Új Néplap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-09 / 19. Vasárnapi szám
Közélet, gazdaság, politika 2004. május 09., vasárnap Poloskavadászat A titkárnő gondosan kikapcsolja a számítógépet, elrendezi az asztalon heverő iratokat és becsukja maga után az ajtót. Síri csend telepszik a szobákra. Azt hinné az ember, semmi sem mozdul. Csak éppen a lezárt számítógépről a konkurens cég megbízottja valahonnan a távolból elkezdi letölteni az információkat. A z üzleti hírszerzés és a számítógépes bűnözés már most sokkal nagyobb méreteket ölt hazánkban, mint ahogyan sokan gondolnák. S a dologban az a leginkább meglepő, hogy az érintettek, tehát a cégek illetékesei becsülik le jócskán a valós veszélyt. Hogy mennyire, azt nagyon is hatásosan érzékelteti a PricewaterhouseCoopers nemrégiben elkészült felmérése. Az ötvenkét országban, köztük Magyarországon is megkérdezett cégektől szerzett információk összegzéséből kiderült, hogy Nyugat-Európában a gazdasági bűnözés egyik, cseppet sem lebecsülhető formájának tartják a számítógépes visszaélést és az ipari kémkedést. Sőt a jövőben az ilyen ügyek szerintük a sokszorosukra nőnek majd. Magyarországon viszont a felmérésben részt vevő vállalatok illetékesei az ipari kémkedés kockázatát jelenleg nulla százalékosnak vélték, a számítógépes bűnözés pedig csak a válaszadók 1 százaléka szerint fordul elő. Ezek azonban a gazdasági bűnözés meghatározó formái már hazánkban is, s a jelek arra mutatnak, hogy később még nagyobb teret követelnek maguknak.- A vélekedés és a valóság közötti rendkívül nagy különbség azért elgondolkodtató, mert a lebecsült veszély miatt a cégek nem is fordítanak megfelelő gondot a védekezésre - összegez Fekete Miklós, a PricewaterhouseCoopers Kft. vezető menedzsere. - Sok helyen még azt sem tisztázták, melyek a cég üzleti titkai. A visszaélések megakadályozásáért tett lépésekben pedig kifejezetten elmaradott Magyarország. A munkaerő szűrése jórészt megreked az életrajzoknál, és az már nagyon ritka, hogy a referenciákat bekérnék, ellenőriznék is vagy utánanéznének a tanulmányi eredményeknek. Még vizsgálja a rendőrség annak a valutapénztárosnak az ügyét, aki egymás után négy bankot károsított meg azzal, hogy hétvégén tásRohánszky Mihály fókémfogó szerint a pályázatok környékén kivirágzik a piac, majd mindegyik cég szeretne a másik alá ígérni, ehhez viszont tudnia kell a konkurens számait... kában haza vitte a bevételt. Aztán hétfőn hiába várták. A legkisebb lopása 5, a legnagyobb 25 millió forint volt. S ez eddig csak a leghétköznapibb gazdasági bűncselekmény. De nagyon jó példa arra, hogy ezt négyszer eljátszhatta, mert a megkárosított bankok inkább lenyelték a veszteséget, de nem tettek följelentést, mert rettegnek attól, hogy egy ilyen kínos ügy kapcsán szóba kerül a pénzintézet neve. Márpedig ha ilyen súlyos visszaélés után sem osztják meg egymással az információkat, kérdés, miért tennék ezt más esetekben. MARCZINEK RICHARD menedzser: - Biztos vagyok benne, hogy nem hallgatnak le, ma még nem olyan a cégkultúra Magyarországon, hogy ezt megtegyék. Én semmi pénzért nem ruháznék be kémeszközök vásárlására. Amit meg akarok tudni munkahelyem titkairól, adatairól, azt én szerintem egyszerű kérdésekre adott válaszokból is megtudom. Talán az üzletfelek gondolataiból, titkaiból többet is jó volna tudni, de idegen eszközöket nem vetnék be e célból. LONTAI LAJOS cégvezető: - Nekem már eszembe jutott, hogy esetleg engem lehallgathatnak, de remélem, nem Így történt. Szerintem túl sokat se jó tudni. Legfeljebb vészhelyzetben vennék olyan berendezéseket, amelyekkel talán meg is védhetném magamat. Hallottam, hogy ezek olcsón kaphatók, így sokakat csábíthat illegális akciókra, s hallani rémtörténeket, hogy egy-egy zsíros megrendelésért mi mindenre képesek egyesek... törvény tiltja, a polgári titkosszolgálatok is csak külön engedéllyel alkalmazhatják, de arra nincs paragrafus, hogy az ehhez szükséges eszközöket ne árusítsák. Rohánszky Mihály szerint - akire azt is mondhatjuk, ő a főkémfogó, mert a magánnyomozó iroda egyik tulajdonosa és vezetője is egyben - hazánkban az üzleti hírszerzés most a legnagyobb érdeklődéssel a pályázatok kiírását, a pályázást követi. Sokat ér tudni, hogy az ellenfél ítány céggel, milyen feltételekkel jelentkezik, így aztán könnyebb lesz aláígérni. Ehhez szívesen megmozgatnak minden eszközt. S nemcsak az információ megszerzéséért, de a kiszivárogtatás megakadályozásáért is. így ez a magán- nyomozó iroda is gyakran kap megbízást nemcsak a dolgozók megfigyelésére, hanem a lehallgatás lehetőségének kizárására is. Számos politikai párt székházán kívül most már rendszeresen ellenőriznek irodaházakat is. Miként a világban, Magyarországon is számítani kell a számítógépes csalások ugrásszerű növekedésére. Ez, mondhatni törvényszerű, mert az üzleti folyamatok automatizálódnak, s a céSzámos cég azért a maga módján próbál utánanézni munkatársainak. A Budapesten működő Kémfogó Detektív és Információvédelmi Iroda gyakran kap olyan megbízást, amelyben a munkáltató a segítségükkel ellenőrzi, hogy alkalmazottja nem áll-e kapcsolatban a konkurenssel. Legutóbb egy bróker cég munkatársáról derítették ki, hogy másik, azonos tevékenységű vállalatnak is dolgozik. A leleplezéshez vagy éppen a tisztázáshoz a telefonlehallgatástól a megfigyelésig, az illető környezetéből információ- gyűjtésig sokféle eszköz létezik. A lehallgatást Toll adóvevő (színes felvétel) 100 OOO Ft Toll adóvevő (ff felvétel) 60 OOO Ft Övtáskába rejtett, kép-és hangtovábbításra alakalmas a 80 000 Ft Hosszabbitóba szerelt lehallgató 30 OOO Ft Ehhez szükséges vevőkészülék 30 OOO R gek rácsatlakoznak a világhálóra. Nagyon egyszerűen, szinte szakértelem nélkül elhelyezhető az internetes levelezési rendszeren keresztül egy olyan vírus, amely a számítógép klaviatúráján történt minden leütést rögzít, s a begyűjtött információt továbbítja. Kicsit elavultabbnak tűnő, de jól működő megoldás a gépben, biliéi tyűzetben elhelyezett poloska, amely a beviteli információkat küldi tovább, kódolja, majd a hozzáértő ezt könnyedén megfejti: és már meg is van, mondjuk a jelszó. A szakértők szerint a jövőben még gyakoribb lesz az ipari kémkedés és hírszerzés, csak a szereplők még profibbak lesznek. Hogyisne, amikor már bárki vehet egy csatlakozóba szerelhető lehallgatót, s ő maga is különösebb szakértelem nélkül beszerelheti és kedvére lehallgathatja kedvesét, szomszédját vagy felebarátait. Ja, ma már az amatőrök is boldogulnak. B. A. Rökk Marika országa vagyunk? Arról, hogy milyennek látják az Európai Unióhoz csatlakozott országok népeit a közösség régebbi tagjai, már sokat olvashattunk. De vajon mit tartanak értékesnek /< az újoncok „hozományából”? A Bild című német lap összeállításából erről is képet kaphatunk. Az eredmény magyar szemmel nem túl hízelgő.-i lehet Magyarország legjellegzetesebb épülete? A német lap „a Halászbástyát írja, ami - valljuk be - illik is az országunkról kialakult sztereotípiák sorába. Sőt, akár folytathatnánk is a hortobágyi kilenclyu- kú híddal, a Parlamenttel vagy a Lánchíddal, ám végül is mindegy, még mindig jobban járunk, mint a litvánok, akiknél a Bild az „elbűvölő tájak” kategóriában egy földúton poroszkáló lovas kocsi fotóját közölte... Gasztronómiai vonalon olyan érzése lehet az olvasónak, mintha Európa keleti fertályán csak a káposzta teremne meg. A lengyeleknél ugyanis a „bigos” nevű eledelt (savanyú káposztából egytálétel) emelték ki, a cseheknél a sertéssültet knédlivel és párolt káposztával, míg a magyar menüsorból a töltött káposzta lett a jellegzetes nemzeti étel. A gulyásról szó sem esik, pedig azt kicsit többen képesek kimondani. Hogy a paprikás csirkéről vagy a klasszikus pörköltről már ne is beszéljünk... Üdítő kivétel az elkáposztásítás tengerében a szlovák sztra- ™ pacska, illetve a litvánok nemzeti eledele, a „cepelinai”, amely a ’ lap szerint darált hússal töltött krumpligombóc sza- lonnás • szósszal meglocsolva. Mit lehet erre mondani? Reszkess, fogyókúrázó Európa! A nemzeti italoknál is borzonghatunk: a lengyeleknél a bivalyfűből erjesztett zubowkát tartják a legkarakteresebbnek, ám attól valószínűleg már föláll a szőr a csehek hátán, hogy a Bild a Becherovkát a szlovákoknak „ajándékozta” - holott északi szomszédunk az eredeti cseh becherovkának csupán az utánzatát gyártotta, az originális termék Jan Becher receptje alapján mindig is a csehek büszkesége volt. Ezek után már nem is csodálkozhatunk, ha a magyarok nemzeti italaként egy „Tokai nevű vörösbort” jelölik meg - amit ugye helyesen Tokajinak írunk, és a legkevésbé sem vörös... Ám a számunkra leginkább mellbevágó információ még csak eztán következik. A Bild ugyanis felsorolja az új tagországok leghíresebb fiait, lányait. A lengyelek esetében Karol Wojtylát, azaz II. János Pál pápát említik, a cseheknél Franz Kafka írót, a szlovákoknál Andy Warholt, a pop-art feltalálóját, a litvánoktól Charles Bronsont. Majd elérkezünk a magyarokhoz, ahol is a lap szó szerint ezt írja: „Magyarország legfőbb érdeme abban áll, hogy megajándékozta a világot az immáron kilencvenéves csárdáskirálynővel, Rökk Marikával.” Puff neki! Ennyit a legendás Puskásról, Teller Edéről, megannyi Nobel-díjasunkról, ideértve a némethonban oly népszerű Kertész Imrét is. A németek száEgy XX. századi szexbomba Német nyelvterületen nem telik el hét, hogy ne sugározná a televízió a kairói születésű magyar mozicsillag Marika Rökk valamelyik feketefehér vagy színes filmjét. A pályáját a ’20-as években Francia- országban táncosnőként kezdő szexbomba Párizs után meghódította New Yorkot is. Bájos arcát, izgalmas combjait a ’30-as évektől a filmvásznon és a pesti Royal Orfeumban is megcsodálhatta a publikum. Míg olyan hírességek, mint Marlene Dietrich hátat fordítottak a náci Harmadik Birodalomnak, addig a „géppuskalábú’’ Marika akar- va-akaratlanul a goebbelsi propagandagépezet céljait szolgálta. Miközben milliók kerültek koncentrációs táborokba vagy a frontra, addig a színésznőnek luxusvillája és ahhoz passzoló limuzinja volt a német fővárosban. Szép volt és tehetséges. A háború után felváltva Ausztriában és az NSZK-ban él, s már-már természetesen tabunak számított a szocialista táborban, így Magyarországon is. mára az az operettprimadonna szimbolizálja leginkább Magyarországot, akit itthon már csak nagyon kevesen ismernek, s aki jelenleg is Bécsben él.- Nem kell ezt annyira mellre szívni - állítja Réz András esztéta, aki amondó: a lap állításaiban van némi ráció. A gulyás például, bármennyire is büszkék vagyunk rá, nem speciálisan magyar étel, hiszen a német konyhában ugyanúgy jelen van, mint az írek asztalán. A töltött káposzta már jobban illik hozzánk - bár ez is inkább erdélyi származású fogás. Ami pedig Rökk Marikát illeti, Réz kijelentette: a világ tele van szubjektív közhelyekkel, s mi sohasem tudhatjuk, hogy hol milyen nyomot hagyunk.- Lehet, ha Moszkvában kérdeznék az embereket a magyarokról, kiderülne, hogy ott Márkus Emília miatt szeretnek minket... A Bild összeállítása arról szól, hogy a német kultúrában milyen nyomai vannak a mi kultúránknak. A németek szempontjából egy operett-énekesnő igenis imázsteremtő tényező... Réz szerint ebben annak is nagy szerepe van, hogy a magyar operett egy időben híres volt Európában, s ez a mai napig visszhangzik. Az pedig, hogy milyen kép alakul ki rólunk, nem csak a németek felelőssége. A magyar cégek vezetői szerint nálunk az ipari kémkedés 0 százalék, vagyis nincs. A szakértő ezen csa mosolyog, hiszen nem lenne munkája, ha az egyébként nálunk is fillérekért beszerezhető lehallgatókat senki sem venné.
