Új Néplap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-23 / 21. Vasárnapi szám
MMMMfli 2004. május 23. vasárnap ■iHniHHHMBMHHaaHHHHHaHBHHiiMHaB Közelről 3 Táncosnőnek készül A tudás később is jó lesz Jogi segítség rászorulóknak A köznyelv a nép ügyvédjének nevezi azokat a jogászokat, akik megfelelő feltételek esetén ingyenes vagy kedvezményes jogi segítséget nyújtanak a rászorulóknak. Az április elsejétől működő rendszer a perbeli képviseleten kívül sokféle ügyben nyújt segítséget. J anuár elsején megalakult az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala, amelynek fővárosi és megyei hivatalai április elsejétől fogadják a jogi segítségnyújtás iránt érdeklődő ügyfeleket. A peren kívüli jogi segítség lehet jogi tanácsadás, beadványszerkesztés és egyéb iratok elkészítése. A segítséget a rászorultság fokától függő mértékben és módon kaphatják meg az ügyfelek. A rászorultság alapja a jövedelmi és vagyoni helyzet. Ennek megfelelően a jogi segítő díját az állam viseli vagy megelőlegezi. A fővárosi, illetve az illetékes megyei hivataltól kell kérni formanyomtatványon a jogi segítséget, amelyet ténylegesen a hivatal engedélye alapján névjegyzékbe fölvett közjegyzők, ügyvédek, társadalmi szervezetek végzik. A jogi segítők elsősorban tanácsokat adnak, elmondják, hogy egy adott üggyel érde- mes-e hatóságokhoz fordulni, vagy a jogvita peren kívül is lezárható. Az ügy lehet birtokvita, munkajogi vagy foglalkoztatási, közüzemi díjjal ösz- szefüggő probléma, de bűn- cselekmény sértettje is kérhet tanácsot, például a feljelentés elkészítéséhez. Pénzmozgással járó szerződéshez azonban csak kivételes esetben lehet segítséget kérni, amely nem vehető igénybe például vállalkozási szerződéseknél, hitelügyletekben, alkotmányjogi panasszal kapcsolatban, társadalmi szervezet létrehozásával összefüggő ügyben, vámügyekben. Bistey András A JW Ámont Hédi he- jjSÉm tedikes volt, amikor I az egyik osztálytársa 1 JK rávette arra, hogy men- jen el a Dalma Dance Klub egyik foglalkozására, hiszen zenére már akkor is remekül, ritmikusan mozgott. A túrkevei diáklány bevált, nagyon is bevált, és most harmadikos gimnazista korára a klub (egyik) legjobb táncosnője. Változatos a napi- és hetirendje, hiszen a lakása, édesanyja Túrkevéhez köti, a középiskola Békéscsabához, a fellépései pedig a megye, sőt az ország különböző pontjaira szólítják. Heti két tréning, hétvégeken szinte folyamatos szereplés várja a csinos kisasszonyt, aki ugyan táncosnőnek készül, de azzal is tisztában van, ez nem egy életre szóló hivatás, ezért az érettségi után el szeretné sajátítani a reklámügyintéző, menedzser szakot is. Közben néhány napja úrvezető, hiszen sikeresen megszerezte a B kategóriás autóvezetői jogosítványt. Előtte meg, a modern táncok országos seregszemléjében az a; apport, amelyben ő is táncol, második helyezett* lettr Mindezen kívül autó- és motorkiállításokra sokszor hívják hosz- tesznek, de a kézilabda meg az atlétika is érdekli. Ráadásul 18 évesen már nemcsak táncol, de a táncot tanítja is. Legújabban egy mazsorett- csoportban is szerepel, velük például olaszországi fellépésre készül. A kék szemű, barna hajú diáklánynak szerencséjére ennyi sportolás, mozgás, tánc, tréningek, fellépések után nincs szüksége fogyókúrára, és 52 kilós versenysúlyát minden megerőltetés nélkül biztosan, pontosan tartja. D. Sz. M. Gondolkodóban a csapatok A döntőbe jutott csapatokat az önkormányzat nevében Papp Erika Magdolna alpolgármester köszöntötte. A diákokat arra biztatta, hogy továbbra is őrizzék meg a Kunság értékeit, vigyék tovább az elődök hagyományait és mindig kötődjenek szülőföldjükhöz, a Nagykunsághoz. Hogy kik a kunok és hogyan kerültek ha„A néphagyomány tart meg bennünket magyarnak és a nemzetközi műveltség tesz európaivá” — ez a Györ- ffy István idézet volt a mottója a kisújszállási Arany János Városi Könyvtár szeptemberben elindított Nagykunság projekt vetélkedőjének. A minapi döntőn négy település legjobb csapatai vettek részt. zánkba, arról dr. Dncza Lajos főiskolai docens beszélt a fiataloknak. Az 1884-ben Karcagon született híres tudósra, Györffy István etnográfusra Körmendi Lajos író emlékezett, Ö. Tóth Lajosné nyugalmazott könyvtárvezető pedig a Nagykunság honismereti irodalmából szemezgetett előadásában. A Tücsök néptáncegyüttes kunsági botos tánca és a Kun Miatyánk elmondása után a csapatok a dr. Kiss Kál- mánné vezette zsűri előtt számot adtak arról, mit is tudnak Györffy Istvánról és szülőföldjük, a Nagykunság múltjáról. A kisúji megméretésen azonban mindenki győztes volt, hiszen a felkészülés hosszú hónapjai alatt a diákok sorra olvasgatták a helytörténeti füzeteket, kutatták településük múltját és fotókon megörökítették az értékeit. Az itt megszerzett tudást későbbi versenyeiken is hasznosítani tudják majd. Daróczi Erzsébet A réteskirálynő Ha alaposan körülnéz az ember egy településen, jószerével minden községnek megvannak a maguk sütő-föző emberei, asszonyai. Mint Jászboldoghá- zának Gazsi Rozália, azaz Szűcs Gergelyné személyében. Ha akad valamilyen nagyobb, jeles családi összejövetel, akkor felkeresik a ma már ezüstös hajú asszonyt. — Rozikám, hallod-e, kellene nekünk ezer darab mákos, túrós, almás rétes ekkorra és ekkorra! ... Ezek után ő előveszi a mindent tudó kis noteszét és beírja, mert bármilyen hihetetlen, nem csak helyből, hanem Szolnokról, a Tápióságból, Abonyból, Újszászról, Tápió- szeléről, Jánoshidáról is sokszor kopognak nála rétesrendelés, -sütés végett. Ehhez a csudafinom termékhez úgy kötődött, hogy már kislány korában ott serte- pertélt az asztalok között, és kezdetben nézte, látta, mit csinálnak az ügyes, erős kezű asszonyok a tésztával, hogyan ízesítik, töltik, sütik, majd maga is próbálkozott vele. Olyan eredményesen, hogy azóta réteskirálynő lett belőle.- Ma sem tudom, mi lehet az oka, hogy ennyire kapósak a tésztáim — morfondírozik. Csak gyanítani lehet: mert ízletes, finom. Ami fontos: a jó réteshez jó kemence vagy tűzhely kell. Amelyik lassan süt. Azután a liszt is fontos, mert furcsa dolog, de ugyanaz a márkájú liszt egyszer jó, máskor nem. Ami megint nem mellékes, 1 kiló liszthez 1 liter tej, 1 tojás, 10 deka zsír, pici só szükségeltetik. Amikor kész van, ezeket az úgynevezett kis cipókat pihenteti jó félórányit. A felsorolt mennyiségből a kellő munkálatok után hat cipó lesz. Ezeket kell egyenként nyújtani, tölteni. Egy tepsibe 24 rétes fér be, ők legalább is ennyi felé vágják. Hogy meddig kell sütni? A túróst tovább, a mákost kevesebb ideig. Egyébként Elöl a réteskirálynű, Szűcs Gergelyné munka közben, mögötte a nász- aszszonya, aki segít neki fotó: bakos judit hétfélét készítenek: túróst, mákost, meggyest, diósat, almásat, káposztásat és krumplisat. Hogy mennyit képes elkészíteni, kisütni, elvagdalni egy nap alatt, két ehhez értő asszony? — Általában ötszáz kerül ki a kezünk alól. De akkor reggel öttől este tízig csak ezt csináljuk a rövid ebéd- és vacsoraszünetek kivételével — veszi át a szót segítője, nászasszonya, Sziliczei Zoltánná Marika. Egyébként jószerével hetente kell, hogy süssenek, így nem mennek ki a gyakorlatból. Hogy a réteskirálynőnek melyik rétes a kedvence, erre Rózsika úgy felel:- Úgy vagyok én már több mint ötven év sütés után a rétessel, mint a hentes a kolbásszal, hurkával. Kóstolom, de csak azért, jó-e az íze. Én inkább a nokedlis csirkepörköltre szavazok. Kis idő múlva még nevetve hozzáfűzi: — A szalonnát is írja hozzá, azt is nagyon szeretem. Különösen akkor, ha már piros a bőre körül. D. Szabó Milklós JEGYZET Névadó Kerényi Imre színházi rendező, aki egyébként a polgári körök rendezvényein is izmos szerepet vállal, nehezményezi, hogy a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium erőszakellenes kampányában szereplő kislány neve Kerényi Kata. Merthogy az ő gyermeke is ezt a nevet viseli. Ama bizonyos werben tréning árnyékában nem meglepő, ha Kerényi szóvá teszi az ügyet, tegyük hozzá: jogosan, hiszen a kitalált történetben ráadásul szexuális zaklatásról esik szó. A tárca szóvivője viszont úgy véli, a névazonosság felvetése a mai közállapotoknak tudható be, hiszen a név fiktívf?), ráadásul a kislány, aki a fotón szerepel külföldi, kár politikai támadást sejteni ez ügyben. Szerintem pedig a szóvivő téved. Men emlékszem, még hajdanán, Antal Imre műsorvezető előszeretettel citált koszorús költőnktől, Glázser Bozsótól remekbe szabott, kétsorosakat, de tegyük hozzá, a rímfaragó szintén kitalált személy volt. Ám egy ízben jelentkezett az igazi Glázser Bozsó, és kérésére a koszorús költő nevet változtatott, onnantól mint Nyomasek Bobó ostromolta a Parnasszus csúcsait, sokunk örömére. De saját bőrömön is tapasztaltam, hogy vigyázni kell a nevesítéssel. Egyszer régi, kedves iskolatársamról - kire annak idején a Csicsó becenevet hagyományoztuk - írtam egy glosszát. Másnap már csörgött is a telefon, és egy bizonyos Csicsó úr jelentkezett, mondván, jót mulatott az íráson, csak éppen nem rémlik neki, hogy a történet főszereplője lett volna. Megnyugtattam, nem amnéziáról van szó, csupán véletlen egybeesésről, majd bocsánatkérésemmel az ügyet a lovagiasság szabályai szerint le is zártuk. Óvatos duhajként ennek utána írásaimban ezért is találtam csetlő-botló figurámnak (akit jobbára magamról mintáztam), a Pill Elemér nevet, abban bízva, másokat nem jegyeztek így be a matrikulába. Kajánkodó ismerőseim azóta Elemérnek hívnak, ám szerencsére eleddig senki nem reklamált az ügyben. Persze azért egy kis csengőfrász máig él bennem... Zsoldos György Tiszafüreden 1974-ben a város akkori termelőszövetkezetei, a Hámán Kató és a Szabad Föld március 18-án alapították meg közös vegyes kórusukat. A citerás kísérettel azóta népzenei együttessé alakuló, s a Szőke Tisza nevet felvevő lelkes csapat - a Városi Művelődési Központ napokban megjelent, esztétikusán szerkesztett jubileumi kiadványa szerint — a feltörekvő generációk számára őrizte meg a Tisza-menti, a Hortobágy környéki népdalokat. Ez utóbbiban elévülhetetlen érdemeket szerzett az együttest alapító, s azóta is örökös karnagya, Erőss Lászlóné. Mellette még négyen — Erőss László, a cite- razenekar vezetője, Andrási Zsigmondné, Csató Józsefné és Bordás Mihályné — mondhatják magukat a legmagya- rabb dalos válogatott alapító úttörőjének — társaikkal együtt büszkén —, hiszen a legrangosabb, az Arany Pávadíjjal minősített Szőke Tisza a rádió és televíziós felvételeivel a honi és határon túli sikereivel igazi szimbólumává vált Tiszafürednek. Percze Miklós A programkészítés évadja A szolnoki önkormányzat intézményeinél elkészítették a pedagógiai és a minőségirányítási programokat. Megtudtuk, pedagógiai programot nem kellett vadonatújat készíteni. Ezeknek a programoknak meg kell felelniük az oktatási törvény változásainak. Már kialakult az intézmények arculata, rendszere, új dolgokat nem kellett kitalálni, már csak azért sem, mert az önkormányzat nem tudja vállalni új feladatok finanszírozását. Az elv az, hogy a keresletnek megfelelő programok készüljenek. Szűkítésre nem törekszünk, de gazdaságosságra igen. A pedagógiai programokat a középiskoláknak április 30- ig kellett, az általános iskoláknak pedig május 28-ig kell beadniuk. A programok elfogadásáról a szakértői jelentések alapján a közgyűlés oktatási és a költségvetési bizottsága dönt. A pedagógiai programokkal párhuzamosan készültek a minőségirányítási programok. Előzménye, hogy elkészült az önkormányzat minőségirányítási programja, és áprilisban az operatív program is. A minőségirányítási programban az intézmények a saját belső követelményrendszerüket szabályozzák, a fenntartó ennek alapján ellenőrzi a munkájukat. Ezt négyévenként meg kell tenni. Az elkészült terveket először a tantestület vitatja meg, majd a közgyűlés oktatási bizottsága hagyja jóvá. B. A. Jubilál az éneklő Szőke Tisza
