Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-09 / 159. szám

I 2004. Július 9., péntek AHOL 7. OLDAL ELUN K n Polgármester: Koczkás Gábor Alpolgármester: Vass Lajos Jegyző: Voller Erika A képviselő-testület tagjai: Horváth Sándor, Móczó István­ná, Oláh Mátyás, Sülyi Gábor, dr. Pesti Béla, dr. Mosonyi Sán­dor, Simon Józsefné, Szabó Jó- zsefné, Koczkás István Polgármesteri Hivatal: 5142 Alattyán, Szent István tér 1. Tel/fax.: 57/561-010 57/461-011, 57/561-011 E-mail: alattyanl@vnet.hu Honlap: www.alattyan.hu Lakosságszám: 2085 0-6: 141 7-14: 248 15-18: 71 19-60: 1201 61-: 424 Intézmények: Gerevich Aladár Általános Iskola: Kisbalázs Gáborné igazgató 5142 Alattyán, Szent István tér 21. Tel.: 57/561-001 Napközi otthonos óvoda: Sándor Mihályné óvodavezető 5142 Alattyán, Szent István tér 12. 57/461-281 Orvosi rendelő: Háziorvosi-szolgálat Dr. Wittmann Géza háziorvos 5142 Alattyán, Honvéd út 6. Tel.: 57/461-266 Fogorvosi szolgálat Dr. Herczeg Katalin fogszakorvos Védőnői szolgálat Menyhárt Alajosné védőnő 5142 Alattyán, Honvéd út 6. 57/461-266 Gondozási központ Borsányiné Szappanos Rita gondozásiközpont-vezető 5142 Alattyán, Szent István tér 8. Napközi otthonos óvoda konyha: Besze Anna konyhavezető 5142 Alattyán Szent István tér 12. Tel.: 57/461-267 Művelődési Ház és Könyvtár: Simon Józsefné művelődési ügyintéző 5142 Alattyán, Kossuth L. út 10/a Tel: 57/461-026 Településtörténet: Alattyán települését először a Váradi Registrumban találhatjuk meg 1209-ből. A község területe ősidők óta lakott volt. A számos ásatás eredményeként a bronz­korból is kerültek elő tárgyi em­lékek. A falu határában tárták fel Közép-Európa legnagyobb avar kori temetőjét, mintegy 600 sírt találtak a régészek 1933-36 kö­zött. A leletről az ásatást végző német régészek számoltak be hazájukban. A település neve a honfoglalókkal együtt érkező vogul népcsoport nemzetfőjéről származtatható, Vogul Alpti- vian, amely a „hős sólyom” megfelelője. A tatárjárást köve­tően Béla király dalmátokat tele­pít ide, akik végig élvezik a ma­gyar királyok kiváltságait. A tö­rök időkben a hatvani szan­dzsáknak adóztak az itt élők, majd a Rákóczi-szabadságharc után a földek jelentős részét a Flödnich és Neuhausser német családok kapják. Leszármazott­juk, Flödnich Adolf ezredesi rangban szolgált az 1848/49-es szabadságharc idején, a faluban temették el. A község talán leg­híresebb elszármazottja Miklós váradi püspök volt, aki Alattyáni Miklós néven 1499-ben halt meg. _____________________■ AL ATTYÁN AZ ÚJ ÉVEZREDBEN FÁS TELEPÜLÉS. A faluban élőkre mindig jellemző volt a fák szeretete. Sajnos az elmúlt évtizedekben az Alattyán körüli erdők nagysága alaposan csökkent, bár sok új telepítés került a földekre. Az itt élők to- vábbra is szeretnék, ha fában minél gazdagabb volna a falu.___________________________________■ Mé rlegelni kell a lehetőségeket is Csak a legfontosabb feladatokra jut pénz Alattyán önkormányzatának legfontosabb feladata, hogy a szűkös anyagi lehetőségek mellett is sikerüljön megőrizni a falu műkö­dőképességét, az intézmények fenntartását. A községben ezért csak abban az esetben gondolkodhatnak fejlesztésekben, ha azokra pályázat útján vagy egyéb forrásokból sike­rül pénzt szerezni — derült ki a falu polgár- mesterével, Koczkás Gáborral folytatott be­szélgetésből.- Milyen mozgástere lehet egy anyagi nehézségekkel küzdő település önkor­mányzatának?- Legfőbb célunk csak az lehet, hogy a kötelező feladatokhoz szükséges felté­teleket előteremtsük. Természetesen to­vábbra is gondolkodunk a fejlesztése­ken, a szükséges felújításokon. A leg­fontosabb megoldatlan feladat az elavu­ló ivóvízhálózat megújítása, illetve a szennyvíz­csatorna-hálózat és a hozzá szükséges tisztítómű megépítése. Előbbit megfelelő pályázati lehető­ség esetén tervezhetjük, utóbbi megvalósítására viszont előrehaladott tárgyalásokat folytatunk. Az előzetes kalkuláció szerint 1,8-2 milliárd fo­rint közötti összegbe kerülne a faluban a csator­nahálózat megépítése. Ez az összeg durván a tíz­szerese Alattyán egyéves költségvetésének, így érzékelhető, hogy mennyire nagy feladat ez a számunkra. Jelenleg már eljutottunk a víziköz- mű-társulat megalapításáig. A lakosság több mint kétharmada, közel nyolcvan százaléka támogat­ja, s kész anyagi áldozatot is vállalni a kiépítendő hálózat megvalósításáért.- Gondolom, a napi kiadások finanszírozása is elegendő fejtörést okoz.- Szerencsére a működést folyamatosan biz­tosítani tudjuk, tudtuk az elmúlt időszakban. Az óvoda, az iskola, az iskolakonyha vagy a polgár- mesteri hivatal napi kiadásait elő tudjuk teremte­ni. Létrehoztunk úgy egy évvel ezelőtt egy gon­dozási központot, amelynek legfőbb célja koordi­nálni a településen adódó szociális feladatokat. A házi szociális gondozást, az idősek napközi ott­honát, a gyermekvédelmi szolgálatot. A 2003-ban elkészült hat szociális bérlakást is főleg az idős alattyáni lakosok számára építtettük meg. Az in­tézmények felújítására, akadálymentesítésére a megyei területfejlesztési tanácshoz nyújtottunk be pályázatot. Az energiatakarékosság további le­hetőségeit pedig jelenleg térképezzük fel szakér­tők segítségével. A fűtés, világítás, ivóvlz-szolgál- tatás korszerűsítését uniós pályázatból szeret­nénk megoldani. \- Az egészségügyi alapellátás biztosított a falu­ban?- Sajnos ezzel most van egy kis problémánk. Többszöri nekifutásra sem sikerült megfelelő háziorvost találni az üresen maradt helyre. Olyan valakire volna szüksége a településnek, aki vállalja, hogy hosszú távon a községben marad. A település is megadna minden támo­gatást ehhez. Az eltelt néhány hónap­ban a finanszírozással is voltak gon­dok, az előző orvos vállalkozásban vé­gezte feladatát, saját műszerrel és szá­mítógéppel rendelkezett, amit távozása után pótolni kellett, s ez időbe telt. Az ÁNTSZ nem tudott működési engedélyt adni, így a MEP nem tudott finanszírozási szerződést kötni, most azonban már elképzelhető, hogy utólagos finan­szírozásra is nyílik lehetőség.- Alattyán nagy szülöttje, a Jászság festője, Gecse Árpád. Hogyan ápolja emlékét a falu?- Községünk egyik nagy lehetősége, hogy be­kerüljünk az ország kulturális turisztikai vérke­ringésébe, hogy méltóképp kezeljük Gecse Ár­pád hagyatékát. A már kialakított emlékház mel­lé egy nyári alkotótábort szeretnénk indítani, s ha minden jól megy, ez már a következő nyáron va­lósággá válik. Hat-nyolc héten át úgy félszáz fia­tal tehetséges gyermeknek adhatna otthont a fa­lu, az alkotótábor, hogy egy képzett festőművész jó tanácsokkal láthassa el a tanulni vágyókat. A táborba határon innen, túlról egyaránt érkezhet­nének magyar fiatalok. Másik nagy lehetőség, hogy a falu első írásos említésének nyolcszázadik évfordulóján a tele­pülésen megrendezendő Jászok Világtalálkozó­jára valóban kicsinosíthassuk Alattyánt. Tudato­san készülünk már most az eseményre, jelen pil­lanatban még azzal, hogy a megfelelő település­szépítő akciók szervezésével, utcabútorok (táb­lák, padok, virágosedények, kulturált szemét- gyűjtők) kihelyezésével tiszteljük meg a találko- zót és a falu létrejöttének jubileumát. ________■ Ze nészdinasztia Apáról fiúra száll a muzsika szeretete „Ismét kezdik felfedezni a jó cigányzenét. Akik lelkiis­meretesen végzik munkáju­kat, s a vendégek is elége­detten távoznak egy-egy vendéglátóhelyről, oda visz- szahívják a cigányzenésze­ket” — állapította meg Horváth Sándor prí­más. Az alattyáni ze­nészcsalád tagja köz- tiszteletben álló szemé­lyiség a faluban, s a ha­gyomány tovább örök­lődik, hiszen fia, ifj. Horváth Sándor is az elődök nyomdokaiba lépett már. Apa és fia egyaránt a Raj­kózenekarban kezdte meg „hivatalosan is” zenészta­nulmányait, de jó muzsi­kuscsaládhoz illően a nagyapák már újszülött korukban kezükbe adták a hegedűvonót. Nem vallot­tak szégyent. Hazai és nemzetközti szereplések egész sora van már mögöttük. Horváth Sándor 1960-ban született, s már 15 éves korában saját zenekarral büszkélkedhetett. Lakodalmak, vendéglátóhelyek egész sorában mulattatta a vendégkoszorút. Ál­landó helyévé vált a szentmárton- kátai Tölgyes csárda, de hivatalos prímása a budapesti Orczy-kert- nek is. Túl van számos tv-, illetve rádiófelvételen, s a Nótaszó „stáb­jával” rendszeresen tesznek kül- és belföldi körutakat. Járt már Dél-Amerikában, Törökország­ban, Bulgáriában, Svájcban, Né­metországban is. Fia az apja nyomdokában lépdelve, már há­romévesen játszik a hegedűn, hatévesen a herényi Palotásy Já­nos Zeneiskola növendéke, majd a Rajkózenekarban folytatja a ta­nulmányokat. Most kezdi majd a gimnázium negyedik évfolyamát, amely után a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolára jelentkezik. — Nagyon szeretném, ha Alattyánban és az egész Jászság­ban tovább fejlődne a cigányzene, s megmaradnának a régi hagyo­mányok. Úgy gondolom, ezt a célt magam úgy tudom szolgálni, hogy amennyire lehetséges, ele­get teszek a térségből érkező meg­hívásoknak, s fellépek zeneka­rommal a rendezvényeken - tette hozzá Horváth Sándor, aki a helyi közélet meghatározója is, hiszen tagja a települési önkormányzat­nak, s alelnöke a cigány kisebbsé- gi önkormányzatnak is. _______■ Ap áról fiúra száll a családi hagyomány Civil ernyő a közéletben Az Alattyán Községért Alá- sporttörténete, a helyi vadászat pítvány ugyan mindössze négy évvel ezelőtt jött létre, de munkája és felépítése ré­vén így is a helyi civil élet meghatározójává, összefo­gójává vált. Egyfajta ernyő­szervezetként koordinálja a különböző területek felada­tait. Mint azt a kuratórium elnökétől, dr. Mosonyi Sándortól megtud­tuk, már a kuratóriumot is úgy válogatták össze, hogy egy-egy tag egy-egy terület felelősévé vált, így lett képviselete a sport­nak, a kultúrának vagy a helytör­téneti munkának. Mindenképp elmondható, hogy szép eredmé­nyeket értek el eddig is. A hely- történeti kutatások több terüle­ten zajlanak, s az eredményekről kiadványok, könyvek formájá­ban számolhatnának be, de a ki­adásra nemigen jut pénz. így egyelőre fiókban marad a falu története, de a település egészé­nek históriáját sem tudták még kiadni. Az elképzelések szerint a falu plébániájának katolikus kö­rét a helytörténeti gyűjtemény bemutatására alakítanák át. A művelődési ház működésé­nek is új lendületet szeretnének adni, s a nemrég alakult nyugdí­jasklub működéséhez hasonlóan olyan közösségeket szeretnének létrehozni, amelyek fontosnak érzik a falu életének, környezeté­nek javítását. A lehetőségek sze­rint újraindítanák a gyermekfoci- tornákat, amelyeket a mostanra elhalt Bozsik-programban már nagyon megszoktak a fiatalok. Természetesen nem feledkez­nek meg a falu nagy szülöttének, Gecse Árpád emlékének ápolásá­ról sem. A festő születésének év­fordulója alkalmából adják át az Alattyán községért díjakat is. Idén július 10-én tartják meg az emléknapot.________________■ AZ ALPOLGÁRMESTER Vass Lajos: - Óriási lépésre készülünk, hiszen szeretnénk megvalósítani a településen a szennyvíz- csatorna­hálózatot. Már a víziközmű-társulat - amelynek elnökévé választottak - létrehozása is összehangolt munka eredményeként valósul­hatott meg, a beruházás tető alá hozása viszont még ennél is nagyobb odafigyelést kíván a település vezetőitől. Azt szeretném, ha az elkövetkező években sikerülne létrehoznunk a hálózatot. Biztató tárgyalá­sokat folytatunk a finanszírozás lehetőségeiről, talán már a közeljövőben hozzáláthatunk a munkához. ■ A LOKÁLPATRIÓTA Dr. Mosonyi Sándor: A képviselő-tes­tület tagja­ként, a helyi civil élet meg­határozó sze­mélyisége­ként alig talál­hatnánk olyan megmozdulást, rendezvényt, ahol ne volna tevékeny részese a szervezőmunkának.- Nagyon szeretnénk elérni, hogy a helybeliek egyre inkább magukénak érezzék a falut, s tartsák rendben a közterületeket is. Ezt az igényt leginkább a fel­növekvő nemzedékbe plántál­hatjuk. Márpedig példamutatás nélkül aligha lehetünk eredmé­nyesek. A „Lépjünk tisztán Eu­rópába!” akcióban több mint 240 mázsa szemetet gyűjtöttünk a határból. ■ A GAZDÁLKODÓ Dudás Rudolf: Tanult szak­mája szerint asztalos, de a családjával együtt tíz éve foglalkoznak a mezőgazda­sággal is. Az amúgy sem könnyű helyzetben lévő gazdá­kat az idei betakarításkor legin­kább az foglalkoztatja, vajon hol tárolhatják a learatott gabonát.- Legnagyobb problémánk, hogy helyben nem megoldott a gabona tárolása. Nem marad más lehetőségünk, mint máshová vin­ni vagy a tábla szélén eladni a learatott búzát. Ez utóbbi megol­dás viszont számunkra kedvezőt­len volna. A gazdák eddig még nem léptek fel a probléma megol­dásában, a gond ebben a kérdés- ben is az anyagiak hiánya. ■ A KONYHAFŐNÖK Besze Andrea a települési is- kolakonyha vezetője:- Az isko­lakonyhát ak­kor bővítette az önkor­mányzat, ami­kor az intéz­mény vezetője lettem, két évvel ezelőtt. Az új előírásoknak meg­felelő környezetben, megújult, tágasabb épületben láthattunk a tevékenységünkhöz. Nap mint nap 200-220 adag ételt készí­tünk, összesen öt munkatár­sammal együtt dolgozunk a konyhán. A HACCP minőségirá­nyítási rendszernek megfelelő­en működhetünk, de szükség van még az eszközök bővítésé­re. Mindezt pályázatok segítsé­gével szeretnénk megoldani. A JEGYZŐ Voller Erika: — 1994 óta dol­gozom a falu jegyzőjeként, irányítom a hi­vatali appará­tus munkáját. Számos ered­ményt köny­velhettünk már el az eddigiekben is, jó ütem­ben sikerült végigvinnünk az uni­ós jogharmonizációval összefüg­gő feladatokat. Nemrégiben érté­keltük a gyermekjóléti szolgálat, az óvoda, iskola működését, az if­júságvédelmi feladatok ellátását a településen. Központi kérdésként jelenik meg a többcélú települési társulások létrehozása az önkor­mányzatban is. Valószínűleg ne­hezen kerülhetjük azt el, hogy a felső tagozatok működtetését kö­zös feladatként oldják meg a kis­települések ______________he Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents