Új Néplap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-13 / 111. szám
4. OLDAL A SZERKESZTŐS É G POSTÁJÁBÓL 2004. Május 13., csütörtök | ifi SB GYÓGYÍTÓ UDVARIASSÁG. Fizikoterápiás kezelésen voltam a minap, amikor a nővérkék a kezelőfülkéknél egyik fiatal kolléganőjükről - távollétében - társalogtak. „Elképesztő, mit művel felülbírálja az orvosok által felírt terápiát" - mondta egyik. „Bögyös és olyan kivágott cuccokban jött, hogy a betegek alig kaptak levegőt” - így a másik. A harmadik kolléganő a pártfogásába veszi a távollévőt: „El kell ismerni, hogy villámgyorsan bevitte a betegek adatait a számítógépbe, és hozzájuk olyan udvarias volt, hogy példa lehetne mindenkinek. Arról nem is beszélve, hogy rendet rakott pillanatok alatt a betegek után, és az ágyakat is fertőtlenítette, lemosta, letörölte!" Az első megszólaló így tromfolt: „Kapott is olyan virágcsokrokat, hogy csak lestünk! Úgy tudom, visszajön hozzánk ha levizsgázik!" Aki eddig pártfogóként lépett fel, még annyit fűzött az elhangzottakhoz, hogy „Legalább pezsgőbb lesz a hangulat, és az újabb virágcsokrok elterelik a figyelmet a megkopott környezetről, és a fájós hátakról..." (NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN) HAGYOMÁNYŐRZÉS. Településünkön örömmel olvastuk az Új Néplap A szerkesztőség postájából elnevezésű oldalon nemrég rólunk megjelent Hagyományőrzés Tiszaszentimrén címmel megjelent írást. Áprilisban a helyi művelődési házban hagyományos húsvéti bált tartottunk, amelyen a falu apraja-nagy- ja részt vett, s a műsorban felléptek a gyermek és felnőtt néptáncosaink, valamint a kunmadarasi nép- táncos gyermekek is, igen nagy sikerrel. __ __ vas-szegedi Julianna, tiszaszentimre Hu szonkét év kellett hozzá Hetvenöt évvel ezelőtt, 1929. január 1-jével az 1911-ben alapított Felsőkereskedelmi Iskola Szolnok város kizárólagos fennhatósága alá került. Az addig a Szolnoki Kereskedelmi Társulat által fenntartott, Szolnok városától, Jász- Nagykun vármegyétől és az Iparkamarától segélyezett iskolát a város kapta meg, illetve vette át, teljes jogú felügyelettel. Az 1929. január 31-i városi közgyűlésen Róth Mór, a Kereskedelmi Társulat elnöke kérte a testülettől, hogy az iskola tarthatatlan helyzetén véglegesen segítsenek, s a város egy új iskola felépítéséhez szükséges, ingyenesen felajánlott telket jelöljenek ki. Hat év teltével, 1935 májusában a Kereskedelmi Iskola felügyelő-bizottsági ülésén megállapították, hogy egészségügyi okokból elkerülhetetlen egy új iskola építésének ügyével foglalkozni. 1936 májusában ünnepelte az iskola fennállásának 25. évfordulóját. A helyi újság vezércikkben emlékezett meg a jubileumról, és feltárta az épület tarthatatlan, főleg egészségtelen állapotát. Sok polgár, szülő mutatott hajlandóságot arra, hogy anyagilag támogatja egy új iskola felépítését. Érthetetlennek tűnik ennyi év távlatából, hogy az akkori város- vezetés miért bánt mostohán az üggyel. Nehéz elképzelni, hogy 1936-ban, amikor már megépült a tárház, a papírgyár, és nagyobb állami építkezések nem voltak a városban, az iskolaépítés mégsem került napirendre, sőt még a telek kijelölése sem volt konkrét, amelyet pedig 1929-ben a polgár- mester elintézettnek mondott. Aki emlékszik a régi iskola földszintes épületére (Hunyadi János út), ma elképzelhetetlennek tartja, hogy ott normális oktatást lehetett tartani. Az 1920 körül istállóból átalakított épületben, amelynek tantermi ajtajai közvetlen az udvarra nyíltak, nyolc osztályt oktattak a négy osztályra méretezett helyiségekben. A helyzet legnagyobb vesztesei a tanulni vágyó, szegényebb sorsú vidéki diákok voltak, akik kiszorultak az oktatásból, mert a napi bejárásuk megoldatlan volt, és anyagi helyzetük nem engedte meg az albérlet fizetését. Az iskola iránt az 1930-as évek közepén már nagy volt az érdeklődéi, de a körülmények nem tették lehetővé a tanulólétszám növelését. 1941-ben végre elindult valami. A Béla király és a Károly király utcák elején lévő, a város tulajdonát képező telken, a régi szegényház területén talajvizsgálati fúrásokat kezdtek. 1942 tavaszán az építkezés csak-csak elkezdődött, az épület 1944 májusára tető alá került, de sem ajtók, sem ablakok, sem belső szerelés nem volt, csupán a csupasz, vakolt falak. Használható volt viszont az épület Bábaképző felőli része alatti légoltalmi óvóhely, amely a környező lakosoknak adott fedezéket a légiriadók és a bombázások idején. Csak összehasonlításként említem, hogy a déli tárház tizenhárom, a Gépipari Technikum kilenc hónap alatt épült fel. Az épület „vajúdása” a háború után tovább tartott, 1944-től 1951- ig, a megnyitás évéig. 1929-től tehát huszonkét év kellett, hogy Szolnokon megnyíljon egy elvárható igényt kielégítő kereskedelmi, közgazdasági iskola. SZUROVECZ PÁL, SZOLNOK „Hova tűnt a sok virág...?” A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Április 28-án este a Szolnok Városi Művelődési és Zenei Központ kamaratermében különleges, ritka élményben volt része a zsúfolásig megtelt nézőtéren helyet foglaló, előadó- és zeneművészetet kedvelő közönségnek. A műsorral Marlene Dietrich születésének 100. évfordulójára emlékeztünk. A „Kék Angyal és barátai” címmel rendezett sanzonestet Meister Éva színművész- nő ragyogó, lelkeket érintő előadásában, s Bánfi Miklós kimagasló művészi élményt nyújtó zongorajátékának kíséretében élvezhettük. A művésznő az estet az emlékek szárnyán múltba röpítő melódiákkal és a műsort egységes egésszé formáló idézetekkel ösz- szekötő megemlékezések előadásával tette különlegesen emlékezetessé. A „Kék Angyalt” jelképesen is megjelenítő művészi előadás a terembe varázsolta a kor hangulatát, bepillantást engedve a nagy énekesnő háborús viszonyok között is megmutatkozó, oly sok életet megmentő, mélységes emberségébe. Kívánom, hogy hagyományteremtővé váljon — a szolnoki művészeti életből eddig hiányzó, ritka gyöngyszem értékű, hasonló estek rendezése. Elgondolkodtató azonban, vajon miért nem láthatjuk e kiváló tehetségű művésznőt városunk nagy múltú, kitűnő színházának színpadán? _________MOLNÁR ZSUZSA, SZOLNOK Sz ép magyar beszéd? Nemrég a televízióban hallottam az egyik politikus kijelentését, melyet nyelvészeti és etikai szempontból elemeztem. Szavairól (nem kívánom idézni) a régi értelmező kéziszótárak zárójelben jegyzik meg, hogy a jassz- nyelvben használatosak. Évek (évtizedek?) óta tapasztalható a nyelvi szabadosság a politika s a média szereplőinél. Most nem a valóságshow-kra gondolok a televízió képernyőjén, mert abban egyértelmű a kö- | zönségesség. A televízió csatornáin az utóbbi időben a színészek, műsorvezetők is káromkodnak és vulgáris szavakat használnak. Vagy például azok a kommentárok, amikor így jelentenek be egy minisztercserét, hogy „Menesztették xy minisztert.” Ilyenkor - pártállástól függetlenül felháborodom. Még akkor is, ha az illető nekem sem volt szimpatikus. Mégiscsak az ország egyik vezetője volt, s megérdemelne annyi tiszteletet, hogy távozását így jelentsék be: „Felmentették pozíciójából” vagy „Miniszteri váltás történt” stb. Ez véleményem szerint a közéleti illemtan tárgykörébe tartozik. Már nem tantárgy az illemtan az iskolákban - mint még nagyszüleink idejében. S lám, hová vezet a hiánya! A tapintatlanság ma mindennapos téma. Talán politikusainknak nem ártana tudni: az Európai Unió parlamentjébe olyan emberek valók, akik ismerik a szavak erejét és annak következményeit, van önuralmuk, és sértő kifejezéseket nem használnak még azok irányában sem, akik velük nem azonos gondolkodásúak. ___________________________J. S. M., SZOLNOK Eg y sikeres jászsági A jászberényi Fehértói temetőben nyugvó Bercsényi Tibor (1901—Í975) művész halálának május 5-i évfordulója alkalmából idézem fel sikereinek néhány állomását. Színpadon, filmen a történetek keretét, hátterét adó miliőt, konkrét megjelenítési formáját a díszlettervező művész adja. Bercsényi Tibor „műterme” a színpad volt, amely az írói mondanivalót szolgálja, erősíti, kiemeli. Első munkahelye az Operaház volt, majd tanítómestere, Kémén- dy Jenő hívására Prágában dolgozott, később Kassa, Pozsony, majd a bécsi színházak következtek. Zeneszerzők, rendezők, írók és főként a közönség volt elégedett az általa tervezett színpaddal. A filmszakma is felfigyelt a jászberényi születésű művészre, munkáját őrzi például a Kerek Ferkó, a Gentri-fészek, a Cigány, vagy az Egy bolond százat csinál című filmek. Bercsényi Tibor a háború után részt vett országunk színházainak „felélesztésében”, újraindításában. A hatvanas évek elején tervei szerint készültek el Gyöngyösön és Jászberényben a szabadtéri színpadok. MÁTICS 8ÉLÁNÉ, KÖNYVTÁROS JÁSZBERÉNY A TISZTÁBB SZEBB! A Föld napja alkalmából rendezte meg hagyományos környezetvédelmi vetélkedőjét Szolnokon a Városi Kollégium Diákszövetségének támogatásával a Béla király úti tagintézmény. Az öt tagkollégiumból harminchármán, háromfős csapatokban oldották meg a teszteket, melyek kérdései a Földre, vízre, védett növényekre, állatokra, a környezetvédelemre, az egészséges állapotra, a magyar természettudósokra vonatkoztak. Külön említésre méltó volt a környezetszennyező fém-, műanyag-, papírhulladékok újrahasznosítására vonatkozó feladat. A vetélkedő résztvevői könyvjutalmat kaptak, és részt vehetnek egy budapesti kiránduláson, melyen a Nemzeti Múzeum állandó régészeti, valamint a Magyarország története című kiállításokat tekintik meg. A felvétel a vetélkedő egyik pillanatát örökítette meg. (Beküldött fotó) ____________________________________TÓTH KRISZTINA VE RNE-REGÉNYOLVASÓK. Május elején regényolvasási versenyt rendeztünk a szolnoki Újvárosi Általános Iskolában, amelyen hat csapat 18 tehetséges 7. osztályos diákja versenyzett. A jó hangulatú vetélkedésben 1. helyezett a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola csapata (képünkön), 2. a Belvárosi Általános Iskola csapata, 3. pedig a Kétpói Általános Iskola csapata lett. (beküldött fotó) ____________________ ______ ______ _____________ ______ ____hajdú Ágnes igazgató, Szolnok Néh ány mondatban JÁSZBERÉNY. Hamarosan kapható lesz a világ első robotporszívójának új változata: az Electrolux Trilobite 2.0. Elődjének megjelenése egy forradalom kezdetét jelentette a takarítási technológiában, ugyanis ekkortól lehetővé vált az otthon tisztán tartása anélkül, hogy jelen lennénk. A Trilobite 2.0-nál a takarítási idő előre programozható, ráadásul automatikusan érzékeli, ha akkumulátora lemerülő- ben van, visszatér töltőállomásához, és automatikusan feltölti azt. bcs JÁSZDÓZSA. A „Virágos Jászdó- zsáért” mozgalom keretében három kategóriában — Tiszta, rendes lakóházi környezet, Tiszta, rendes utcai környezet, Tiszta, rendes üzletí környezet - lehet pályáznia a lakosságnak, május 20-ig. A részletekről tájékozódni lehet és a nevezési lapok beszerezhetők a polgármesteri hivatalban Juhász Anett ügyintézőnél, mg SZOLNOK. Támogatói díjat kapott Gémyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője, a Szolnoki Főiskola Szenátusának tagja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától. A díjat idén alapították azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsenek a kiemelkedő teljesítmények elismerésére. Gémyi Gábor nevéhez fűződik Az EU házhoz jön elnevezésű programsorozat megszervezése. Fontos szempont volt, hogy „olyan minisztériumi vezetőről van szó, aki nem hivatalnokként, hanem valódi partnerként dolgozik”, olvasható az indoklásban, mga TÓSZEG. A szomszéd községben, Tiszajenőn szombaton megrendezett térségi oviolimpiai részvétel után a héten ünnepséggel folytatódott az idén 60 éves tószegi óvoda jubileumi rendezvénysorozata. Az eseményen az intézmény elmúlt évtizedeit felelevenítő óvodatörténeti fotókiállítás nyílt, amelyen Papp István polgármester mondott köszöntőt, bj TÚRKEVE. A város általános iskolásainak szervezett kerékpártúrát nemrégiben a Nimfea Természet- védelmi Egyesület. A Föld napja alkalmából megvalósult kiránduláson az út legnagyobb részét a Hor- tobágy-Berettyó védőtöltésén tették meg a résztvevők. A diákok nem véletlenül keresték fel a folyó szabályozások által kevésbé érintett részeit: a magas vízszint nyomában újraéledt az ártér. Az egymástól néhol több száz méterre lévő gátak között elterülő zugok, kaszálórétek nagy részét sekély elöntés borította, melyek így megteltek zsibongó élettel. A gyerekek néhány védett madárfaj ritka példányaival is megismerkedhettek, bj ________■
