Új Néplap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-22 / 119. szám
6. OLDAL 2004. Május 22., szombat f|||| KÖRNYEZE T VEDELEM Az Olvasóhoz Hazánk európai uniós csatlakozása minden területen megköveteli az új típusú szemléletet, az unióban elfogadott és már megvalósult értékrend mentén való gondolkodást és cselekvést, legyen szó akár társadalompolitikai, akár gazdasági vagy környezet- és természetvédelmi kérdésekről, feladatokról. Ez utóbbi esetében megyénkben az elmúlt időszakban több olyan - már az európai uniós követelményekhez is kapcsolódó - környezetvédelmi beruházás valósult meg, amely a lakosság életfeltételeit, a környezeti állapotot javítja. A környezettudatos gondolkodás, szemlélet hangsúlyos szerepet kell kapjon ahhoz, hogy a minket körülvevő környezet, táj megóvása, értékeinek védelme tudatossá váljék a cselekvésünkben. Ez közös, nemzeti ügyünk, amelyből ki kell vegyék részüket az állami szervezeteken túl civil szerveződések és a lakosság is. Szerencsére Jász-Nagykun-Szolnok megyében az állami feladatokat ellátókon túl több olyan civil környezetvédelmi szervezet is létezik és eredményesen működik, amelyek a fenti célokért tenni tudnak. Ezért is indítottuk útjára ezt az oldalt, melyben olvasóinkat informáljuk a környezet- és természetvédelem főleg megyénket érintő történéseivel. Szeretnénk azonban, ha a kapcsolatunk az olvasókkal is élő lenne. Ezért kérjük, hogy ha a lakókörzetükben, településükön olyan példával találkoznak, amelyet érdemes megjeleníteni ezen oldalakon (akár fotóval együtt), vagy ha olyan, akár pozitív, akár negatív jelenséget tapasztalnak, amelyet mindenképpen szóvá kell tenni, éppen a környezet megóvása, tisztasága miatt is, akkor azokat jelezzék az oldal szerkesztőjének telefonon (56/516-750) vagy e-mailen (baranyig@axels.hu), de akár személyesen is. Valljuk ugyanis, hogy környezetünk, településünk, megyénk és térségünk tisztaságáért, fejlődéséért, a természet megóvásáért csak együtt, közösen tehetünk, s ebben szeretnénk mi is segíteni az ezen az oldalon megjelenő írásokkal. BARANYI GYÖRGY Az erdő él és éltet Erdőgazdálkodás Magyarországon 1,9 millió hektárt borít erdő. E területek egyrészt biztosítják hazánk faanyagszükségletét, másrészt jóléti és különböző védelmi funkciókat látnak el. Az erdőnek főképp ott van igazán nagy értéke, ahol kevés van belőle, így például az Alföldön. Térségünkben az erdők szerepe fel fog értékelődni - állította Luzsi József, a Magánerdő-tulaj- donosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) elnöke, amikor az alföldi erdőgazdálkodás létjogosultságáról és jövőjéről kérdeztük. Hazánk erdőterületei többcélúan hasznosulnak. Az úgynevezett gazdasági erdők nélkülözhetetlen faanyagot termelnek, míg a jóléti és a védelmi feladatokat ellátó erdők közcélt szolgálnak, így talaj-, vízbázis-, természet-, levegő- és árvízvédelmet, valamint a szél és az erózió elleni védekezést. Az Alföld területén zömmel hagyományos mezőgazdasági termelés folyik. E területek jelentős részén, a gyenge termőhelyi adottságú földeken azonban nem termeszthetők gazdaságosan gabonafélék és ipari növények. A Nemzeti Fejlesztési Terv ennek okán célként fogalmazza meg a mező- gazdaság strukturális átalakítását. Erdőt telepíteni azonban az tud, akinek van ehhez földterülete. Luzsi József szerint önszerveződéssel, mindenféle kormányzati támogatás nélkül emberek tízezreinek adna ez munkát, megélhetést ott, ahol ebből a legkevesebb van. Az erdő gazdasági szerepét az Alföldön munkahelyteremtő és megtartó képessége miatt nagyon meg kell becsülni. Azon túlmenően ugyanis, hogy faanyagot szolgáltat, az elsődleges faiparral együtt több tízezer ember megélhetését biztosítja.- Az Alföldön majdhogynem kötelező további erdőtelepítések elvégzése - fogalmazott az érdek-képviseleti vezető. — Az erdő bonyolult biológiai életközösség. Az alföldi erdőterületek roppant mennyiségű szenet, széndioxidot kötnek meg és tiszta levegőt szolgáltatnak az ott élők számára. Gazdasági hasznukon túl védik a természeti értékeinket, ivóvízbázisainkat, és mi ebben a térségben tudjuk, milyen nagy érték a víz. A Tisza hullámterén és annak közelében létesült erdőterületek védenek az árvíz ellen úgy, hogy megakadályozzák a hullámverést, és rendkívüli mennyiségű vizet párologtatnak el. A nagy tiszai árvízkor egy-egy fa az árterületen napi 50-100 liter vizet is elpárologtatott. Ugye rossz lett volna még ezt a mennyiségű vizet is a mederben tudni akkor? - tette fel a kérdést. A szakember szólt arról is, hogy a mezőgazdasági területek közé ékelődött mezővédő erdősávok javítják környezetük vízháztartását, védik a szél szárító és pusztító hatásaitól a vetéseket. ___________________________________ LL A gondolkodásmódon kell változtatni A megyei környezet- és természetvédelmi napok programjainak sorában nyílt tegnap Szolnokon, a Városi Művelődési és Zenei Központban „Fénnyel festett természet” címmel dr. Kalotás Zsolt természetfotós képeiből tárlat fotó, cs. i. Ujszász Előírásaink már megfelelnek az uniós követelményeknek, a környezetvédelem terén a jogharmonizációval nagyot léptünk előre. Az igazán nagy változást azonban az hozná, ha az emberek szemléletén sikerülne végre változtatni. Dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselő, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára a megyei környezet- és természetvédelmi napok tegnapi megnyitóján beszélt a környezet- és természetvédelem, illetve a vízügy aktuális kérdéseiről az európai uniós csatlakozás kapcsán. Kiemelte, hogy évtizedeken át szennyeztük a körülöttünk lévő természetet anélkül, hogy figyeltünk volna rá, milyen visszafordíthatatlan károkat okozunk ezzel. Az utóbbi években azután már egyre nagyobb hangsúly helyeződik erre a problémára, a tervek szerint 2015-ig közel 1650 milliárd forintot fordítanak a környezed állapot rendbetételére. Ennek az összegnek fele uniós forrásokból érkezik, harminc százalékát az állam finanszírozza, húsz százalék pedig önkormányzatí forrásokból származik majd. A központi intézkedések azonban sokat érnek ugyan, de önmagukban kevésnek bizonyulnának, ha nem társulnának egyfajta szemléletváltással. Hiszen hiába épülnek térségükben sorra a hulladéklerakók, ha közben szinte lehetetlen felszámolni az illegális szeméttelepeket. Hiába teremtik meg a szelektív hulladékgyűjtés feltételeit, ha ugyanúgy eldobjuk az utcán a csokoládéspapírt vagy a cigarettacsikket. Éppen ezért a legkisebbekkel, már az óvodás, általános iskolás korú gyermekekkel kell megértetni, milyen fontos a környezetvédelem. Ők lesznek azok, akik felnőve már valóban odafigyelnek az őket körülvevő világra... SZILVÁSI A külső részek sem szemétlerakók! Szolnok Egy nagy szeméttelep mellett élek — mondta lapunknak Po- csai Tamás, aki a Málna utca közelében lévő, már legalább húsz éve elhanyagolt környék és az ott éktelenkedő illegális hulladéklerakó hely felszámolása érdekében kereste fel szerkesztőségünket. A fiatalember szóvá tette: akár maga is szívesen segédkezne eltüntetni ezt a mocskot, de egymaga nem boldogulna vele. Valaki vagy valakik ugyanis éjszakánként újra és újra idehordanak mindenféle piszkot. A szemét jellege többnyire gyűjtőcsomagolás, kartonok, üvegek, de kerültek már ide dögök is. Mint mondta, a környéken lévő szennyvízátemelő sem valami épületes látvány, arról nem is szólva, hogy kiásott, de le nem fedett csatornanyílásokkal rendelkezik, amelyek kimondottan veszélyesek lehetnek, mivel erre gyerekek is járnak, sőt, található itt fedetlen kapcsoló- szekrény is... A lakó panasza - amelyet számos fényképpel is igazolt - saját tapasztalataink szerint is jogosnak mondható. Az említett terület a Széchenyi-lakótelepet a Szolnok belvárosától elválasztó vasúti töltés mellett, a Málna utcával párhuzamos Vércse úton húzódik. Az illegális szemétdomb ráadásul nem csupán esztétikailag nyújt csúf képet, hiszen az elszállítatlan hulladékok között akkumulátorok, és egyéb - általunk be nem vizsgált - veszélyesnek ítélt anyagok is fellelhetők. A levegőn kívül ezáltal valószínűleg a talaj is régóta mélyen szennyezett. Megkerestük Polónyi Jánost, a Rethmann Recycling Szolnok Rt. ügyvezető igazgatóját ebben az ügyben: - Amennyiben bárki megrendeli az illegális szemétdomb felszámolását társaságunktól, és fizet érte, úgy elszállítjuk azt. A hulladékért annak tulajdonosa vagy a terület gazdája felel. A városban a közelmúltban több ezer köbméternyi hulladékot szállítottunk el az önkormányzat megrendelésére, ám azok legtöbbször ugyanazon a helyen újraképződtek. Saját meglátásom szerint fel kell deríteni és szigorúan meg kell büntetni azokat a személyeket vagy cégeket, akik vagy amelyek ezt az olcsóbb módját választják szemetük eltakarítására - nyilatkozta.- Köszönjük a felvilágosítást, kimentünk a területre, és meggyőződtünk arról, hogy noha a vasúti töltés mentén húzódik, az említett illegális hulladéklerakó hely nem MAV-telek - reagált hívásunkra a vasúttársaság szolnoki osztálymérnökségének képviselője. - Ezt a földhivatali helyrajzi szám is megerősíti, amely szerint az önkormányzati tulajdon, egy üres parlag. Azonban nagy valószínűséggel beazonosítottuk a szeméthegy „gazdáját”. Ezt az ott fellelt és az illető nevével ellátott számtalan okirat, jegyzőkönyv, névjegykártya, különféle dokumentum alapján feltételezzük. Még a lakóhelye is tisztázott, s amennyiben valakinek erre szüksége lesz, a bizonyítékokat is el is raktároztuk — szögezte le a vasúttársaság képviselője. Farkas Róbert, a szolnoki kommunális szolgáltatóosztály vezetője érdeklődésünkre elmondta, többször is elszállíttatták már az említett helyről a szemetet, annak ellenére, hogy szerintük nem a városé, hanem a MÁV-é a terület. Mint mondta, szabálysértési eljárást akkor indíthat a hatósági osztály, ha valahonnan bejelentés érkezik hozzá, továbbá megállapítható a felelős kiléte. Ez még nem történt meg, azonban információnk szerint Farkas Róbert felvette a kapcsolatot az osztálymérnökség képviselőjével, valamint kezdeményezte az illegális hulladéklerakó felszámolását. MG-BGY Sorokban NYERTEK. A Tiszta Magyar- országért környezetszépítő mozgalom során a résztvevők országosan több mint 21 ezer tonna hulladékot gyűjtöttek össze. Az akció kiemelkedő résztvevőjeként másfél millió forintos támogatást nyert Jász- árokszállás a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól. A pályázaton 245 önkormányzat vett részt, közülük összesen huszonkettőt jutalmaztak. Az elnyert összegből környezetvédelmi oktatási programokat, illetve további településszépítő akciókat szerveznek - tájékoztatta lapunkat Gergely Zoltán polgármester. A város általános iskolásainak diákjai egyedül több mint hétszázezer forint értékű papírt és vasat gyűjtöttek össze. Ez utóbbi összeget az iskola vezetése és a diákönkormányzat döntése alapján használják fel - tette hozzá, bcs ÁLLATKÍNZÓ HORGÁSZ. Ál latkínzás miatt indított eljárást a Tiszavasvári Rendőrkapitányság egy negyvennyolc éves, ti- szadadai lakos ellen. A férfit a halőr érte tetten Tiszalöknél, amint meg nem engedett módon horgászott, „gereblyézett” - tudta meg az Objektív Hír- ügynökség a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságtól. A módszer lényege, hogy több hármas horgot erősítenek a damilra, és úgy húzzák a halak közé, hogy azok beleakadjanak. A büntető törvény- könyv áprilisi módosításának értelmében a cselekményért akár két év szabadságvesztés is kiróható, oh ■ Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Az újra- és újratermelődő „szeméthalom”. Vitatott, hogy kié a terület: a MÁV-é vagy az ön- kormányzaté? (BEKÜLDÖTT FOTÓ) Tiszabő Átlagos keddi délután volt. Vagyis, átlagos lett volna... Az iskolában gyerekek, a boltban vásárlók, a kocsma előtt emberek... Eközben gyerekek gyülekeznek az iskola előtt. Kicsik, nagyok, fiúk, lányok, egyre többen és többen. Bizonyítani akarnak. Maguknak, nekünk. Változni, változtatni akarnak. Hamarosan elindulnak. Kicsi kezükön óriási kesztyű, az óriási kesztyűben még óriásibb fekete zsákok. Lelkesek, mosolyognak. A falut akarják megtisztítani. Szemetet szedni indulnak. Mint apró halak az óceánban. Szinte fűszáltól fűszálig mennek. Egy-két gyermek félénk mosollyal tapogatja ki az új helyzetet: „Ugye mi nem vagyunk csicskák?”. Biztatásra, megerősítésre várnak. Maguk előtt, egymás Roma tisztaság közt még csak-csak felvállalják a változás igényét, de hát, mit fog szólni a falu? Most nem számít. Együtt vagyunk. Megyünk. Az ifjú generáció tisztítja a falut. Az emberek meg - megállnak, kijönnek a kocsmából: üyet még nem láttak. Sokan nem is értik. Miért? „Kapnak valamit érte?” - kérdik. Nem. Önkéntes, belülről fakadó igény ez. A zsákok telnek, némelyik már nagyobb, mint a gyermek. De cipeli még. Súlyos teher van a vállán. S ő ezt tudja. Érzi. Nem foglalkoznak mással, csak a szeméttel. Közben persze nevetnek, kacagnak. Szétnézek. Többen vagyunk, mint mikor elindultunk. Hat-hétéves manók is versenybe szállnak. Versenyt futnak a szemétért. Egyre beljebb jutunk a faluban, egyre többen kezdik érteni, mi is folyik Az általános iskolások szemétgyűjtési akciója (BEKÜLDÖTT FOTÓ) itt. Gyűlik a szemét, mi meg fáradunk. De a lelkesedés nem csökken. Remélem, még pár generációt kitart. Elnézve a kipirult, fáradt, de büszke arcokat, szívből reménykedem és bízok. Vissza az iskolához. Egy kupacba rakjuk a szemetet, meggyújtjuk. Nézzük. Mindenki mást lát a tűzben. Remélem, sikerül elégetni mindazt a rosszat, piszkot, ami őket körbeveszi. Én a tisztító tüzet látom. Kutatom a szemüket. Próbálom kiolvasni belőle, ők mit látnak. A gyermeki, tiszta fantázia szüleményeire vagyok kíváncsi. De ugyanazt látom mindben. Fáradt, reménykedő büszkeséget. S most kérdem én, miért telik meg a gondolat, a szív mögöttes tartalommal, ha cigányokról esik szó. Vagyis, elnézést, romákról. Tisztulni vágynak. Ők remélnek. Mi meg segítünk. TIBZABŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA Agrár-környezetvédelem Agrárgazdaság Hazánk a csatlakozott országok közül elsőként kötelezte el magát az unió agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási rendszerének teljes körű átvétele mellett. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program a kormány több évi előkészítő munkája eredményeként született meg 1999-ben, fokozatos bevezetésére pedig 2002- ben kerülhetett sor. Az elsődleges törekvés az, hogy egy olyan mezőgazdasági gyakorlat terjedjen el hazánkban is, amely úgy állít elő értékes, piacképes terméket, hogy közben megőrzi a természeti, táji értéket, hozzájárul egy hosszú távon fenntartható, jól működő mező- gazdasági földhasználathoz és ésszerű termelési szerkezet kialakításához, mindezeken túl pedig bővíti a foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségeket, ezáltal javítja a vidéki életminőséget. Mindennek különös jelentősége van egy olyan megyében, mint Jász-Nagykun- Szolnok, melynek természeti adottságai kiválóak, mezőgazda- sági hagyományai gazdagok, ugyanakkor termelési, földhasználati szerkezete megújulásra szorul, vidéki térségei pedig jelentős problémákkal küzdenek. A program egyébként az elmúlt évben is igen nagy érdeklődést váltott ki a gazdálkodók körében. ________________________1593
