselhetetlenebb feladatot ró a település választott testületére. Talán jelenthet va­lami változást, ha a közeljövőben létrejön a sokat emlegetett többcélú kistérségi társulás a Jászság­ban is.- Milyen területen tudja elképzelni a települé­sek közötti együttműködést?- Azt látni kell, hogy településünkön évtizedek óta minőségi, magas színvonalú oktatás folyik. Nem szeretnénk oda eljutni, hogy az általános is­kolánk működését kelljen leépíteni. Az együtt­működés legfőbb területeként az egészségügyi és szociális ellátást nevezném meg. Ezen a területen jóval nagyobb az emberek igénye, mint amit egy ekkora település, mint a miénk önállóan nyújtani tudna. Például az idősek számára mindössze egy klubot tudunk működtetni, a házi gondozás, be­tegellátás rendszerét nemigen tudjuk bevezetni.- Mekkora költségvetéssel gaz­dálkodnak?- Jelenleg 214 millió forint a tervezett éves büdzsé, amelyet szinte teljes egészében bérekre kell kifizetni. A törvényben megszabott bérezés­hez - amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül- havonta egymillió forint hiányzik az állami normatívákból. A 4-6 milliós helyi adóbevétel mellett, tartalékok nélkül mindezt kigazdálkodni kisebb csodának nevezhető.- Mindezek fényében milyen terveik vannak?- A mezőgazdaság - mint megélhetési forrás- egyre inkább háttérbe szorul az egyéni gazdál­kodók számára. Helyi szinten ugyan jelen van az ipar, és egyre jobban prosperál az egykori radiá­torgyár, de ez mégsem lehet egyedüli letétemé­nyese a falu továbbfejlődésének. A jászboldoghá- zi strandfürdő létrejöttekor a kor igényeinek megfelelő, jól működő létesítmény volt. Mára azonban elavultak a berendezések, felújításra szorul az egész strand. Az önkormányzat komp­lex fejlesztésben gondolkodik. Olyan üdülő-, pi­henőközpontot szeretnénk megvalósítani, amely minden korosztály számára biztosítani tudja a gondtalan kikapcsolódás és pihenés lehetőségét. Természetesen ezt önerőből képtelenek lennénk véghezvinni, így szeretnénk igénybe venni a ma­gántőke lehetőségeit is. Jó egy éve komoly tár­gyalásokat folytatunk befektetőkkel egy közös gazdasági társaság létrehozásáról. Ha megvaló­sulnak elképzeléseink, akkor az az egész falu számára a továbbfejlődés lehetőségét adja meg. AZ ALPOLGÁRMESTER A KÉPVISELŐ A MUNKAADÓ A POLGÁRŐR A KLUBVEZETŐ Dr. Pap Béla alpolgármes­ter, 1990 óta önkormány­zati képviselő, tagja, elnöke volt a pénz­ügyi bizott­ságnak:- Gépész- mérnök vagyok, 33 éve élek Jászboldogházán, 30 éve dolgo­zom a mezőgazdaságban. Aktí­van részt vettem a helyi sport­életben. Mindkét területen vol­tam kispályás, nagypályás, ül­tem cserepadon, de voltam csa­patkapitány is. Ahogy 54-ben Puskásék nem azért vesztették el a vb-t, mert hirtelen elfelejtettek futballozni, úgy a magyar pa­rasztok sem felejtettek el mos­tanra termelni. Mindkét esetben külső körülmények játszanak közre a sikertelenségben. Bízom abban, hogy lesz még sikere a magyar mezőgazdaságnak. ■ Dr. Jemei Zol­tán 2002 óta a megyei köz­gyűlés tagja, az ELTE mun­katársa.- Legfőbb célunk, hogy növeljük a te- ' lepülés meg­tartó erejét, ennek érdekében kell tervezni a beruházásokat is. A jövőben gondolkodnunk kell a szennyvízhálózat megvalósítá­sán, illetve már megkezdődött a helyi strand fejlesztési elképzelé­seinek összegzése. A fiatalok településen maradását ösztönző körülményekre van szükség, hogy tanulmányaik befejezése­kor visszatérjenek ide. Óriási eredménynek tartom, hogy a megye egyik legrosszabb htja­ként számon tartott Jászboldog- háza-Jászberény út 5,5 kilomé­teres szakaszát rövidesen felújít­ják.________________________■ P álv ö így i László az Alu- rad Fűtéstech­nikai Kft. igaz­gatója. A cég jelenleg 140- 150 embernek ad munkát, a munkaválla­lók közel fele Jászboldogházán lakik.- A korábban kizárólag radiá­torok gyártásával foglalkozó cé­günk mostanra kiszélesítette profilját, hét önálló termékvona­lon gyárt különböző fém alkatré­szeket, eszközöket. Az idei meg­rendeléseket látva várhatóan 30 százalékos forgalomnövekedést regisztrálhatunk év végén. Leg­főbb cél, hogy tovább erősödjön a vállalkozás, egyre biztosabb megélhetést teremtve az itt élők­nek. Az Alurad fejlődése már a közeljövőben eredményezheti újabb vállalkozások megtelepe- dését a községben. _ ■ Joó-Kovács Balázs koráb­ban a rendőr­ség köteléké­ben, körzeti megbízott­ként került a településre. Jelenleg elnö­ke az 1996- ban létrehozott Polgárőr Egye­sületnek:- Az életben mindig újabb és újabb kihívások érik az em­bert, a legfőbb feladat, hogy ezekre reagálva mindig megdol­gozzon az eredményekért. A fa­lu szempontjából a legfonto­sabbnak tartom, hogy a lakos­ság számára megfelelő életteret jelentsen Boldogháza. Találják meg megélhetésüket, boldogu­lásukat az emberek, ha ez meg­valósul, akkor a lakosságszám is növekedni fog, s nem költöz­nek el a fiatalok. Fózer Tibor a helyi nyugdí­jas-egyesület elnöke:- Nagyon jól együtt tu­dunk működ­ni a település összes civil szervezetével, és mindig próbálunk megfelelő programokat szervezni a falu idős lakóinak. A helyi rendezvé­nyeken minden alkalommal se­gítségére vagyunk a szervezők­nek, hiszen ilyen kistelepülésen csak összefogással léphetünk előbbre. Már most megkezdtük a felkészülést a két év múlva ná­lunk sorra kerülő jászok világta­lálkozójára. Reméljük, ebben az esetben is bizonyságot tehetünk helytállásunkról. Már most pró­báljuk összegyűjteni a program- ötleteket, hogy időben hozzálát­hassunk a megvalósításhoz. Polgármester: Szűcs Lajos Alpolgármester: Dr. Pap Béla Jegyző: Túróczi István Zoltánná A képviselő-testület tagjai: Dr. Gajda Beáta, Gömöri Béla, Gömöri Mihályné, Joó-Kovács Balázs, dr. Kiss Imre, Kispálné Baranyi Aranka, Menyhárt Er­nő, Sass Istvánná. Polgármesteri Hivatal: 5144. Jászboldogháza, Rákóczi u. 27. E-mail: boldogh.polgarmester@vnet.hu boldogh.jegyzo@vnet.hu Tel.: polgármester 57/460-011 jegyző 57/460-023 Fax.: 57/460-012 Ügyfélfogadás: Hétfő-kedd: 07.30—16.00-ig Szerda: 07.30—17-ig Csütörtök: Ügyfélfogadás nincs Péntek: 07.30- 13.00 Lakosságszám: 1840 fő 0-3: 46 fő 4-6: 37 fő 7-14: 167 fő 14 -18: 78 fő 18 - 60: 1037 fő 60-tól: 475 fő Jászboldogházai intézmények: Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Kossuth L. u. 1. Tel.: 57/460-022 Iskolakonyha és Étkező Tel.: 57/ 460-022 Művelődési Ház és Könyvtár Rákóczi u. 9. Vízmű és Strandfürdő Tel.: 57/ 460-060 Orvosi Rendelő Dr. Kiss Imre háziorvos Rákóczi u. 21 Tel: 57/ 460-021 Fogorvosi szolgálat Veszély Dentál Bt. Rákóczi u. 21. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET. Jászboldogháza a Jászság dél­nyugati részén található. A köz­ség Jászberény tanyavilágából alakult önálló településsé 1946. július 1-jével. A nagy kiterjedésű legelőkön meghonosították az országos hírű állattartást. Az 1972-ben megalakult Radiátor­gyár, majd az 1996-tól Alurad Fűtéstechnikai Kft. néven műkö­dő üzem sok embernek ad mun­kát. Közel húszezer négyzetméte­res zöld területtel, meleg vizes medencével, sátorozási lehető­séggel működik a strandfürdő. A fürdő területén még sok a ki­használatlan terület, ezért az ön- kormányzat a további fejlesztés­hez, bővítéshez befektetőket ke­res. A község rendelkezik ipari beruházásokra és a falusi turiz­mus fejlesztésére alkalmas bel­területi ingatlanokkal, amelyet szintén befektetőknek ajánla­nak. Testvértelepülések: az erdélyi Sínfalva község és lengyel Ja- worze település. _____________■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
Thumbnails
Contents