Új Néplap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-04 / 14. Vasárnapi szám
2004. április 4., vasárnap Közélet, gazdaság, közelről 3 Egy most zajló országos akció arra kéri a tanítványaikért felelősséget érző pedagógusokat, hogy két hétig járjanak a saját testtömegük egynegyedét kitevő súlyú táskával. A kezdeményező arra a tarthatatlan állapotra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az általános iskolások öt-tíz kilós táskával a hátukon akár több kilométert is gyalogolva járnak iskolába. E gy Somogy megyei nagymama felhívást tett közzé a Köznevelés folyóiratban, megszólítva a pedagógusokat, hogy március 22-e és április 7-e között járjanak a saját testsúlyuk több mint húsz százalékát kitevő nehézségű táskával. Éppúgy, ahogy ezt nap mint nap megteszik a gyerekek. Indítványozta azt is, hogy április 7-én, az egészségügyi világnapon a szakemberek összegezzék a tapasztalatokat, akár országos nyilvánosságot is adva azoknak. ■ Az általános iskolások körében a megyei iskolaorvosi vizsgálatok évek óta magas arányú mozgásszervi elváltozásokat állapítanak meg - tudtuk meg az ÁNTSZ megyei intézetének egészségvédelmi osztályvezetőjétől. Vargáné Szabó Irén elmondta, a problémák egyik kiváltó oka lehet a túl nehéz iskolatáska, amelyet ráadásul sok esetben helytelen módon hordanak a tanulók. Hazánkban semmiféle norma nincs arra nézve, hogy mekkora súlyú lehet egy iskolatáska. A németek által javasolt arány azonban a gyermekek testsúlyának egy tizedében maximálja a teher felső határát. Ennek fényében igen riasztóak a legutóbbi szolnoki felmérés eredményei. Olykor saját tömegük negyedét is a hátukra veszik a diákok Az elsőtől az ötödik osztályig a diákok heti átlagban a testtömegük tizenkettő-tizennyolc százalékát viszik a hátukon, de felsőben, a nyelvi tagozatos osztályokban ugyanez a szám a húsz százalékot is meghaladta. Esetükben a rossz eredmény bizonyára a mozgás- szegény életmódnak is tulajdonítható. Ez az adat egyébként nagyjából azt jelenti, mintha egy hetvenöt kilós felnőtt mindennap tizenöt kilogrammos csomaggal járna a munkahelyére. A vizsgálat azt is megállapította, hogy tíz tanulóból kilenc hátitáskát hord. Ebben semmi kivetnivaló nincs, amennyiben az a hátgerincet egyenletesen terheli, segíti a mellkas helyes anatómiai görbületeinek kialakulását és a légzést is. Ám a hosszú szíjon, ferdén vagy mélyre lógatott iskolatáska hibás tartáshoz vezethet. A felmérés alkalmával már az első osztályosok negyvenhárom százalékánál tapasztaltak mozgásszervi elváltozást, míg a nyolcadikosoknál ötvenkilenc százalékra nőtt ez az arány. A felmérés eredményeiről az ÁNTSZ tájékoztatta a megye valamennyi alsó fokú oktatási intézményének igazgatóját. Javasolták számukra, hogy próbálják biztosítani annak a lehetőségét, hogy a diákok minél több felszerelést hagyhassanak az iskolában, a pedagógusok csak a feltétlenül szükséges könyveket, eszközöket kérjék a tanulóktól, valamint hívják fel a szülők figyelmét az iskolatáska rendszeres ellenőrzésére, hogy abban csak a legszükségesebb könyvek, füzetek, eszközök legyenek. A szülők és a tanárok egyaránt figyeljenek oda arra, hogy a gyerekek a táskájukat a hátukon, mindkét vállon, s minél rövi- debb szíjon hordják. Molnár G. Attila CSABAI ISTVÁN Tíz tanulóból kilenc hátitáskát hord ILLUSZTRÁCIÓFOTÓ: Kocsmáros volt negyven évig Azt szokták mondani, hogy a toliforgatókon kívül a vendéglősök, kocsmárosok ismerik legjobban a lelkeket, hiszen ilyen helyekre mindenféle ember betér. így van ezzel a jászkarajenői Erős Ferencné, született Sipos Erzsébet is, aki négy évtizedig általában naponta négykor kelt és ennyi időt töltött a karai kocsmában a pult mögött. Holott eredetileg mindig ápolónő szeretett volna lenni, de a múlt századi nagy világégések neki is meghiúsították az elképzeléseit. Erős Ferencné ápolónőnek készült, mégis kocsmáros lett, öt éve pedig messze földön ismert hímzőasszony Jászkarajenőn FOTÓ: BAKOS JUDIT T öbben állítják, hogy a kocsmárosok szeretik a részeg embert, mert iszik is, fizet másnak is. Erre a fejét rázza. — Nem így van, mert aki részegen jön be, az már aligha fogyaszt. Inkább leül valahová, az asztalra borul és elalszik. Márpedig egy vendéglő nem menedékhely, ahol pihenhet az ember, ezért én ezeket a betérőket küldtem haza. Ma is állítja, hogy egy kocsma maga az élet, a való világ. Ott minden kiderül: ki a jó ember, ki a rossz, ki tartozik másnak, ki csalja a feleségét. — A jó kocsmárosnak akadnak írott és íratlan szabályai. Az írott az, hogy ő soha ne igyon, mert nem ez a feladata. Nekem a szódavíz volt a fő italom, igaz, ha valami új italféleség érkezett, belenyaltunk, de csak csínján. Ezt is azért tettük, hogy tudjuk: édes, keserű, erős, milyen aro- májú. Az íratlan szabáíyok közé tartozik, hogy a kocsmáros ha sokáig akar egy helyen maradni, sose vigye a szót. Magyarul ne legyen néprádió, tudjon hallgatni, vagy ahogyan mifelénk mondják: tartsa a száját! Sok neves színészt, embert, politikust kiszolgált a pult mögött, és az egyik legkedvesebb talán Gobbi Hilda volt. Nem vetette meg a vendéglőket, ha tehette, mindig betért. — Azért, mert itt nem köntörfalaznak az emberek, egyébként is borban az igazság, vallja az egyik szólásmondás — állította a művésznő. Sajnos a sok állás tönkretette a lábait, már a protézis sem segít, járókerettel lépked. Amikor 1999-ben eltemettette a férjét, hirtelen rászakadt a magány, a sok szabadidő. A család mesz- sze lakik, így hímezni kezdett. Jobban mondva nem kezdett, folytatta, ahol és amikor abbahagyta. Álomszép térítők kerülnek ki a keze alól, és ha belelendül, 16 órát is dolgozik egyvégtében. — Nem kell hozzá más, csak tű, fonál, türelem, könnyű kéz és jó szem. Ha az nincs, jó szemüveg. Neki is van egy kiszolgált okuláréja, azzal remekül lát, jobban, mint ha újat íratna a szakorvosnál. Szinte végigvarr- ja, -hímezi a napokat, estéket, heteket. Mivel áldott jó szívű, a legtöbb remeket elajándékozza, a lányának, a testvérének, a rokonoknak. Leginkább otthon tartózkodik, ritkán mozdul ki a házából. A szomszédok vásárolnak be neki, mert a térde nehezen engedelmeskedik. Hiába: negyven év a pult mögött hosszú, nagyon hosszú idő volt. Az esze, a keze, a szelleme bírta, csak a lábai nem. Tiltakoznak is derekasan, még egy rövid séta sem nagyon tetszik nekik, inkább az ülést, a hímzést kedvelik. Úgy tűnik, álltak eleget az évtizedek során, és most már pihenni szeretnének. D. Szabó Miklós Hogy mit ittak a karaiak? Reggelire a feles, a rövidital ment, napközben a bor, később a sör. Erzsiké nevetve sorolja, még emlékszik rá, hogy egy kisfröccs 1,70 volt, a nagy meg 2,30. Egy pohár sört 1,50-ért mért, a korsót 2,30-ért. Kezdetben kétféle üdítőt lehetett kapni az országban: jaf- fát és málnát. Kispohárral mérték, és szódát spricceltek rá. Később jött az üveges bambi, most meg már annyi a választék, a jó ég a tudója... JEGYZET Rímfaragók Az oktatási törvény módosítása értelmé- mAben az idén szeptemberben kezdődő i? tanévtől az általános iskolák első három r évfolyamában és negyedik félévkor a ta- ' ' 3, nároknak osztályzatok helyett szöveges formában kell értékelniük a tanulók tel- % jesítményét. Mégpedig olyan módon, ■JAt*- A hogy az az egy oldal terjedelmet ne haladja meg, s úgy legyen megfogalmazva, hogy azt az alacsonyabb képzettségű szülők is megértsék. A szaktárca a leggyakrabban előforduló műfajokról összeállítást is készített. Ezek szerint a pedagógusok például választhatják az előzetes szempontok alapján szabadon fogalmazott szöveget. De dönthetnek úgy is, hogy egy előre meghatározott skála megfelelő kifejezését alkalmazzák. így a matematikaműveletek esetében az kerülhet az ellenőrzőbe, hogy a diák biztosan ismeri őket, bizonytalan, vagy egyáltalán nem tudja alkalmazni azokat. A legnagyobb különlegességet azonban a harmadik változat rejti. Ez ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a tanárok akár verses formában is rögzíthessék benyomásaikat. Azaz ősztől esetleg érdemes lehet irodalmi tanulmányokat folytatniuk az alsó tagozatos gyermekeket nevelő szülőknek, ha el akarnak majd igazodni a metaforák, a verslábak, a rímek és a hasonlatok világában. Persze a pedagógusoknak sem árt felkészülniük. Hiszen tanított szakjától függetlenül mindenkinek költemények sokaságát kell megalkotnia, amennyiben a verses értékelés mellett dönt. Ezt azután kellő ünnepélyességgel fel is olvashatja a tanuló születésnapján, mint ahogyan arra egyébként már ma is akad példa. Csak. a gyakorlatban fog kiderülni, hogy a rímfaragás beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Az viszont elég valószínű, hogy a zöngemények elolvasása után a szülők többsége kikerekedett szemmel fogja feltenni a kérdést: na jó, jó, de akkor ez most valójában hányas lenne? Molnár G. Attila KOZELET Kalandvágyó fiatalok Több mint háromszáz kiskorú eltűnését jelentették be az elmúlt évben a rendőrségre — tudtuk meg a megyei rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályán. A rendőrség számára kiemelt feladatot jelent az otthonról vagy a nevelőintézetekből megszökött gyerekek felkutatása. Ez rendszerint egy hónapon belül eredményre is vezet. A szökések okát vizsgálva a szakemberek megállapították, hogy az esetek hátterében leggyakrabban a kalandvágy áll, de a gyerek szökését eredményezhetik például a szülők előtt nehezen vállalható rossz iskolai eredmények, a családon belüli konfliktusok, tiltott baráti kapcsolatok, szerelmek is. A szökevények egyik különleges rétegét jelentik azok a fiatalok, akik rendszeresen elhagyják a nevelőintézetet engedély nélkül, minden esetben jelentős munkát adva a felkutatásukra küldött rendőröknek. Még ha viszonylag gyorsan meg is találják őket, akkor sem lélegezhetnek fel sem a nevelők, sem a rendőrök, mert könnyen elképzelhető, hogy néhány óra múlva minden kezdődik elölről. A szökések magukban hordozzák a fiatalok bűnelkövetővé és ugyanúgy sértetté válásának veszélyét is. A bűnmegelőzési osztály tájékoztatása szerint tavaly a szökött gyerekek létfenntartásuk érdekében tizenegy esetben követtek el bűncselekményt. Az áldozattá válás szempontjából a lányok vannak a legnagyobb veszélyben. Közülük kerülhetnek ki az erőszakos közösülés sértettjei, előfordulhat az is, hogy prostitúcióra kényszerítik őket. HGy Közepes halzsákmány A fogási naplók tanúsága szerint 2003-ban közepes évet zártak megyénkben a horgászok. Ám amíg a statisztikákból úgy tűnik, a tavaly kritikusan alacsony vízállású Tisza kevésbé volt kegyes a halak szerelmeseihez, addig a Körösökön és az Alcsi-holt- ágon szerényen, az ország jó néhány távolabbi vizén pedig látványosan javultak megyénk pecásainak fogási mutatói. A Közép-Tisza Vidéki Horgászegyesületek Szövetségének értékeléséből kiderül: miután a Tisza Horgászegyesület átigazolt a hevesi szövetséghez, tavaly mintegy 2500-zal megfogyatkozott a szolnoki székhelyű szervezet tagjainak száma. így fordulhatott az elő, hogy — bár múlt évben majdnem minden halfajból kevesebb akadt horogra - az egy pecásra vetített zsákmány átlagos mennyisége mégis növekedett. A korábbi tapasztalatokkal ellentétben ezúttal azok számíthattak javuló esélyekre, akik távolabbi vizeken próbáltak szerencsét. Míg ugyanis a térség halászati hasznosítói által telepített folyókon és holtágakon általában visszaestek a fogási eredmények, addig a megyei pecások többnyire sikerrel portyáztak az ország más területein. Kivételt képeznek ez alól a Körösök és az alcsiszigeti Holt-Tisza szerelmesei, akik 2003-ban az előző esztendőnél több halat zsákmányoltak. Szakemberek szerint a Tisza „gyengélkedése” is viszonylagos, hiszen akadt olyan tiszaroffi pecás, aki 256 kilogramm pontyot és 135 kilónyi amúrt könyvelt be fogási naplójába... Bugány Ólomsúlyú iskolatáskád
