Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-02 / 127. szám

2004. JÚNIUS 2., SZERDA AHOL ÉLÜNK 7. OLDAL Konok Kunok Kupa A torna rendezője Kunhegyes önkormányzata, a verseny ideje június 5-e, szombat, 15 órától a város napja rendezvény része­ként. Helyszín: a városháza előt­ti, körüli Szabadság tér. A csa­patlétszám nyolc, akik között legkevesebb két hölgynek is sze­repelni kell. A rendezvényre be­nevezett települések: Kenderes, Tiszaderzs, Tiszafüred Tisza- püspöki, Tiszatenyő, Török- szentmiklós és Kunhegyes. Hatféle versenyszámban mé­rik össze ügyességüket az indu­lók. Az egyik a békatábla. A játé­kosoknak tíz, egyenként négy centiméter átmérőjű és négy milliméter vastagságú esztergált fémkoronggal kell betalálniuk a táblán található, különböző ér­tékű lyukakba, nem utolsósor­ban a béka szájába. A második a hordólovaglás. A versenyző egy olyan, fenekek nélküli hordón ül, amelyik megfelelő erősségű és átmérőjű, simára gyalult, kellően beszap­panozott fenyőrúdon van átdug­va. A rúd két végét egy-egy négylábú tartóbakhoz erősítik, az egyik végéhez megfelelő hosszúságú kötelet rögzítenek, és ebbe kapaszkodva kell a játé­kosnak a hordón ülve áthúznia magát a rúd másik végére. A harmadik a magyar íj: meg­felelő távolságról kell a nyilat célzottan elengedni a céltáblára. A negyedik a korongdobás. Itt húsz darab, ötcentis átmérőjű és öt milliméter vastag fakoron­got kell az asztal másik végéből egy meghatározott szakaszon úgy csúsztatni, hogy azok a bokszokba bejussanak. Ötödik a köcsögtörés. A játé­kosnak bekötik a szemét, majd a kezébe botot adnak. A verseny­zőt jól megpörgetik, meghatáro­zott távolságra attól a karótól, amely végén a köcsög áll. A fel­adat nem más, mint a karó végé­ről leütni a köcsögöt. Minden in­dulónak három próbálkozása le­het. A játékba a közönség is be­kapcsolódhat, sőt hangos bekia­bálásokkal éppúgy segíthetik, mint esetleg tréfából félretájé­koztathatják a próbálkozót a he­lyes iránytól. Végül lesz úgyneve­zett dobónyíl. Egyedi készítésű céltáblára kell a nyilat célzottan eldobni. Maga a nyíl csúcsos ki­képzésű, rendkívül hegyes esz­köz, amelynek a végére a célzás megkönnyítése miatt színes, fes­tett, speciális tollakat rögzítenek. Ugyanezen a napon rendezik meg a város napja elnevezésű rendezvényt is, amely egyik ese­ményeként tartják az I. Hegyesi Kupa utolsó versenyszámát. Az ezt követő ünnepségen adják át a győztesnek a Hegyesi Kupa vándorserleget. Zenés, táncos műsorok, amatőr csoportok szí­nesítik a rendezvényt. KUNKAPITÁNY-VÁLASZTÁS - KUNHEGYES Az ötödik jelölt Az első újkori kunkapitányt, a kisújszállási Horváth Györgyöt 2000. május 6-án választot­ták meg, a megbízatása egy évre szólt. Most ezt a tisztet a negyedik választott vezető, Csí­kos Sándor színművész tölti be, akinek a mandátuma ezekben a napokban jár le. Az ötödik jelölt kunhegyesi: Simái Jánosnak hívják, és 1950. január 10-én született ugyanezen a településen. Ál­talános és középiskolai tanul­mányait itthon végezte, míg a főiskolai oklevelét Budapes­ten a Kandó Kálmán Villa­mossági Műszaki Főiskolán szerezte. Szülőhelyét tulaj­donképpen csak főiskolai ta­nulmányai és sorkatonai szol­gálata idejére hagyta el hosz- szabb időre, hiszen ide kötöt­te a nagyszülők szeretete, nő­sülése után a családja, az em­berek, a gyermek- és fiatalko­ri barátai, az itteni környezet. Itt volt otthon, itt érezte, érzi ma is azt, hogy szeretik, isme­rik, tisztelik. Ipari végzettsége ellenére kisebb megszakításokkal már harminc éve a Kunság Népe Tsz-ben, majd jogutódjánál, a Kunság Népe Rt.-nél dolgozik, ahol nagyon sokat kapott emberségből munkatársaitól, a meghatá­rozó egyéniségű vezetőktől. 1986-ban rendezték meg először a téeszben a népi hagyományőrző játékokat, a Konok Kunok Kupáját, amelynek kezdettől fogva az egyik szer­vezője. A rendszerváltást követően tovább folyta­tódott a tevékenységük, immár egyesületi formá­ban, mivel hat család megalapította a Konok Ku­nok Hagyományőrző Baráti Egyesületet. Önerő­ből és szponzori támogatással eddig három ízben rendezte meg az egyesület ezt a kupát. Megfor­dultak számos országban, láthatók voltak a tele­vízióban, hiszen céljaik között szerepelt széles körben megismertetni, elterjeszteni a népi játé­kokat. Még a pólójuk felirata is ezt a kupát, illetve Kunhe­gyest népszerűsíti, hiszen raj­ta a város neve is szerepel. A leendő ötödik kunkapi­tány a prózával is kézen fogva jár, hiszen már korábban megírta A kunhegyesi beatze­ne és az Androméda együttes története című könyvét. Ko­molyabb hangvételű munkái­ban igyekszik megemlékezni a jellegzetes, kalapos, régi kun emberekről, tudatosíta­ni, hogy bár nemzedéken­ként más és más élet- és világ- szemlélet hat az itt élőkre, a gyökerek, valamint a törté­nelmi múlt azonos. Annak el­lenére is, ha különböző irá­nyokból indultak el, viszont a cél egy lehet: Kunhegyes, a szülőföld szeretete. Nem érzi úgy, hogy bármi különöset cseleke­dett volna a városért, viszont nagy megtisztelte­tésnek tartja a bizalmat, amellyel a kun települé­sek viszonyulnak hozzá. A jó emberi kapcsolato­kért, a kun települések jószomszédi, egymást se­gítő támogatásáért igyekszik mindent megtenni leendő tisztségében Simái János, mint az ötödik újkori kunkapitányjelölt. Simái János Nagy megtiszteltetés a kunkapitány-választás Kontra József, a város polgár- mestere a hét végi rendez­vényről az aláb­biakat mondta:- Nagy meg­tiszteltetés szá­munkra, hogy június 5-én szombaton Kunhegyes ren­dezheti meg az ötödik kunkapi- tány-választást. Az egész napos program sok ér­dekességet, lát­ványosságot fel­vonultató sereg­szemlét kínál mindazoknak, akik a szorgos hétköznapok után kilátogat­nak erre az ese­ményre. Elvég­re találkozhat­nak más nagy­kun települé­sek, városok, községek vezetői­vel, lakóival, képviselőivel. Elme­rengve a múltról, és a beszélgeté­sek során ezekből erőt meríteni a nem könnyű jelen, jövő tenniva­lóihoz. Ezúton is üzenem: szere­Az ünnepi program A kunkapitányokról A kunoknak épp úgy mint a jászoknak, megvan a maguk tör­téneti hagyománya. IV. Béla és Kun László királyuk uralkodá­sa alatt a mongolok, tatárok pusztításai után az elnéptelene­dett országrészekre új népeket telepítettek. A kunokat kibékít­ve, három területre osztották, e három kerületben a betelepítet­teket nemesi szabadságjogokkal látták el, bírájukká téve a ná­dorispánt. Továbbá hét nemzetségre osztották őket: a nemzet­ségek adtak egy olyan vezetőt, aki minden törvényes ügyben a nádorral közösen ítélt. Az ötödik kunkapitány-vá­lasztás és a város napja al­kalmából június 5-én a főté­ren, illetve a település köz­pontjában az alábbi kulturá­lis és sportrendezvények kö­zött választhatnak az érdek­lődők. Reggel fél nyolctól a karcagi ifjú- j sági fúvósok zenés ébresztőt tar­tanak. Fél kilenckor elkezdődik a helyi amatőr csoportok bemuta­tója, majd hintók, lovasok vonul­nak a térre. Tíz órakor indul a kunkapitány-választási ceremó­nia. Először Kontra József polgár- mester köszönti a rendezvény résztvevőit, majd Csíkos Sándor jelenlegi kunkapitány számol be az elmúlt év érdekesebb esemé- j nyeiről, történéseiről. Ezt követő­en beiktatják Simái Jánost, sor- 1 rendben az ötödik kunkapitányt, í Az ünnepi ceremóniát hintós, lo­vas felvonulás követi a városban, majd a meghívott kun települé­sek kultúrcsoportjai adnak ízelí­tőt tudásukból. Délután kettőtől Stefi és Zsizsi könnyűzenei kon­certje várja az érdeklődőket, rá egy órára pedig elkezdődik az I. Hegyesi Kupa zárófordulója, il­letve a Konok Kunok Népi Játé­kok rendezvénye. Fél öttől a Ka- rap-Fehér-Nagy gitártrió lép fel, majd a kisújszállási Nagy István tárogatózik. Fél hattól a Party Music Band ad térzenét, utána II- lényi Katica hegedül. A tűzijáték este kilenckor esedékes, majd éj­félig az Origó együttes utcabálján táncolhatnak a mozogni vágyók. Kísérő programokként a szerve­zők tisztelettel ajánlják a Nagy­kunsági Szellemi Műhely kiállítá­sát, Oláh Lajos tárlatát a Zsig- mond Ferenc Városi Könyvtár pincegalériájában a pásztorélet tárgyi emlékeiről, illetve azt a népművészeti kirakodóvásárt, amelyen fazekasok, kosárfonók, szőnyegszövők mutatják be alko­tásaikat. Viszont 1323-ban már a kunok­nak saját választott kapitányaik voltak. Négy székre osztották fel a Kunságot, minden egyes szék­nek külön kapitánya volt, akitől függtek a szállások kapitányai, bírái. A-négy szék: mizsei, kecs­keméti, kolbászi és halasi, amely­hez később adatott még egy: a jászberényi. A jász- és kunkapi­tányokat három évre választot­ták. A főkapitányok kinevezési joga a nádoré volt, ő hagyta jóvá a kerületekből érkezett javaslato­kat. Jó és érdemes személyeket jelöltek a főkapitányi és kapitá­nyi címre. A főkapitányok későb­biekben az ispánok, meg az alis­pánok jogait gyakorolták, és pél­dául Mária Terézia idejében 24 pontos rendtartást állapítottak meg számukra, amelyet be kel­lett tartaniuk, tartatniuk. József nádor volt az utolsó, aki jóvá­hagyta a státusukat. A kunkapi­tányok dolga volt, hogy döntse­nek a lakosságot érintő dolgok­ról. A mai polgármesterek előtt ők voltak a községek, városok el­ső emberei, és ha az ott élők na­gyon elégedettek voltak tevé­kenységükkel, három év után új­raválaszthatták őket. A Nagykun­ság 1850-től karcagi járás néven egy olyan területet, járást képe­zett, amelybe Karcag, Kisújszál­lás, Túrkeve, Kunhegyes, Mada­ras és Kunszentmárton tartozott. A kapitányok egészen a XIX. század végéig voltak a helységek élén, mindaddig, amíg fel nem váltották őket a polgármesterek, főispánok. Ezt a régi hagyományt elevenítette fel 2000-ben Kisúj­szállás, hiszen ma már a kunka­pitány egy jelképes, tiszteletbeli cím. (Csányi Sándor, karcagi ön- kormányzati képviselő, tanár ta­nulmánya alapján.) ■ MÚLTIDÉZŐ. Oláh Lajos kiállítása a múlt jószágtartását és a pásztorélet használati tárgyait, a vásártar­tást mutatja be Kunhegyesen, a Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár pincegalériájában. A tárlatot dr. Du- cza Lajos főiskolai docens nyitja meg június 5-én szombaton 14 órakor. Megtekinthető július 31-éig a könyvtár nyitvatartási idejében. Felvételünkön Oláh Lajos gyűjtő munka közben. _________________■ MÁ R VÁRJÁK. A városháza épülete rendezett környezettel, parkkal várja a nagy eseményt, a. i év esedékes kunkapitány-választását. ____________ ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. tettel várunk minden kedves ér­deklődőt, hiszen a programokból az is kitűnik, minden korosztály megtalálja, megtalálhatja a neki legkedvesebb időtöltést. ________________■ Kontra József polgármester Ardai Józsefné nyugdíjas kéziszövő kiállítása mindig sok nézőt vonz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents