Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-13 / 24. Vasárnapi szám
Közélet, gazdaság, politika 2004. június 13., vasárnap Új Eldorádó ciántemetővel Olajtenger, Csernobil, tiszai cián, baljós árnyak és megvalósult rémálmok - röviden ez a mérlege az elmúlt két évtizednek. Úgy fest, a környezetvédőknek sosincs szabad napja. Ámbátor az ökológiai katasztrófákról és a társadalmi konfliktusokról regélő moziaktivistáknak is jut téma bőséggel. M ostanság Kocsis Tibor Új Eldorádó című igazmeséje jelzi: nagy a baj! A szűk körben e héten bemutatott, s a Duna Tv-ben kora ősszel szemügyre vehető dokumozi az aktuális falurombolásról, a természet kincseinek gátlástalan kiaknázásról szól. Ezúttal a Verespatakon és környékén létesítendő aranybányáról láthat megdöbbentő képeket a néző. A történet röviden: egy kanadai-román vegyescég miután fél pénzen telkeket, ingatlanokat vásárol a környéken és a hatósági engedélyek többségét is beszerzi, hegyeket hord el, hogy azután Nemcsak ökológiai, hanem kulturális károkkal is számolnunk kell egy 800 hektáros területen ciántemetőt (szennyvíztavat) létesítsen a festői vidéken. Ha ez sikerül, megkezdhetik a föld gyomrában eddig elfekvő arany- és ezüstkészletek kitermelését, el- orozását. Mint már annyiszor, ezúttal is a kenőpénz, a cinizmus és az embertelenség a “főszereplő”. A helyzet azonban annyiban speciális, hogy itt gyarmatosításról van szó - vélekedik a Greenpeace szakértője, Csáki Roland. Mint mondja, a Verespatak körzetét mattolni akaró vállalat olyasmire készül amilyenre Európában még nem volt példa, ám a 18. századi Indiában vagy manapság fekete Afrikában halmokban állnak az efféle ügyeskedésekről szóló feljegyzések. - Mondjuk ki: az egykori keleti blokk szabad préda sokak szemében. Az idegenek úgy érzik, errefelé lehet aratni, mivel a helyi hatóságok megveszteget- hetőek és a civil szféra még mindig gyermekcipőben jár - állítja a Greenpeace-aktivista. A tiszai ciánszennyezésről írott dolgozatában Tóth János néhány éve már a hasonló botrányok elkerülésének lehetőségeit taglalta. “Apró, de hatásos Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter ugyan megjárta Verespatakot, egyelőre nem tudott érdemben lépni, hiszen ami történt, látszólag a szomszédos Románia belügye változtatásokkal biztonságosabbá lehetne tenni a gazdaság és az ipar működését. Magyarországnak 100 millió dolláros kárigénye van a ciánszennyezés felelőseivel szemben, a per évekig elhúzódhat. Ha azonban a környezetre rendkívül veszélyes üzemeket köteleznék arra, kössenek biztosítást környezeti károkozás esetére, annak előnye nemcsak az lenne, hogy hamarabb jutnának pénzükhöz a károsultak. A biztosító nyomást gyakorolna a cégekre, hogy a szabályok betartásával csökkentsék egy katasztrófa lehetőségét. A másik változtatás az lehetne, ha a szennyezés utáni kárrendezéskor az első helyre nem a bankok kerülnének, hanem a katasztrófa károsultjai, fgy a pénzintézet is jobban megvizsgálná: kinek és mire ad hitelt.” A mélyebb okokat kutatva a szakember arra a felismerésre jut, hogy az újkori gondolkodás szerint az ember már nem része a természetnek, azt értéktelen mechanizmusnak tekinti, amelyen uralkodhat. Ezért is sorjáznak az erkölcsileg is kifogásolható öko-botrányok. Veér András pszichiáter amondó: a környezeti ártalmak, A közei 30 millió forintból, négy éven ál készült tényfeltáró dokumentummozit, az Új eldorádót stílszerűen a Környezetvédelmi Világnapon mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az alkotó, KOCSIS TIBOR most abban bízik, hogy a kiemelt figyelemnek és a majdani tv-bemutatónak meg lesz a jótékony hatása a megannyi változás döntően kihat korunk emberének egészségi állapotára. A megerőszakolt természet/környezet ugyanis bumeráng-hatást fejt ki és végül - miután a racionalitás és a tudattalan “szféra” nem mozog együtt - pszichés zavarok formájában testesül meg. Az idős emberek különösképpen megsínylik az olyan hercehurcákat, mint amilyen a Verespataki. Veér szerint az otthon, a megszokott környezet elvesztése, no és a “kell!” szócska önmagában is alapot ad a depresszióra,. ■, , .... Sz.Z.A. A felelőtlenség ára Jórészt az emberi felelőtlenségnek és önzésnek “köszönhetően” a Föld felszíni átlaghőmérséklete kétszer olyan gyorsan nő, mint korábban gondolták. A felmelegedés tengerszintek emelkedéséhez, viharokhoz, szárazsághoz, kiszámíthatatlan időjárási jelenségekhez vezethet. Lám, a napokban Magyarországon is tornádó tombolt. A tudósok vitatkoznak, lesz- e két félideje a klímapokolnak: követi-e jégkorszak a felmelegedést. ' - Jelenleg a felmelegedés felé tartunk, de azt nem tudjuk, átfordulhat-e mindez jégkorszakba - mondja dr. Mika János éghajlatkutató az Országos Meteorológiai Szolgálattól. - Nem vitatható, hogy a melegedésben az embernek szerepe van. Mika doktor úgy véli, hogy ha a feltételes mód ellenére mégis bekövetkezne egy gyökeres lehűlés, ennek a mi térségünkben csapadékszegény tél és nyár lenne a következménye. A szakemberek szerint a klímakatasztrófa legárulkodóbb jele az volna, ha mégszűnne a Golf-áram. A megye fejlődéséért tevékenykedik az MFB A Magyar Fejlesztési Bank az európai uniós csatlakozással csaknem egy időben decentralizálta képviseletét, azért, hogy országosan kiépült hálózata segítségével hatékonyan és mindenki számára egyenlő esélyt teremtve megismertethesse a gazdasági élet szereplőivel, az önkormányzatokkal a pénzintézet termékeit. Hekli Istvánnal, az MFB megyei képviselet-vezetőjével beszélgettünk.- A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (MFB) állami fejlesztési célok segítésére szakosodott pénzintézet. Kiemelt célja, hogy hosszú lejáratú forrásokkal segítse a gazdasági életben résztvevők és az önkormányzatok működésének hatékonyságát. Ebben a szerepkörében eltér működése a kereskedelmi banki gyakorlattól, hiszen nekünk a gazdaságpolitikai célok megvalósításában és annak támogatásában való közreműködési szerepünk az elsődleges. Az országos hálózat kiépítésével az MFB termékeit képesek leszünk a kulcsfontosságú kis- és középvállalkozások számára ajánlani. Ezek a termékek abban segítenek, hogy egyrészt kedvezményes, hosszú lejáratú forrásokat biztosítanak lassabban megtérülő beruházásokhoz, másrészt fontos szerepet játszunk az uniós csatlakozást követően az uniós támogatások vállalko-* zásokhoz, önkormányzatokhoz való eljuttatásában is.- Vagyis hazai és úgymond uniós pénzek felett is rendelkezik az MFB ?- A pénzintézet több helyről szerzi be forrásait. Egyrészről hazai gazdaságfejlesztési támogatási, költségvetési forrásokat közvetít, másrészről az európai uniós források és támogatások közvetítésében is jelentős szerepet játszik, harmadrészt saját, forrásszerző tevékenységéből, nemzetközi piacokról felvett forrásokat, kedvezményes hitelek formájában közvetít a gazdaság meghatározó szereplői számára.- Milyen cébkat vettek figyelembe a termékeikkel?- A kormányzat hosszú távú gazdaságpolitikai stratégiájával összhangban fejlesztettük ki a hiteltermékeket, amelyek közül a legismertebb az Európa Technológiai Felzárkózási Beruházási Hitelcsomag, amelyet a kereskedelmi bankokkal együttesen kínálunk kisebb ügyieteknél refinanszírozva a kereskedelmi bankokat, nagyobb ügyletben pedig akár az MFB-től közvetlenül is igénybe vehető. Ezek a mai hitelpiacon igénybe vehető legkedvezőbb kamatozású hitelforrások. Euró bázison megállapított hitelek, minthogy azonban árfolyamgaranciás termékek, ezért voltaképpen forinthitelként kezelhetőek. Jelenleg ezek 6-6,5 százalékos kamatozás mellett vehetők igénybe.- A fő célcsoport tehát kis- és közepes vállalkozások és az önkormányzatok?- A MFB-törvény módosítása lehetővé tette, hogy a Magyar Fejlesztési Bank a kis- és közepes vállalkozások számára kedvezményes hiteleket nyújtson, amit az említett árfolyamgarancia lehetővé tesz. A közeljövőben pedig az önkor»mányzatok számára is ugyanígy árfolyamgaranciás, tehát euró bázisú, de forint alapon működő hiteleket tudunk kínálni az önkormányzatok számra ugyancsak 6-6,5 százalék körüli éves kamatmértékkel.- Kell-e valamiféle saját forrással rendelkezni a hitelfelvevőnek?- Természetesen a kereskedelmi banki gyakorlatban megszokott fedezet- és önerőelvárások nálunk is megvannak. Ennek ellenére szeretném az MFB-hitelek sokrétűségét néhány szóban elemezni. Alapvető célunk, hogy mi ott finanszírozunk, és azokat a vállalkozásokat, önkormányzatokat támogatjuk, amelyeket már európai uniós vagy állami támogatási források, illetve kereskedelmi banki források is finanszíroznak. Mi társfinanszírozók tudunk lenni úgy, hogy kiegészítjük az állami támogatást, a kereskedelmi bank bizonyos lejáratú hiteleit hosszú távú forrásokkal, és a beruházások — mely lehet például környezetvédelmi, jelentősebb technológiaváltási — hosszabb távon megtérülő elemeit ezekkel a hitelekkel tudjuk finanszírozni. Ebben nemcsak az a szerepünk, hogy - mellesleg egyedülállóan - az MFB hosszú lejáratú forráshoz tud jutni és azt kedvezményes hitel formájában kihelyezi, hanem az is fontos, hogy ezzel a vállalkozások és az önkormányzatok kereskedelmi bankjai számára forrásbővítési és kockázat-megosztási lehetőséget kínálunk. Mi ugyanis stratégiai partnernek tekintünk minden kereskedelmi bankot. Velük együtt kívánjuk finanszírozni a vállalkozásokat és az ön- kormányzatokat.- Mennyire foga megváltoztatni, meg fogja-e egyáltalán változtatni a jelenlegi pénzpiacot az MFB megyei szinte lépése? — Mi azért vagyunk, hogy a megyében működő összes kereskedelmi banki és takarékszövetkezeti hálózati egységnek társfinanszírozói, partnerei legyünk olyan európai uniós technológiai felzárkózási, környezetvédelmi vagy úgynevezett bamamezős beruházási programban, amivel korábban a kereskedelmi bankok hosszú lejáratú finanszírozásban nem tudtak szerepet vállalni. Ugyancsak stratégiai partnerségnek tekintjük azt, hogy a banknak van egy egyedülálló úgynevezett fejlesztési tőkebefektetési terméke, amivel alapvetően kis- és közepes vállalkozásokban tudunk 49 százalékot meg nem haladó mértékű tulajdoni, illetve szavazati arányt vásárolni tőkeemelés formájában, jellemzően öt évre. Ezzel az adott vállalkozás hitelképességét is tudjuk javítani számlavezető, finanszírozó bankja számára. Ennél a fejlesztési tőkebefektetésnél elsősorban a technológiaváltást, a hosszú távú stabil működést és a hozzá- adottérték-javító beruházásokat és üzleti elképzeléseket felmutatni tudó vállalkozásokat részesítjük előnyben, és szerződésekben lefektetett módon biztosítjuk számukra a bank tulajdoni hányadának kivásárlási lehetőségét, illetve rögzítjük, hogy legkésőbb öt év múlva a Bank is el kívánja adni ezt a tulajdoni részesedését. Ennek a célja az, hogy feltőkésített állapotban a vállalkozás legyen képes további megnövekedett, hozzáadottérték-ter- melő működésre stabil és uniós piacon is versenyképes gazdálkodással.- Az önkormányzatoknak mit hozhat ez a lehetőség?- Nemcsak az önkormányzatoknak, hanem minden olyan önkormányzati gazdasági társaság, közhasznú társaság vagy önkormányzati beruházási célokat megvalósító társaság számára van egy külön hitelprogramunk. Ez a regionális infrastruktúra- és vállalkozásfejlesztési hitel- program. Ebben ipari parkokat, logisztikai központokat, inkubátorházakat, vállalkozói övezeteket, valamint víz- és szennyvízcsatorna-műveket tudunk finanszírozni akár húszéves futamidőre. Ezenkívül van külön programunk Beruházás a XXI. század iskolájába címmel, amelyben a közoktatási intézmények korszerű követelményeknek megfelelő felújításához nyújtunk hiteleket, illetve a GYISM keretén belül sportcsarnokok építéséhez tudunk hiteleket adni. Nagyon fontos tudni, hogy önkormányzati infrastrukturális beruházásoknál a más területen megszokott 25 százalékos önerővel szemben 10 százalékos önerő is elegendő. Ennek egy része származhat lakossági befizetésekből is. Rendkívül fontosnak tartom, hogy Nemzeti Fejlesztési Tervben lefektetett és az Európa Unió Strukturális Alapjain keresztül elérhető operatív programokra kiírt pályázatok esetében nyújtunk projekt-kiegészítő hitelt, valamint bankgaranciát kis- és közepes vállalkozásoknak, önkormányzatoknak. Ezeknél a pályázatoknál 25 százalék a megkívánt önerő, ennek Bankunk a felét tudja biztosítani. Továbbá az elnyert pályázat és az önerőn felül a beruházáshoz szükséges fejlesztési fonást is hitel formájában tudjuk biztosítani. Tehát egy ilyen projekt-kiegészítő hitel esetében mindössze a teljes projekt 12,5 százalékával kell rendelkezni a pályázónak.- Ezek nagyon kedvező hitek, bizonyá- m a gazdaságban is hamarosan érezteük a hatásukat.- Legfőbb célunk ez, hiszen azért vállaltuk a feladatunkat és azért jöttünk létre, hogy az MFB decentralizált hálózati egységei ne csak az információt juttassák el az érdekeltekhez, hanem szakmai tanácsadással segítsék az önkormányzatok, a kis- és közepes vállalkozások vezetőit döntéseik meghozatalában és utána a szakmai programok keresztülvitelében. Az MFB azért tudja ezeket a kedvezményes hiteleket nyújtani, mert immár letisztult és átlátható tevékenységével elnyerte azt, hogy az Európai Unió fejlesztési bankjai szervezetének teljes jogú tagjává vált, Hekli István és az Európai Beruházási Bank az MFB-t nevezte meg stratégiai partnerének. E két momentum jelentős szerepet játszott abban, hogy a Moody’s hitelminősítése révén rendkívül kedvező feltételekkel tud az európai bankközi piacon euró fonáshoz jutni, és azt a lehető legalacsonyabb önköltséggel tudja a kis- és közepes vállalkozásoknak és önkormányzatoknak to- vábbfinanszírozásra felajánlani. Fontos célunk, hogy minden fejlesztési elképzeléshez maximálisan kihasználhatóvá váljanak az Európai Unió alapjából elnyerhető támogatások, hiszen ezekkel a megye is hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánk az uniós támogatások nettó igénybevevője legyen. Ezek révén itt mindenki megtalálhatja a versenyképességet biztosító fejlődési lehetőségét, itt dolgozhat, itt teremthet és tarthat meg munkahelyet, itt hozhat létre exportbővítő beruházást, és növelheti az egy főre jutó nemzeti terméket, amivel a gazdasági elmaradottságunk csökken az unió átlagához képest. (PR)
