Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-12 / 136. szám

Sport

Labdarúgás:

Lassan tisztul a kép Szolnokon 15. oldal

Kilencven métert vágtázni 18 másodperc alatt az átlagosnál gyengébb lovasnak sem gond. Egy-két hónapnyi gyakorlás után már sikerül 18 másodperc alatt kilencszer lőni egy reflexíjjal. Ám ha ezt a kettőt együtt kell csinálni, azaz vágtázás közben, a ló hátáról legalább 9, de akár 40 méterre lévő 90 centis táblát kilencszer kell eltalálni... Ez már nem könnyű. Ez a lovasíjászat, Kassai Lajos módra. Ősi magyar sportág, és a kaposdadai völgyben született újjá. Azóta Amerikától Japánig már sok százan űzik. A lovasíjászat életfilozófia, amely kiszakít a pörgő és sokszor értelmetlen világból, új célokat mutat, új teljesítményekre ösztönöz.

A magyarok nyilai ismét hódítanak a világban. Ezúttal azonban nem imádkozik azért, hogy „a magyarok nyilaitól ments meg uram minket”. Aki egyszer kapcsolatba került velük, szeretné, ha sokszor kézbe foghatná.

A magyar íjnak és a hozzá kapcsolódó sportnak, filozófiának, életformának ugyanis mágikus az ereje. Lehet, hogy a sportághoz nélkülözhetetlen sámándobok teszik? Vagy egyszerűen mindenkiben ott bujkál az a gyerek, aki hatévesen egy meghajlított mogyoróvesszőre kötözött spárgából gyártott íjjal bodzavégű nádvesszőket lövöldözött?- Nálam így kezdődött - emlékezik vissza Kassai Lajos, a lovasíjászat alapjainak megteremtője. Nem csak a szabályokat agyalta ki, hanem a hozzá szükséges íjakat is saját üzemében gyártja. - Egy regény, Gárdonyi Géza Láthatatlan embere annyira magával ragadott, hogy láttam magam előtt őseinket, akik egy dombról levihar- zanak, közben ellenségeiket a nyeregből hátrafordulva nyilazzák. Ettől kezdve minden kezem ügyébe kerülő alapanyagból, vödörfülből,' deszkából, mogyoróvesszőből íjat csináltam. Ezen a korszakon persze a legtöbb gyerek átesik. Én „úgy maradtam”. Amikor lehetőségem volt arra, hogy saját műhelyt építsek, tovább kísérleteztem.

A kísérletek eredményei: 1992-ben elkészült az első igazi Kassai-íj, egy

reflexíj. Rövidesen a csigás vadászíj kapós- mérői változatát is kipróbálhatta tervezője, sőt, a sorozatgyártás is megkezdődött. Ezek azonban nem elégítették ki Kassai Lajos álmait, ő ugyanis mindenáron a honfoglalás kori magyar íjat sze rette volna ismét megcsinálni.- De úgy, hogy az használható is legyen!- tette hozzá - Az első perctől az volt az álmom, hogy ezzel az íjjal egy igazi magyar sportág szülessen: a lovas íjászat. Ezért is szakítottam a kutatók gyakorlatával, akik az ősök módszereit követve csontból és más szetes anyagból készítették el az íjat, amit azon- b a n

ak. így készíthettem a világon elsőként sorozatban merevszarvú reflexíjat.

Kassai Lajos régészek, történészek segítségét is kérte, de elsősorban a saját tapasztalataira tá- maszkonem lehetett használni.

Úgy gondoltam: a forma maradjon az ősi, de a felhasznált anyagok legyenek mai

dott. Ezeknek a tapasztalatoknak a megszerzése olykor hosszadalmas, máskor fájdalmas is volt. De semmiképpen nem haszontalanok...- Világéletemben úgy éreztem, hogy tudok lovagolni, annak ellenére, hogy még soha nem ültem lovon. Amikor egy barátomtól kölcsönkértem a lovát, az következett, amit a ló akart, és nem az, amit én. Gyakran előfordult, hogy berohant velem egy bozótosba, az ágak söpörtek le a hátáról, s az is, hogy egyik lábammal a kengyelbe szorulva vonszolt maga után hosszú métereken át. Egyik ilyen önfeledt lovagláskor beszaladt velem egy völgybe, amelynek nem volt kijárata. Kénytelen volt megállni. Körülnéztem, és nagyon jó érzés kerített hatalmába: hazajöttem. Ez a völgy, amelynek oldalait szinte elérem, ha kinyújtom a kezemet, világ a világban: egy hatalmas, pozitív mágnes, amelynek a lelkem a negatív pólusa. Itt érzem jól magamat, akár lovagolok, akár csak sétálok, vagy gyerekeknek tartok rendhagyó történelem- órákat. Ide építettem a házamat, és ha valahol a világ túlsó felén tartok bemutatót, pár nap után már olyan honvágyat érzek, hogy legszívesebben csapot-papot hátrahagyva jönnék haza.

A Kassai-völgy mára amolyan zarándokhellyé vált a lovasíjá-szok számára. A sportágat ma már világszerte egyre többen űzik, de aki igazán komolyan veszi, az ide évente egyszer biztosan eljön. Terepíjász-, futó- vadlövö-, és persze a lovasíjász- pálya várja a látogatókat. Minden hónap első szombatján a hivatalos klubnapon százak lepik el, hogy kipróbálják magukat és az íjukat, s hogy lássák a mestert. Kassai Lajos a mester, és nagybetűvel írják a nevét. Megteremtette a sportágat, eddig két világcsúcsot állított fel, bekerült a rekordok könyvébe, és nem csak egy sportot, de életfilozófiát is teremtett. Akár a japán harcművészeteknek, a lovasíjászatnak is megvan a maga rítusa, a sámándoboktól a lovakra festett harci jeleken át a kaftánokig. A kaftán színe jelzi azt, hogy ki milyen fokozatot ért el. A kék a tanuló 1-es, a zöld a tanuló 2-es, a piros a haladó 1-es, a sárga a haladó 2-es, a fekete pedig a mesterfokozat. Ilyen egy van a világon, tulajdonosát Kassai Lajosnak hívják.- Alapvetően két embertípus létezik: a kérdés embere és a felelet embere. A kérdés embere kutat, tapasztalni, megismerni akar. A felelet embere pedig azt mondja, hogy vallása már mindenre megadta a választ, és viszszavo- nul a hitének megfelelő rítusokba. Az én életem mintha mind a kettőt tartalmazná. A lovasíjászat egyre inkább rítus számomra, keretet adva hétköznapjaimnak, életemnek. Egyszerre jelenti a tudományt, a művészetet és a vallást. Megpróbáltam a józan észre támaszkodva a lehető legtöbbet megtudni erről a tevékenységről, majd képességeimhez mérten művészien bemutatni. Mire idáig eljutottam, azt vettem észre, hogy hitemmé vált. Hiszek őseim kultúrájában, és tudom, életmódjuk talán örökre eltűnt, de ha többre nem is vagyok képes, a sztyeppék egykori királyainak koronájából legalább egy gyémántot’ szeretnék minél több embernek megmutatni.

VARGA OTTÓ

Lovasíjászat mágikus számokkal

A lovasíjászatban minden a 3-as és a

9-es szám körül forog. A pálya 90 méter hosszú, 90 centi széles, három 30 méteres szakaszra tagolt. Az első szakaszban szemből, a másodikban oldalról, a harmadikban hátrafordulva kell leadni minél több lövést a pálya közepén, a pálya síkjától kilenc méterre álló, három darab, egyenként 90 centi átmérőjű céltáblára. Minden céltábla három célkörből áll. Szemben 2-3-4, középen 1-2-3, hátrafordulva 3-4-5 pont érhető el egy lövéssel. Egy verseny kilenc futamból áll. A végeredményt a lövésekkel elért találatok, valamint a 18 másodperces alapidőből megtakarított tizedmásodper- cek összeadásából számítják ki. Jelenleg évi két nemzetközi versenyt rendeznek, egy időben négy helyszínen: a Kassai-völgyben, Kisújszálláson,

Kisrozvágyon és a felvidéki Nagyudvar- nokon. A tervek szerint jövőre Világkupa-versenyek lesznek Ausztriában, Németországban, és talán az Egyesült ÁllaA gyógyító íj

Amikor a pestis pusztítani kezdett, az egész nép László királyhoz futott, mindenki tőle várt segítséget. Mint a juhok a jó pásztorhoz, úgy tódultak a király sátrához. Szent László pedig Istenhez könyörgött, tőle várt segedelmet. Isten egy éjszaka álmot küldött a királyra. Egy angyal jelent meg a szent király előtt és azt mondta neki: vedd íjadat és tegezedet, menj ki sátrad elé, és minden célzás nélkül bocsásd ki nyílvessződet. A vessző megmutatja, mit kell tenned. Amikor László király felébredt, hozatta íját és tegezét, kilépett sátrából, felhúzta íját, aztán célzás nélkül elbocsátotta a nyílvesszőt. A nyílvessző messze szállott, s ahol lehullt, egy genciána fűszálat átütött. A genciána, a keresztesi kenőcse mentette meg a népet a döghaláltól, s ezt azóta is Szent László füvének nevezi a nép.

(Részlet a Szent László legendából)

A magyarok nyilait világszerte keresik