Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-29 / 150. szám
6. OLDAL 2004. Június 29., kedd 1|| KÖRNYEZB TVÉDELEM Otthonosabb romatelepek JÁSZAPÁTI—TlSZABURA A környezetvédelmi minisztérium támogatásával megyénk két településén tehették otthonosabbá a cigánytelepeket. Jászapátin szemeteseket kaptak a romacsaládok, míg Tiszaburán a csatornázást végezték el. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a cigánytelepek környezeti ártalmainak csökkentésére tavaly kiírt pályázatára 140 település kisebbségi önkormányzata jelentkezett. A 94 nyertes pályázó között mintegy 90 millió forintot osztottak szét. A sikeresen pályázók között volt Jászapáti és Tiszabura is. Előbbi településre csaknem 800 ezer forint jutott. Ott a több éve folyó köztisztasági programot bővítették ki. Szemétgyűjtő konténerek már eddig is voltak a cigánysoron, most azonban ezt kiváltva minden családnak kukákat vásároltak. Összesen 47 szemétgyűjtő talált gazdára. A pályázati pénzből arra is futotta, „Alkalmazkodó” jogszabályozás hogy a romasorok tisztaságára ügyelő telepgondnokokat megfelelő szerszámokkal, sőt fűnyíróval is „felszereljék”. Ráadásul kétszáz fát is elültettek a Dankó és az Ilona utcákba. Tiszaburán egy-egy esősebb időszakban, hóolvadás idején a romák lakta utcákban mindig nagy gondot okozott a belvíz. A korábban kiépített vízelvezető árkok az évek során eltömődtek, bizonyos helyekre pedig el sem értek. Ezért a pályázaton nyert pénzből elsősorban a csatornákat újították fel, illetve bővítették ki, a szükséges helyekre átereszeket is beépítve - tudtuk meg a település polgármesterétől. Ifj. Farkas László elmondta: a támogatásnak köszönhetően ugyanakkor egy másik régi gond, a romák lakta utcák mögötti szeméttelep rekultivációja is megoldódott. A településen égetőgödörként ismert hússzor húsz méteres területű, majdnem két méter mély árkot a csatornázás során kiemelt földdel töltötték fel, így állítva vissza az eredeti állapotokat. TJ Virágba borult a szőke folyó A Tisza megyei szakaszán idén is megcsodálhatták a természet szerelmesei a kérészek násztáncát. Lapunk munkatársai közül többen is egy leszakadt, agyagos és lankás homokpadokkal tűzdelt vadregényes tájon: a Szolnok felett alig negyedórányi autóútra található dobai part mentén gyönyörködtek a páratlan jelenségben. Megcsörren a telefon. A vonal túloldalán egy ismerős hang csak ennyit mond: elkezdődött. A lakonikus rövidségű bejelentés hallatán izgatott szervezkedés kezdődik. Hiszen jól tudjuk: Fejes Zoltán, a kérészügyekben is otthonosan mozgó dobai gátőr hívó szava az elmúlt évek Tiszavirágzásainak emléke után újra életre szóló élményeket ígér. Mi pedig semmiről sem szeretnénk lemaradni. Kár volna akár csak egyetlen pillanatot is elvesztegetni abból a néhány órából, amikor virágba borul a folyó. Rövid ártéri túra után érünk a szőke Tisza dobai partjára. A nap még magasan áll a fák felett, de a víz felszíne már megelevenedett. Egyre nagyobb tömegben szállnak a leszakadt agyagpartok ragacsos „földjében” fejlődött szépséges kérészek. A levegőben partifecskék cikáznak és olykor egy-egy messzire hangzó loccsanás jelzi: a halak sem vetik meg a „terített asztalt”. Már berreg is alattunk a jó öreg ladik motorja. Zoli imponáló biztonsággal talál rá a legígéretesebb telepekre. A part mentén helyenként hemzsegnek a vedlés után nászrepülésre induló állat•■yy-r" Rövid időre idén is „kivirágzott” a Tisza FOTÓI CSABAI ISTVÁN A világszerte egyedülálló jelenség megfigyelésére minden évben június közepén nyílik lehetőség a Tiszán és mellékfolyóin. Délről észak felé halad a késő délutántól sötétedésig tartó virágzás. Megyénket a múlt hét folyamán érte el a kérészek násztánca - körülbelül egy héttel később a szokásosnál. Szakemberek szerint azért, mert az idei kora nyár hűvösebb időjárása némileg lassította az állatkák aktivitását. Mindez azonban a rajzás sűrűségén egyáltalán nem érződött. Sőt, úgy tűnik folytatódott a különleges élőlények néhány éve kezdődött térhódítása. így a szolnokiak a szőke folyó városi szakaszán is gyönyörködhettek a nem mindennapi látványban. kák. Aztán, ahogy a nap lassan eltűnik az ártéri erdősáv mögött, tompábbak lesznek a fények. A lenyugvó nap vörösre festi az ég alját, miközben újra megtörténik a csoda: immár tényleg virágba borul a folyó. A kérészek felhőben sodródnak az egyre közelgő mámoros beteljesülés és a tragikus végkifejlet felé... _____________________buoAhyJákob A környezet- és természetvédelmi jogharmonizációt illetően Magyarországnak mára már csak egy-két, a teljes környezetügyi harmonizációhoz szükséges jogszabályt kell megalkotnia az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosa szerint. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a múlt héten Budapesten folytatott megbeszélést Margót Wallströmmel, az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosával, aki a IV. Európai Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia alkalmából érkezett hazánkba. A megbeszélésen a főbiztos elismeréssel szólt arról, hogy az elmúlt két év során Magyarország hatalmas munkát végzett annak érdekében, hogy behozza az uniós előírások átvételében korábban tapasztalt lemaradását. A további feladatok közül kiemelte a Natura 2000 élőhelyvédelmi hálózat hazai megteremtéséhez szükséges rendeletek megalkotását, amit Persányi Miklós a következő hónapokra ígért. A felek kitértek arra is, hogy az EU-ban most zajló költségvetési időszak tervezése keretében a környezetvédelmi célokra - ezen belül a Natura 2000 hálózat kialakítására és az ezzel összefüggő kártalanítások finanszírozására - megfelelő összegeket szükséges biztosítani a tagországok számára. Persányi Miklós megerősítette, hogy a föld- használatban bizonyos korlátozásokkal is járó Natura 2000-te- rületek kijelölése kompenzációs igényekkel jár együtt, s ezek megfelelő kezeléséhez Magyar- ország - más új tagállamokhoz hasonlóan - várja az EU haté- kony támogatását. __________■ KI TILTJÁK. Hódmezővásárhely önkormányzata genetikailag módosított növényektől mentes területnek nyilvánítja a várost július elsejétől. Az ön- kormányzat minden lehetséges eszközzel elősegíti a genetikailag módosított szervezeteket nem használó mezőgazdasági rendszerek erősödését és fejlődését. A hódmezővásárhelyi közgyűlés a Greenpeace felhívására hozta meg határozatát. (MTl) _________________________________■ Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készül. Szerkeszti: Baranyi György baranyig@axels.hu Légből kapott energia Hazánkban a jelenlegi, mintegy 200 GWh, megújuló forrásból termelt villamos áramot az uniós előírásoknak megfelelően, 2010-re közel 1600 GWh-ra kell bővítenünk. Az előzetes számítások szerint a bővülés gerincét a már eddig is igen erőteljesen forszírozott biomassza-hasznosítás jelenti majd, illetve az összes többi alternatív forrás, a nap-, a víz- és a szélenergia. Hazánkban már hat ilyen szélkerék működik fotói m. j. Hazánkban már a rendszerváltozást megelőző időkben komoly előrelépés történt az energiakutatási programokban. Kezdetben a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása állt a középpontban. Például a jászdózsai szalmabála-tüzelő, a különböző biobrikettgyártók vagy a lucernás nap- kollektorok azóta vannak napirenden. Most, hogy kutatók szerint a rendelkezésünkre álló koncentrált energiaforrások, mint a kőolaj, a földgáz vagy a kőszén száz éven belül elfogynak földünk mélyéből, ráadásul környezetszennyező hatásuk igen jelentős, ismét az alternatív energiahordozókra terelődött a figyelem. A napenergia befogása Magyarországon nem kecsegtet sok reménnyel, tetemes költségvonzatai miatt. A vízenergia rentábilis felhasználása környezeti problémákat gerjesztene, ráadásul politikailag is igen érzékeny területnek számít a bős- nagymarosi fiaskó óta. Marad a szél, amely komoly alternatívát jelent. A környezetvédelmi aggályok minimálisak, a környező élővilágra gyakorolt hatásuk szintén elenyésző, s a tájromboló hatás vádjai alaptalanok. Nemrég elkészült Magyarország első teljes széltérképe a kiaknázható 100 méteres magasságban. A telepítések beindultak, s van lehetőség a hazai gyártás kiszélesítésére is. A fellendüléssel együtt jár az alkalmazottak számának növekedése. A telepítés helyszínét a jó szélviszonyok, illetve a települési hozzájárulás mellett számtalan tényező befolyásolja. Ilyen például az átadóállomás távolsága, ahol a megtermelt villamos áram a szolgáltatóhálózatba kerül. Magyarországon hat szélkerék működik, kettő-kettő Mosonmagyaróváron és Mosonszolno- kon, egy Várpalota közelében és egy Kulcson. Várhatóan szélerőmű épül a közeljövőben megyénk több pontján is: Mezőtúron, Martfűn és Törökszentmiklóson. _________ _________MÉAZÁHOB OÍZA Sz igorúan vett szennyvízkérdés Megyei információ Elkészítette környezetállapot-értékelését a Közép-Ti- sza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, melyben kitérnek az ipari szennyvíz- kibocsátásra is. Az ipari szennyvízkibocsátás általában az összesen kibocsátott szennyvizek 20 százalékát képviseli. A kibocsátási mélypont az ipar esetében erőteljesebben és korábban (1993) következett be, mint a települési szennyvízkibocsátás esetében (1995). Az összes ipari szennyvízkibocsátás meghatározó üzemei a Szolnokon lévő Tiszamenti Vegyiművek Rt., a Neusiedler Papírgyár Rt., illetve a könnyűipari, valamint az élelmiszer-ipari létesítmények. Az ipari szennyvízkibocsátás üteme az 1996. évi átmeneti csúcs után tovább csökkent. Ugyanez a tendencia figyelhető meg az életképesebb iparágak esetében is, ahol a csökkenés egyértelműen a víztakarékos technológiák, illetve az ez irányú technológiai változások bevezetésével jött létre. Jelentős változásnak mondható a papírgyár ipari szennyvizeinek a szolnoki szennyvíztisztító telepre történt vezetése, és így a Tisza mentesült a napi ötezer köbméter, magas szervesanyag-tartal- mú szennyvíztől. Szintén régi igény volt a Cukorgyár Rt. és a Gyökér úti átemelő vonzáskörzetében lévő városrész szennyvizeinek szennyvíztisztító telepre való rákötése, mely a közelmúltban szintén megvalósult. A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás a kibocsátott vízmeny- nyiséghez viszonyítva a legmagasabb az élelmiszer-iparban. Összes oldottanyag-kibocsátás szempontjából, mely az ipari szennyvízkibocsátás legjellemzőbb paramétere, három iparág jelentős szennyvízbírság-megtakarítást is eredményez. S ha már a bírságnál tartunk: a korábbi évek adatai alapján megállapítható, hogy szennyvízbírság szempontjából az élelmiszer- ipar és az egyéb iparágba sorolt papíripar emelkedik ki. Az utóbbi évek bírságadatai már tükrözik a részlegesen tisztított szennyvíz mennyiségek csökkenését, melynek hatására az alap- bírság összege is csökkenő trendet mutat. A bírságolt ipari szennyvízmennyiség 428 ezer köbméter volt, melyhez társul 254 ezer forint alapbírság, amit a Iparág Szennyezőanyag Szerves anyag Olaj, zsír (t/év) (t/év) Összes oldott anyag (t/év) Gépipar 33 3 267 Építőipar 0 0 0 Vegyipar 2 7 710 Könnyűipar 38 0 60 Élelmiszeripar 699 7 2248 Papírgyártás 94 2 241 ~ Ipar összesen: 866 19 3526 is nagy kibocsátónak minősíthető: a vegyipar, az élelmiszeripar és a papírgyártás. Ha a 2002. évi, kellően tisztított szennyvíz- mennyiséget összehasonlítjuk a korábbi évek hasonló mutatójával, megállapítható a szennyvíz- tisztítás hatásfokának egyértelmű javulása, mely a felszíni vizek terheléscsökkenése mellett kibocsátási körülmények adta szorzótényezők végül 2 millió 269 ezer forint összegre emeltek. Települési szennyvíztisztító telepek esetében a kivetett bírság összege jelentősebb, mivel a 20- 25 éve épült szennyvíztisztító telepek már nem elégítik ki a minőségi követelményeket. ________________________1!®!Q FE KETE GÓLYÁK. Tiszasüly határában számtalan érdekes madarat figyelhetünk meg a komphoz vezető út mellett. Felvételünk a fokozottan védett fajok közé tartozó fekete gólyákat (eszmei értéke 250 ezer forint) örökített meg felszállás közben._______________________________________fotó. mAszáboi qca
