Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-14 / 163. szám
4. OLDAL KÖRNYEZE T V É D E L E M 2004. Július 14., szerda Ml Átadni a hatósági jogkört A nemzeti parkok hatósági jogköre néhány éven belül a környezetvédelmi tárca alá tartozó egységes természetvédelmi hatósághoz kerül, amely két vagy három helyen működik majd az országban — mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. — Nálunk valójában a természet- védelmi hatóságot nemzeti parknak hívják, ami nem szerencsés — tette hozzá a miniszter a kutató diákok balatonalmádi országos táborának megnyitóján. Hangsúlyozta azt is, hogy a tíz nemzeti parkunk hatósági feladatokat lát el olyan területeken is, amelyekhez lényegében semmi köze. Közölte, véleménye szerint a nemzeti park feladata az lenne, hogy egy adott területen próbálja megőrizni és bemutatni az eredeti természeti állapotot, illetve az őshonos gazdálkodást. Persányi Miklós rámutatott arra is, hogy a nemzeti parkokhoz tartozó erdőket profitorientált állami cégek kezelik, s azok érdekét az üzleti logika határozza meg. A miniszter közlése szerint a nyár végéig megnevezik az európai természetvédelmi hálózat, a Natura 2000 részévé váló területeket, ami azt jelenti, hogy az ország területének mintegy 20 százaléka áll majd védettség alatt, szemben a mostani 9,5 százalékkal. Megjegyezte azt is, hogy az új tanévtől minden oktatási intézménynek el kell készítenie a saját környezeti nevelési programját, mert ennek az oktatásügy szerves részévé kell válnia. ________________________________________(MTI) Környezetszennyező cégek Megyei információ Területünkön több cég is küszöbérték feletti szennyezőanyagot bocsát ki — derül ki az Európai Unió kérésére közzétett, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által készített listából Az adatbázisban jelenleg 86 üzem fontosabb mutatóit találják meg az érdeklődők. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egy új honlapon közzétette a leginkább környezet- szennyező magyarországi ipari és mezőgazdasági cégek 2001-es évre vonatkozó listáját. Az EPER- PRTR elnevezésű adatbázisban 86 üzem szennyezőanyag-kibocsátásáról szóló adatokat közük. Az Európai Bizottság a tagországok által szolgáltatott adatokból már korábban létrehozta az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási Regisztert (European Pollutant Emission Register: EPER), mely a Megyénkből a következő gyárak szerepelnek a listán: a Cereol Rt. martfűi növényolajgyára, mely a levegőt, a szolnoki Holland Colours Hungária Kft., mely a vizet, a Neusiedler-Szofnok Papírgyár Rt., mely a levegőt és vizet egyaránt, a törökszentmiklósi Radar Galván Felületkezelő Kft., mely a levegőt, a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek Rt, mely a levegőt és a vizet egyaránt a küszöbérték feletti anyagkibocsátással szennyezte 2001-ben. környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és mezőgazdasági cégek küszöbérték feletti kibocsátásait tartalmazza. A tárca a folyamatosan bővülő tartalmú honlapon található adatok nagy részét a regiszter létrehozásával kapcsolatos munka során gyűjtötte ösz- sze, és egyetlenként a csatlakozó országok közül januárban önkéntesen benyújtotta az Európai Bizottságnak. A 86 magyarországi üzem szennyezőanyag-kibocsátási mutatói megtalálhatóak az unió EPER-oldalán is. Az oldalon megyénként, cégenként, tevékenységi kör szerint és a szennyezőanyag-kibocsátás mértékét tekintve is elolvashatjuk az adatokat. Tájékoztatást kapunk arról, hogy mely üzemek szennyezik közvetett vagy közvetlen módon a környezetet, melyek bocsátanak ki vízbe, levegőbe vagy mindkettőbe szennyezést. A leginkább környezetszennyező iparág a vegy- és az energiaipar, ezt követi a fémek termelése és feldolgozása, majd az építőanyag-ipar és a hulladékkezelés. A környezetszeny- nyező üzemek elsősorban a levegőt szennyezik, majd a vizet. A legtöbb telephely egyébként kizárólag a levegőbe bocsát ki szennyező anyagokat. Huszonhárom olyan anyag kerül a levegőbe, melynek mennyisége túllépi az EPER-küszöbértéket. A régiók közül a legtöbb szennyezőanyagot kibocsátó üzem Észak-Magyarországon van. Az ország nyugati és déli részein jut a legkevesebb szennyező anyag a levegőbe és a vízbe. A leg- szennyezetebb megyék között a miénk nincs, azok: Borsod-Aba- új-Zemplén, Pest, Komárom-Esz- tergom és Veszprém. Az unió és Magyarország célja nem egyszerűen az adatok közlése volt. Azt remélik, hogy ha a cégek szembesülnek más, konkurens vállalatok esetleg kedvezőbb adataival, az arra ösztönzi őket, hogy maguk is javítsanak a mutatóikon. A következő felmérést 2006-ban teszik közzé, akkor a 2004-es adatokról - írta az OrjgO.hu. TÓTH ANDRÁS Terület (vissza) foglaló vízinövények Az okok a pénzhiányra vezethetők vissza - Ötvenezer köbméter iszapot kellene kikotorni Egyre nagyobb részt hódítanak meg maguknak a vízinövények a Tisza- tavon, negatívan befolyásolva az idegenforgalmat, a horgászatot. A térség fejlesztéséért létrejött szervezet a szakminiszterhez fordul a gondok orvoslásáért. Tisza-tó A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács Érdekegyeztető Bizottságának Tisza- csegén megtartott fórumán a résztvevők érdeklődéssel hallgatták Fejes Lőrincnek, a Köti-kövízig kiskörei szakaszmérnöksége vezetőjének beszámolóját a vízinövényzet szabályozásával és a jelentkező kotrási feladatokkal kapcsolatban. A szakember nem a vészharangok kongatására vállalkozott, ám mint elmondta, a tennivalók egyre csak sokasodnak. Ugyanis a rendszeres, évenként ismétlődő kotrások elmaradásával egy kiegyenlítődési folyamat figyelhető meg. Az okok egyértelműen a pénz hiányára vezethetők vissza, hiszen míg korábban minden évben 80-100 millió forintot fordíthattak erre a feladatra, addig az elmúlt két esztendőben egyetlen fillér sem jutott a kotrásra. Persze ennek ellenére megpróbál a Köti-kövízig egyébként is szűkös költségvetéséből kiszakítani különböző kisebb összegeket, csak ez még - ahogy mondani szokás - a tűzoltásra sem elég. Legalább 50 ezer köbméter iszaptól kellene megszabadítani az idén a tavat, de jó, ha 10-11 ezer köbméter kitermelésére futja. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a vízinövények évről évre egyre nagyobb részt hódítanak meg maguknak. S ráadásul már nemcsak a súlyom szaporodik, hanem megjelent a békaszőlőhínár is, amely a víz Tisztítják a súlyomtól a Tisza-tavat a tiszafüredi csónakkikötőben. A békaszőlőhínár is egyre inkább elszaporodik FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS felületén nem látszik, s ezért a vízitúrázókra, motorcsónakosokra, ladikosokra jelenthet veszélyt. A növényzet mechanikai és vegyszeres tisztítására ebben az évben is legalább 30-40 millió forint kellene. Mondhatnánk úgy is, hogy a természet szép lassan visszafoglalja azt a területet, amit a mesterségesen kialakított Tisza-tóval elvettünk tőle. Egy ilyen létesítmény nem nélkülözheti a folyamatos karbantartást - fogalmazták meg többen is a résztvevők közül. A jelenlévők egyetértettek abban is, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk, hiszen ha nem fordítanak rendszeresen elegendő összegeket a folyamszabályozásra, az árterek karbantartására, akkor elveszik a Tisza- tó idegenforgalmi varázsa, csökken a turisták száma, megszűnik a horgászat a tavon. Herbály Imre, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke a fórumon bejelentette, levélben megkeresik a szakminisztert, hogy a jövő évi költségvetés tervezésénél vegyék figyelembe az általuk felsorolt gondokat, s azok orvoslására biztosítsák a szükséges összegeket. ______________________________________________________(MY) Széthordott szemetünk Madarak az itatónál Megyei információ Egyre többször hallunk arról, hogy hazánkban meg kell küzdeni az illegálisan lerakott szemétáradattal. Egyéni és állami kezdeményezésből is egyre több akció indul, de az adatok így is nagyon elkeserí- tőek. Országszerte eddig 1115 illegális szemétlerakót jelentettek be a HuMuSz (Hulladék Munkaszövetség) internetes oldalára magánszemélyek és környezetvédő csoportok. Az adatbázisban az országot tizenkét régióra osztották fel, és az egyes területeken található, törvénytelenül kialakított szeméttelepek számát és pontos helyét csatolták a térképhez. Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye együttese a felmérés szerint a legtisztább, mivel itt „csak” 11 nem hivatalos lerakó található. De ez az adat is elkese- rítőnek tűnhet annak ismeretében, hogy csak Szolnokon kilenc legális átvevőtelep működik. Emellett Jászberényben és Tö- rökszentmiklóson is három, Karcagon és Tiszafüreden pedig egy-egy hulladéklerakó üzemel. A legszemetesebb régiókat Győr- Moson-Sopron és Komáromr Esztergom, valamint Heves és Nógrád megyék alkotják. A világhálón szereplő informácók szerint az egyetlen felszámolt telep Pest megyében volt, de a megmaradt százhetvenhez képest a szám igencsak elenyésző. Egy átlagos szemétlerakónál száz-százötven köbméternyi hulladékot halmoznak fel a törvénysértők. Ennek az ezerszeresét halmozták fel eddig országszerte. Ilyen hatalmas mennyiséggel Szolnok főutcáját tudnánk másfél kilométer hosszan eltorlaszolni. Megéri elgondolkodni, mi a jobb: tovább termelni a már most hihetetlenül nagy szeméthalmokat, vagy összefogni és közösen kitakarítani az országot. LUZSI NÓRA Madárvédelem A hőség nemcsak az embereket, hanem a madarakat is próbára teszi, ezért örömmel fogadják a segítséget. A Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület (MME) Madárbarát kert programján keresztül is igyekszik erre felhívni a figyelmet. Egy itató vagy kerti tó a környék egész madárvilágát a kertbe csalogathatja. Az itatónak főleg a meleg, száraz nyári hónapokban van nagy jelentősége, de a madarak egész évben szívesen használják. Különösen szeretnek benne fürödni a rigók, a vörösbegyek, a kék cinegék. Fontos, hogy ne legyen a tűző napon a víz, mert akkor hamar felmelegszik. Legideálisabb egy olyan félárnyékos hely kiválasztása, ahol naponta körülbelül öt órán keresztül süti a nap a vízfelületet. A másik lényeges szempont, hogy védett, de mégis jól megfigyelhető helyen legyen. Fontos, hogy a fürdő madarak is belássák a területet, de egy biztonságos bokor is legyen a közel* ben, mert ázott tollal nem repülnek olyan jól. E bokor hiányában a macskák szomorú pusztítást végezhetnek. A fürdővizet tehetjük kis tálkába, cserépalátétbe, de kerti tavacskát is készíthetünk. Ügyeljünk arra is, hogy ne legyen mély a víz, mert azt nem szeretik. Az a legjobb, ha a hasuk aljáig ér vagy lassan mélyül. Mélyebb víz közepére egy nagyobb, lapos követ is helyezhetünk, ahol leszállhatnak a madarak. Ha nincs állandó átfolyása a medencének, akkor nem szabad megfeledkezni a vízcseréről. A célnak tökéletesen megfelel egy csöpögő kerti csap is, ahol már meg is van oldva a vízcsere. Az itatónál megforduló madarak remek megfigyelési lehetőséget nyújtanak, csodálatos perceket, órákat szerezhetnek nekünk. ■ Természetvédelem kontra autópálya-építés? Az ország természeti értékeit veszélyezteti az autópálya-építéseket szabályozó törvény — állítják annak a két „zöld” szervezetnek az aktivistái, akik a közelmúltban az Alkotmánybírósághoz fordultak a jogszabály eltörlését követelve. A túrkevei székhelyű Nimfea Természetvédelmi Egyesület vezetője szerint az elmúlt hetekben példátlan természetpusztítást végeztek a munkagépek az M5-ös építése során. Sallai R. Benedektől megtudtuk: a szervezet munkatársai több alkalommal is részletes területbejárás közben győződtek meg arról a rombolásról, amely az autópálya kivitelezése kapcsán zajlik Csongrád megyében. A természetvédő a látottak alapján úgy vélte: a tervezők nem vették figyelembe a szakértők javaslatait. Ezáltal a nyomvonal számos jogszabállyal és alkotmánybírósági határozattal ellentétes.- Vannak olyan élőhelyek amelyekért hangsúlyozta az aktivista, aki arra is emlékeztetett: az út nyomvonalának tervezése már több mint harminc évvel ezelőtt elkezdődött. Sallai R. Benedek szerint a beruházás által okozott kár nem csupán felbecsülhetetlen, de ma már visszafordíthatatlan. Ezért a zöldszervezetek tagjai is értelmetlenül próbálkoznának a munkálatok megakadályozásával. A ritka, védett növénytársulásokkal borított rétekről a tolólapos monstrumok néhány hét leforgása alatt az utolsó négyzetcentiméterig lehordták a termőréteget. Az eset azonban a jövőre nézve komoly és megszívlelendő tanulságokkal szolgál. Ezek talán legfontosabbika, hogy az autópálya-törvény nem biztosítja a nemzeti parkokon kívül elterülő értékes élőhelyek védelmét. A Nimfea éppen ezért a közelmúltban a Levegő Munkacsoporttal karöltve az Alkotmánybírósághoz for- fáj a szívünk, de tudomásul vesszük, hogy akad néhány olyan is, amelyet elképesztő dúlt jogorvoslatért, áldozatául esnek az építkezésnek. Ám szakmai és emberi hiba veszni hagyni — ______________________________buoány Mu nkában a tolólapos gép. Lehordják a termőréteget? fotó: nimfea - monoki ákos SZELEKTÁLNÁNAK. A Re gio-Kom Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás pályázatot nyújtott be 2003-ban a környezetvédelmi minisztériumhoz a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése érdekében. Ez 33 dél-hevesi, illetve jászsági települést érint. Településenként 2- 2 szigetet alakítanának ki a meglévők kiegészítésére. Az önerő csökkentése érdekében a minisztérium 30 százalékos támogatása mellé az érintett megyék területfejlesztési tanácsaihoz is pályázott a társulás, Jászapáti gesztorságával. A területi kiegyenlítést szolgáló alapból a költségek újabb 19-20 százalékára számítanak, bcs ■ Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készül. Szerkeszti: Baranyi György baranyig@axels.hu
