Új Néplap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-09 / 133. szám

4. OLDAL TŰK Ö R 2004. JÚNIUS 9., SZERDA MEGYEI Magyar relikviák az Egyesült Államokba Az elhagyatott, vén temető titkai Portré _____ Dr . Ken Hobby professzor az egyesült államokbeli Arkan­sas állam Keresztény Egye­temén pszichológiát tanít. A napokban nyolcadik alka­lommal érkezett Szolnokra, ahol kedvenc időtöltésének, a magyar, ezen belül a szol­noki relikviák gyűjtésének is hódolt. más a jelentősége, mint itt. Az amerikaiak általában keveset tudnak Magyarországról, de van érdeklődés iránta. A diákjaim közül is sokan szívesen hallgat­ják, ha magyarországi élménye­imről beszélek, megosztom ve­lük az ismereteimet.- Mint gyűjtőnek, mi tartozik az érdeklődési körébe?- Főleg első és második világ- háborús magyar és osztrák Dr. Ken Hobby piofesszor (jobbról), és szolnoki gyűjtőtársa, Szénási Gyula Ha hinni lehet az elsárgult iratoknak, meg az ezüstös hajú, nem ma született helyi emberek visszaemlékezéseinek, a nagyközségben négy temető létesült. Mindegyiknek megvan a maga története. ______________Kunmadaras Az egyik az újvárosi a benzinkúttól nem messze, ebbe két éve még temettek. A má­sik a csárdatemető a volt tóparti részen, a csárda még ma is megvan. A harmadik az oktalan temető a mostani köztemető mellett. Nevét az Oktalan tóról kapta, amely alja 11 méterrel lentebb található a kövesútnál. Vé­gül, de nem utolsósorban Karcagról jövet az út bal oldalán egy régi, fűvel, bokrokkal bő­ven benőtt terület, a vén temető fogadja az ide látogatót, gépkocsival áthaladót. Ma a természet az úr benne, a nagy esőzések után kötésig ér a széna. Ez a település legrégebbi temetője, sok titkok néma tanúja, amelyek közül néhányat ezúton szeretnénk nyilvá­nosságra hozni. Annyi bizonyos, hogy a vén temető egy­idős Madaras újratelepítésével. Az itt lakók 1711-ben tértek vissza a Tokaj melletti Ra- kamazról, ahová a betörő rácok elől mene­kültek. Ebben az évben volt az első teme­tés. A temető akkor a mostani központban létesült, pontosabban a központ mellett és ahogy haltak az emberek, egyre kintebb szorult. Igen ám, de a végsőkig nem mehe­tett, hiszen 1896-ban megépült a vasút, ami egyik oldalról határt szabott neki, másik ol­dalról ott volt a kövesút, a mostani műút. így nem lehetett mit tenni, a temetkezési hely egyre kintebb szorult, mert a két, két és fél évszázaddal ezelőtti sírokat később felszámolták és kiosztották házhelyeknek. így, amikor 1912-ben a Malom utcában a malmot építették, egy öl mélyen hosszú, csodálatos, ép női hajakat találtak. Ennyi, ez maradt a régi, ide temetett madarasiak- ból. Vagy amikor 1920-ban az első világhá­ború rokkant helybeli katonái telkeket kap­tak, egy-egy mélyebb alap ásásánál cson­tokra bukkantak. Visszatemették őket, hadd pihenjenek továbbra is ott, ha már a változó mindennapok lakóházakat kíván­tak hantjaik helyébe. Temettek ide sze­gényt, gazdagot, azt a három papnöven­déket, akik egyszerre vesztették életüket egy vonatbalesetben 1900 körül. Díszes fejfájuk azóta eltűnt, elemésztette az idő vagy valamelyik sparhelt télvíz idején. Itt nyugszik valahol az a juhász, akit a ki­egyezés évében te­mettek. Bitang erejű ember volt, állítják róla az írások és na­gyon jól megfizette a bojtárokat. Igaz, nem akármilyen próbát kellett kiállniuk.- Jól van, öcsém, ránézésre megfe­lelsz, de még vár rád egy próba. Eredj a kert végébe, mert vé­letlenül a verembe ej­tettem a kostökzacs- kót. Létra is van, le­mehetsz, mert ne­kem már fáj a lábam ehhez a mászáshoz. Elment boldogan a legény, de nem várt meglepetés fogadta. A veremben egy, oly­kor két éhes csikasz vicsorított. Ezek a réti farkasok ugyan nem voltak nagyok, de a fo­gaikkal nem volt érdemes tartósabb kap­csolatba kerülni. Ha a legény lement és va­lahogy felhozta a zacskót, maradhatott az öreg juhásznál, mert kiállta a próbát. Azért a legtöbb vissza se nézett, elszelelt a kert hátuljából, mert nem akarta összemaratni magát az öreg Süveges farkasaival. Szóval, ide 1968 szeptemberéig temetkez­tek, mert ekkor nyílt meg a Kunhegyesi út és a vasút mellett az új köztemető. Koráb­ban azért még voltak hamvasztások, majd később koporsós temetések is. A területet a református egyház több mint tíz éve vissza­kapta. Időnként gaztalanítják a megmaradt részeket, mi tagadás, ez ráférne most is er­re az örökös tanyára. Hogy összesen hány lelket temettek, temethettek ide 1711 óta, arról Gazdag Imre helyi presbiter és hely- történész így beszélt: — Nincsenek pontos adatok, de a hozzá­vetőleges számításaim szerint mintegy há­romezernyolcszáz fiatalt, időset, férfit, nőt. Ezeken kívül Madarason 1849-ben hadikór­ház létesült, az ott elhunytak is itt alusszák örök álmukat. Akár az első világháború névtelen katonái, akiknél csak a nevek kez­dőbetűje, meg a sorszám maradt meg. Sze­rintem négyezernél valamivel többen lehet­nek ebben a temetőben. Ennyit a madarasi vén temető titkairól, amelyben itt-ott még akadnak gondozott, ápolt részek. De a terület nagy részét visz- szavette a természet, virágok nyílnak a han­tokon, madarak leltek, raktak tanyát a fá­kon a sűrűben. A fejfák nélküli hantokon ők szolgáltatnak utánozhatatlan zenét a lenn nyugvók álmához. d.szabómiklós Delaveau-szobor Szolnokon?- Hogyan került kapcsolatba Szolnokkal? — A lányom és a férje egy ide­ig Magyarországon élt, missziós munkát végeztek, bibliamagya­rázatokat tartottak, többek kö­zött Szolnokon is. így kezdődött ismeretségem Magyarországgal és Szolnokkal, ahol néhány ba­rátot és sok ismerőst szereztem. Érdekel a numizmatika, de a kü­lönféle katonai, rendőri és egyéb relikviák, okmányok, dokumen­tumok gyűjtése is, és Szénási Gyula barátom sokat segített, hogy ilyenekhez hozzájussak, általuk pedig sok mindent meg­ismertem az ország történetéből. Amerika fiatal ország, rövid a történelme, nálunk például egy ötszáz vagy ezeréves éremnek anyag iránt érdeklődöm, de min­den érdekes tárgy, dokumentum fontos lehet a számomra.- Mostani látogatásának mi a célja?- Az egyetemről egy csoport­tal érkeztem. Európába érve a csoport szétszóródott, volt aki Svájcba, Németországba ment, én idejöttem, hogy meglátogas­sam az ismerőseimet és a baráta­imat, gazdagítsam ismereteimet. — Milyen tervei vannak a jövő­re nézve? — Amikor fogadott Berta István alpolgármester úr, neki is azt mondtam, hogy igyekszem to­vábbra is elvinni Magyarország és Szolnok jó hírét Amerikába. Jövőre pedig diákok egy csoport- jával szeretnék visszatérni. b.a. Serge Delaveau francia festő­művész szolnoki kapcsolatai közismertek, az elmúlt évti­zedekben sokszor találkoz­hattunk az idős mesterrel Szolnokon. A kapcsolat olyan maradandónak bizo­nyult, hogy a művész halála után sem szakadt meg, az életmű változatlanul jelen van a város kulturális életé­ben. Május végen Serge Delaveau egy­kori franciaországi lakóhelyén Gargilesse-ben járt Bánfi Miklós- né, a Szolnoki Művészeti Egyesü­let elnökségének tagja, aki az egyesület nevében, Delaveau asz- szonynak, a művész özvegyének és Vanik Barberian polgármester­A képen balról jobbra Bánfi Miklósné, Vanik Barberian és Delaveau asszony, a mester öz­vegye nek a társaságában koszorút he­lyezett a mester sírjára. Bánfi Miklósné elmondta, hogy Serge Delaveau-nak jelenleg is van egy ideiglenes múzeuma Gargilesse-ben, amelynek anya­gát, benne sok Szolnokon festett képet, Delaveau asszony felaján­lása nyomán mintegy másfél év múlva végleges helyére, a mű­vész egykori házába költöztetik. Egyúttal egy szolnoki szobrász, Pogány Gábor Benő elkészíti a festő portrészobrát az újonnan megnyíló múzeum részére. A szobor másodpéldányát a tervek szerint Serge Delaveau választott hazájában, Magyarországon, szeretett városában, Szolnokon állítják ki. nszemélyek által elhelyezett 5 millió forint feletti após lekötés esetén. A betéti szerződés részletes 'telhelyezési Üzletszabályzata tartalmazza. 1 -jótól visszavonásig érvértyesi tétakcto HVBxBank JÁSZÁROKSZÁLLÁS. Az ün­nepi könyvhét alkalmából a kul­turális szervezők különleges ak­cióra hívták fel a helyiek figyel­mét: Ajándékozzon egy könyvet a könyvtárunk részére a gyűjte­ményünk gyarapítása érdekében címmel. A megszólítottak min­den nap éltek a lehetőséggel, mg JÁSZDÓZSA. Hargitai Géza Kossuth-díjas hegedűművész, a Bartók Béla vonósnégyes tagja nagy sikerrel lépett fel barátaival és gyermekeikkel a Dósa-napok alkalmából rendezett templomi koncerten, mg JÁSZDÓZSA. A közelmúltban tartott testületi ülésen elhangzott közbiztonsági helyzet szerint a bűncselekmények száma tavaly enyhe mértékben nőtt a község területén. Míg 2000-ben 31, 2001-ben 24,2002-ben 27, addig 2003-ban összesen 36 bűncse­lekményt regisztráltak, mg Néhány mondatban JÁSZKISÉR. Idén augusztus 14-én rendezik meg a település határában az országos szántó­verseny területi döntőjét. Tán- czos Ferenc szervezőtől megtud­tuk, ezúttal is váltvaforgató-, va­lamint ágyszántásban mérhetik össze tudásukat a versenyzők. Külön kategóriában indulnak a lófogatosok. Az eseményt szá­mos szakmai és szórakoztató program színesíti, többek kö­zött veterán traktorok találkozó­ja, szalmaépítészet, postaga­lamb- és sárkányrepülő-bemuta­tó. LZ JÁNOSHIDA. A helyi könyvtár­ban június 10-ig látogatható, az a kiállítás, melyet az európai uniós kiadványokból állítottak össze. MG KARCAG. A város is pályázik az Oktatási Minisztérium által meg­hirdetett Szak 2004. pályázat­hoz. A remélt támogatásból azo­kat a szakértőket fizetnék, akik részt vesznek az intézményi pe­dagógia és minőségirányítási programok módosításában, jóvá­hagyásában. Az iskolai könyvtá­rakhoz kötődő pedagógiai szak­terület ellenőrzéséhez szintén pályáznak szakértő igénybevéte­lére. DE KARCAG. Az idei tanévben ki­emelkedő tanulmányi ered­ményt elért ötvennégy általános és középiskolás diákot, vala­mint felkészítőiket köszöntöt­ték tegnap a város vezetői a Dé­ryné Művelődési Központban. DE KARCAG. A cigány kisebbségi önkormányzat idei 961 ezer fo­rintos költségvetéséből 204 ezer forintot fordít kulturális, 35 ezret sportfeladatokra és 20 ezer forint áll rendelkezésre eseti segítség- nyújtásra. DE FOTÓ: BAKOS JUDIT <unmadarasi vén temető ránézésre is olyan, akár a neve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents