Új Néplap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-05 / 80. szám

I 2004. ÁPRIUS 5., HÉTFŐ HÚSVÉTI 7. OLDAL É S Z Ü L Ö D E S De aranyos nyuszi! Hányszor hallottuk már ezt a mondatot húsvét reggelén a sza­kajtóban keresgélő kisgyermek szájából. Sajnos ez a lelkesedés csak időleges. A kis­nyúl napok alatt veszít érdekességéből, s mi­után megunta gyerme­künk (esetleg nem is kertes házban lakunk) a kis „aranyos” egy­szerűen kikerül az ut­cára, ahol a biztos ha­lál vár rá. Igaz, sok esetben kezeink kö­zött is. Sokan nem tudják „mi fán terem” a nyúl, és csak az ünnep hevében, játék­szernek vásárolnak egy hosszúfülű szőrmegom­bócot. Pedig ha elhagy­ják, ő is szenved. A táplálására nagy fi­gyelmet kell fordítani, mert mint tudjuk (téte­lezzük fel, hogy minden­ki tudja), a nyúl kifejezet­ten növényevő. Nem sze­reti a csokit, nem eszi meg azt, amit Buksi kutyánk vagy esetleg mi. Sok nyúl pusztul el a helytelen táplálás következtében. Szüksége van mindenkor szálas­takarmányra és vízre. Csemege­ként kedveskedhetünk naponta sárgarépával, káposztával, és per­sze kapjon kedvencünk a manap­ság minden állatboltban besze­rezhető nyúltápból. A nyuszi elhelyezése sem utol­só szempont, szűk helyen, ahol nincs meg a mozgástere, lehan­golná válik, és félős, agresszív nyúl lesz belőle. A legjobb, ha a kertben egy elkerített részt kap. ezt a kort már sikeresen átvészelte, és elfo­gyasztja a szilárd táplá­lékot, akkor jön a kö­vetkező probléma. A fi­óka - ezt már nem mindenki tudja - met­szőfogakkal jön a világ­ra, ám a többi foga pár hónapos korában bújik ki, ami erőteljes nyál­zással és rágási kény­szerrel jár együtt. Ez a „rágcsálás” kiterjed mindenre ami az útjába esik, rendszeressé is válik. Ezek csak apró kezdeti „problémák”, melyekkel nem is szá­moltunk. Itt van például egy újabb gond: tudniillik a nyúl nem szobatiszta. Kis kortól való állandó foglalkozással, gondos odafigyeléssel megta­nítható ugyan, de ez rengeteg energiát igé­nyel mind nekünk, mind a nyúlnak. Végül ne felejtsük el, hogy kedvencünk tenyérnyi méretűből egy éves ko­rára megtermett, akár hat kilós példány is lehet. Mindenki gondolja meg tehát jól, ha élő nyulat vesz szerettei­nek húsvétra. A nyulak is érző lé­nyek, és nem érdemlik meg, hogy pár hét alatt megunva az utcán végezzék. Ha viszont vállaljuk a felelősséget, és szeretett lényként kezeljük őket, akkor gondos oda­figyeléssel akár nyolc évig is örö­met szerezhetnek gazdájuknak. Nem említve azokat a szerencsét­leneket, akik fél év után fazékban végzik... Ez azonban nem ment fel ben­nünket a napi futtatástól. Ha mindez megvan, szeressük ked­vencünket, simogassuk, és egy hét alatt kezessé válik. A nyúltartásnak árnyoldalai is vannak. így húsvét előtt a nyúl- árusok (tenyésztőnek nem nevez­hetők) kortól és nemtől függetle­nül kínálják „termékeiket” a gya­nútlan vásárlóknak. így előfordul, hogy nyuszink még nincs is elvá­lasztva, ami az eladót nem érdek­li, mivel ilyenkor egy tündéri fió­ka kelendőbb, s pár nap alatt éhen hal kezünk közt. Ha védencünk Bárány az ünnepi asztalon Sült báránygerinc Hozzávalók: 1.5 kg báránygerinc, 6 dkg zsír, liszt, só, kis kanálnyi paradicsompüré, 10 dkg szalonna Az előkészített báránygerincet besózzuk, megborsozzuk és sza­lonnával megtűzdeljük. Tepsibe téve, forró zsírral leöntjük és 30- 40 percig sütjük, miközben gyak­ran meglocsoljuk a levével. Para­dicsompürével, zsírjával, kevés liszttel pecsenyelevet készítünk, majd hasábburgonyával, párolt szilvával kínáljuk. Bárányérmék nyárson sütve Hozzávalók: 40 dkg báránycomb, 3-4 paradicsom, 15 dkg húsos császárszalonna, 2 közepes vö­röshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 paprika, 8 apró gombafej, őrölt bors, mustár, olaj, só A bárányhúst rostjaira merőle­gesen 3 centi átmérőjű, kisujjnyi vastag érmékre vágjuk. Enyhén megborsozzuk, mustárral lehe­letvékonyán megkenjük, tálba rakjuk, és annyi olajat öntünk rá, amennyi éppen ellepi. Hűtőszek­rényben, 3-4 napon át pácoljuk. A szalonnát a húshoz hasonló méretűre — de nem olyan vastag — szeletekre vágjuk, a megtisztí­tott hagymát cikkekre (pórét ka­rikára) szeljük. A paprikát kicsu- mázzuk, a paradicsom szárát ki­metsszük, az előbbit nagyobb kockákra, az utóbbit vastagabb karikákra vágjuk. A gombafeje­ket megtisztítjuk. Az érlelt húst kissé lecsöpögtetjük, présen át­nyomott fokhagymával beken­jük, és a szalonnával meg a zöld­ségekkel váltakozva nyársra húz­zuk. Az egészet enyhén megsóz­zuk, a hús pácolásához használt olajjal kissé meglocsoljuk. Erő­sen izzó parázs fölött (nem lán­gon!) a húst szép aranybarnára sütjük. A nyársat elektromos vagy faszenes grillen, illetve a rántott húshoz hasonlóan bő olajban, de forró sütőben is meg­süthetjük. Salátalevéllel díszítve, párolt zöldborsóval és sárgarépá­val tálaljuk. Nyárstartónak egyik oldalán V alakban bevágott, olaj­ban megpirított kenyérszeleteket használhatunk. Töltött bárányszegy Az előkészített szegyet felszúr­juk, megtöltjük az elkészített töl­telékkel. A töltelék elkészítése: 2 dl tejbe áztatott zsemléhez — me­lyet jól kinyomkodunk - 5 dkg vajon párolt petrezselymet, pár szem apróra vágott kapribogyót, 3 tojást, 1 tojássárgát adunk. A megtöltött szegyet hústűvel ösz- szefogjuk. Kevés zsírt és vizet alá- téve a sütőben folytonos locsolás mellett pirosra sütjük. Tejfölt ad­hatunk hozzá, hogy a levét sza­porítsuk ___ ____■ ZÖ LDSÉG * ÁR * ADAT J#NATÁN Zöldség-gyümölcs g Nagykereskedés Szolnok, Rákóczi út 50. IDŐBEN GONDOLJON AHÚSVÉTRA! HÚSVÉTI BEVÁSÁRLÁSÁT KEZDJE A JONATÁNNÁL! Friss tojás - a locsolkodóknak 16 Ft/db Fokhagyma - a kocsonyába 260 Ft/kg Hónapos retek, salátafélék, paprikafélék, mindig friss primó'rök a sonka mellé. HOZZÁNK MINDIG MEGÉRI BETÉRNI! JCnatán a gyümölcsöző kapcsolat! HÚSCENTRUM 2003. KFT. Most vásároljon, hogy ne csak a tojás kerüljön az ünnepi asztalra! KOCSONYÁNAK való csomagját igény szerint összeállítjuk! Továbbra is farijuk mellék- termékeink AKCIÓS ÁRAIT! Étkezési utalványt is elfogadunk! Sertés vékonybél, vastagbél és műbél is kapható! Figyelje jövő heti akcióinkat is! Húscentrum 2003. Kft., Szolnok, Tószegi út 5. (Interfruct udvarában] Tel.: 56/210-315, 20/447-7953 >1 CÉSAR Húsbolt húsvéti ajánlata: Angolszalonna 699 Ft Füstölt darabolt comb 699 Ft Füstölt kötözött sonka 669 Ft Füstölt tarja 799 Ft Füstölt bőr 299 Ft Várjuk kedves vásárlóinkat Szolnokon, a Ságvárikrt. 14. sz. alatt! , Woolf bőr sportcipők, sportszandálok érkeztek 23-35-ös méretig, 3.900 Ft-tól a Baross úti butiksoron lévő fc"’-': gyermek­A vf_,y cipőboltba. /\ ylBÁAi (A közgazdasági iskola mellett!) Barka, bárány, locsolkodás Húsvéti hagyományaink Nyuszi, tojás, barka, sonka, bárány, locsolko­dás — megannyi nyilvánvaló húsvéti jelkép. De vajon honnan származnak, mi az erede­tük? Húsvétkor ér véget az egykor olyan szigorúan be­tartott negyvennapos nagyböjt, ekkor emléke­zünk meg Jézus Krisztus kínhaláláról, és ünne­peljük a természet tavaszi újjáéledését. így a hús­véti jelképeket feloszthatnánk egyszerűen termé­szeti és vallási jellegűekre, ha a természetiek nem kaptak volna vallási értelmezést is. Bonyo­lítja a helyzetet a népszokások jelképrendszere, amely kapcsolatban áll mindkettővel. A húsvétnak Európa-szerte talán legáltaláno­sabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját — szól a hason­lat. A tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jel­képezi. A húsvéü tojást még a baromfitenyésztés­sel korábban nem foglalkozó észak-európai né­pek is bevonták szokásvilágukba. A fiúk az erdő­be jártak ki a madarak fészkeiből tojást gyűjteni. Nem hiányozhatott a húsvéti tojás a böjtben ti­lalmas ételek szentelésre vitt kosarából. A meg­szentelt tojást a családtagok együtt fogyasztották el a húsvétvasárnapi étkezéskor. Leányok legé­nyeknek ajándékoztak húsvéthétfőn díszes to­jást, egyes magyarázatok szerint ezzel akarván magukat megváltani a túlzott locsolástól, illetve ezzel viszonozták az egyébként kitüntető figyel­mességet kifejező gesztust. A húsvéti, illetve hí- mes tojás így a húsvéti hagyomány egyik legerő­sebb összetevője. A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A mi éghajlati viszonyaink között a fűzfa­barka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelye­ket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsá­lembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szente­lik meg a barkát virágvasárnapján. Napjainkban a barka szívesen alkalmazott tavaszi lakásdísz, így azok is díszítik vele otthonukat - mint a ta­vasz hírnökével -, akik a barka szentelmény vol­tát figyelmen kívül hagyják. A barkaágnak - vagy bármely, kirügyezett, kevéssé levelező ág­nak - további szerep is adódik a húsvéti jelképek világában. Például kifújt, zsinórra fűzött húsvéti tojásokkal díszítik fel. Ez a — főleg német földön honos - szokás mostanában terjed el hazánk­ban. Az Egyesült Államokban is a német beván­dorlók terjesztették el a tojásfát, amely valóban olyan látványt nyújt, mintha tojásokat termő fa volna. Az a nagy múltú rituális szerep, amit a húsvé­ti bárány egykor betöltött, mára kevéssé közis­mert. Hazánkban már nem sok családban fo­gyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvét­kor, míg például a húsvéti sonka szinte elmarad­hatatlan. Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott. A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható az­zal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, mi­szerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának. Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot, amit — ahol csak mód van rá - a szabadban, bokrok tövében elké­szített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete a polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földről honosodott meg hazánkban a múlt század óta. ■ Tojásfestés idején Küszöbön a húsvét, lassan ideje nekilátnunk a „nyuszi­munkálatoknak”, vagyis a to­jásfestésnek. Lehetőleg ép héjú, szép nagy tojásokat válasszunk. A tojásokat először mossuk meg, majd öblít­sük le. Ezután ki kell fújnunk, va­gyis a belsejét el kell távolíta- nunk. Bármilyen hegyes eszköz jó erre: kés, vastag tű, reszelő stb. A tojás végén ejtsünk lyukat a tűvel, majd a késheggyel tör­jünk le óvatosan pici darabokat a lyuk mellől. Fontos, hogy a lyuk középen, a tojás alja és felső ré­sze közepén legyen. A tojás aljá­ra mindig egy kicsit nagyobb lyu­kat fúrjunk, mint a felső, kemé­nyebb felére. Összerázva köny- nyebb kifújni a tojást, mert így a hártyája fel tud szakadni. Fontos, hogy nagy levegővel, erősen, a felső felén fújjuk, így az alsó, na­gyobb lyukon folyik majd ki a to­jás belseje. A tojást meg is lehet főzni, de aki igazán szépet akar, az addig ügyeskedjen, amíg ki tudja fújni. Festés előtt a tojásokat szoba- hőmérsékleten tartsuk, hogy ne legyenek hidegek, így könnyebb rájuk festeni.______________■ nHogy a húsvét ebben az évben is zökkenőmentesen teljen, hogy a főtt sonka a legszebb tányéron legyen, ^ hogy egyetlen locsoló kezébe se csorba poharat tegyen, minden szükséges ünnepi kelléket a Csupornál vegyen!” Akcióink: Raktáráruházunkban (Szolnok, Rákóczi út 50.): Színes kerámia mély-, lapos- és csemegetányérok 99 Ft Kocsonyás tányérok, poharak, kelyhek, sültes tálak -20 % engedménnyel Színes kristály vázák és -kelyhek -20 % engedménnyel Zsolnay Márkaboltunkban (Szolnok Plaza): Kristály borospoharak -20 % engedménnyel „■■■üveg, műanyag, porcelán a Csupornál mindent megtalál..'’ ÜZLETEINK: Csupor RaktárUzlet Szolnok, Rákóczi u. 50. Zsolnay Márkabolt Szolnok Plaza Szolnok, Ady E. u. 28/a. Locsolóversek Én még kicsi vagyok, Verset nem tudok. Majd jönnek a nagyok, Mondanak azok. Zöld erdőben jártam, Két őzikét láttam. Az egyik kacsintott, Ide a forintot! Ajtó mellett állok, Piros tojást várok. Ha nem adják párjával, Elszökök a lányával! Megérkeztem, itt vagyok, Rózsavízzel locsolok. Aki ügyes kisgyerek, Katonásan tiszteleg, És mielőtt hazatér. Locsolásért tojást kér. Tapsifüles nyuszikának Nagyon sok a dolga, Piros tojást, hímes tojást Szerteszéjjel hordja. Hordjad, hordjad, kis nyuszikám, Kéket is, tarkát is, Nekem is van egy kosaram, Belefér még száz is. Ákom-bákom, berkenye; Szagos húsvét reggele. ■ Leöntjük a virágot, Visszük már a kalácsot. Korán reggel útra keltem, Se nem ittam, se nem ettem. Tarisznya húzza a vállam, Térdig kopott már a lábam. Bejártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot. A legszebbre most találtam, Hogy öntözzem, alig vártam. Piros tojás, fehér nyuszi, Locsolásért jár a puszi! Zöld a moha, zöld a páfrány, Megöntözlek házisárkány! A lábamon alig állok, Nevetnek rám a lányok; De most már a lényegre térek: Egy jó erős pálinkát kérek! Bodri kutya farka csóva, érezd magad meglocsóva'l Kék erdőben jártam, zöld ibolyát láttam, holnap megyek szemészetre. Az oldalt összeállította: Szilvási Zsuzsa Illusztrációfotók: Mészáros János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents