Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-02 / 127. szám

4. OLDAL MEGYEI TÜKÖR 2004. Június 2., szerda Rovás: rejtélyes, régi betűink A rovásírás egyike rejtélyes régi kincse­inknek. Történetéről, jelentéséről sokat vitatkoznak, de az biztos, hogy ma egy­re nagyobb érdeklődés nyilvánul meg iránta. Művelői közé tartozik Csörögi Gábor Kisújszálláson, aki sok minden más elfoglaltság mellett tanítja is, első­sorban a minden érdekesre fogékony if­jú korosztály számára. Az ősi rovásírásunkkal való találkozás meg­ragadta a képzeletét. Néhány társával egy szintén régi magyar hangszer, a citera meg­szólaltatásával is tölti idejét, s minden olyan magyar táj muzsikáját játsszák rajta, ahol ez a hangszer honos, vagy ismert volt egykoron. A szenvedély, ami a múlt és a népi kultú­ra értékeinek megismerése felé vitte, már felnőtt korban kerítette hatalmába. Először régi, főleg népi tárgyakat kezdett gyűjteni. Hozzájutott néhány öreg hangszerhez is, végül oda jutott, hogy a maga készítette el­ső citeráján tanulta a hangokat. Magán­úton, könyvek segítségével a néprajz tudo­mányába is beásta magát. A rovásírással is könyvekben találkozott először, melyekhez a budavári Mesterségek ünnepén jutott hozzá. Azután módszere­sen kezdte keresni a régi magyar betűkkel foglalkozó munkákat, gyűjtötte a rovásem­lékeket. Onnan, hogy Forrai Sándor köny­véből egy óra alatt elsajátította az ábécét, öt év alatt eljutott odáig, hogy ma már saját módszerével tanítja ezt az évszázadokat át­élt tudományt, úgy, mint apáink, nagyapá­ink korában tették, amikor még, főleg a cserkészeknél, tananyag és széles körben művelt kedvtelés volt. Gábor Forrai Sándor nyomán olyan rend­szert dolgozott ki a betűk elsajátításához, ami nagyon alkalmas a gyermekek érdeklő­désének felkeltésére. A legegyszerűbb jel­ből, az sz betűt jelentő függőleges vonalból indul ki elmagyarázva, hogy ezt a könnyű formát hajlítgatva, formálva hogyan lehet a legbonyolultabb dolgokat is leírni. Szintén a gyermekek számára talált ki olyan rajzo­kat, melyek rovásjelekből formálnak mada­Csörögi Gábor 1963-ban született Kunhe­gyesen. Végzettsége elektroműszerész, fajátékké­szítő, népi játszóház vezetője. Jelenleg a jászberényi főiskolán másod­éves hallgató. rat, miegymást, tartós játékot biztosítva a kis közönségnek amíg a repülő madár alak­jából kisilabizálják a benne rejlő tudo­mányt. Ő maga is használja díszítésre a ro­vást, kedvelt időtöltése a fafaragás mellett. Tálait és más munkáit egy-egy fára rótt ál­dással díszíti. Úgy gondolja, van jövője ennek a régi tudo­mánynak. A rovásírás adta vissza évszázad­okon keresztül legszebben, és leghívebben a magyar nyelvet, hiszen a latin betűs írás a nyelvújításig erre kevéssé volt alkalmas. A történelem pusztításai miatt elég kevés emléke maradt fönn, de napjainkban is ke­rülnek elő elég nagy gyakorisággal újabb és újabb emlékei, néha nem kis vitát keltve a megfejtés körül. Még az sem mindig elinté­zett, hogy egyáltalán milyen nyelven került a falra vagy kőre, esetleg egyéb tárgyra a fel­jegyzés, és az is meglepetést kelthet, hogy ott is felbukkan, mint a Kunságban, ahol nem tudtak róla, hogy egykor önálló írás lé­tezett. Mindenestre sokan őriztek meg, je­gyeztek fel a rovásemlékeket, a neves, Budát is ostromló Marsigli olasz hadmérnöktől kezdve Dernschwamm Jánosig, aki a sztam- buli szultáni palota faláról hozta haza az ottfogott magyar követek üzenetét. Maradt annak is emléke, hogy régen a református lelkészeknél is szolgált titkosírásként. A rovás szinte máig tartó továbbélését bi­zonyítja, hogy ő Kenderesen még találko­zott olyan öreg emberrel, aki ismerte a nagyapjáról rámaradt írást, és biztos, hogy a pásztorok között a tizenkilencedik szá­zadban a számadás eszköze volt, és a nyug­tát is helyettesítette. Ugyanis az állatok szá­mát fölrótták egy fadarabra, kettéhasítot­ták, egyik felét a pásztor, másikat a gazda vitte magával, és ha összerakták, egyből ki­tűnt, ha javítottak rajta valamit. Gábor szerint azért sem halt ki a magyar rovás, ellentétben a finn, vagy az ír rúnák­kal, és maradt megőrzésre érdemes tudo­mány, mert mindig akadtak olyan embe­rek, akik a hétköznapokban is rendszere­sen használták a rovásírást, nem hagyva el­feledni a jeleket. Ennek a szép hagyomány­nak a fönntartásán ő is teljes szívvel mun­kálkodik. ____SZATHMÁRY ISTVÁN Né vjegy: A világháló ifjú mesterei Pontosan fizetett jogdíjak Jogvédelmi szempontból min­den olyan zeneszolgáltatást vizsgálni kell, amelyek bemuta­tásának nyilvánossága a szűk, családi kereteket meghaladja, tá­jékoztatta lapunkat Tompa Béla, az Artisjus Magyar Szerzői Jog­védő Iroda Egyesület kirendelt­ség-vezetője. Az ez irányú ellen­őrzések többek között kiterjed­nek a vendéglátó-ipari egységek­re, butikokra, művelődési intéz­ményekre vagy éppen a vásárok­ra. Megyénkben egyébként na­gyon jó a fizetési fegyelem, ami talán annak is tulajdonítható, hogy probléma esetén a bünte­tés a fizetendő jogdíj kétszere­se. Míg 2001-ben megyénkben egy-két olyan eset fordult elő, amikor az ellenőrzések valami­lyen hiányosságot tártak fel, ad­dig a következő esztendőben gyakorlatilag nem is tapasztal­tak semmiféle problémát. A zeneszolgáltatás esetében különbséget kell tenni a tekintet­ben, hogy például magnó, CD- játszó, televízió vagy éppen rá­dió működik-e az adott helyen, avagy élő zene szól. Ez utóbbi jogdíja ugyanis magasabb. Az előbbi esetben a díjfizetés alap­ja a technikai berendezés meglé­te, amelynek működtetését be kell jelenteni a szerzői jogvédő irodához. Költségátalány (dupla jogdíj) kiszabható amiatt, hogy valaki elmulasztotta a bejelen­tést megtenni, de a jelzettektől eltérő használat is büntetést eredményez. A változásokat egyébként minden esetben írás­ban kell bejelenteni. Ez utóbbit nem érdemes elmulasztani. Ugyanis telefonon és levélben is számos jelzést kapnak arról, ha valahol nem megengedett zene­szolgáltatás zajlik. Az Artisjus pedig minden alkalommal utá­najár ezeknek a bejelentések­nek. MOLNÁR G. ATTILA Szolnok Megyénk három diákja nyerte idén a szolnoki Újvárosi Általános Iskola évek óta meghirdetett web­lapkészítő versenyét - tájékoztat­ta lapunkat a megméretést szer­vező oktatási intézmény igazga­tója. Hajdú Ágnestől megtudtuk: a 2003 októberében indult és a napokban befejeződött program ebben a tanévben immár túllépett a térség határain. Megyei információ Egyelőre csak a vizsgáztatás mód­szere jelent majd újdonságot, ké­sőbb viszont egyre inkább arra tö­rekednek, hogy tartalmi változá­sok is történjenek. A számítógé­pes háttér adta lehetőségek ki­használásával minél inkább élet­szerűbbé kívánják tenni a vizsgá­zók számára a kérdéseket. Lesz például olyan feladat is, amelyet egy rövid mozgóképes forgalmi szituáció alapján kell majd megol­daniuk a vizsgázóknak a jogosít­vány megszerzése érdekében. Az Az elmúlt hónapok során ugyanis az ország minden tájáról összesen hatvanöt fiatal mérte össze az elektronikus világháló ismeretében és a honlapszer­kesztésben szerzett jártasságát. Közülük végül a szakmai zsűri döntése alapján a fegyverneki Móra Ferenc Általános Iskola he­tedikese: Kovács András győzött, egyes feladatokra továbbra is egy- egy percük lesz a gépjárműveze­tő-jelölteknek. A számítógépes vizsgáztatás további előnyeként értékelhető, hogy ezzel tovább csökkenthető a vizsgáztatással kapcsolatos visszaélések lehető­sége. Mint azt a megyei közleke­dési felügyelet képzés-felügyeleti, vizsgáztatási és utánképzési osz­tályvezetője, Lóczi István lapunk­nak elmondta, a módszert jelen­leg tesztelési jelleggel már Buda­pesten és még három megyében elkezdték alkalmazni, országos bevezetése előreláthatólag az ősz míg Szabó Vivien, a házigazda Újvárosi iskola hetedik osztályos tanulója a második, Gulyás Ale­xa, a szolnoki Belvárosi iskola nyolcadikosa pedig a harmadik helyen végzett. Mindhárman számítógépes játékprogramot és könyvet kaptak sikeres szereplé­sük elismeréseként. elejére valósulhat meg. Ettől szá­mított egy hónapig azonban a vizsgázó dönthet majd arról, hogy kíván-e élni az új lehetőség­gel vagy inkább a hagyományos tesztláp kitöltését választja. Az új módszer alkalmazására több megyebeli gépjárművezető­képző cég is vállalkozott, esetük­ben folyamatban van a számító- gépes vizsgáztatásra való felké­szítés tárgyi feltételeinek megte­remtése. A közlekedési felügye­let már beszerezte az ehhez szükséges 10 számítógépet, je­lenleg a helyiség kialakításán dolgoznak. Az országos beveze­tés idejére tehát ők is készen áll­nak a vizsgázók fogadására. HORVÁTH GYŐZŐ BUGÁNY JÁNOS Számítógépes KRESZ-vizsga A szolnoki Index Kft.-nél már van lehetőség a számítógépes vizsgára való felkészülésre fotó: m.j. A fővárosban és még néhány megyében most kezdték el tesz­telni a számítógépes KRESZ-vizsgáztatást. A módszer orszá­gos bevezetése legkésőbb őszre várható. Jubilál a zenekar Még kérdéses, hol lesznek a próbák 2005-ben lesz negyven éve, hogy megalakult a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. Az el­múlt évről, a következő évad terveiről, a jubileumról kér­deztük Báli József alapító karmestert. Az elmúlt évadban bérletes hang­versenysorozat keretében a zene­kar öt hangversenyt adott, egy bérletes koncerten pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekar lépett pó­diumra. A megye több városával van megállapodása a szolnoki szimfonikusoknak egy vagy több hangversenyre. A leggyakrabban Törökszentmiklósra járnak, ott öt hangversenyt adtak az elmúlt évadban. Évente tartanak 20-24 ifjúsági koncertet is. A Szolnoki Szimfonikus Zene­kar 1996-ban lett hivatásos együttes. Költségvetése jelenleg évi 70-80 millió forint, amely vá­rosi és minisztériumi támogatás­ból, valamint saját bevételéből és szponzorok, például az Ecco Hungária segítségéből jön össze. Jövőre ünnepli az együttes ala­pításának 40. évfordulóját. Ne­hezíti a helyzetét', hogy az évfor­duló egybeesik a Városi Művelő­dési és Zenei Központ felújításá­val, ami azt jelenti, hogy az együttesnek az építkezés befeje­zéséig új próbahelyet és koncert­jeihez hangversenytermet kell találnia. Ez utóbbi a tervek sze­rint a Szigligeti Színház lesz. A próbateremről még nincs, de megfelelő időben meglesz a vég­leges döntés. A jubileumi évadnak a 2005/2006-osat tekintik, mivel az együttes 1965 őszén alakult meg. A tervek már készülnek, 2005 őszén tartanak egy nagy ju­bileumi hangversenyt, de az egész évadot igyekeznek ünne­pélyessé tenni,, elsősorban kivá­ló karmesterek és szólisták meg­hívásával. BISTEY ANDRÁS Két vörös rózsacsokor Klári 18 évesen feleségül ment el­ső szerelméhez, a jóképű, délceg Déneshez. Tudta, hogy hajtanak rá a lányok, de a szerelem min­den aggályt elhessegetett benne. Eleinte jól is mentek a dolgok. Lassan azonban megkoptak, el­maradtak a Klárit köszöntő név­napok, születésnapok, meg a há­zassági évfordulók ünnepei. Dé­nes egyre fásultabb lett, és lassan nem maradt olyan, amit Klári a férje kedvére tehetett volna. így aztán testileg-lelkileg egyre sor­vadt. Kedvtelen, örömtelen asz- } szony lett, és bánatát még csak te­tézte, hogy férje hallani sem akart gyerekről. Ilyen előzmények után már az sem érte váratlanul, amikor a bí­róság megküldte neki a férje há­zasság felbontást kérő keresetét. Nagyon megviselte a válás. Lefo­gyott, életunt lett, mindenkit ke­rült. Egyedüli barátja és társa az internetes számítógépe volt. Bezárkózottságában némi ki- kapcsolódást csak az jelentett neki . . . Mígnem egyszer egy szellemi torna kapcsán közös feladatot kellett megoldaniuk Ti­borral! Mindkettőjük meglepeté­sére sikerült. Aztán jó éjszakát j kívántak egymásnak, amelyet Klári egyszer s mindenkori elkö- szönésnek szánt. Nem úgy, mint Tibor, akit megragadott láthatat­lan partnerének szomorú bája. És aki alig várta a napfelkeltét - már is jó reggelt kívánt neki! Ezen az első napon aztán hat­szor jelentkezett, mondván, hogy csak azért ennyiszer, mert jól nevelt és, mert erősen vissza­tartja magát! A hét végén pedig se szó, se beszéd, úgy jelentke­zett be az interneten, hogy „itt vagyok a kapud előtt!” Es az ajtót nyitó Klári egy nagy mackót látott állni az ajtóban, akinek lendülete alig három hó­nap múlva az anyakönyvvezető elé repítette őket. Klári kivirult. Szebb lett mint valaha! Munkatársai az utcán alig ismerték meg. A mackó te­nyerében nagyon biztonságos, meleg és puha fészket talált! Néhány hónap múlva soha nem tapasztalt érzéssel ébredt, ami aztán elkísérte egész nap, és nem is tágított mellőle. Titokban elment a nőgyógyászhoz, aki két nap múlva ígért biztos választ. Félt a nemleges eredménytől, ezért férjét megkérte, hogy haza­felé jövet menjen el a főorvos­hoz, és kérje el tőle, amit neki ígért. Férje aggódó kérdésére csak annyit válaszolt, hogy „ap­ró” ügyben kért orvosságot. Egész nap lázban égett. Mikor jön Tibor haza? Délután kocsi­juk megszokott zaját jóval ko­rábban észlelte, mint rendesen. Dénes pedig hatalmas lendület­tel rohant be a lakásba, kezében óriási vörös rózsacsokorral! És csak annyi jött ki a torkán, hogy „Nektek hoztam, gyönyörűsége­im!” ... . . . Tomika most másfél éves, megy, hadar és persze betölti az egész lakást. Ám a minap Klári megint furcsa érzésekkel ébredt. „Csak nem?” - gondolta, de már gyakorlottabban ment főorvosá­hoz. És persze Tibort másnap reggel újra megkérte a kitérőre, aki erre majd kiugrott a bőréből. Már délben megérkezett. Benyi­tott a szobába, de csak annyira, hogy azon a gyönyörű vörös ró­zsacsokrot be tudja nyújtani. Az­tán Klári sikolyára tárta ki az aj­tót és ölelte keblére immár két­gyermekes élete párját. FÜSTÖS JENŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents